Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-06 / 208. szám

HÍREK, ESEMÉNYEK, EREDMÉNYEK MINDEN HÉTFŐN A DÉL SPORTJA MMMHMBMHMBHMMMI SZERKESZTI: SÜLI JÓZSEF • 2004. SZEPTEMBER 6. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU Kapuralövés nélkül nem lehet nyerni Végig nyomoztuk a labdát Zágrábban LABDARUGAS A magyar labdarúgó-válogatott első világbajnoki selejtező mér­kőzésen 3-0-ra kikapott a horvá­toktól. A zágrábi összecsapáson Husztit mára 10. Percben kiállí­totta az angol Riley játékvezető. HORVATORSZAG­MAGYARORSZAG 3-0 (1-0) Labdarúgó világbajnoki selejtező. Zágráb. Makszimir-stadion, 30 ezer néző. Vezet­te: Riley (angol). Horvátország: Butina - R. Kovac, Tudor. Simunic - Srna, Vranjes. N. Kovac, Babic - Kranjcar - Klasnic, Prso. Szövetségi kapitány: Zlatko Kranjcar. Magyarország: Király - Juhász R„ Stark. Tóth A. - Bodnár, Rósa D„ Molnár B„ Huszti - Simek, Gera - Szabics Szö­vetségi kapitány: Lothar Mattháus. Gólszerzők: Prso (32.), Klasnic (57.), Gyepes (80.. öngól). Csere: Simek helyett Lőw a 18.. Stark helyett Gyepes az 59.. Prso helyett Olic a 74., Kranjcar helyett Leko a 77., s Tóth A. helyett Kovács P a 81. percben. Sárga lap: Simek a 7., Kranjcar a 15., Gera a 21., Bodnár a 22., Rósa D. az 51., s Molnár B. a 83. percben. Kiállítva: Huszti a 10. percben. Délelőtt nyugodt volt a horvát fő­város. Felhős, meleg, párás időre ébredt hatfős társaságunk szom­baton. A reggeli és a kávé elfo­gyasztása után főként a helyi sportújságot, a Sportski Novostit forgattuk. Rendesen foglalkoztak az első világbajnoki selejtező mérkőzéssel. Jó tíz oldalon ke­resztül a horvát-magyarról olvas­hattunk. Délután 5 óra környé­kén indultunk el a szállásunkról a Makszimir-stadion felé. Közel húsz villamosmegálló után egy hatalmas téren szálltunk le a „tu­járól". Több tucatnyi horvát mezbe öltözött szurkoló már ott hangolt. Egy gyors csevapcsicsás délutáni kis evés után egy korsó Ozujskóval próbáltuk meg oltani a szomjunkat. Ezt a stadionhoz vezető úton tettük. Hihetetlen rendőri készültség előzte meg a találkozót. Ennyi „zsarut" még egyikünk sem látott sehol a vilá­gon. Hét óra felé indultunk el. Pechünkre, rossz irányba. Éppen arra, amerre a horvát - főként a Dinamó Zágráb hívei - tartottak. Azon a bizonyos helyen rendesen volt zabszem. Előbb egy kis fehér­borral locsoltak le bennünket, majd a magyar zászlóinkat sze­NYELVTUDÁS Félelmetes. Majd mindenki beszél a horvát fővárosban angolul. Az nem meglepő, hogy a szállodában minden­kivel szót értettünk. Az an­nál inkább, hogy a taxisok, a felszolgálók, az újságárusok, a kis kocsma alkalmazottai, a villamosvezetőd), a belvá­rosban megkérdezett fiata­lok, a rendőrök is tudnak angolul. Lehet, hogy ezért is működik jól a horvát idegen­forgalom. El tudják magukat adni. Pedig, ugye Zágráb nem a tengerparton van, mégis válaszolnak minden feltett kérdésre. Angolul. Nálunk mi a