Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-18 / 219. szám

Szombat, 2004. szeptember 18. SZIESZTA 11 9 SZEMKÖZT Pajor László: Remélem, nincs több csontváz Szerda esténként jelentkezik a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt. Ezen a héten a Szegedi Városi Kórház megbízott főigazgatóját, Pajor Lászlót faggatta Márok Tamás és Oláh Zoltán a leletcsere ügyében lefolytatott fegyelmi vizsgálat eredményéről. - A magánvéleményem megegyezik a fegyelmi tanács döntésével - jelentette ki Pajor László, a szegedi kórház megbízott főigazgatója, a nagy botrányt kiváltó, tragikus betegcsere körülményeit vizsgáló fegyelmi tanács elnöke. Pajor László hangsúlyozta, hogy a rendelkezésükre álló adatok és az érintettek meghallgatása alapján hozták meg a határozatot. Az általuk elmarasztalt és a kiszabható legsúlyosabb, elbocsátással büntetett két ápoló és egy beteghordó súlyos mulasztást követett el, ügyükben nem születhetett más döntés, aminek meghozatalában a közvélemény hangulata nem befolyásolhatta őket. A megbízott igazgató nem zárta ki, hogy az ügyben a rendőrség akár eltérő megállapításokra is juthat, de, mint mondta, a nyomozó hatóságnak több ideje és szélesebb jogosítványai vannak egy-egy ügy kivizsgálására, feltárására, mint nekik voltak. Pajor László arra a közbevetésre, hogyan lehet egy ügyben ilyen súlyos döntést hozni, amikor senkinek a felelősségét nem mondták ki, előbb azt mondta, felelősöket megneveztek, majd ezt később úgy korrigálta, hogy konkrét felelőst egy ilyen ügyben csak akkor lehetne felmutatni, ha valaki felállna és azt mondaná, én voltam, de ilyen ebben az esetben nem volt. A főigazgató kitartott korábbi véleménye mellett, mely szerint az igaz, hogy a sürgősségi betegellátó osztályon (SBO), ahol a betegcsere történt, a dolgozóknak, köztük az elbocsátottaknak nem volt munkaköri leírásuk, ám úgy vélte, a másik osztályon, a belgyógyászaton érvényes munkaköri leírás itt is alkalmazható. Ezt a véleményét annak ellenére fenntartotta, hogy az érintettek csak a tragédia után több nappal kaptak valóban mindenre kiterjedő, a munkakört és a felelősséget egyértelműen meghatározó munkaköri leírást. Abban már döntés született, hogy az osztálynak a jövőben független, más munkavégzés alól mentesített vezetője lesz. A főigazgató fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a történtek után életbe léptetett négy szűrő reményei szerint elégséges lesz a hasonló tévedések megelőzésére. Pajor László a kórházban történt esetekre, köztük a fél éve történt vércserére is utalva kijelentette: reméli, a szekrényekből nem kerülnek elő újabb és újabb csontvázak, sőt nincs is több csontváz, és a jövőben az intézményben nyugodt légkörben tudnak dolgozni. FARKAS CSABA H0RGASZR0VATA Rekordhalak Atkán Idén is sok hal került országos rekordlistára az atkai holtágból. Számosan közülük vissza is jutottak a vízbe: terjed a Nagy-Britanniából kiindult „fogd meg, s engedd vissza!" mozgalom. A nagy halak védelme érdekében horgászrend-médosítást is bevezetett a vízkezelő. S nemsokára jön az őszi telepítés. Az atkai holtág sok esztendeje tartó rekordhalsorozata folytatódik. Ez évben idáig tizenhét darab, 10 kilón felüli pontyot regisztráltak itt, és negyven, 15 kilósnál nagyobb amurt - tudtuk meg Láda Gáspártól, a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségének ügyvezető elnökétől. A legnagyobb, 18 kilós pontyot Török Zoltán, a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület tagja fogta, a legtermetesebb, 24 kiló 75 dekás amurt Borók Gábor (Nagybudapesti HE). Mindketten több hallal is szerepeinek az országos listán, Török Zoltán kétkilós, szintén rekordméretű compót is fogott itt. A ragadozókat egy 4 és fél kilós süllő képviseli. Már annyian