Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-27 / 226. szám

HÉTFŐ, 2004. SZEPTEMBER 27. • AKTUÁLIS* 5 Csergő Károly tiszteletére avattak emléktáblát Szegváron A megye utolsó, legendás alispánja Egy középkori intézmény utol­só legendás alakja előtt tisz­telegtek szombaton a szülőhá­zán avatott emléktáblánál. Csongrád vármegye alispánja, Csergő Károly hivatali műkö­dése alatt kétezer munkásházat építtetett. Alispánsága idején olyan fej­lesztések valósultak meg Csongrád vármegyében, me­lyek példaként állhatnak az utókor közigazgatása előtt - je­lentette ki Szenczi Sándorné polgármester Csergő Károly szegvári szülőháza előtt avatott emléktáblánál. Csergő Károly 1925-től 1938-ig vezette alis­pánként a vármegyét, nevéhez fűződik többek között a szente­si kórháza rekonstrukciója és kétezer munkásház építése. A kubikusok, nehéz paraszti sor­ban élők életkörülményeit nagyban javító intézkedések népszerűséget és megbecsülést szereztek az alispánnak, aki egy középkori intézmény utol­só legendás alakja volt Csong­rád vármegyében. 1879. szep­tember 25-én született Szegvá­ron gyergyóremetei család tag­jaként, apja hivatása után ő is a közigazgatást választotta. Szü­letésekor még Szegvár volt a vármegye központja, ő már Szentesen dolgozott. Végigjárta a hivatali ranglétrát, a várme­gyegyűlés a jegyzőkönyv tanú­sága szerint egyöntetű lelkese­déssel választotta meg elöljáró­nak. Balázs György főiskolai történész tanár megállapítása szerint az alispán a dualizmus korának gazdasági alapjain kezdhette meg munkáját, a tri­anoni békeszerződés által érin­tetlenül hagyott Csongrádban konszolidált körülmények kö­zött tevékenykedhetett. Az öt­venes években következtek a meghurcoltatások, kitelepítet­ték a családot. Szécsényiné Csergő fudit egyetlen gyermeke Csergő Kár­olynak. Sokan hitték azt, hogy az unokája vagyok apukámnak, hi­szen hatvanegy éves volt, amikor születtem - meséli a hölgy. A hi­vatallal járó létbiztonság már nem adatott meg a fiatal lány­nak, akit származása miatt nem vettek fel a szentesi gimnázium­ba. Szavai szerint élete folyamán apja munkájának eredményét nem élvezhette, leginkább csak következményekkel szembesült. A táblaavatón elfogódott idős hölgy köszönetét fejezte ki min­denkinek, aki az emlékezés al­kalmához bármivel hozzájárult. A vármegye egykori székhelyén, a szegvári kastélyban emlékkiál­lítás nyílt Csergő Károly életét bemutatva, fotókkal és újságcik­kekkel gazdagon illusztrált pá­lyáról tudhatott meg nagyon so­kat a látogató. B. G. Szenczi Sándorné, a nagyközség polgármestere és Szécsényiné Csergő (udit, az alispán lánya Fotó: Blahó Gabriella Figyelmetlen utasok, erőmutatványra kényszerülő kismamák Babakocsival nehéz közlekedni A kismamák a buszra is nehezen szállnak fel Fotó: Gyenes Kálmán Kismamák tüntettek a főváros­ban a nehézkes közlekedési kö­rülmények miatt. Szegeden nem készülnek demonstrációra a babakocsisok, de abban az ál­talunk megkérdezett anyukák egyetértenek: itt is nehéz a tö­megközlekedési eszközökre fel­szállni. Babakocsival tömegközlekedé­si eszközt igénybe venni nem lehetetlen, de nehéz - tapasz­talja ezt minden kismama. Fi­zikai erőt igényel a babakocsi felemelése a járműre, hiszen egy-egy ilyen eszköz legalább 7-8 kiló. Ugyanakkor figyelni kell a babára, az akció közepet­te nehogy kipottyanjon a ko­csijából. - Minden nap jövünk-me­gyünk a kicsivel: a Felsővárosból trolival járunk orvoshoz, patiká­ba, ügyeket intézni. De nagyon nehéz babakocsival boldogulni! ­jelenti ki Szabóné Andrea, aki a Széchenyi téri