Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-27 / 226. szám

HETFO, 2004. SZEPTEMBER 27. AKTUALIS" A tolvajok csak a kínálkozó alkalomra várnak és azonnalíecsapnak Támadnak a zsebesek is Az utóbbi hetekben Szegedet elárasztották a zsebesek és a besurranó tolvajok. A vakmerő bűnözőket gyakran könnyelmű áldozataik segítik hozzá a zsák­mányszerzéshez. - Szinte elképesztő, hogy az em­berek mennyire nem vigyáznak értékeikre. Nyitva hagyják laká­suk ajtaját, a villamosra, trolira, buszra felszállva nem zárják be táskájukat, a zsúfolt bevásárló­központokban és piacokon lo­bogtatják pénzüket, mutogatják pénztárcájukat. Mintha szándé­kosan könnyítenék meg a tolva­jok dolgát - mondta Sövényházy Edit rendőr hadnagy, akit az el­múlt hetekben jelentősen meg­emelkedett zsebtolvajlások, be­surranások okairól kérdeztük. A bűnügyi helyszínelő szerint az emberek meggondolatlanok. Nem számítanak arra, hogy pél­dául az éttermek asztalán akár egyetlen percre otthagyott pénz­tárca, mobiltelefon, vagy a kocsi­ban felejtett, látható táska, érték könnyű zsákmányt jelent a tol­vajoknak. - Nem állhat mindenhol egyenruhás rendőr. Mi csak ab­ban tudunk segíteni, hogy kevés lehetőségeinkkel figyelmeztetjük az embereket arra, ne legyenek könnyelműek. A tolvajok csak a kínálkozó alkalomra várnak és azonnal lecsapnak - tette hozzá a rendőrhadnagy. Sövényházy Edit elismerte, hogy a besurranó tolvajokat és a zsebeseket rendkívül nehéz tet­ten érni és elfogni. A jól szerve­zett csoportok egyetlen lehetősé­get sem hagynak ki. Az iskola­kezdés óta a diákokkal együtt a tolvajok is felszállnak a tömeg­közlekedési járművekre. Ked­venc terepük az l-es villamos Széchenyi téri posta és az Aradi vértanúk tere közötti szakasza, a 9-es troli, valamint a Mars térről induló helyközi járatok megál­lóiban várakozó utasok. - A zsebtolvaj az egyik kezét BUNMEGELOZES A KOMPPAL A Szegedi Rendőrkapitány­ságon tavaly készült el a „Korszerű megelőzési prog­ram", a Komp, amelynek el­sődleges célja a bűnmegelő­zés. A Komp a Szeged és Térsége Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanáccsal kö­zösen - annak vagyonvédel­mi, Ifjúságvédelmi és bal­eset-megelőzési munkacso­portjaiba delegált szakem­bereivel - fórumokon, vala­mint szórólapokon és társa­dalmi célú hirdetésekben próbálja felhívni az emberek figyelmét arra, hogyan lehet megelőzni, hogy áldozatai legyünk a különböző bűnözői csoportoknak. Sövényházy Edit: Az utóbbi napokban a besurranó tolvajok „meg­fésülték" a várost Fotó: Miskolczi Róbert mindig pulóver vagy kabát alá rejti, hogy ne lehessen kiszúrni, amikor egy zsebben, táskában matat. Ha megszerzi a mobilte­lefont, pénztárcát, nyomban át­adja társának, aki villámgyorsan eltűnik - beszélt a módszerekről Sövényházy Edit. A hadnagy ezután azt is el­mondta, hogy az utóbbi napok­ban a besurranó tolvajok „megfé­sülték" a várost. Takaréktár utcai és Széchenyi téri, valamint lakó­telepi lakásokból pénzt, telefo­nokat és egyéb értéktárgyakat loptak. Módszerük „rém egysze­rű", hisz semmi mást nem tesz­nek, csak lenyomják az ajtókilin­cset, ha nyitva van, bemennek. A fogason hagyott táskákat, kabá­tokat leemelik és nyomtalanul eltűnnek. Hidegvérük elképesz­tő, még akkor sem jönnek zavar­ba, ha összefutnak a lakóval, leg­feljebb kérnek egy pohár vizet. - Még mindig akad, aki a bank­kártyájára írja a pinkódot, vagy mellette tartja. A tolvajoknak így már nincs nehéz dolguk. Ráadá­sul még mindig sokan egy helyen tartják a pénzt és a különböző hatokat. Az utóbbiak pótlása ön­magában 10-20 ezer forintba ke­rül - mondta Sövényházy Edit. A rendőrtiszt alig egy óra alatt „ezernyi" történetet mesélt a be­surranó és a zsebtolvajok mód­szereiről, és mindannyiszor oda lyukadt ki, hogy az áldozatok aka­ratlanul, de segítik a bűnözőket. - Amiért általában nagy árat fi­zetnek - mondta Sövényházy Edit, aki a beszélgetésünk végén megjegyezte: érdekes, hogy a Cserepes sori piacra valami mi­att nem mernek bemenni a zse­besek. Legalább is senki nem tett feljelentést a rendőrségen, hogy ott fosztották ki. OLÁH ZOLTÁN A szegedi polgármester nem kíván az MSZP országos választmányának elnöke lenni Botka László: Itt van feladatom Újabb két évre Botka Lászlót választották az MSZP megyei el­nökének. A szegedi polgármester bejelentette: nem indul az or­szágos választmányi elnöki posztért az októberi kongresszuson. MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZP megyei szervezete szombaton Szegeden tartotta tisztújító küldöttgyűlését, ame­lyen egyhangúlag Botka Lászlót választották meg újabb két évre a párt megyei elnökének. Hoz­zá kell tenni, Botkával szem­ben nem állítottak másik jelöl­tet. A választást követő sajtótá­jékoztatón a szegedi polgár­mester és országgyűlési képvi­selő bejelentette: noha több megyei és városi szervezet is ja­vasolta az országos választ­mány elnöki posztjára, nem vállalja a jelöltséget, nem indul a pozícióért, mert a következő időszakban Szegedért és Csongrád megyéért szeretne dolgozni. „Nekem itt van fel­adatom" - közölte Botka Lász­ló. Emlékezetes, hogy tavaly feb­ruárban a szegedi politikus alul­maradt az országos választmány elnöki tisztségért folytatott küz­delemben Jánosi György jelenle­gi elnökkel szemben. A mostani helyzetben azonban - a szocia­lista párt belső viszonyait jól is­merők szerint - Botkának nagy esélye lett volna a poszt elnyeré­sére. Lendvai Ildikó is sajnálko­zásának adott hangot amiatt, hogy a szegedi polgármester nem vállalja a jelöltséget. A frakcióvezető a sajtótájékozta­tón dicsérte a megyei szocialis­tákat, akik szerinte élen jártak a párt megújításában, dinamizá­lásában. Az új kormányprog­ramról szólva elmondta, hogy a szocialisták a munkahelyterem­tést, a területi különbségek csökkentését, a köztehervise­lést, a társadalmi esélykülönb­ségek enyhítését, a szociálpoliti­ka igazságosabbá tételét tartják a legfontosabbnak. Botka Lászlótól megtudtuk, hogy a megyei szocialisták Hiller István pártelnökké választását támogatják az októberi tisztújító kongresszuson. Lendületben PANEK SÁNDOR Egyelőre annyi tudható a kiszivárgott kormányprogramból, hogy a „Lendületben az ország" címet viseli és főbb hangsúlyait az esélyteremtő, felzárkóztató intézkedésekre helyezi. A közhelyek és a minden társadalmi réteget támogatásról biztosító általános­ságok szövetéből olyan konkrétumok vehetők ki, amelyek első­sorban a nélkülözőknek és egyes jól behatárolt rászoruló csopor­toknak kedveznek. Ha úgy tetszik, egy romló anyagi helyzetű or­szág új kormánya igyekszik, amennyire csak lehet, leszűkíteni és behatárolni azokat a rétegeket, amelyeknek segíteni kell, s eköz­ben lehetőleg nem világosan megnevezni azokat, amelyekhez nincs üzenete. Az ilyen esélyteremtő prioritású programokban az a megfejthe­tetlen, hogy honnantól is számít az ember tehetősnek, illetve rá­szorulónak. A tehetősekről csak annyit tudni, hogy ők azok, akik­nek több felelősséget kell vállalniuk a társadalomért. Az eddig nyilvánosságra jutott összefoglalóból nem derül ki, hogy a tehe­tősség azt jelenti-e, hogy egy család anyagi gondok nélkül él, eset­leg már tehetősnek számít-e az a sok ember, akik a legszegényeb­bekhez képest elfogadható fizetésből élnek, de anyagi helyzetük az európai alsó középrétegekétől jóval elmarad. Az eddigi szűkös idők kormányzati célpontja általában nemcsak a gazdagok vi­szonylag szűk rétege volt, hanem a nagyon lassan formálódó kö­zépréteg is, amely mindig ezekben az időszakokban vékonyodott el. A Gyurcsány-programban a magyar viszonyok között elfogad­hatóan, de hónapról hónapra élő alsó középrétegre mindössze az a tétel vonatkozik, hogy „az átlagfizetésnek ne legyen olyan ré­sze, amely a legmagasabb kulcsban adózik". Az adókedvezmé­nyek szigorításáról semmi. Ezek az emberek szinte semmilyen fejlődési, boldogulási jövőképet nem vehetnek ki a kormányprog­ramból - legalábbis az eddig megismertből -, s egyáltalán nem zárható ki, hogy a társadalmi szolidaritás célkitűzésével a kor­mánypolitika, ha nem is rak rájuk pluszterheket, de az elkövet­kező két évben távlatokat sem kapnak. Meglehet, helytálló Gyurcsány Ferenc mondása - a kormány­program egyik alcíme miszerint ..Magyarország ma szabad, de igazságtalan". Annyira helytálló, hogy bármelyik nyugat-európai országra igaz. Ahol pedig minden, még a társadalmi szolidaritás és a rászorulók felzárkóztatása is akkor megy a legjobban, amikor az ország terheit viselő középréteg erős, boldogulási céljai megfe­lelnek az ország céljainak. Az megérthető, hogy szűkösebben kell élnünk, mert megtor­pant a gyarapodás Magyarországon. Viszont ez nincs benne a kor­mányprogramban. A jelenleg ismert dokumentum egy erős, sta­bil és növekvő pályán maradó gazdaságú országról szól, amelynek az igazságosság hiánya a legnagyobb gondja. Nincs veszély a romániai pestis miatt Sertés nem jut be Sertéspestis bukkant fel Ro­mániában, többek között a ha­tár melletti Arad megyében. A betegség átterjedésétől nem kell tartani a megyei ál­lat-egészségügyi állomás igaz­gatója szerint. MUNKATÁRSUNKTÓL Pestissel fertőzött sertéseket ta­láltak Romániában. A betegséget a szomszédos Arad megyei Na­dabon, illetve a Kolozs megyei Dezméren, illetve Kolozsváron észlelték, a román hatóságok a környéken megtiltották az állat­vásárokat, illetve másodfokú ka­rantént vezettek be. A Csongrád Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Ál­lomás vezetője, dr. Szigeti Sándor igazgató főállatorvos arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy működésük megfelelő védelmet biztosít az itte­ni állattenyésztő telepeknek. A megyébe sertés hivatalosan már régóta nem juthat be Romá­nia felől; bár a nagylaki határát­kelőhelyen nemrégen átadott ál­lomás az élőállat-szállítmányok és élelmiszerek vizsgálatára szol­gál, sertést itt nem lehet behoz­ni. Május óta ilyen szállítmány a román-magyar határon sehol sem jöhet be. Romániában tavaly tizenöt megyében betiltották a sertés­pestis ellen védő oltásokat, iga­zodva az európai állat-egészség­ügyi és élelmezési normákhoz. Arad és Kolozs is e területek közé tartozik. Arad megyében az év eleje óta három településen for­dult elő sertéspestis: Nadabon mellett Szépfaluban és Lippán. A fertőzés egyszer sem jutott át a határon. A kontinens legügyesebb fiatal virágkötői versengtek Szegeden Magyar fiú nyerte az Európa-kupát Két napon át vetélkedtek Szegeden Európa legügyesebb fiatal virágkötői. A versenyt kiállítás és vásár kísérte: akik nem vettek cserepes virágot, ötleteket vihettek haza magukkal. A kontinens­viadalt a magyar Pánczél Péter nyerte, a második helyen a dán Jonas Jensen, a harmadikon pedig a svájci Dániel Kla­ger végzett. Pénteken délután sokan szurkoltak a kontinensviadalon elindult tizenkét versenyzőnek a szegedi Mars téri pavi­lonban. A Kerti fantázia című verseny­számban másfél óra alatt kellett egy óriás cserépből és megannyi virágból kompozíciót készíteniük a fiatal virág­kötőknek. Eközben a zsűri a másik pa­vilonban pontozta a zárt verseny mun­káit: ott négy óra állt a fiatalok rendel­kezésére, hogy elkészítsék az asztali díszt. A díszítőelemek között a szegedi paprika mellett gyümölcsök is szere­peltek. Szombaton délután - a közönség élénk érdeklődése mellett - a nagy pavi­lonban már az esti versenyre készülőd­tek, ahol a fiatalok a színpadon készítet­ték el versenymunkájukat. Az Európai Virágkötő Szövetség elnöke, Theo De Chateu kérdésünkre elmondta: a rend­kívül magas színvonalú versenyen ti­zenkét ország legjobb tizenkét verseny­zője mutatja be tudományát. Az elnök hozzátette, nem szabad elfelejteni, hogy a versenyzők 19 és 24 év közötti fiata­lok, akik nagy karrier előtt állnak. Theo De Chateu dicsérte a szervezést, és elé­gedett volt az alapanyagokkal is. A pavi­lonok mellett virágtermelők kínálták portékáikat, az árak is kedvezőek voltak, így szinte senki sem tért haza virág nél­kül. Mi a diffenbachia hilo nevű csere­pes növény mellett voksoltunk, s né­hány méterrel arrébb a szegedi virágkö­tőktől egy bemutató keretében azt is megtudtuk, az elkészített csokrokat nem szabad sokáig hűtőben tárolni, mert az alacsony hőmérséklet kivonja a nedvességet a növényből. így a meny­asszonyi csokrokat legfeljebb egy éjsza­kára teszik hűtőbe a virágkötők, más­nap pedig tartósítóval spriccelik le, hogy méltó kelléke legyen az esküvőnek. Este ismét megtelt a nagy pavilon, a színpadon igazi show-t láthattak az ér­deklődők. A versenyzőknek esküvői csokrot kellett készíteniük, amelyeket menyasszonyi ruhába öltözött manöke­nek mutattak be a zsűrinek és a közön­ségnek. NYEMCSOK ÉVA Generációkon át o •L-l DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG Rt 1 PANCZELE LAPUNK KÖZÖNSÉGDÍJA A látványos gála keretében a közön­ség végignézhette, miként varázsol­nak menyasszonyi csokrokat a ver­senyzők a színpadon az általuk válo­gatott kellékekből. Az utolsó feladat, a meglepetés: magyaros jellegű csokrot, kompozíciót kellett készíte­niük, mindenki azonos anyagból dol­gozhatott. A részeredmény-hirdetés­kor is a magyar versenyző, Pánczél Péter állt az élen, az utolsó feladatra is ő kapta a legtöbb pontot. Az ered­ményhirdetéskor a színpadra szólí­tott versenyzők előbb a különdíjakat vehették át. A Délmagyarország és a Délvilág közönségdíját (a szombati lapunkban megielent szavazólapot tölthették ki a bemutatóra kilátogató olvasóink) Pánczél Péter kapta. A helyi specialitásokkal spékelt aján­dékkosarat V. Fekete Sándor főszer­kesztő-helyettes adta át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom