Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-03 / 206. szám

PENTEK, 2004. SZEPTEMBER 3. • AKTUALIS* Nem kapnak lakhatási engedélyt, ha nincs csatorna A Csemete tiltakozik a fakivágások ellen A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület vezetése nem ért egyet a Kállay ligetben tervezett fakivágásokkal. Ilosvay György elnök szerint a csatornaépítés és a városfejlesztés különböző dolog. Marostőn viszont sokan várják a csatornát, mert addig nem kapnak lakhatási engedélyt, amíg a vezeték el nem készül. Összevetették a csatorna és szervizút építésére vonatkozó terveket a fák elhelyezkedésével a Kállay ligetben a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete) és a csatornaépíttető cég vezetői. Ilosvay György biológus, a Csemete elnöke elmondta: a tervek alapján megállapították, hogy a csatornaépítés egyetlen fát sem érint. A terveken szereplő gyűjtőút miatt azonban 1 juhar, 4 szil, 2 kőris fát kellene kivágni. Emellett veszélyben van még 11 ostorfa és 2 akác, ezek - bár minden fa fontos a környezetvédőknek - kevésbé értékesek ökológiai szempontból. A környezetvédelmi civil szervezet egyetért a csatornaépítés szükségességével, hiszen ez alapvetően egy környezetvédelmi óriásberuházás. Nem támogatják viszont a fák kivágását a jelenleg erdőterületként nyilvántartott Kállay ligetben. Ilosvay György kifejtette: a csatornához kötelező úgynevezett szervizutat építeni, ez azonban akár egy keskeny kerékpárút is lehet, amely nem károsítja különösebben az erdőt. A biológus hangsúlyozta: a városfejlesztés kérdései (vagyis hogy egy lakópark miatt kell gyűjtőutat építeni az erdőn keresztül - a szerk. | különválasztandók a csatornaépítéstől. A tervezett fakivágásokkal az egyesület nem ért egyet. Az erdőterület állapotán pedig ront, ha rajta gyűjtőutat vezetnek keresztül. Novak Gyula, a Szegedi Víziközmü Működtető és Fejlesztő Rt. vezérigazgatója megerősítette: a városrendezési tervben hat és fél méter széles út szerepel a ligeten keresztül, neki ezt kell megépíttetnie. A csatornaépítést hat hónappal követi az útépítés. Marostőn egyébként 530 ingatlan vár csatornára, amelyeknek a szennyvíz-elvezetését csak ezen a nyomvonalon keresztül lehet biztosítani. Addig nem tudják üzembe helyezni a csatornát Marostőn, amíg meg nem épül a nyomóvezeték a ligetben. Azok, akik ott építkeztek, addig nem kapnak lakhatási engedélyt, hiszen az építési engedélyt akkor adják meg a hatóságok, ha megépül a szennyvíz csatorna. Sokan emiatt nem tudnak a lakáshitel utolsó részletéhez hozzájutni mondta a vezérigazgató. A csatornaépíttető társaság ügyfélszolgálatán többen jelentkeztek hasonló problémával. M.B. I. Javul az iparkamara és Vásárhely viszonya Sokat javult a megyei kereskedelmi és iparkamara kapcsolata a vásárhelyi önkormányzattal, mióta a helyi cégek is eséllyel indulnak a város által kiírt közberszerzési pályázatokon. Bár az önkéntes tagság bevezetésekor, azaz 2000 őszén a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is elveszítette tagsága jelentős részét, a körébe tartozó tagvállalkozások adják a megyei bruttó nemzeti jövedelem (GDP) mintegy 75 százalékát. Ettől eltér a vásárhelyi szervezet helyzete, mert a városban működő három legnagyobb cég nem tagja a Csongrád Megyei Kereskedehni és Iparkamarának. A vásárhelyi szervezet közel négyszáz taggal működik, ami azt jelenti, hogy a helyi szervezettség meghaladja az országos átlagot. A vásárhelyi és a megyei kamara fúziója révén az utóbbi az ország egyik legerősebb területi érdekvédelmi szervezetévé vált. A CSMKIK és az önkormányzat kapcsolatában a korábbi időszakhoz képest jelentős javulás következett be, intenzív párbeszéd folyik a városvezetés és a kamara között, melytől mindkét fél további eredményeket vár. Pozitív változás: a város által kiírt közbeszerzési pályázatokon a helyi vállalkozások jó eséllyel indulhatnak. B. K. A. A