helyzet? Na ez az... Srna, R. Kovac, Tóth A., Vranjes és Szabics küzd a labdáért MTI-fotó: Földi Imre BARANGOLAS A HORVÁT F0VAR0SBAN A meccs után hömpölygött a magyar tábor a stadionból kifelé. Rendőrkor­don közepette. Nem sokáig. Buszok vártak bennünket. Mindenkinek fel kel­lett szállnia. Hiába mondtuk, hogy mi egy szállodában lakunk, ezzel külö­nösebben nem foglalkoztak. Kiderült: a magyar tábort rendőrautók fogad­ták Zágráb előtt, és egy elkülönített parkolóban állították le a népes csapa­tot. Onnan pedig különbuszok - lehet, hogy 1960-ban gyártották őket ­szállították a meccs helyszínére a drukkereket. A lefújás után pedig min­denkit vissza. Mi csak néztünk, mint Rozi a moziban, hiszen Zágráb fényei egyre halványultak. Távolodtunk rendesen. Na most ml lesz? Lehet, hogy felraknak a rendőrök egy különbuszra, nem engednek vissza a horvát fővá­rosba? Szerencsére a parkolóban nagyon korrektek voltak, ráparancsoltak az egyik sofőrre - először nem igazán akart foglalkozni velünk -, hogy szállítson el a hotelhez. Megtette, jó félóra zötykölődés után a szállodánk előtt szánhattunk ki. Útközben pedig megismerkedhettünk Zágrábbal. Végül is kaptunk egy ingyen városnézést. rették volna mindenáron meg­szerezni. Úgy nézett ki, megúsz­szuk az egész helyzetet, amikor a Tisza Volán Focisuli trénerének ­fiai szombat délelőtt 11-O-ra ver­ték a Kispest Honvédot)!) Hű­vös Gábornak kitépték kezéből ereklyénket. Ez jó hatással volt reájuk, kicsit megnyugodtak. Mi is, mert több magyarral összeta­lálkoztunk, velük folytattuk az utat a déli lelátóhoz. Egyre több honfitársunk csatlakozott a csa­pathoz, a bejárathoz érve lehet­tünk vagy százan. És akkor jött az első motozás. Semmit nem lehe­tett jóformán bevinni. Elvették a hátizsákokat, az öngyújtókat, és a ami a legfurcsább, az aprópén­zeket. Szerény számításaink sze­rint a hatfős társaságunk - volt nálunk euró, kuna és jó magyar forint - közel tízezer forint értékű pénzzel támogatta a fiúkat. Pedig a pálya a lelátótól jó messze volt, aki be tudta dobni a zöld gyepre, azt tesiből ötössel kellett volna jutalmazni: 80 méterre volt a küzdőtér. A meccs kezdésére megtelt az eredményjelző alatti szektor, há­romezer magyar szurkolt a hely­színen. A horvátok is szép szám­mal érkeztek, jó háromnegyed ház előtt kezdődött az összecsa­pás. Zúgott a „Hajrá magya­rok!", a szegedi és vásárhelyi drukkerek is igazán kitettek ma­gukért. Mindenki reménykedett, a csodában bízott. A Mattháus-fiúk elmúlt két mecs­csen mutatott produkciója adott okot az optimizmusra. Tíz perc után letört lett a magyar tábor. Riley játékvezető kiállította az el­múlt válogatott találkozók egyik hősét, Huszti Szabolcsot. Ezzel teljesen megbomlott a csapat szerkezete. Előtte jól látható volt, hogy a német szakember re­mekül megszervezte a védekezé­sünket, gyors támadásokra épí­tett. A megfogyatkozott magyar gárda küzdött, de sok veszélyt nem