Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-17 / 218. szám

10 DÉLMADÁR 2004. szeptember 17., péntek Vilmos bácsi törvénye áram alatt, csak más a tapintása Humoros televízió Réges-régen, a tv hőskorában esténként még a nők olvastak fel estimese gyanánt. Egy al­kalommal teljesen váratlanul, az utolsó pillanatban a be­mondónő rosszul lett, és he­lyette az egyik férfi kollégát kérték fel a mesemondásra. - Szervusztok, gyerekek! ­köszönt illendően az ötven­három éves szakállas figura. - Fecske anyó vagyok! - foly­tatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr meg­billenti a statívot a röhögéstől. A mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta: - ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollégák szerint ekkor a han­gosító, valamint az összes díszletes és kellékes halkan ki­osont a folyosóra, majd ösz­szeesett a röhögéstől. Utolsó­nak az operatőr maradt, aki a következő mondat után hagy­ta el a stúdiót. - ...és a fészekből kilóg a szép villás farkam­Joghézag Az ügyvéd haldoklik a kór­házban, és amikor egy barátja meglátogatja, éppen a Bibliát lapozgatja kétségbeesetten. - Hát te meg mit csinálsz? ­kérdezi a barát. Mire az ügyvéd: - Joghézagok után kutatok. Esküvő után Az újdonsült férj odadob­ja a nadrágját a feleség­nek: - Tessék, itt a nadrágom, próbáld fel! Az asszonyka felpróbál­ja. - Ez a nadrág nagyon nagy rám! - így van - feleli a férj. ­Jusson eszedbe minden alkalommal, ebben a csa­ládban ki hordja a nadrá­got! Erre az asszony leveszi a bugyiját, és odaadja a férjé­nek: - Tessék, próbáld fel! A férfi próbálkozik, de nem megy. - Ez lehetetlen! Nem tudok bebújni a bugyidba. - Igen, és ez így is marad, ha nem változtatsz a pökhendi­ségeden! Magyarázat Az apa rádörren a fiára: - Péter! Ebben a dobozban reggel még két szelet csokoládé volt, most pedig csak egy van! Meg tudod ezt magyarázni? - Igen, apa! Reggel még na­gyon sötét volt, és így nem vettem észre a másikat! Kövér Testes férfi pólót válogat a boltban, de mindegyik szűk neki. Odafordul az eladóhoz: - Elnézést, de nincs nagyobb méretben? - Nincsen - mondja az el­adó. - És mit tanácsol, hova men­jek? - Szerintem a konditerem­be... Sajnálat Esküszöm, sajnálom, hogy ilyen rossz vendéglőbe kellett jönnie felszol­gálónak - mondja a bosz­szankodó vendég a pincér­nek. A pincér lehajol, és a vendég fülébe súgja: - De én nem itt étkezem! Jó tanácsok, hogyan rázd le a hittérítőket 1. Ha becsengetnek, mez­telenül menj ajtót nyitni (azonnali hatás). 2. Játszd el, hogy te vagy a világ leglassabban beszélő embere, és figyeld, meddig tart az elhivatottságuk. 3. Minden kérdésükre kér­dezz vissza: „Ezt most hogy érti?" 4. Kérj elnézést, mondván, meg kell etetned a pitbullodat, majd felejts el visszamenni. 5. Kezdj el telefonálni (szex­telefon, pornófilmrendelés stb.). 6. Válassz ki bizonyos, gyak­ran ismétlődő szavakat a mondandójukban, és ha eze­ket hallod, kezdj el kuncogni. Ha megkérdik, min nevetsz, mondd azt: „Semmin..." majd kuncogj tovább. 7. Ugyanaz, mint az előző pontban, csak a szavaknál mondd azt, hogy „Bip!" 8. Nézz rájuk mérgesen, és mondd azt, hogy a te istened simán lenyomja az ó istenüket szkanderben. Szerencse A gépkocsi elüti a kerékpárost. A vezető kiszáll, hogy segítsen a szerencsétlenül jártnak, köz­ben így szól: - Barátom, hogy magának milyen szerencséje van! - Szerencsém?! - De még mennyire! Ma sza­badnapos vagyok. Munkana­pokon viszont harminctonnás teherautóval járok. Kukucs... Akkor vagy ittas, ha... - Vitába keveredsz a kör­nyező tárgyakkal, és ráadásul veszítesz. - Bele kell kapaszkodj az aszfaltba, hogy ne essél le a járdáról. - A munkád alapvető aka­dályt jelent az ivásban. - A kezelőorvosod vért talál az alkoholodban. - A vécécsésze makacsul és ismételten fejbe ver. - Azt hiszed, hogy a szesz alapélelmiszer. - Naponta 24 óra, egy lá­dában 24 sör... Ez nem lehet véletlen. - Az a sok bogár, ami rajtam mászkál... - Két kéz és csak egy száj... Ez nem fair. - Jobban látsz fél szemmel. Az az eszement parkoló arrébb költözött, míg te a kocsmában vol­tál. - Leesel a padlóról. - A két fiad neve: Heineken és Tuborg. - Hagyd a fenébe a vacso­rát! 5 sör ér annyit, mint egy bécsi szelet rósejbnivel. - A szúnyog, miután meg­csípett, cikcakkban repül to­vább. - Minek az a kés?... Hát a kenyér nem folyékony? - A hálóban ébredsz, a ga­tyód a fürdőszobában van, mégis felöltözve aludtál. - Mindenki köszön a kocs­mában, főleg a vécés néni. - Azt gondolod, a négy alap­élelmiszer: a nikotin, a kof­fein, a nők és a szesz. - A szomszéd macskája napról napra étvágygerjesz­tőbbnek tűnik. - A feleségedet csak a po­hár fenekén keresztül ismered meg. - Az az eszement rózsaszínű elefánt megint hazáig köve­tett. A nyár képe: a nő gyakran érzi úgy, hogy a férfi csak teher a vállán Szigorú vizsga A jogi egyetem záróvizsgáján az utolsó két diák izzad a kihúzott tétele felett. - Jöjjön, kolléga! ­szólítja az egyiket a professzor. - Na, kolléga... Tudja a té­telt? - Háát... Nem jut eszembe semmi. - válaszol a nebuló. - Hát, kolléga, akkor maga nem lesz kolléga. - Professzor úr! Lehet egy ajánlatom? - Halljuk! - Ha fel tudok önnek tenni egy olyan jogi jellegű kérdést, amire nem tud válaszolni, be­írja az ötöst? - Ilyen pofátlan kérés 40 éves tanári pályafutá­som alatt nem volt, de lássuk! - Mi az, ami egyben tör­vényes, de nem jogos, jogos, de nem törvényes, és se nem törvényes, se nem jogos? Pörögnek a kódexek, izzad a professzor úr, de nem tudja a választ. - Rendben, megfo­gott, itt az ötös és takarodjon innen! - Na, halljuk, az utolsó mit produkál! - szólítja az utolsó diákot. - Professzor úr... Én sem tu­dom ezt a tételt... - Hát mi van ma itt? - for­tyan fel a professzor. - Rend­ben... Hallotta az előző diák által feltett kérdést? - Hallottam - felel a diák. - És tudja rá a választ? - Tudom. - Tudja? Akkor ha meg­mondja, átengedem egy ket­tessel. - Szóval az, hogy a profesz­szor úrnak van ugye egy 20 éves felesége, az törvényes, de nem jogos. Azt, hogy a felesé­gét az előző diák k ti, az jo­gos, de nem törvényes. Az pe­dig, hogy ezért ő most ötöst kapott, én meg kettest, az se nem törvényes, se nem jogos... Belami kétkulcsos adója Fél százalék. Nem sok, de az Is valami ­hümmögött vaskos orrát dörzsölgetve Belami, és azon morfondírozott magában, hogy eme fél százalék mégis milyen eredményességgel váltható át klsfröccsre, nem Is beszélve a márkásabb kannás borokról. - Fél százalék - motyogta Smúz apu, lesve a külvárosi nyugalmazott szépfiú minden szavát, s akképpen tanakodott magával, vajon ki lehe­tett az a szerencsétlen, akinél ily magas véral­kohol szintet mutatott ki a vizsgálat, amikor le­meszelték a rendőrök. Talán túl hangosra sike­redett ez a háztáji motyogás, merthogy Belami rögvest reagált. Kifejtette: Smúz olyan beton­agyú, hogy baltát lehetne köszörülni a homlo­kán, ezért aztán jobb lenne, ha nem beszélne. Mert ha minden hülyeséget megadóztatna az állam, hát Smúz úr panelját már vinnék is árve­résre. - Elárulná, ml köze az én homlokomnak a maga bárdolatlan sértegetéseihez, de leginkább az adó­hoz? - viaskodott az „adjak-e pofont, vagy inkább