Tiszazugban megépülhet a szélerőműpark Csépa igen, Csongrád nem Nyár végi csépai látkép - egyelőre szélerőművek nélkül Fotó: Bíró Dániel Folytatás az 1. oldalról Információink szerint a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság, a Hortobágyi Nemzeti Park szakembere már személyesen is járt a csépai területen, és előzetesen hatóságilag támogathatónak minősítette a nagyszabású terveket. Csépa polgármestere, amikor világossá vált, miért kérdezzük a beruházásról, nem kívánt nyilatkozni. Ami pedig a folyó jobb partját illeti: idén márciusban beszámoltunk róla, hogy a csongrádi önkormányzat Bokros környékére elképzelt szélerőműpark-épíNincs per A deszki tüdőkórház és ifj. Rabcsánszky József között nincs és nem is volt bírósági eljárás az intézményben elhunyt hozzátartozó kórtörténeti iratai miatt, bár a lapunk csütörtöki számában megjelent írás egyik címe ezt sugallhatta. Olvasóinktól és az érintettektől elnézést kérünk a pontatlan fogalmazás miatt. tési tervét - szintén előzetesen a Csongrád megyében illetékes Kiskunsági Nemzeti Park madárés tájvédelmi okokra hivatkozva nem támogatta. A hivatalos állásfoglalás szerint a szóban forgó bokrosi határ védett, Tisza menti madárvonulási útvonalon fekszik. A madarak költözési szokásairól dr. Bod Péter ornitológusnál érdeklődtünk. A szakember leszögezte: a Tisza csépai oldala is védett madárvonulási folyosó, ezért mindkét - a bokrosi és a csépai - esetben is egyenlő elbírálás lenne indokolt. A csépaiak sikeréről, illetve a minősítések közötti ellentétről megkérdeztük a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóját. - Szerencsétlen helyzetnek tartom, hogy mi így döntünk, a hortobágyi kollégák pedig ellentétesen, de mivel mindkét szóban forgó igazgatóság önálló jogosítvánnyal rendelkezik, a kérdésbeli koordinációt tartom hiányosnak, s ezért felettes szervünk a felelős - mondta lapunknak Szilágyi Gábor. Az igazgató hozzátette: miniszteri szinten már készült, vagy készülőben van egy olyan speciális térkép, amelyen azokat a területeket emelik ki, ahol lehetséges szélerőmű telepítése. - A szakirodalom is megoszlik ebben a kérdésben - fogalmazott lapunknak Gyarmathy István. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóhelyettese kitért rá, hogy felfogásbeli különbségek léteznek ebben a témában, ráadásul minden terület egyedi elbírálás alá esik, ezért elképzelhető - bár nem rendelkezett érdemi információkkal a csépai ügyről -, hogy a nemzeti park támogató álláspontja egy olyan szántóra vonatkozik, amely messze esik a madarak zöldfolyosójától. Bedő Tamás csongrádi polgármestert is megkerestük, de ő nem kívánta kommentálni az ellentétes hatósági álláspontokat. BÍRÓ DÁNIEL Az intézmény konyhája kéznél van - Nincs vegyes megoldásra mód A kórházi dolgozók kedvezményes ebédje A Szegedi Városi Kórház dolgozói nem kapnak pénzbeli étkezési támogatást, mivel az intézmény konyhájáról kedvezményes árú ebédet biztosítanak számukra. Vannak, akiknek ez nem felel meg, ám egy jogszabály miatt nincs mód a rendszer megváltoztatáNéhány kórházi dolgozó sérelmezi, hogy a város többi egészségügyi intézményével ellentétben a Szegedi l-es és Il-es kórházban nem jár étkezési támogatás. Az itt dolgozók ugyan kedvezményes áron jutnak hozzá az ebédhez, ám aki ezt a munkája miatt nem tudja igénybe venni - például ebédidőben is dolgozik vagy nincs az épületben -, elesik ettől a lehetőségtől. Baráth Lajos, a Szegedi Városi Kórház főigazgatójának általános helyettese elmondta: a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az intézményeknek természetben, vagy pénzben kell biztosítaniuk az étkezési támogatást. Vegyes megoldásra, vagyis hogy a kettő közül választhassanak a dolgozók, nincs lehetőség. 99 A kedvezményes ebéd jóval „egészségesebb' megoldás is, mint az étkezési bón Baráth Lajos A kórházban a betegek miatt mindenképpen működik konyha, ráadásul néhány munkakörben kötelező is az étkezés biztosítása, így adott volt, hogy melyik megoldást választják. A klinikákon nincs központi konyha, ezért a két intézményt ilyen szempontból nem célszerű összehasonlítani. Baráth egyébként úgy véli, a kedvezményes ebéd jóval „egészségesebb" megoldás is, mint az étkezési bón, hiszen ezzel valóban a dolgozók étkezését támogatják, míg a jegyeket sokan becserélik, értékét másra költik. A főigazgató általános helyettese hozzátette: az étkezési időt igyekeztek úgy kialakítani, hogy az lehetőleg mindenkinek megfeleljen: azoknak is, akik délután kezdenek, és azoknak is, akik akkor végeznek. Mindezek ellenére persze előfordulhat, hogy néhányan még így sem jutnak el az étkezőbe, illetve a szabadságon lévők sem tudják ezt a lehetőséget kihasználni, de a jogszabályi előírások alapján más módszerre áttérni csak akkor lehetne, ha a konyha bezárna. Ezt pedig nem tehetik meg. TÍMÁR KRISZTA Legkésőbb 2006-ban megépül a szőregi hulladékudvar A helyszínt megtalálták Évekig kereste a helyet a szegedi önkormányzat. Eddig több mint tíz területet jelöltek ki a szőregi hulladékudvarnak, de minden alkalommal meghiúsult az építés. Az 1999-ben elkezdett uniós ISPA-projekt végére 2006 decemberében tesznek pontot. MUNKATÁRSUNKTÓL A szőregi hulladékudvar megépítésére először 1999-ben nyújtottak be pályázatot az uniós ISPA-alaphoz. A hat tervcsomagból álló pályamunka 32 település hulladékudvarának megépítéséről szól. Az uniós szabályoknak megfelelően a régi szeméttelepeket be kell zárni, hulladékudvart és gyűjtőszigetet kell létesíteni, és be kell vezetni a kötelező hulladékszállítást is a településeken. - Eddig több mint tíz terület került szóba. Rengeteg lakossági fórumot tartottunk, az építkezést azonban nem tudtuk elkezdeni- mondta Szolnoki László, a környezetgazdálkodási kht. közterület-fenntartási igazgatóhelyettese. - A többség mindig támogatta a programot, de minden esetben akadtak ellenzői. Pedig a hulladékudvarokban semmiféle környezetre káros anyagot nem tárolunk, nem gyűjtünk. A helyet azért is nehéz volt kijelölni, mert Szegeden és környékén már alig van önkormányzati tulajdonú terület, az unió pedig csak saját területre ad támogatást az önkormányzatoknak. Ezért amikor Szirovicza Ernő felajánlotta a telekcserét, elfogadta a város. A szőregi férfinak két darabban van a földje, közé ékelődik az önkormányzati terület. A hulladékudvarban az építési törmeléket is elhelyezhetik majd. Szirovicza Ernő telkét ajánlotta fel cserére Fotó: Schmidt Andrea Ezt cserélték el egy másik, a Szerb utca végén, az utolsó háztól mintegy 300 méterre található 2500 négyzetméterre. Az engedélyeztetési eljárásban a Kiskunsági Nemzeti Park már megadta a hozzájárulását, jelenleg az építési szakhatóságnál vannak a dokumentumok. Ha innen is megkapják az engedélyt, az összeállított pályázati anyagot továbbítják a szakminisztériumhoz. A 8 milliárd forintos beruházás költségeit nagyrészt az uniós alap, az ISPA állja, a szegedi önkormányzat 380 millió forinttal száll be a megvalósításba, emellett kormányzati támogatást is kapnak. Körülbelül 15-20 millió forintba kerül majd a szőregi hulladékudvar felépítése. Zárt, aszfaltalapú, őrzött területen állítják fel a zárt konténereket, ahová a szőregiek naponta egy köbméternyi háztartási lomot, hulladékot helyezhetnek el ingyenesen. Szolnoki László elmondta, a nagyobb termelőktől a társaság összegyűjti a növényi hulladékot, amelyet a Sándorfalvi úti, 25 ezer négyzetméteres komposztálóba szállítanak. Most készül egy felmérés arról, hogy mekkora igény van erre. Az ISPA pályázati szabályzata értelmében legkésőbb 2006. december 31-ig be kell fejezni az építést. Emellett természetesen működni fog a hulladékszállítás, a zöld zsákos szelektív hulladékgyűjtés, és ettől a hónaptól indul a komposzt begyűjtése, barna zsákokba.