megállóban vár a trolira. - Előfordul, hogy a sofőr nem ALACSONY PADLÓ A járatok átalakítása miatt nem tudta kiadni az alacsony padlós buszok menetrendjét a Tisza Volán Rt. - tudtuk meg Fertóné Kassai Gizellától, a cég közönségkapcsolatok irodájának vezetőjétől. Ezt hiányolják is az uta­sok, leginkább a kismamák. Szegeden 7 alacsonypadlós járat közlekedik, Vásárhelyen pedig 4 - hallottuk Heintz Ferenctől, a társaság kereskedelmi és közkapcsolati osztályának vezetőjétől. A Volán arra törekszik, hogy egyre több ilyen buszt vásároljon. A kiskörút rekonstrukciója után, amikor kiala­kul a városban az új közlekedési rend, az alacsonypadlós buszok menet­rendjét is kiadják. nyitja ki a hátsó ajtót, ezért előre kell szaladni a babakocsival fel­mutatni a bérletet, aztán vissza­loholni a busz végéhez, hogy fel­szállhassunk. Az utasok többsé­ge nem segítőkész. Nem lépnek oda a kismamához, hogy fel­ajánlják segítségüket. Ha én ké­rek meg valakit, jön a segítség, de nem szeretek kérni, ezért marad az egyszemélyes mutatvány. így néhány hét alatt megizmosodik az ember. - Sokat utazunk tömegközle­kedéssel - magyarázza Rózsa Margit, aki mostanában a har­madik gyermekével utazik. - Aki babakocsival közleke­dik, kiszolgáltatott. Nemcsak a babát és a kocsit kell felvinni a buszra, hanem többnyire a szatyrot, a hátizsákot is. Az utasok csúnyán néznek rám, hogy a kocsival foglalom a he­lyet, pedig nem is szoktam leül­ni. Ha szeretnék, sem tudnék, mert nemigen adják át a helyet. Második autóra nem telik, így marad a kínlódás. - Kellene egy fordított napot tartani - javasolja Kati. - Bekül­deném a városba babakocsival, szatyorral, két gyerekkel a férfia­kat is, meg a buszsofőröket is. Akkor megtudnák, milyen meg­alázó babakocsival, csomagokkal kínlódni, megkérni nap mint nap a buszvezetőket, hogy ugyan nyissák már ki a hátsó ajtót, s megint csak kérni a várakozók­tól, hogy segítsenek. S aztán egyensúlyozhatnának a teremtés koronái a száguldozó-fékezgető buszokon. Biztosan jó lecke len­ne! Menni pedig muszáj. Orvos­hoz, boltba, adóhivatalba, gyógy­szertárba, piacra, netán babator­nára az anyukák szívesebben utaznak az alacsony padlós bu­szokon, ezekből viszont nincs elég. A villamosok utastere ma­gasan van, nem könnyű feltor­názni a babakocsit. Ha az ajtónál nincs középen kapaszkodó, és felfér a kocsi, akkor is legalább félméteres magasságba kell emelni. Ezért az anyukák és a pi­cik gyakran inkább gyalogolnak. NY. É. Az idei tanévben iskolabezárástól nem kell tartani Kevesebb diák és tanár Szegeden Fogynak az iskolások Szegeden, de emiatt nem kellett jelentő­sebb átszervezést végrehajtani. Kevesebb az óraszám, ezért fogynak a pedagógus álláshelyek is - leépítés helyett azonban a túlórák csökkentésével és nyug­díjazással oldják meg a hely­zetet. Csökkenő gyermekszámról, s ebből következően az óraszá­mok és pedagógus álláshelyek fogyásáról árulkodnak a 2004/2005-ös tanévkezdés sze­gedi adatai. Kardos Jánostól, a polgármesteri hivatal oktatási irodavezetőjétől megtudtuk, hogy az önkormányzat 26 álta­lános és 19 középiskolájában 223-mal kevesebb tanulóval kezdték a tanévet, mint tavaly. A diákok számához igazított óraszám 172-vel csökkent. A pedagógus álláshelyek szá­mát viszont az óraszámhoz mér­ve állapítják meg: kitűnik, hogy 12 álláshely vált fölöslegessé az idei tanévben. Ez azonban ­emelte ki az irodavezető - nem jelent föltétlenül létszámleépí­tést: erre csak néhány esetben f) A TANÉV, SZÁMOKBAN Általános iskolaÁlialánas iskola Középiskola Középiskola Összesen Összesen 2003/2004 2004/2005 2003/2004 2004/2005 2004/2005 2003/2004 Tanulói létszám 12171 11735 12 385 12 598 24 556 24 333 Pedagógus álláshelyek 1159 1142 1196 1201 2355 2343 Óraszám 21 650 21 365 21 018 21131 42668 42496 DM-grafika volt szükség. Az álláshelyeket a státussal rendelkező tanárok mellett részmunkaidőben foglal­koztatott pedagógusokkal, illetve túlórával is betöltik. Az óra­számcsökkentést a túlórák lefa­ragásával, illetve nyugdíjazással érik el. Idén nem érte nagy megráz­kódtatás a szegedi önkormány­zati iskolarendszert, mert a kényszerű átszervezések már a 2002/2003-as tanév végén meg­történtek. Akkor szűnt meg a Németh Imre és a Napos Úti Ál­talános Iskola, ezen felül össze­vonták a Dugonics András és Dózsa György, valamint a Fekete István és a Gárdonyi Géza Álta­lános Iskolát. Az előző (2003/2004-es) tanév vége már nem hozott hasonló változást, s a jelenlegi kilátások szerint idén sem várható jelentős átalakulás,- a végső döntést azon­ban az októberi statisztikai ada­tok ismeretében hozza meg a közgyűlés. Kitűnik még a számokból, hogy az általános iskolások fo­gyása még nem gyűrűzött tovább a középiskolákba. Kardos János azonban fölhívta a figyelmet arra is, hogy a középiskolások 35-40 százaléka nem szegedi, hanem a környékbeli településekről bejá­ró diák. Ugyancsak növeli a lét­számot a meghosszabbított szak­munkásképzés, a szakközépis­kolások szakmai oktatása, vala­mint az idén indított, a köz­nyelvben „nulladik évfolyam­nak" is nevezett nyelvi előkészí­tő osztályok indítása. A kisdiá­kok fogyása azonban idővel a kö­zépfokú képzésben is érezteti majd hatását. NY. P. Osztrák olvasónk is segít a szegedi vasutas feleségének Egyelőre elmaradt az életmentő műtét Pénzhiány miatt elmaradt a sze­gedi vasutas, Széles András sú­lyos izomsorvadásban szenvedő feleségének szöuli műtétje. A családról legutóbb írt cikkünk egy osztrák hölgyhöz is eljutott, aki felajánlotta segítségét a hi­ányzó összeg, közel nyolcmillió forint előteremtéséhez. Két hete hívták Szöulból Széles Andrásékat, hogy megbeszéljék az életmentő műtét idejét. - A beavatkozás 75 ezer ameri­kai dollárba, vagyis 16 millió fo­rintba kerül. Ehhez még hozzá­jön az utazás és a kinntartózko­dás költsége is. Sajnos eddig csak kilencmillió forint gyűlt össze ­mondta a súlyos izomsorvadás­ban szenvedő angol-magyar sza­kos tanárnő férje, Széles András. így pénzhiány miatt le kellett mondaniuk a szeptemberre ter­vezett, Dél-Koreában végzendő műtétet. A MÁV Rt. szegedi területi igazgatóságának gépészeti elő­adója kollégái segítségét is kérte. Az elmúlt hónapokban az ország vasutasai összesen 3 millió 300 ezer forintot ajánlottak fel mun­katársuk feleségének megsegíté­sére. Emellett pedagógusok, va­lamint magánszemélyek is utal­tak át kisebb-nagyobb összeget a család által létre hozott „Segíts magadon!" Izomsorvadásos Be­tegekért Alapítvány számlájára ('53300074-11046116|. - Feleségem állapota 2003 no­vembere óta egyre romlik. Vég­tagjai után már a fejét is alig tudja mozgatni. Nemhogy négyéves gyermekünket, hanem már ön­magát is alig képes ellátni - foly­tatta szomorúan Széles András. A lapunkban legutóbb megje­lent, a család tragédiájáról szóló cikk egy osztrák hölgyhöz is elju­tott. Az olvasó megtudta Széle­sék telefonszámát és felhívta őket. A magyar származású hölgy felajánlotta segítségét a hi­ányzó összeg előteremtéséhez. ­Ez egy apró reménysugár, amit, mint minden más segítséget, meg kell ragadnunk - mondta végül Széles András. K.T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom