Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-24 / 224. szám

18 PÉNTEK, 2004. SZEPTEMBER 24. Kegyeletsértő nyilatkozat: a pilóta nem akart meghalni! „Podolcsák András, a Szegedi Re­pülőtér igazgatója szerint az egyre liberalizálódó szabályok miatt tőrténnek a tragédiák. A szegedi repülős társadalom tagjai szerint a 67 éves Sz. |ános felelőtlen húszévesként viselkedett a leve­gőben. Úgy mesélik, korábban többen mondták neki, hogy egy­szer emiatt történik tragédia. ­l eikavar a szombaton történt bal­eset, hiszen a sárkányrepülős át­repítette a túlvilágra a 29 éves srá­cot is - fogalmazott Podolcsák András. Az elmúlt évek légi közle­kedést érintő jogszabályi változá­sai miatt egyre kevesebb közünk van az itteni repülésekhez. A sze­gedi ugyanis nyilvános repülőtér. A légtérhasználati jogszabályok annyira liberalizálódtak, hogy ma már senkitől nem kérdezhetjük meg, hová megy. Sajnos egyre in­kább érvényesül az az elv, hogy sa­ját felelősségére mindenki azt csi­nál a levegőben is, amit akar. De ez így nem mehet tovább!" Tisztelt Szerkesztőség! A 2(X)4. szeptember 20-án meg­jelent cikkben a fenti nyilatkoza­tok találhatók. Az elmúlt 2 év alatt l'odolesák Andrástól több olyan nyilatkozat hangzott el, melyek nem fedik a valóságot, és elérték a felháborító kategóriát. Türelmes ember lévén eddig nem törődtem Podolcsák András nyilatkozatai­val, de a legutóbbit már nem tu­dom sző (írás) nélkül hagyni. Az elmúlt S évben 40 új jogsza­bály született a légi közlekedés terén, melyekből egyik sem libe­ralizálja a légi közlekedéssel ösz­szefüggö repülésbiztonsági sza­bályokat. Sőt: kizárólag szigorí­tások történtek e téren. Liberali­záció egyetlen témában történt, az pedig a nagygépes, nemzetkö­zi fuvarozásra vonatkozó cégala­PROGRAM PONT A jogszabályok nem liberalizálják a légi közlekedéssel összefüggő repülésbiztonsági szabá­lyokat Fotó: Miskolczi Róbert pítást könnyíti meg, az egészsé­ges versenyhelyzet kialakítása érdekében, de ennek semmi köze a repülőszakmai szabályok libe­ralizációjához. A repülés sem régen, sem ma nem úgy történik, hogy bemegy valaki a szalonba, vesz egy repü­lőgépet, beleül és elhajt, mint pél­dául egy autó vásárlásánál. Min­den repülőgépnek van üzemben­tartó szervezete, üzemeltetője. A szakszolgálati engedélyt, „pilóta­jogosítványt" kizárólag üzemel­tetőn keresztül, az időszakos (1 vagy 2 év, típustól függően) elmé­leti gyakorlati vizsgák letétele után lehet megszerezni, illetve meghosszabbítani. Minden repü­lőegyesületben van egy szakmai felépítés, melynek csúcsán a leg­főbb szakmai vezető áll (jelen esetben Podolcsák András), aki­nek joga és kötelessége a repülési szabályokat be nem tartó embe­rek szankcionálása. De úgy lát­szik, az igazgató és szakmai veze­tő úr anekdotákból értesül a rep­téren történtekből: „Úgy mesé­lik, korábban többen mondták neki, hogy egyszer emiatt törté­nik tragédia." A repülőtér üze­meltetője viszont bármikor bár­kit kitilthat a repülőtérről és an­nak körzetéből, ha veszélyezteti a légi közlekedés biztonságát, ez utóbbira számos nemcsak hazai, hanem nemzetközi példa is van. Szeged egy nyilvános repülőtér vagy „nyilvánosház"? A repülőtér a jelenlegi szabályozás szerint AFIS-reptér, azaz kizárólag repü­lési terv benyújtása után lehet fel­szállni. A légiforgalmi naplóba még a helyi ejtőernyős ugratást is jegyzik, felszállás-, leszálláslajst­rom, repülés célja rovattal. A sportrepülők külön időmérő­könyvbe jegyzik a fel- és leszállá­sokat. Ezek után érthetetlen az a NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ «T4X/ 3» 333-333 S/INI1AZ SZEGEI) TAMÁSI ÁRON KLIIB (Boldogasszony sgt. 6.) 19 óra: Mrozck: Özvegyek. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM 14..10 és 18.30 óra: Argó. Színes magyar akcióvigjíték; 16.30 és 20.30 óra: A falu. Színes amerikai film. BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA 14.45 óra: Black Mor.szigete. Színes, m. b. francia rajzfilm; 16.15 és 20.45 óra: Az élet nélkülem. Színes spanyol-kanadai film; 18.30 óra: Zsernyákok. Színes, m. b. svéd-dán vígjáték. BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM 16 óra: Moszkva tér. Színes magyar film; 18.15 és 20.30 óra: Tbrremolinos 73 ­Szex. hazugság, super H as. Színes dán-spanyol vígjáték. GRAND CAFE Marion Brando arcai 17 óra: A vad. Amerikai film; 19 óra: A vágy villamosa. Amerikai film, 21 óra: Apokalipszis most. Amerikai film. I'IAZA CINEMA CITY A falu: 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 óra. Csajoka csúcson 2.: 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 óra. Terminál: 12.15, 14.45, 17.15, 19.45, 22.15 óra Atyo: 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, ' 1 10 óra. Pokolfajzat: 15.15, 17.45, 20.15, 22.30 óra. Szüzet szüntess: 17.30, 19.30, 21.45 óra. Én. a robot: 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 óra. Arthur király: 17.30, 20, 22.30 óra. Garfield: 14, 16, 18, 20, 22 óra. A macskanő: 15.30 óra. Bajos csajok: 15.30 óra. Szex, csajok. Ibiza: 13.30 óra. Pókember2.: Dóra. VÁSÁRHELY KORZÓ MOZI 17.45 és 20 óra: Arthur király. Színes amerikai film. MOZAIK MOZI 17.45 óra: Nothing. Szines kanadai film; 20 óra: Egy makulátlan elme örök ragyogása. Színes amerikai film. MAKÓ 20 óra: Holtak hajnala. Színes amerikai film. SZENTES 17.30 óra: Ibdlógáz. Színes német-luxemburgi akcióvígjáték; 20 óra: A titkos ablak. Színes amerikai thrillcr. BA1ÁSTYA 19 óra: Starsky és Hutch. Színes amerikai film. BORDÁNY 18 óra: Az 50 első randi. Színes, m. b. amerikai film. DESZK 19 óra: Passió. Színes amerikai film. KISZOMBOR 18 óra: Harry P>tter és az azkabani fogoly. Színes, m. b. amerikai film. PITVAROS 19 óra: Horrorra akadva 3. Színes amerikai film. KÖZÉLET SZEGED A SZAB-székházban (Somogyi u. 7.) 8 órakor: Allergiás betegségek - továbbképző tanfolyam. A közéleti kávéház rendezvénye az Olasz Kulturális Központban (Dugonics tér 2.) 17 órakor: A képíró emlékezete. Zoltánfy István 60 éves lenne. Tárlatvezetö: Tandi Lajos újságíró. 17 órakor kiállításmegnyitó, 18 órától kávéházi est. Az egyetemi füvészkert (Lövölde út 42.) 10-tól 18 óráig; a Szegedi Vadaspark (Kálvária sgt.) 10-tóÍ 18 óráig várja látogatóit. A szegedi csillagvizsgáló (Kertész u.) 18-tól 21 -ig óráig várja az érdeklődőket. ALGYÓ A faluházban (Búvár u. 5.) 15 órakor: hit- és lélekklub; 16.30 órakor: Fiesta tánciskola (Pálinkő Lujza). KONCERT SZEGED A lATE-klubban (Toldi u. 2.) 19 órakor: a kávézóban Kő & Sambafriqua Club; 21 órakor: Kamu-koncert, utána party D) Fraserrel A Blueseum Étterem ét Pubban (Zárda u. 7'.) 21 órakor: Frankié Látó Quartett-koncert. KIÁLLÍTÁS SZEGED Olasz Kulturális Központban (Dugonics tér 2.) 16.30 órakor nyílik: Zoltánfy István-emlékkiállítás. A tárlatot Szalay Ferenc festóművész és Tandi Lajos újságíró nyitja meg. Közreműködik: a Tömörkény István Gimnázium kamarakórusa (Szeged) és a Zoltánfy István Általános Iskola diákjai (Deszk). A Nemzetiségek Házában (Osztróvszky u. 6.) 17 órakor nyílik: az Adria képekben című fotókiállítás Marjanovic Dusán munkáiból. A tárlatot Dömötör Mihály fotóművész, a Móra Ferenc Műzeum munkatársa nyitja meg. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériáidban (Vörösmarty u. 3.) megnyfít: Halmos Klára grafikusművész Zárt és nyitott ablakok című kiállítása. Megtekinthető: szeptember 24-éig, munkanapokon 10-től 18 óráig. A várban (Stefánia sétány) megnyílt: A tengerek ékszerei című kiállítás. A tárlat megtekinthető: szeptember 26­áig, naponta 10-től 17 óráig, hétfőn szünnap. A Gulácsy Galériában (Kárász u. 17.) megnyílt: Titi Mária iparművész kiállítása. A tárlat megtekinthető: szeptember 28­áig, hétfő szünnap. kijelentés, hogy mindenki azt csi­nál a levegőben, amit akar. Persze a közúton is mindenki arra megy, amerre akar, de a szabályok betar­tásával, a saját sávjában! Azt állítani pedig, hogy egy „sárkányrepülő átrepített valakit a túlvilágra", vérlázító, kegyelet­sértő és erkölcstelen! Történt egy baleset, hivatalos vizsgálat in­dult, a vizsgálat még messze nincs lezárva, nem is lehet! Mi történhetett, jelenleg nem tud­ni!!), lehetett rosszullét a levegő­ben, lehetett műszaki probléma stb. Egyelőre nem tudjuk, de egy biztos: a pilóta gyakorlott volt, és esze ágába nem volt meghalni. SZABÓ PÉTER, AZ ALFÖLDI REPÜLŐEGYESÜLET ELNÖKE, A SZEMP AIR LÉGI­SZOLGÁLTATÓ KFT. IGAZGATÓFA, A POLGÁRI LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG MEGBÍZOTT VIZSGÁZTATÓ|A Adócsökkentés és bankadó „Aki munkateljesítményt említ, az támogassa a bankadót" ­mondta nemrég Gyurcsány Ferenc. Szerintem meg aki magasabb banki havi zárlati díjat, számlavezetési jutalékot, készpénzfelvé­teli díjat, éves kártyadíjat, elrontott PIN-kódért beszedett száza­sokat és sok egyéb egzotikus nevű költséget szeretne fizetni, az támogassa Gyurcsány Ferenc ötletét. Mert az biztos, hogy a ban­kok azonnal áthárítják a kieső nyereséget az ügyfelekre, és mivel gyakorlatilag kikerülhetetlen a bankszámla használata - és ezt tudják jól a pénzintézetek is -, a nagy adókedvezményből meg­spórolt pénz jelentős része mehet is a bankhoz, amely a sok „szolgáltatásért" cserébe már háromhavi, 20-25 Ft-os kamatot is ad. Nem tudom, miért kell az embereket azzal büntetni, hogy ha kap­nak egy kis adókedvezményt, azt azonnal vissza is veszik más címe­ken. Naivan azt gondolnám, hogy a megmaradó pénzt fogyasztásra költve, befektetve, bankba téve a gazdaságot, a fogyasztást, a terme­lést élénkítené a személyi jövedelemadó csökkentése. De nem, az embert meg kell büntetni, ha adózott(!) nettó(!) jövedelméből lakást szeretne venni, mivel magasabb illetéket kell fizetni (és ha egy évben többször cserél gazdát ugyanazon ingatlan, akkor többször is be lehet szedni a pénzt csak azért, mert az az ingatlan létezik), vessen magára, ha lejárt az útlevele, a jogosítványa, a személyi igazolványa. Az idei adócsökkentést megtapasztalva várható volt, hogy jövőre is hasonló­an remek ötletekkel rukkolnak elő a gazdaság irányítói. Köszönjük szepen IFJ. HORVÁTH ISTVÁN, SZEGED Találkozások és az igazság Karonfogva jön az utcán régi, ismerős elvtárs meg a fia. Hálásnak kell lennem, mert megismernek, sőt udvarias, leereszkedő mosollyal kö­szönnek is. Valamikor nekik is csak egy nadrágjuk volt, de beléptek a pártba. Ott kiokosodtak, addig módosítgatták a törvényeket (maguk­nak), hogy végül megkérdezésem nélkül elvették tőlem (maguknak) köztulajdonomat: a földet és a gyárat. Fillérekért, mert előtte lezül­lesztették. Azután kapcsolati bankkölcsönnel újra felépítették (ma­guknak). Régi elvtárs meg a fia nem maffia. Törvényesen és udvariasan te­szik a dolgukat: mentik külföldre a pénzt. Villog a fehér ing, fehér gal­lér, meg a magánrendelőben készült fehér fogsor. Itt majdnem min­den fehér, és majdnem minden kifogástalan. Már nem a primitív tan­kokkal fegyelmeznek: személytelenül, a bankokkal. Az egykori ke­nyeres pajtásodhoz már nem juthatsz be: szolgák és lakájok hada ok­tat ki az illemre. Az én elvtársaim viszont jó elvtársak. Testőr nélkül sétálnak az ut­cán és csodák csodája, megismernek. Az ő szemüvegükön át nézve tényleg gyönyörű ez a világ. (Még a megszállásokkal és lebombázá­sokkal együtt is!) Én mégsem ilyen utcai összefutásokra várok. Egy­szer az igazsággal szeretnék találkozni. Föltennék neki egy-két kér­dést. KÖVÉR KÁROLY, SZEGED 6 Ő ft T A PKGGRAMPONTTAMOGATÓJA: + yT.-,. Gőry Pince & Terasz, 6723 Szeged, Liszt u. 9. Asztalfoglalás: (62) 422-157 rri T s • / •• 7 •• 7 " Tagló es faporkolo 1949-ben az akkori rezsim sok kisiparos üzlet redőnyét lehúzta. Megszűntek a mészáros- és hen­tesüzletek, a szatócsok, a pékek és más, nem csak élelmiszer-ipa­ri magánszolgáltatások. A sza­tócság (vegyeskereskedés) és a pékség tárgyi emlékeiből ma­gunk mentettünk meg annyit, hogy az ópusztaszeri emlékhe­lyen általuk felidézhetnek, mi­lyenek is voltak azok egykoron. Mészárszék és hentesüzlet is volt minden városban, faluban, annak ellenére, hogy főként faluhelyen úgy tetszhet, nem is volt rá(juk) szükség, hiszen majd minden csa­ládban vágtak disznót, volt tehát saját vágásból való húseledel. A mészáros- és a hentesipar abban különbözik egymástól, hogy amíg a mészáros csak szarvasmarhát (és ökröt) vágott és mészárszékében tagolva mért ki, addig a hentes disznót vágott és dolgozott föl, s termékeit a hentesüzletében árusította. A mészárosok és a hentesek tehát társszakmák. Nem egy fiatal ki­tanulta mind a kettőt, és amikor üzletet nyitott, a cégtáblára fel is íratta: mészáros és hentes. A mé­szárosságot zsidó mestereknél, a hentességet keresztény meste­reknél tanulták és ugyanott tet­ték le a mestervizsgát is. Eme két szakmán kívül létezett a cincár­ság (juh- és kecskevágó) és a lóvá­gó mesterség. A szarvasmarhát (az ökröt és a lovat is) a vágóhídon taglóval, mások pikkellyel ütötték le. A pikkely neve angol tagló, mely taglófej két végén lyukas acélcső van. Leütéskor a tarkó-, majd a homlokcsontból kivettek vele egy kicsit és a homlokon keletke­zett lyukon át dugták be azt a nádpálcát, amellyel a gerincvelőt szétroncsolták, s a jószág pilla­natokon belül kimúlt, nem szen­vedett. A sertés szőrtclenítését sok hentes szalmával, tüzelős fapörkölő­vel végezte Fotó: Schmidt Andrea A tagló (a magyar) hosszú élű fejszére hasonlít, amellyel a nyú­zott és kibelezett riktolón függő marhát hasították ketté. A mé­száros szerszáma volt még a csontfűrész, a bőrfejtő, a tagló­kés és több, kisebb-nagyobb kés mellett a bárd és a fenőacél. A hentes kábítás nélkül szúrta le a disznót a szúrókéssel. A szőrtelenítést az 1900-as évek dereka tájáig sok hentes szalmá­val, tehetősek fával tüzelős fa­pörkölővel végezték. Amíg a házi vágást a puszta földön, addig az iparszerűt vágóhídon végezték. Többen előbb kopasztották, majd enyhén megpörkölték a jó íz reményében. A hentes szer­számai a kések és az acél, a bárd, a körömszedő, a húsdaráló ki­sebb-nagyobb lyukú tárcsákkal, a zsírsütő és az abáló üstök, a füs­tölő,- a hentesüzletben pedig je­ges, amely kisebb volt, mint a mészárosoké. Juhvágással legtöbb helyen a juhos gazdák foglalkoztak, de ér­tette ezt a munkát az egyszerű parasztember is, csakúgy, mint a feldolgozást. Kései kisebbek vol­tak inkább, és acél helyett pattin­tott (kasza)kőhöz fenték azokat. A nyúzó- vagy bőrfejtő kések élé­nek eleje pörge volt, nehogy ki­szúrják a bőrt vele. Hasonló szer­számokkal dolgoztak a kecskevá­gók is. Főként a juh belét fogták föl (kivétel és tisztítás után só­ban tárolták), hiszen a virslit ab­ban az időben birkabélbe töltöt­ték. A ló vágása és feldolgozása szinte teljes egészében megegye­zik a marhánál megismert gya­korlatokkal. A szegedi múzeumban néhány hentes- és mészárosszerszám, eszköz található, azért kevés, mi­vel más funkciókban és házi használatban szinte napjainkig megmaradtak a családoknál. IFJ. LELE JÓZSEF, SZEGED

Next

/
Oldalképek
Tartalom