rúgjak a hasába?" gondolatával Smúz. Belami pedig felnevetett. - Ejnye, hát maga még azt sem olvasta, hogy megváltozik az adórendszer jövőre? És kétku­lacsos lesz az eszjéá? És hogy ennek ered­ményeként teljes fél százalékkal nö majd Ma­gyarországon az átlagos kereset? Belami bejelentését némi zavar fogadta, mert­hogy Cink Enikő momentán azt nem tudta, miért kettő a kulacs, Plüss Etát a váratlan és döbbenetes mértékű meggazdagodás lehetősége hozta za­varba, Ló Elek pedigazért nem kapott levegőt, mert a torkán ült Bovden Béci, meg egy kicsit fel is volt háborodva. Ez utóbbi állapotának aztán adott is egy hangot. - Ha jól értem Belamlkám, maga kicikizi az adóváltozásokat, pedig ezzel mindenki jól jár. Merthogy a kétkulcsos, ami még véletlenül sem kulacsos - hangsúlyozta Béci úr -, mindenki adóterhén csökkent, egyszerűsíti az adórendszert, ezzel egy időben pedig megteremti az adózás könnyebb átláthatóságát. - Ejnye, de gyorsan letette maga a poharat, meg a közgazdasági egyetem államvizsgáját, hogy ilyen mondatokat egyetlen szuszra közkinccsé tud tenni - szólt ekkor már Link Egon is. Majd ő már azt fejtegette: hogy nem a kulcsokkal kéne itten dobálózni, hanem azon kéne elgondolkodni, hogy évi másfél milliós jövedelem, ami ugyebár 6 ezer, vagyis havi ötszáz eurónak felel meg, hogyan kerülhet bele a magasabb, hogy úgy ne mondjuk, a legmagasabb személyi jövedelemadó kategó­riájába, amikor eme 500 euró a németországi minimálbér felét sem éri el. - Hogy Is van ez? - ütközött meg egyszerre vagy nyolc zsibilakó. Volt, aki arra gondolt, hogy a német sínhempergető is uniós melós, meg ő a maga minimálbérével is uniós, akkor miért is e nagy különbség? Más lelkét az melengette: mekkora karriert is futott be nagy hirtelen, mert hiszen a maga 140 ezerforintos bruttójával egy adókasztba került a leggazdagabb vitorlás meg szigettulaj­donosokkal, legalábbis adóügylleg, s ez se semmi. És ahhoz képest, hogy 140 ezer bruttóból még öt pár márkásabb sportcipőt sem lehet megvenni, hát igazán szép teljesítményt produkált. - Na, emberek, azért a nagy elgondolkodásban egy dologról azért ne feledkezzenek meg. Hogy az adó, ha csak kicsit is, de csökkent, és jövőre több lesz a számlánkon - kezdett bele a lelkületek pozitívra hangolásába Belami, s kifejtette: azért utál a Zsibibe bejárni, mert Itt mindenki olyan negatív gondolkodású, hogy a szomszédos cuk­rászdában még a tejszínhab is megsavanyodik a cukortól. - Érdekes, eme utálathoz képest azért elég gyakran meglátogat minket - hessegette el a felmosóronggyal a Link Egon szája előtt gyülekező muslincákat Józsi csapos, s ferde szemmel nézett Belamira, mert nagyon nem szerette, ha a fi­zetőképes keresletét csak úgy bírálgatják. A kül­város nyugalmazott szépfiújának e tekintettől, no meg anyagi állapotától el is ment a kedve a további italozástól. Ám távozása előtt annyit még be­jelentett, hogy aki meg tudja mondani, összesen hányféle adót kell kifizetni Magyarországon, az közösen pályázhat fröccsösztöndíjra azzal, aki azt képes megmagyarázni, hova tűnik úgy el e tö­mérdek összeg, mármint 2003-as adatok szerint a 6100 milliárd forint annyira, hogy mást sem hallani, mire nincs pénz. - Ahhoz magának se esze, se köze nincs. Meg aftán jobb is, ha bele se gondol, mert még a papír zsebkendője is elbőgi magát - feleselt Belamival Smúz apu. Ki közölte Józsival: a mai számlát majd inkább jövőre fizeti, amikor átlagosan fél szá­zalékkal mégiscsak több lesz már a jövedelme. BÁTYI ZOLTÁN Ezek a ronda férfiak mindent közelről akarnak látni

Next

/
Oldalképek
Tartalom