jelentett. A horvátok nyom­tak rendesen, vérszemet kaptak. Egy kapitális hiba után a nagy kedvenc, a Glasgow Rangers csa­tára, Dado Prso villant, a 35. percben hihetetlen nagy gólt „akasztott" a jobb felsőbe, l-O. Nem sikerült kihúzni kapott gól nélkül az első félidőt. A második játékrész elején visszajött a magyar tábor re­ménykedése. A mieink bátran támadtak, és egy jobb oldali sza­badrúgás után a legtöbben gólt kiáltottak. Sajnos Butina védte Gera fejesét. Talán ha valame­lyik sarkot célozza meg a West Bronwich csatára. Ezután jött a rémálom. Hiába küzdött Rósa, Bodnár és Tóth, a többiek gyenge produkcióval rukkoltak elő. Vil­lant a Werder Bremen gólvágója, Klasnic. Lövése megpattant Starkon, és Király mellett a ka­puba vágódott a labda, 2-0. Ek­kor már lehetett érezni: a csoda elmarad Zágrábban. Sanszunk sem volt a gólszerzésre. A szege­di születésű Szabics Imre egye­dül volt elől, Tudorék között még arra sem volt esélye, hogy a labdát megtartsa. Felborult a pá­lya. Bejött Olic és Mornár. Nem vettek vissza a tempóból a haza­iak. A meccs hajrájában a csere­ként pályára lépő Gyepes olyan szerencsétlenül nyúlt bele egy labdába, hogy az a magyar kapu­ban kötött ki. Király mérgében kirúgta a stadionból a játék­szert. A hátralévő időben több találat nem született, így az első meccsén súlyos, 3-0-ás veresé­get szenvedett a magyar nemzeti tizenegy. Szomorúan bandukoltak haza a vendég drukkerek, közöttük mi is. Igaz, jó fél óráig még a lelátón kellett ülnünk, csak tizenegy óra környékén engedtek ki bennün­ket. Lothar Mattháus ez idő alatt kijött még egyszer a pályára - ez­után a csapatát is kiküldte - in­terjút adott. Hatalmas taps fo­gadta a német szakembert. A nap megjegyzése éppen ekkor hang­zott el: „Lothar! Legjobb lesz, ha te is levetkőzöl, simán beférsz leghátra a válogatottba." Sokáig nem szomorkodhatnak a mieink, hiszen szerdán este Budapesten az izlandi válogatott ellen játszanak világbajnoki se­lejtező mérkőzést. SÜLI RÓBERT Makói focisuliban a hévíziek LABDARUGÓ NB l/B A labdarúgó NB I/B harmadik fordulójában a Makó FC hazai pályán megsemmisítő vereséget mért a Hévízre. MAKO FC-HEVIZ 5-1 (3-1) Makó, Erdei Ferenc téri sporttelep, 800 néző. Vezette: Harsányi (Berger, Heibl). Makó: Czirbus 6 - Kazán 6. Dálnaki 6, Magyar 6, Kis K. 6 - Podonyi 7, Varga R. 8, Szűcs 6, Bány 7 - Szabó S. 6 - Hadár 6 Edző: Kolozsvári János. Hévíz: Horváth T. - Szabados, Györe, Czafit, Vég - Honfi, Szíjártó. Varga L„ Fonnyadt - Szekeres. Kresz. Edző: Bán István. Gólszerzők: Bány a 4.. Podonyi a 28.. Hadár a 31., Fonnyadt a 32., Varga R. az 56. és a 62. percben. Csere: Győré helyett Kütsön és Varga L. h. Horváth R a szünetben, Hadár h. Schreiber (-) a 65., Bány h. Bernáth (-) a 74.. Ka­zán h. Brakszatérisz a 82. percben. Sárga lap: Szíjártó a 49., Varga R. az 50., Dálnaki a 87. percben. A Makó soros riválisára nem illett a rutinos jelző, ugyanis a hévíziek kezdő csapatában hét(!) 