jönnek Atkára az ország minden részéből nagyhal-fogás reményében, hogy a megyei szövetség idejét látta módosításokat bevezetni a helyi horgászrendben: napijegyes horgász nem tarthat meg 10 kilón felüli egyedsúlyú zsákmányt, s az éves területi engedéllyel horgászó is csak heti egyet vihet el ekkora testtömegű halból. Egyébként is terjed Atkán a „fogd meg, és engedd el" mozgalom, követői a nagy halat a lehető leggyorsabb s legkíméletesebb lemérés, adatrögzítés után azonnal visszaengedik. A rekordpontyok és társaik kíméletes kezeléséhez szükséges nagy méretű szák, pontymatrac, fertőtlenítőszer már horgászboltokban kapható. (Fontos, nem csak rekordzsákmány esetében, hogy a visszaengedni szánt halat vizes kézzel fogjuk meg, különben letörlődik róla a védő nyálkaréteg, a látszólag egészségesen elúszó hal testén hamarosan megtelepedő penészgombák behatolnak az izomzatba, s az állat pusztulását okozzák. A fertőtlenítő szer különben nemcsak a horog ütötte, de az esetleges élősködők és egyebek okozta sérülések ellátására is alkalmas.) Szóljunk végül a telepítésről! FVM-pályázaton nyert vissza nem térítendő támogatás eredményeként idén ősszel különösen nagy mennyiségű, 110 mázsa méretes ponty kerül a holtágba, ezenfelül jelentős tömegű egynyaras ponty, vegyes fehérhal és ragadozóivadék (süllő, csuka). A telepítések miatt október 7-étől tilalmi időszak kezdődik Atkán, s 18-án indul újra a horgászat. Hetvenöt éves a szegedi gyermekklinika Nemcsak a kisperegi ikrek és a rokonok, hanem számtalan magyarországi gyerek és szülő hálás azért a gondoskodó, szeretetteljes gyógyítómunkáért, amit a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján tapasztal. A gyermekklinika ma ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. MUNKATÁRSAINKTÓL Mint az egyetem, a gyermekklinika is Kolozsvárról települt Szegedre: 1921-ben kezdte meg működését - először a Kossuth Lajos sugárút 35. szám alatti házban, majd a Tisza-parton fölhúzott épületben. A szegedi gyermekklinika vezetésével az első évben Jancsó Miklós professzort bízták meg, helyettesévé pedig Hainiss Elemér gyermekgyógyász magántanárt választották, aki 1922-től 1931-ig tanszékvezető professzorként irányította az intézményt. Munkásságának idejére esik a gyermekgyógyászati klinika induló orvosi és nővéri karának megszervezése, illetve 1926-tól 1929-ig a jelenlegi klinikai épület helyén az első gyermekklinikai épület felépítése és berendezése. 1931-től Kramár Jenő professzor igazgatta, és továbbfejlesztette az intézményt: jelentős orvosi és nővéri kart fejlesztett ki, később az egyetem rektori feladatait is ellátta. AII. világháború azért is súlyos csapást jelentett, mert 1944 októberében az amerikai repülők lebombázták a gyermekklinika épületét. Szerencsére egy hónappal azelőtt a betegeket kitelepítették Mórahalomra. Ám a világháborús pusztítás következtében a tanszékvezetői és az orvosi kar jelentős része külföldre menekült. A gyermekklinika újraszervezése Waltner Károlyra hárult, aki 1947-től az intézmény tanszékvezető profeszszora. Irányításával 1949-ben másodszor is felépítették a gyermekgyógyászati klinikát, melynek 1950-ben tartották átadási ünnepségét. 1963-tól huszonnyolc éven keresztül a klinikát tanszékveA szegedi gyermekklinika intenzív osztálya FOTO: SCHMIDT ANDREA zetőként Boda Domokos kormányozta. Az intézmény sokirányú, széles ívű fejlődést futott be a gyermekgyógyászat szinte minden területén, valamint a klinikai kutatásban is. A gyermeksebészet 1966 őszén szervezett osztály keretében belül is beindult. A gyermekkardiológia terén kimagasló eredménynek számít hogy a szívsebészeti önálló osztállyal a gyermekgyógyászati klinika, Magyarország déli részének gyermekkardiológiai és gyermek-szívsebészeti központja, és mint ilyen, az ország két szívsebészeti központja közül az egyik. 