Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-27 / 226. szám
HÉTFŐ, 2004. SZEPTEMBER 27. • AKTUÁLIS* 5 Csergő Károly tiszteletére avattak emléktáblát Szegváron A megye utolsó, legendás alispánja Egy középkori intézmény utolsó legendás alakja előtt tisztelegtek szombaton a szülőházán avatott emléktáblánál. Csongrád vármegye alispánja, Csergő Károly hivatali működése alatt kétezer munkásházat építtetett. Alispánsága idején olyan fejlesztések valósultak meg Csongrád vármegyében, melyek példaként állhatnak az utókor közigazgatása előtt - jelentette ki Szenczi Sándorné polgármester Csergő Károly szegvári szülőháza előtt avatott emléktáblánál. Csergő Károly 1925-től 1938-ig vezette alispánként a vármegyét, nevéhez fűződik többek között a szentesi kórháza rekonstrukciója és kétezer munkásház építése. A kubikusok, nehéz paraszti sorban élők életkörülményeit nagyban javító intézkedések népszerűséget és megbecsülést szereztek az alispánnak, aki egy középkori intézmény utolsó legendás alakja volt Csongrád vármegyében. 1879. szeptember 25-én született Szegváron gyergyóremetei család tagjaként, apja hivatása után ő is a közigazgatást választotta. Születésekor még Szegvár volt a vármegye központja, ő már Szentesen dolgozott. Végigjárta a hivatali ranglétrát, a vármegyegyűlés a jegyzőkönyv tanúsága szerint egyöntetű lelkesedéssel választotta meg elöljárónak. Balázs György főiskolai történész tanár megállapítása szerint az alispán a dualizmus korának gazdasági alapjain kezdhette meg munkáját, a trianoni békeszerződés által érintetlenül hagyott Csongrádban konszolidált körülmények között tevékenykedhetett. Az ötvenes években következtek a meghurcoltatások, kitelepítették a családot. Szécsényiné Csergő fudit egyetlen gyermeke Csergő Károlynak. Sokan hitték azt, hogy az unokája vagyok apukámnak, hiszen hatvanegy éves volt, amikor születtem - meséli a hölgy. A hivatallal járó létbiztonság már nem adatott meg a fiatal lánynak, akit származása miatt nem vettek fel a szentesi gimnáziumba. Szavai szerint élete folyamán apja munkájának eredményét nem élvezhette, leginkább csak következményekkel szembesült. A táblaavatón elfogódott idős hölgy köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki az emlékezés alkalmához bármivel hozzájárult. A vármegye egykori székhelyén, a szegvári kastélyban emlékkiállítás nyílt Csergő Károly életét bemutatva, fotókkal és újságcikkekkel gazdagon illusztrált pályáról tudhatott meg nagyon sokat a látogató. B. G. Szenczi Sándorné, a nagyközség polgármestere és Szécsényiné Csergő (udit, az alispán lánya Fotó: Blahó Gabriella Figyelmetlen utasok, erőmutatványra kényszerülő kismamák Babakocsival nehéz közlekedni A kismamák a buszra is nehezen szállnak fel Fotó: Gyenes Kálmán Kismamák tüntettek a fővárosban a nehézkes közlekedési körülmények miatt. Szegeden nem készülnek demonstrációra a babakocsisok, de abban az általunk megkérdezett anyukák egyetértenek: itt is nehéz a tömegközlekedési eszközökre felszállni. Babakocsival tömegközlekedési eszközt igénybe venni nem lehetetlen, de nehéz - tapasztalja ezt minden kismama. Fizikai erőt igényel a babakocsi felemelése a járműre, hiszen egy-egy ilyen eszköz legalább 7-8 kiló. Ugyanakkor figyelni kell a babára, az akció közepette nehogy kipottyanjon a kocsijából. - Minden nap jövünk-megyünk a kicsivel: a Felsővárosból trolival járunk orvoshoz, patikába, ügyeket intézni. De nagyon nehéz babakocsival boldogulni! jelenti ki Szabóné Andrea, aki a Széchenyi téri megállóban vár a trolira. - Előfordul, hogy a sofőr nem ALACSONY PADLÓ A járatok átalakítása miatt nem tudta kiadni az alacsony padlós buszok menetrendjét a Tisza Volán Rt. - tudtuk meg Fertóné Kassai Gizellától, a cég közönségkapcsolatok irodájának vezetőjétől. Ezt hiányolják is az utasok, leginkább a kismamák. Szegeden 7 alacsonypadlós járat közlekedik, Vásárhelyen pedig 4 - hallottuk Heintz Ferenctől, a társaság kereskedelmi és közkapcsolati osztályának vezetőjétől. A Volán arra törekszik, hogy egyre több ilyen buszt vásároljon. A kiskörút rekonstrukciója után, amikor kialakul a városban az új közlekedési rend, az alacsonypadlós buszok menetrendjét is kiadják. nyitja ki a hátsó ajtót, ezért előre kell szaladni a babakocsival felmutatni a bérletet, aztán visszaloholni a busz végéhez, hogy felszállhassunk. Az utasok többsége nem segítőkész. Nem lépnek oda a kismamához, hogy felajánlják segítségüket. Ha én kérek meg valakit, jön a segítség, de nem szeretek kérni, ezért marad az egyszemélyes mutatvány. így néhány hét alatt megizmosodik az ember. - Sokat utazunk tömegközlekedéssel - magyarázza Rózsa Margit, aki mostanában a harmadik gyermekével utazik. - Aki babakocsival közlekedik, kiszolgáltatott. Nemcsak a babát és a kocsit kell felvinni a buszra, hanem többnyire a szatyrot, a hátizsákot is. Az utasok csúnyán néznek rám, hogy a kocsival foglalom a helyet, pedig nem is szoktam leülni. Ha szeretnék, sem tudnék, mert nemigen adják át a helyet. Második autóra nem telik, így marad a kínlódás. - Kellene egy fordított napot tartani - javasolja Kati. - Beküldeném a városba babakocsival, szatyorral, két gyerekkel a férfiakat is, meg a buszsofőröket is. Akkor megtudnák, milyen megalázó babakocsival, csomagokkal kínlódni, megkérni nap mint nap a buszvezetőket, hogy ugyan nyissák már ki a hátsó ajtót, s megint csak kérni a várakozóktól, hogy segítsenek. S aztán egyensúlyozhatnának a teremtés koronái a száguldozó-fékezgető buszokon. Biztosan jó lecke lenne! Menni pedig muszáj. Orvoshoz, boltba, adóhivatalba, gyógyszertárba, piacra, netán babatornára az anyukák szívesebben utaznak az alacsony padlós buszokon, ezekből viszont nincs elég. A villamosok utastere magasan van, nem könnyű feltornázni a babakocsit. Ha az ajtónál nincs középen kapaszkodó, és felfér a kocsi, akkor is legalább félméteres magasságba kell emelni. Ezért az anyukák és a picik gyakran inkább gyalogolnak. NY. É. Az idei tanévben iskolabezárástól nem kell tartani Kevesebb diák és tanár Szegeden Fogynak az iskolások Szegeden, de emiatt nem kellett jelentősebb átszervezést végrehajtani. Kevesebb az óraszám, ezért fogynak a pedagógus álláshelyek is - leépítés helyett azonban a túlórák csökkentésével és nyugdíjazással oldják meg a helyzetet. Csökkenő gyermekszámról, s ebből következően az óraszámok és pedagógus álláshelyek fogyásáról árulkodnak a 2004/2005-ös tanévkezdés szegedi adatai. Kardos Jánostól, a polgármesteri hivatal oktatási irodavezetőjétől megtudtuk, hogy az önkormányzat 26 általános és 19 középiskolájában 223-mal kevesebb tanulóval kezdték a tanévet, mint tavaly. A diákok számához igazított óraszám 172-vel csökkent. A pedagógus álláshelyek számát viszont az óraszámhoz mérve állapítják meg: kitűnik, hogy 12 álláshely vált fölöslegessé az idei tanévben. Ez azonban emelte ki az irodavezető - nem jelent föltétlenül létszámleépítést: erre csak néhány esetben f) A TANÉV, SZÁMOKBAN Általános iskolaÁlialánas iskola Középiskola Középiskola Összesen Összesen 2003/2004 2004/2005 2003/2004 2004/2005 2004/2005 2003/2004 Tanulói létszám 12171 11735 12 385 12 598 24 556 24 333 Pedagógus álláshelyek 1159 1142 1196 1201 2355 2343 Óraszám 21 650 21 365 21 018 21131 42668 42496 DM-grafika volt szükség. Az álláshelyeket a státussal rendelkező tanárok mellett részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusokkal, illetve túlórával is betöltik. Az óraszámcsökkentést a túlórák lefaragásával, illetve nyugdíjazással érik el. Idén nem érte nagy megrázkódtatás a szegedi önkormányzati iskolarendszert, mert a kényszerű átszervezések már a 2002/2003-as tanév végén megtörténtek. Akkor szűnt meg a Németh Imre és a Napos Úti Általános Iskola, ezen felül összevonták a Dugonics András és Dózsa György, valamint a Fekete István és a Gárdonyi Géza Általános Iskolát. Az előző (2003/2004-es) tanév vége már nem hozott hasonló változást, s a jelenlegi kilátások szerint idén sem várható jelentős átalakulás,- a végső döntést azonban az októberi statisztikai adatok ismeretében hozza meg a közgyűlés. Kitűnik még a számokból, hogy az általános iskolások fogyása még nem gyűrűzött tovább a középiskolákba. Kardos János azonban fölhívta a figyelmet arra is, hogy a középiskolások 35-40 százaléka nem szegedi, hanem a környékbeli településekről bejáró diák. Ugyancsak növeli a létszámot a meghosszabbított szakmunkásképzés, a szakközépiskolások szakmai oktatása, valamint az idén indított, a köznyelvben „nulladik évfolyamnak" is nevezett nyelvi előkészítő osztályok indítása. A kisdiákok fogyása azonban idővel a középfokú képzésben is érezteti majd hatását. NY. P. Osztrák olvasónk is segít a szegedi vasutas feleségének Egyelőre elmaradt az életmentő műtét Pénzhiány miatt elmaradt a szegedi vasutas, Széles András súlyos izomsorvadásban szenvedő feleségének szöuli műtétje. A családról legutóbb írt cikkünk egy osztrák hölgyhöz is eljutott, aki felajánlotta segítségét a hiányzó összeg, közel nyolcmillió forint előteremtéséhez. Két hete hívták Szöulból Széles Andrásékat, hogy megbeszéljék az életmentő műtét idejét. - A beavatkozás 75 ezer amerikai dollárba, vagyis 16 millió forintba kerül. Ehhez még hozzájön az utazás és a kinntartózkodás költsége is. Sajnos eddig csak kilencmillió forint gyűlt össze mondta a súlyos izomsorvadásban szenvedő angol-magyar szakos tanárnő férje, Széles András. így pénzhiány miatt le kellett mondaniuk a szeptemberre tervezett, Dél-Koreában végzendő műtétet. A MÁV Rt. szegedi területi igazgatóságának gépészeti előadója kollégái segítségét is kérte. Az elmúlt hónapokban az ország vasutasai összesen 3 millió 300 ezer forintot ajánlottak fel munkatársuk feleségének megsegítésére. Emellett pedagógusok, valamint magánszemélyek is utaltak át kisebb-nagyobb összeget a család által létre hozott „Segíts magadon!" Izomsorvadásos Betegekért Alapítvány számlájára ('53300074-11046116|. - Feleségem állapota 2003 novembere óta egyre romlik. Végtagjai után már a fejét is alig tudja mozgatni. Nemhogy négyéves gyermekünket, hanem már önmagát is alig képes ellátni - folytatta szomorúan Széles András. A lapunkban legutóbb megjelent, a család tragédiájáról szóló cikk egy osztrák hölgyhöz is eljutott. Az olvasó megtudta Szélesék telefonszámát és felhívta őket. A magyar származású hölgy felajánlotta segítségét a hiányzó összeg előteremtéséhez. Ez egy apró reménysugár, amit, mint minden más segítséget, meg kell ragadnunk - mondta végül Széles András. K.T.