21 éven aluli futballista kapott szerepet. Ezt hamar ki­használta a hazai csapat, hi­szen már a 4. percben Bány 24 m-es lövése Horváth T. kapus közreműködésével utat talált a kapuba, 1-0. A gyors gól telje­sen megzavarta a vendégeket, akik képtelenek voltak mit kezdeni az ötletesen, nagy kedvvel futballozó hazaiakkal. A 28. percben Bány lecselezte magát az alapvonalig, labdája a felső lécről az érkező Podonyi elé vágódott, ő pedig 6 m-ről a jobb sarokba lőtt, 2-0. Padlóra került a Hévíz, három perc múlva ismét mehetett közepet kezdeni. Szabó S. szenzációs átadással kiugratta Hadárt, aki 17 m-ről a jobb sarokba gurí­tott, 3-0. Még ünnepeltek a makóiak, amikor teljesen vá­ratlanul Fonnyadt 20 m-ről a bal sarokba lőtt, 3-1. A félidő hajrája is az otthoniaké volt, Hadár növelhette volna az előnyt, de 8 m-ről ziccert hibá­zott. A fordulást követően is csak egy csapat volt a pályán: a Makó! Az 56. percben Bány jobb oldali szögletét Magyar 9 m-ről kapu felé fejelte, a gólvonal előtt álló Varga R. egy lépésről a kapu jobb oldalába lőtt, 4-1. Hadár egyedül vezette kapura a labdát, de gurí­tás helyett emelni próbált, vesz­tére, mert a kapus védett. A kö­vetkező támadásnál már nem volt ekkora szerencséje, a mente­ni akaró Czafit felszabadítását követően Varga R. lábáról a ka­puba vágódott a labda, 5-1. A fö­lényes vezetés tudatában kissé könnyelművé vált a Makó, ezt a kimaradt két hévízi helyzet mel­lett Schreiber elhibázott hatal­mas ziccere is mutatta. Ezen a délutánon azonban ez is bőven belefért. A remekül játszó ha­zaiakat vastaps köszöntötte levo­nuláskor. Kolozsvári János: - Nem na­gyon gondoltam volna, hogy eb­ben az osztályban ilyen különb­séggel is tudunk nyerni. Bán István: - Csapatom vala­mennyi tagja betlizett, így aztán nem is lehetett más az ered­mény. Tbvábbi eredmények: Szol­nok-BKV Előre 2-1, Oroshá­za-Kecskemét 0-0, Mosonma­gyaróvár-Bodajk 2-0, Tatabá­nya-Haladás 5-0, Vác-Dunaúj­város 4-2. A REAC-FC Szeged találkozót a fővárosiak kérésére szeptember 15-én játsszák le. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA 1. 2. Mosonmagyaróvár 3 3 3. Vác 3 2 4. RUC 2 2 5. Makó 3 2 6. Szolnok 3 1 I. Dunaújváros 3 1 8. Kecskemól 3 0 9. Hévíz 3 1 10. Szombathely 3 1 II. BKV Előre 3 0 12. Orosháza 3 0 13. Szeged 2 0 14. Bodajk 3 0 A következő forduló párosítá­sa. Szeptember 11. (szombat): Haladás-REAC, 19; Bodajk­Kecskemét, 16.30; Orosháza­Szolnok, 16.30. Szeptember 12. (vasárnap): Makó-Vác, 16.30; Hévíz-Tatabánya, FC Szeged­Mosonmagyaróvár, 16.30; BKV Előre-Dunaújváros, 16.30. SZÉLPÁL LÁSZLÓ 0 0 8­0 9 0 0 7-1 9 1 0 6-3 7 0 0 5­0 ( 0 1 8-5 6 1 1 3­3 4 1 1 5-6 4 3 0 2­2 3 0 2 5-7 3 0 2 3-9 3 1 2 2­4 1 1 2 1-8 1 0 2 1-3 0 0 3 0-5 0 A Makó nagy munkabírású középpályása, Varga Róbert (jobbról) két góllal vette ki részét a sikerből Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom