Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-28 / 227. szám

KEDD, 2004. SZEPTEMBER 28. •AKTUÁLIS«' 3 Szükség esetén Szegeden elbontják a balesetveszélyessé vált nyughelyet Síremlék és örökkévalóság A szegedi köztemetőkben csak az kaphat munkát, aki garantálja, hogy biztonságosan rögzíti a sírköveket Fotó: Schmidt Andrea Csongrád megyei temetőben körülbelül húsz éve történt halálos kimenetelű baleset a meglazult sírkő miatt. A szegedi köztemetőkben elbontják a balesetveszélyessé vált sírhelyet, ha nem találják meg a hozzátartozót. A szakemberek szerint elkerülhetőek lennének a tragédiák, ha csapolással, nem pedig ragasztással készítenék a síremlékeket. - A hozzátartozó ugyanúgy felel a sírhelyért, mint ahogy a házáért. Ha jelzi, hogy balesetveszélyessé vált a síremlék, azonnal intézkedünk. Ha nem találjuk meg a hozzátartozót, elbontjuk a nyughelyet. Ilyenre azonban még nem volt példa az utóbbi évtizedekben - mondta érdeklődésünkre Hódi Lajos, a Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. igazgatója. Az önkormányzati tulajdonú cég négy köztemetőt (belvárosi, tápai, gyálaréti és dorozsmai) működtet a megyeszékhelyen. - Azt ugye senki sem gondolja komolyan - hangsúlyozta Hódi -, hogy a munkatársaimmal naponta végigjárjuk a több mint százezer sírhelyet, hogy ellenőrizzük állapotukat. A temetőkről szóló kegyeleti törvény rendelkezik arról, hogy a nyughelyeket a hozzátartozóknak vagy azok megbízottjainak kell gondozniuk, sokan azonban elmulasztják a 4-6 évente szükséges karbantartást. - A temetőgondnokok nem rángathatják a sírköveket ellenőrzésképpen, mert ha ledől, az rongálásnak számít. így aztán bármikor érhet bennünket meglepetés. Ugyanakkor ha a sírkő szemmel láthatóan balesetveszélyes, megrogyott, akkor a mi dolgunk, hogy azon. nal intézkedjünk - magyarázta az igazgató. Szegeden csak a két méternél magasabb síremlék, kripta, obeliszk építéséhez kell engedély. A kisebbek esetében a műköveseknek nyilatkozniuk kell arról, hogy „az élet- és vagyonbiztonságnak megfelelő síremléket készítenek." - Az a vállalkozó, aki ezt nem teszi meg, nem dolgozhat a köztemetőkben - hangsúlyozta Hódi Lajos. Az igazgató emlékei szerint közel húsz évvel ezelőtt a csongrádi temetőben zuhant rá egy meglazult sírkő egy ötéves kislányra, aki a helyszínen életét vesztette. Azóta nem történt ilyen tragédia a megye sírkertjeiben. Ami kisebb csodának számít, ugyanis a műkövesek többsége ma már nem a régi módon, csapolással, hanem ragasztással készíti el a síremléket. - Mint ahogy minden más, ez a szakma is felhígult, így sok a kontár - mondta 71isjak Tibor. Noha a szegedi sírköves a ragasztásos technikát alkalmazza, a biztonság kedvéért összefogatja egy vascsappal a síremlék alsó és felső részét. Szerinte egyébként a csak ragasztott fejrésznek sem szabadna ledőlnie, de a vandálok kilazítják, tönkreteszik ezeket. A makói Gajdos Dezső - aki több mint harminc évig dolgozott sírkövesként - ezzel szemben azt állította, hogy a síremléknek kizárólag a csapok adnak biztonságot. Úgy véli, hogy a cementhabarcsos ragasztást az évek során tönkreteszi a fagy és a hőség. Az idős mester szerint a szolnoki és tiszabői temetőben történt tragédiáért egyértelműen a sírkészítők a felelősek. A teljesen biztonságos síremlékhez mindössze két-két tíz centiméteres lyukat kellene fúrni az alapkőbe és a fejrészbe - hangsúlyozta Gajdos -, amiket kővagy vascsap fog össze. Szerinte egy magára valamit is adó iparos csak ezzel a módszerrel készít síremléket. sz. c. sz. A VAROS IS SEGÍT MARON Makón két református, egy-egy római katolikus és görög katolikus temető található; a város határában lévő zsidó sírkertbe már nem temetkeznek. A római katolikus temetőről Gordos Ferdinánd, a belvárosi egyházközség plébánosa elmondta, igyekeznek rendben tartani, egy állandó alkalmazott és több kisegítő foglalkozik vele rendszeresen. Az önkormányzat a tisztán tartáson kívül időről időre beruházásokkal is segíti a sírkert szebbé tételét - tudtuk meg Kotormán István lelkésztől. Az újvárosi református temetőben két alkalmazott tevékenységét segíti a szemétszállításban, a fűnyírásban és más munkálatokban a város. Nyitott kérdések az MDF országos gyűlése után Balogh nem írt alá hűségnyilatkozatot Központosodó, az eltérő álláspontokat nem tűrő pártnak látja a Magyar Demokrata Fórumot a szombati országos gyűlést követően Balogh László (képünkön), a párt megyei elnöke. A Dávid Ibolyát ismét pártelnökké választó testület ülésén Csongrád megyét közel húsz küldött és vendég képviselte. MUNKATÁRSUNKTÓL - Nem mondhatott véleményt senki, nem kaphattak szót még a megyei elnökök sem, csak a beszámolóra fölkért személyek szólhattak az országos gyűlésen, s ilyenre még nem volt példa az MDF történetében - jelentette ki Balogh László, a párt Csongrád megyei elnöke, szegedi országgyűlési képviselője a szombati elnökválasztó rendezvényt értékelve. - De azért is szomorú vagyok, mert a küldöttek közül soha ennyien nem maradtak távol. Az is figyelmeztető jel, hogy bár nem volt másik elnökjelölt, mégis Dávid Ibolya ellen szavazott a megjelentek egynegyede. „Nem lehet indulatból politizálni!" - mondta volna Balogh az országos gyűlésen, ha szót kapott volna - válaszolt kérdésünkre a megyei elnök. Véleménye szerint az MDF-ben most mindent egyetlen célnak, a 2006-os választásoknak kell alárendelni. Éppen ezért visszautasította volna a lakiteleki munkacsoportot ért alaptalan vádakat is - ha teheti. Aggasztónak nevezte a szegedi politikus, hogy a tisztújítás ellenére alig változott az MDF vezérkara, ugyanakkor a mostantól életbe lépő alapszabály tovább centralizálja a pártot. Például a helyi szervezetek még arról sem dönthetnek, kit javasolnak önkormányzati képviselőjelöltnek. A kollektív bűnösség elve alapján, az országos vezérkar akaratából két szervezetet már föloszlattak, de Balogh számára nyitott kérdés, az elnökválasztó gyűlés után folytatódik-e a Fórumon belüli, őt is érintő leszámolássorozat. - Nem írtam alá hűségnyilatkozatot - jelentette ki Balogh László -, ellenben - a fölszólításnak engedve - tízoldalas levélben fejtettem ki álláspontomat, melyet az Alkotmánybíróság állásfoglalását idézve erősítettem meg. Ezután derül ki, mindezt hogyan fogadja a párt országos vezetése. Kritikus, az MDF-en belüli kisebbséget jelentő lakiteleki munkacsoporthoz való tartozása Balogh szerint - nem veszélyezteti a Csongrád megyei szervezetek és fórumosok párton belüli megítélését. Ledőlt kövek NYILAS PETER Egészen mindegy már, miért lazult ki az a sírkő. Hogy a kőfaragó csapta-e össze a munkát, vagy a pusztító idő tette a dolgát közömbösen, amíg végül engedett a kötőanyag, elroppant az összeillesztő elem, s megingott az irdatlan kőtömeg. Újabb