Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-16 / 217. szám
UMW FELSOOKTATAS ESTUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS A diákok többsége albérletben lakik Szegeden 28 ezer főiskolás és egyetemista tanul, a jórészt vidékről érkező hallgatók közül viszont csak 3715 főt tudnak elhelyezni kollégiumokban. A többieknek - akik lakhatási támogatást igényelhetnek - marad az albérlet. MUNKATÁRSUNKTÓL Minden második, harmadik kollégiumi elhelyezésre vonatkozó kérelmet helyhiány miatt kénytelenek elutasítani a szegedi egyetemen. Badó Attila hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettes ezt azzal árnyalta, hogy a diákszállásra való bejutás lehetősége karonként változó. A bölcsészet- és a természettudományi, a jogi és a gazdaságtudományi karra járó vidéki hallgatók közös kollégiumokba kerülnek, amelyekben a jelentkezők húsz százalékának tudnak elhelyezést biztosítani. Az igény valószínűleg jóval nagyobb lenne, de a diákok - ismerve a helyzetet - sokszor be sem adják a kérelmüket. Ennél kedvezőbb a helyzet az egyes karok tulajdonban lévő diákszállásokon: az élelmiszer-ipari, a tanárképző főiskolai, valamint az orvosi kar minden, igényt beadó hallgatója kap kollégiumi elhelyezést. Az egyetemi, főiskolai szállásokon a térítési díj havonta legfeljebb 5850 forint. Azok, akik a kollégiumokból kiszorultak, lakhatási támogatást igényelhetnek, melynek összege tavaly átlagosan 5000-6000 forint volt. Az igényeket ebben a szemeszterben szeptember végén, október elején adhatják be a hallgatók, a támogatásokról október 10-e körül döntenek. Fekete Csaba, a Hallgatói Szolgáltató Iroda vezetője elmondta, a pályázók köre nem meríti ki a rendelkezésre álló összeget. Támogatásban azok részesülhetnek, akik nem szegedi lakosok, és akiket nem vettek fel kollégiumba. A hallgatók már nyáron elkezdtek albérletet keresni. A lakásokat havonta 15-18 ezer VALLALK0Z0K iS ÉPÍTENEK A szegedi egyetem a Public Priváté Partnership (PPP) keretében szeretné bővíteni a kollégiumi férőhelyeket. A program a magánszektor bevonásával valósul meg, a közbeszerzési pályázat nyertesével, a KÉSZ Kft.-vei jelenleg is tárgyalásokat folytat az egyetem vezetése. A PPP lényege, hogy a vállalkozó felépíti a diákszállót, az egyetem pedig átvállalja a megállapított térítési dij egy részét. A szálló tulajdonjoga húsz év után az egyetemre száll, s ezalatt az építőnek ki kell termelnie a maga nyereségét. forinttól kínálják fejenként, erre jön rá a rezsi. A belvárosi és a panellakások között nincs nagy árkülönbség. Az albérlet mellett második éve van lehetőségük a diákoknak arra, hogy a Forrás Szállóban béreljenek manzárdszobát. Bittér Ágnes szállodai üzletigazgató elmondta, 28 szobát adnak ki, egy fő esetén 38 ezer, két fő esetén 60 ezer forintos havi díj ellenében. Ez magában foglalja a rezsit, a heti egyszeri takarítást, valamint a törülközőcserét, illetve a szauna- és medencehasználatot. A szállóban még most is vannak kiadó szobák. Az egyetem a közelmúltban kötött szerződést a Tisza Sport Hotellel, valamint a Royal Szállóval. Az újszegedi Tiszában az ifjúsági szálláshelyként működő részlegen 3-4 ágyas, erkélyes szobákat kínálnak színes tévével, hűtővel, melynek havi bérleti díja 75 ezer forint, de ehhez még hozzájön a 25 százalékos áfa. Ezt elsősorban külföldi diákoknak ajánlják. Kétágyas, mosdós szobát ugyanitt rezsivel együtt fejenként 22 ezer forintért lehet bérelni havonta, a 3-4 ágyas szoba ára egy főre 18 ezer forint. Közös WC, tusoló a folyosón van, a lakók használhatják a tévészobát is. Ha valaki egyedül szeretne lakni a mosdós szobák egyikében, havonta 28 ezer forintért megteheti. Újra István, a király Szörényi Levente és Bródy János népszerű rockoperáját, az István, a királyt áprilisban tehetséges egyetemisták főszereplésével óriási sikerrel mutatták be a Szegedi Nemzeti Színházban. Csütörtök estétől öt előadásban ezzel a produkcióval nyitja 2004-2005-ös évadát a teátrum. Ragány Zoltán negyedéves joghallgató vezetésével 2003 őszén alakult meg a SZTEAge - Szegedi Egyetemi Színpad. A színjátszáshoz kedvet érző egyetemisták bemutatkozásképpen húsz évvel a Szegedi Szabadtéri Játékok hatalmas sikerű István, a király-előadása után ismét színre vitték a nemzeti klasszikussá vált rockoperát. Hét karról több mint százhúsz egyetemi hallgató, leendő jogászok, bölcsészek, orvosok, tanárok, muzsikusok jelentkeztek szereplőnek. A meghallgatáson színházi szakemberek válogatták ki közülük a legjobbakat. Janik László színművész vállalkozott a rendezésre, aki szerint lelkesedésből, színházszeretetből a hallgatók csapata példát mutathatna sok profi társulatnak is. Az angol-szerb szakos bölcsész, Tajti Zoltán fergetegesen alakította Koppányt, István szerepében az ötletgazda, Ragány Zoltán mutatkozott be, aki komoly színpadi rutinnal rendelkezett, hiszen korábban játszott mára Madách Színházban, a Bakáts téri szabadtérin, valamint állandó tagja a kisvárdai teátrumnak. A további főbb szereplők közül kitűnt a Rékát alakító Kocsis Zsuzsanna. A mostani előadás-sorozat szereposztása megegyezik a tavaszival, Saroltot, István anyját Nagy Ágnes, Gizellát Sovány Eszter, Asztrik főpapot Szalontai Dénes, Vecellint Maruzs Pál játssza. MUNKAERŐ-PIACI IGENYEKRE EPÜL A SZEGEDI IDEGEN NYELVŰ JOGÁSZKÉPZÉS Várják őket Luxemburgban Miközben Magyarországon egyre több a diplomás munkanélküli, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) olyan képzést indított útjára öt éve, amelynek során a hallgatók mostanra EU-konform jogászokká válhattak. A francia és magyar nyelven folyó, francia, magyar és közösségi jogot egyaránt felölelő képzést Franciaország és hazánk is támogatja. Biztosan nem küzd majd elhelyezkedési gondokkal az a huszonnégy fiatal, aki a múlt héten ünnepélyes keretek között vette át diplomáját az SZTE francia közösségi jogi képzésének eredményes befejezéseként. A végzett hallgatóknak Szabó Gábor rektoron kívül Dominique de Combles de Nayves francia nagykövet, Szabó Imre, a jogi kar dékánja, Trócsányi László tanszékvezető egyetemi tanár és az együttműködő párizsi Nanterre egyetem jogi dékánja is gratulált. Munkalehetőség uniós szerveknél A frissen doktorrá avatott Mohácsi Andrea itthon kíván elhelyezkedni egy francia cégnél, bár egyelőre még eltölt egy évet Franciaországban, mert egy ottani HR-, azaz „személyzetis" képzésen is szeretne részt venni. Mint mondta, diplomájukkal akár az Európai Unió egyik szervénél is tudnának állást találni, ugyanis még kevés az igazán felkészült és franciául jól beszélő szakember, de a közösségi joganyag fordítása is adhat munkát még jó ideig. Bátyi Csaba a most végzett huszonnégy fiatal egyikeként vette át diplomáját FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT - Ez a diploma egy erős adu az álláskeresésben - mondja a szintén most végzett Massay Zoltán, akinek terveiben egy külügyminisztériumi állás mellett egy próbaidős gyakornoki munka is szerepel az Európai Parlamentnél, ahol erre lehetősége kínálkozik. Nem mondana azonban akkor sem nemet, ha egy fővárosi, külföldi ügyfélkörrel bíró ügyvédi irodában foglalkoztatnák az EU egyik munkanyelvét magas szinten ismerő jogászt. Képzés franciául, németül, angolul - Két éve egy vendégelőadó jött hozzánk az Európai Bíróságról, és amikor meglátta a francia közösségi jogi képzésünk programját, úgy nyilatkozott, ald itt végez, azt szívesen látják Luxemburgban is - utal Badó Attila rektorhelyettes és az összehasonlító jogi intézet igazgatója az EU-s jogászok remek elhelyezkedési esélyeire. Mint mondja, német nyelven is folyik hasonló képzés, amely