Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-06 / 208. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN TÖMÖRÍTETT BESZÉD NAPI MELLÉKLETEK Kedd GYÓGY ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR , Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU HARMADIK GENERÁCIÓS RÁDIÓTELEFONOK MAGYARORSZÁGON IS PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. SZEPTEMBER 6. Becsöngettek a mobilcégeknek Közzétette harmadik generációs (3G) mobilszolgáltatások nyújtására vonatkozó pályázati felhívását a múlt héten a Nemzeti Hírközlési Hatóság. A győzteseknek még idén be kell fizetniük az államnak a tizenöt évre szóló licenc első részleteként 5,5 milliárd forintot. A pályázatokat november 2-áig várják, eredményt pedig várhatóan december l-jén hirdetnek. Az UMTS-nek is nevezett harmadik generációs (3G) mobiltelefon új korszakot nyit a távközlésben. A rendszernek köszönhetően az új mobilokkal kristálytiszta hangminőség, megnövekedett adatátviteli sebesség, internet alapú multimédiás szolgáltatások érhetők el, videotelefonálás és -konferencia válik lehetővé. Magyarországon 2006-ra lesz mindez elérhető, ekkor még csak Budapest belvárosában, majd 2008. január elsejére az ország lakosságának 30 százaléka számára. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) augusztus 31-én közzétett pályázatának nem titkolt célja, hogy az új technológia bevezetésével egy negyedik szolgáltatót is bevonjanak a magyar piacra. Egyelőre nem tudni, lesz-e ilyen társaság, s ha igen, melyik. Ha olyan pályázó is nyer, amely eddig nem volt jelen hazánkban, lehetőséget kap arra, hogy a mostani GSM-rendszeren is beindítsa szolgáltatását koncessziós díj ellenében. Könynyebbséget jelent viszont számára, hogy részletfizetési kedvezményt kap, és lefedettségi követelményt sem támasztanak vele szemben. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta, a kiírásnál a szolgáltatás minőségét és a lefedettség biztosítását tekintették elsődlegesnek. A tender győzteseinek még ebben az évben be kell fizetniük az államnak 5,5 milliárd forintot, mely a tizenöt évre szóló licence első részlete. A díj teljes összegét később állapítják meg, ezt a pályázók ajánlatai és az éves frekvenciadíjak befolyásolják. A szolgáltatóknak hozzá kell járulniuk a 3G-s alapkutatásokhoz és a tartalomfejlesztéshez is. A pályázat benyújtásának határideje november 2-a, az eredményhirdetés december 1-jére várható. Az NHH és a pályázni kívánó társaságok is nagy várakozással tekintenek az új technológia bevezetése elé, kérdés, a piaci igények igazolják-e mindezt. Európában egyelőre a Nagy-Britanniához tartozó Man-szigeten és Észak-Olaszország egyik térségében működnek 3G-s telefonok, de igazán sikeresnek eddig csak Japánban nevezhetők. Ott már az előfizetők 1,7 százaléka harmadik generációs mobilon telefonál. Európában nem fogadta osztatlan lelkesedés az új technológiát, kritikaként elhangzott, hogy a készülékek drágák, rövid az üzemidejük, korlátozott szolgáltatást nyújtanak. A hazai szolgáltatók ennek ellenére indulni kívánnak a pályázaton. A T-Mobile ezt közleményben tudatta, a Vodafone Magyarország Rt. távközlési-politikai igazgatója, Marchart Pál elmondta, véleményüket a pályázat részletes tanulmányozása után alakítják ki, de a Huszonöt évvel ezelőtt hatalmas méretű telefonok és városonként egy torony jellemezte a mobilszolgáltatást. Ekkor a véges számú rádiófrekvencia miatt egy városban egyszerre csak kevesen beszélhettek mobiltelefonon. Megoldásként gyengébb teljesítményű adótornyokat állítottak fel, melyből már több is lehetett egy településen. Ezt a technikát frekvencia-újrafelhasználásnak nevezik és ma Is használják. Az igények azonban növekedtek, létrejött a TDMA-technológia, melynek lényege, hogy a telefonban található processzor betömöríti a beszédet, így azt rövidebb idő alatt lehet továbbítani. Ezen az elven működnek a GSM-rendszerek is. A következő lépést a CDMA jelenti, mely az előbbi rendszerhez képest négyszer-ötször nagyobb kapacitást tesz lehetővé. Speciális kódrendszert használ, amely szétszórja a jeleket a szolgáltató által használt frekvenciatartományban. Erre a megoldásra épülnek a harmadik generációs mobiltelefonok. részvételi szándék biztos. Hasonlóan reagált a Pannon GSM is, Somlyai Dóra kommunikációs igazgató arra a kérdésre, hogy indulnak-e a pályázaton, igennel válaszolt, egyelőre azonban ők is a részletes elemzéssel foglalkoznak. G. ZS. Túl kis pénz az eurócent? Belgiumban