1980-ban, Közép-Európában először, bevezették a gyermekek plazmaferezis kezelését gépi módszerrel, amit továbbfejlesztettek és 1992ben sejtszeparátor kezelést állítottak be. Ugyancsak 1980ban, Közép-Európában előERTEKEK Meghatározó érték, hogy minden területen mind a mai napig érezhetőek a Waltner Károly által meghonosított hagyományok: a példás fegyelem, a betegek önzetlen, odaadó szolgálata, a szakmai igényesség. Ezek kezdeti alapjai már a korábbi előd, Kramár Jenő professzor idejében is felismerhetően megjelentek a klinika életében. TUDOMÁNY - SZAMOKBAN Az elmúlt években a gyermekklinikán hat tudós - Németh László, Kovács József, Tálosi Gyula, Bereczki Csaba, Gelln Balázs, Haszon Ibolya - megvédte PhD-disszertációját, Német Ilona MTA-doktori fokozatot kapott. így a klinikán jelenleg 3 MTA-doktor és 12 PhD fokozatú diplomás dolgozik, miközben 2 PhD-hallgatóval és számos tudományos diákkörös hallgatóval foglalkoznak. A klinika tagjai közül Boda Domokos, Pintér Sándor, László Aranka, Füzesi Kristóf, Túri Sándor, Várkonyi Ágnes, Katona Márta, Tekulics Péter, Virág István, Gyurkovits Kálmán, Nóvák Zoltán, Kertész Erzsébet, Bartyik Katalin, Németh László különböző országos orvosi társaságok elnökei vagy vezetőségi tagjai. Sőt: Boda Domokost, Túri Sándort és Megyeri Pált nemzetközi társaság vezetőségi tagjává is megválasztották. szőr, bevezették a gyermek művese kezelését, számos új változatát is alkalmazva. 1980-tól létrejött Közép-Európa első gyermekművese-állomása. Az elmúlt évtizedekben a koraszülött intenzív ellátásban is dráma fejlődés volt tapasztalható. Ebben az időszakban egyre korszerűbb műszereket alkalmaztak. Időközben megszervezték az újszülöttszállítási rendszert, amely a megyéből rövid időn belül a koraszülött intenzív osztályra juttatja a betegeket. A koraszülött intenzív betegek ellátásában jelentős segítséget hozott a gyermekkardiológiai ellátás ez irányú kiterjesztése, továbbá az újszülöttkori sebészet gyermekklinikai kifejlesztése. A gyermekgyógyászati klinika az ország egyik legjelentősebb A klinika jelenlegi helyén álló épületet 1926 és 1929 között húzták föl és rendezték be gyermekgyógyászati centrumnak, 1944 októberében bombatalálat érte gyermeknehrogógiai centrumává vált, s létrejött itt hazánk egyik első genetikai laboratóriuma. Jelentős előrehaladás történt a gyulladásos bélbetegségek kezelésében is. A klinika vezetője 1991 és 1999 között Pintér Sándor professzor, akinek irányításával az épület megújult és bővült. Ez a külső homlokzat, az alagsori ambulanciarendszer, a koraszülött intenzív osztály és az intenzív osztály, valamint a padlástér beépítését jelenti. Ebben az időszakban valamennyi profilvezető orvos jelentős külföldi tanulmányúton alapozta meg tudását, hazai és külföldi elismertségét. 1999-től, Túri Sándor professzor az igazgató. Tovább fejlődött a gyermek-intenzív ellátás. Először 5-ről 12 ágyasra bővítették az intenzív osztályt, majd 50 millió forintos támogatással felépítették a szeptikus intenzív részleget, amely légpárnás intenzív ágyakkal és a szükséges műszerekkel felszerelve kiváló lehetőséget nyújt az égési sérültek ellátására. Két új ambulanciát is létrehoztak, 45 millió forintos beruházással, külső támogatással felújították és 200 négyzetméteres alapterületűre bővítették a gyermekművese-állomást. Legújabban 85 millió forintos beruházással, a tanterem tetején felépítettek egy kétszintes, 400 négyzetméteres területű onkológiai osztályt, ahol minden beteg kisgyermeket külön kórteremben, az édesanyjával együtt tudnak elhelyezni. A koraszülött intenzív ellátás dinamikusan fejlődött, a genetikai és az anyagcsere-laboratórium értékes műszerekkel gyarapodott.