kétéves, és kifejezetten a gazdasági jogra koncentrál. Az 1997-ben indult specializációt elvégzők egy jelentős része ma jól fizető német cégeknél dolgozik a fővárosban. A karon tervezik az angolszászjogi képzés elindítását is, ami rövidebb és intenzívebb lenne a kétéves németnél. A munkaerőpiac igényei szerint kialakított terv az angol jogi szaknyelv magas szintű elsajátítását és a különféle jogterületeken való jártasságot helyezi előtérbe. A francia közösségi jogi képzés finanszírozását nagyobb részt a francia kormány állja, míg a magyar oktatási tárca csak szerényebb mértékben tud hozzájárulni. A német és a tervbe vett angolszász képzésben főleg hallgatói befizetésekből, illetve a német esetében ottani magánalapítványok segítségével fedezik a kiadásokat. Vetélytárs nélkül A rektorhelyettes rámutatott, hogy a szegedi idegen nyelvű jogi képzésnek jelenleg nincs az országban komoly versenytársa, hiszen az ELTE hasonló kurzusa rövidebb, és nem anynyira átfogó, Miskolcon pedig egyelőre csak gondolkoznak a bevezetésén, így Szegedre emiatt az ország másik végéből is érkeznek hallgatók. TOMBÁCZ RÓBERT Zeneművészeti szakközép indult Az első tanév kezdődött el szeptemberben a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Szakközépiskolájában, amely a tervek szerint a jövőben gyakorló iskolaként kapcsolódik a felsőoktatáshoz. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Szakközépiskolájának jogelődje korábban a konzervatórium keretein belül, Tömörkény István Zeneművészeti Szakközépiskolaként működött. A több szintű konzervatóriumi képzés azonban nem illeszkedett a hazai oktatási rendszerbe, ezért változtatásra volt szükség: a zeneművészed főiskolai kar létrejötte után újra kellett alapítani a szakközépiskolát. Az űj intézmény a tervek szerint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez kapcsolódó budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola mintájára a szegedi zeneművészeti kar gyakorló iskolája lesz. Az önálló zeneművészeti középiskola igazgatója, Újvári István trombitaművész elmondta: a képzés a kilencedik, a tizedik és tizenegyedik évfolyamon indult el szeptembertől. A végzős tizenkettedik évfolyamot nem helyezték át, az 2005-ben még a Tömörkényben tesz érettségit. A zeneművészeti szakközépiskolában a közismeretí tárgyak oktatásához a Ságvári gimnázium biztosítja a tantermeket és részben a tanárokat is. Egyelőre csak 9-14 fős osztályokkal indult meg az oktatás, hosszú távon azonban 20-25 fős osztályokat szeretnének, azaz a tervezett tizenharmadik évfolyammal együtt körülbelül 100-120 fő lenne az ideális diáklétszám. - A Tisza Lajos körút 79-ben szimbiózisban élünk a zeneművészeti karral. Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye a vonzáskörzetünk, azaz a régió alapfokú zeneiskoláinak növendékei közül várjuk a muÚjvári István trombita szakos növendékeivel FOTÓ: SCHMIDT ANDREA zsikusi pályára készülő jelentkezőket - a zeneművészeti főiskola kitűnő művésztanáraival is együttműködve tulajdonképpen bármilyen hangszert oktatunk. Arra számítunk, hogy a szakközépiskolában érettségizők elsősorban a szegedi zeneművészeti karon vagy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanulnak majd tovább - mondja Újvári István. A szakközépiskolai felvételi követelmények nem változtak az új intézményben sem: szolfézsből és zeneelméletből előre meghatározott anyagból felmérést készítenek, a hangszeres tudásról pedig a leendő művésztanárok győződnek meg. Az iskola a régió alapfokú zeneiskoláival szeretne jó kapcsolatot kialakítani. Bizonyos hangszerek esetében az újjászervezett szegedi képzésnek komoly konkurenciát jelent a jó hírű kecskeméti és békéscsabai zeneművészeti szakközépiskola. Versenyhelyzet van, mindegyik intézménynek meg kell küzdenie a növendékekért. H.ZS.