jövőre valószínűleg beszüntetik az 1 és 2 centesek, azaz az euró legkisebb váltópénzeinek gyártását - közölte egy interjújában Dydier Reynders pénzügyminiszter. A politikus megbízta munkatársait, hogy dolgozzák ki e lépés részleteit, s a döntés jövő januárban lépne életbe. Dydier Reynders közölte: azt nem támogatná, hogy tiltsák be ezt a két pénzérmét - erre egyébként nincs is joga, megszüntetésükről ugyanis csak az Európai Központi Bank dönthetne -, de a gyártás befejezésével s az árak kerekítésével el lehetne majd érni, hogy foFiLLEREK ES FORINTOK Magyarországon még várni kell az euró bevezetésére, de a centhez hasonló kis fizetőeszközt, a fillért már régen nem használjuk. Hol van az ötvenfilléres fagyi, a negyvenfilléres gyufa ideje? Már a forint első kis építőeleme, az egyes is olyan kicsi, hogy szabad szemmel szinte láthatatlan. Aligha van olyan ár mostanában, amely nálunk egyre végződne! 11, 21, 31 forintba szinte semmi sem kerül. A kilences viszont nagyon is divatba jött. Lehet, hogy az egyforintos helyett a kilencforintost kellene bevezetni? kozatosan kiszoruljanak a forgalomból. Az 1 és 2 centesekkel az a baj, hogy - mint mondta - az emberek rengeteg ilyen érmét kapnak vissza vásárlásaikkor, de ők maguk szinte soha nem fizetnek velük, s így rendszeresen pótolni kell ezeket, miközben gyártásuk rengetegbe kerül. A megoldás az árak 5 centes szintre kerekítése, azaz az a módszer, amely Finnországban és Hollandiában már működik, s amelyen a legújabb hírek szerint a németek is törik a fejüket. A kerekítés önkéntes lenne, bár a miniszter bízik a módszer tömeges alkalmazásában: az 1 és 2 centesek kezelése ugyanis a boltosokra is rengeteg pluszterhet ró. Más kérdés, hogy mivel ez a két pénzérme hivatalosan továbbra is fizetőeszköz maradna, azt nem lehetne megakadályozni, hogy valaki a régről nála lévő vagy éppen külföldön kapott 1 és 2 centeseivel fizesse ki az 5 vagy 10 centre végződő összeget. (Belgiumban egyébként jelenleg 730 millió 1 vagy 2 centes van forgalomban.) Hollandiában számos áruházban már bevezették az 5 centre kerekítést, és nemrég ezt az egész országra kiterjesztették, bár egyelőre nem kötelező jelleggel. A La Derniere Heure című belga lap szerint a szomszédos országban a kereskedők és a szupermarketek 90 százaléka már alkalmazza is az új módszert. 06-30/30*30-443 JF 2 nunsSidelmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk mindenkinek! < t^Mmt Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! lídirs OhuK i mejjíííitéske! i btlwlitó jetérlósht knül a képen litkató sitatélf (kükorúaknáí a töményei képiiisiöj keuajáralása súikiégtj. DLLMAiGYARORSZAG A DÉLMAGVARORSZÁG és a DÉLVILÁG DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. Múzeumba került az utolsó csille szén Ajkán T • -Mobile Partner Az utolsó csille szenet hozták fel múlt pénteken az ajkai Ármin-aknából és elhelyezték a Bányászati Múzeumban. Ezzel 139 év után befejeződött a bányászkodás az ajkai szénmedencében. AJKA (MTI) Az ajkai bányásznapi ünnepségen és bányabúcsúztatón Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (BDSZSZ) elnöke emlékeztetett arra, hogy 1985 után nehéz idők jártak a mélyművelésű bányákra, mert nem feleltek meg a versenypiaci és környezetvédelmi követel-, ményeknek. Mint mondta: a rendszerváltáskor a mélyművelésű szénbányák és az '50-es években épült erőművek műszaki szintje nem volt versenyképes az európai piacon és sorra zártak be a bányák. Rabi Ferenc közlése szerint 1985-től mostanáig 30 bánya zárt be és több tízezer bányász munkahelye szűnt meg. - Bízom azonban abban, hogy az egyetlen még működő mélyművelésű bányánk, a Márkus-hegyi 2014-ig megmarad - tette hozzá a BDSZSZ elnöke. Szerinte az egyre emelkedő szénhidrogén- és kőolajárak ismét versenyképessé tehetik a szenet a villamos energia termelésében. Tamaga Ferenc, a Bakonyi Erőmű Rt. bányászati igazgatója az ünnepségen hangsúlyozta: idén már csak 280 bányász dolgozott Ajkán, s augusztusig kitermeltek 320 ezer tonna szenet. A tavalyi évben 650 ezer tonnányi volt a termelés. A bányászati igazgató elmondta: a 139 év alatt összesen 88 millió tonna szenet bányásztak az ajkai iparmedencében. A legmagasabb állományi létszám - a 60-as és 70-es években - 4000 dolgozó volt. Az igazgató az MTI-nek elmondta: a mostani 280 dolgozó közül mintegy 70-en nyugdíjba mennek, 40-et alkalmaznak az erőműnél, 35-en átmennek a Márkus-hegyi bányához, a többiek pedig új munkahelyet igyekeznek keresni.