kisgyerekre dőlt rá a sírkő pár napja, legutóbb egy szolnoki temetőben. A gyerek meghalt. Ilyen hír hallatán csak hallgatni lehet, mert a nyelv kincstára szegény a szülők fájdalmának megnevezésére: de még családot nem ismerő, távol lakó emberben is bennszakad a szó. Tanulságos viszont, mit mondanak azok, akiknek dolga lenne tudni, hogy a régen porladó déd- vagy ükszülők sírja körül szabad-e téblábolni a gyerekeknek, akik - amíg anya és apa az árvácskákat ülteti - talán még kergetőznek is egy kicsit a hozzájuk képest toronymagas keresztek, obeliszkek és márványlapok körül, s a lendülettől néha megkapaszkodnak a mohával benőtt kövekben. Azt mondják, nem mozgathatnak meg minden egyes síremléket, mozdul-e vagy sem. A hozzátartozó jó, ha évente egyszer gyertyát gyújt a fejfánál, s rokonára gondol, akinek már a hangjára sem emlékszik. így hát felelős nincs, csak lezuhant kő van, és halott gyermek. A legutolsó Csongrád megyei áldozat ötéves kislány volt. Húsz éve halt meg. Ma talán gyönyörű, fiatal asszony lenne. És édesanya. „Nézd meg a temetőt, s megtudod, kik lakják a várost." Szégyenszemre nem tudom, kitől való a bölcsesség, amelyre a szegedi temetők ügyeit mára tanácsi rendszerben is intéző, régen nyugalmazott hivatalnok tanított. A gondolat nem szorul magyarázatra. Az élők lelkiismerete legjobban talán az őket számon már nem kérő holtak emlékének méltó megőrzésért tett gesztusaikban - vagy azok hiányában - mutatkozik meg. Temetőink, hozzátartozóink sírjai olyanok, mint mi magunk. Épülnek vagy ledőlnek, mint lelkünk építőkövei. Még van egy hónap halottak napjáig. Három pályázó közül választanak főjegyzőt Csütörtökön eldől, ki lesz Huber utóda A Magyar Államkincstár területi igazgatóságának vezetője is pályázik a főjegyzői posztra, amelyről csütörtökön döntenek a megyei képviselők. A jelenlegi aljegyző, aki Huber Bertalan nyugdíjba vonulása óta a főjegyzői feladatokat is ellátta, úgy döntött: nem pályázik. A megyei főjegyző posztja hivatalosan július elsején üresedett meg, amikor Huber Bertalan nyugdíjba vonult. A pályázati kiírás a Belügyi Közlöny július 15-i számában jelent meg. A közgyűlés háromtagú bizottságot választott, Piri Józsefnek, Simicz Józsefnek és Baláspiri Csabának az volt a feladata, hogy a közösen összeállított szempontrendszer szerint rangsorolja a pályázókat. A végzettségek és a szakmai gyakorlat mellett számított a nyelvvizsga is. Eredetileg heten jelentkeztek az állásra, majd egy pályázó visszalépett, egy pedig úgy zárta ki magát a versenyből, hogy nem ment el a meghallgatásra. A háromtagú bizottság végül az ötből három pályázót terjesztett elő a csütörtöki közgyűlésre. Az első helyre rangsorolt Siket Judit jelenleg a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatóságának igazgatója. Aki nyomon követi a megyei önkormányzattal kapcsolatos ügyeket, nyilván érdeklődve olvassa Siket Judit szakmai programjában, hogy nagyon fontosnak tartaná a pénzügyi ellenőrzést, s az üvegzsebprogramból a megyei önkormányzatra háruló feladatok elvégzését. Vörös Béla, a tihanyi önkormányzat jegyzője egy európai uniós normáknak megfelelő közigazgatás kiépítését tartja fontosnak, s a világos és egyértelmű viszonyok közötti munkavégzést. Vas Márton Attila ügyvéd, okleveles pályázatíró az önkormányzat által fönntartott intézményeknél feladatarányos finanszírozást vezetne be, s kiemelt figyelmet szánna a pályázatfigyelő-író teamnek. Miután az új főjegyző megválasztásához ötven százalék plusz egy fő szükséges, az MSZP-SZDSZ-frakció vezetője, Simicz József szerint szinte biztosra vehető, hogy csütörtökön döntés születik. Sokakban felmerült a kérdés, vajon miért nem adta be pályázatát Bobvos Pálné aljegyző, aki július óta a főjegyzői feladatokat is ellátta. A tisztviselő lapunk kérdésére azt mondta: nagyon egyszerű oka van annak, hogy nem pályázott. Egyrészt szereti jelenlegi beosztását, amely lehetőséget ad arra, hogy szakmai munkát végezzen, másrészt megeshet, hogy a következő választás utáni új közgyűlés tagjai új vezetési stílust szeretnének, s nem szeretne főjegyzőként ilyen szituációba kerülni. B.A. Lehet, hogy a tervezett 450 dolgozónak csak a felét küldi el a Pick Kétszázan továbbra is Szegeden maradhatnak A Pick Szeged Rt. vezetése és a szakszervezeti bizottság közötti tárgyalások tegnap újabb fordulóhoz érkeztek. Jó hír, hogy 200 dolgozónak más szegedi munkahelyet ajánlanak fel. A hét közepén kiderül, kinek a neve kerül fel az elbocsátandók listájára. Szeptember elején még a 450 fős létszámleépítésről szóló információ sokkolta a Pick Szeged Rt. dolgozóit, valamint a város közvéleményét, hiszen a 90-es évek eleje óta nem kerültek volna ekkora tömegben egyszerre utcára emberek. Azóta szerencsére változtak a körülmények. A vállalat vezetői, valamint a cég szakszervezeti bizottságának tegnapi tárgyalását követően pedig úgy tűnik, a Picken belüli átcsoportosítással akár 200 fő is találhat munkát, ha az érintettek az új feltételekről egyezségre jutnak egymással. Golhovics Gábor, a szakszervezeti bizottság elnöke lapunknak elmondta, az elbocsátandók végleges listája szeptember 30-ára vagy október 1-jére áll össze. A Pick vezetése levélben értesíti azokat adolgozókat, akiknek menniük kell. Jelenleg is tartanak a már a múlt héten elkezdődött egyeztetések: az emberekkel azt beszélik meg, vállalják-e a cégen belüli átcsoportosítást, az új munkakörök más feltételeit, vagyis a felkínált béreket, az esteleges két-három műszakos beosztást, a szerződésmódosítások következményeit. Ha valaki inkább az elbocsátást választja, akkor a helyébe egy másik dolgozó léphet - a listán szereplő nevek tehát most még napról napra változnak. Ezért azt sem lehet tudni, ki az, aki az elbocsátandók közül elérte a nyugdíjkorhatárt. A szakszervezeti vezető szerint kizárólag szegedi munkahelyeket ajánlottak fel a dolgozóknak. Ismeretes, a sertésvágás megszüntetése miatt a bélüzem megszűnik, onnan a szeletelőbe, a szalámigyártásba, a nyárspecsenyeüzembe lehet „átkerülni". A vágóüzem helyén kialakított alapanyagüzemben pedig továbbra is vágják, szeletelik a beérkező sertéseket. Nem sikerült viszont pluszjuttatásokat kiharcolnia a szakszervezetnek a tegnapi tárgyalási napon: az érdekképviselet plusz egyhavi bértömeget kívánt differenciáltan elosztani a távozó dolgozók között, de ezt a felvetést a vezetés nem fogadta el. Nincs megállapodás arról sem, hogy a munkaügyi központ munkatársai „kitelepülhetnek-e" a Pickhez, ott helyben segíthetik-e az utcára kerülőket akár állásajánlattal, akár tanácsadással. A Pick Szeged Rt. vezetésének a kialakult helyzetről szóló értékelését nem sikerült megtudnunk, Kovács Károly vezérigazgató azt ígérte, ma válaszol kérdéseinkre. FEKETE KLÁRA