Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-14 / 215. szám

KEDD, 2004. SZEPTEMBER 14. "AKTUÁLIS" 5 A vajdasági városban 11 polgármesterjelölt indul Szabadka most is a magyarság bástyája Szeged testvérvárosában tizen­egyen szállnak harcba a pol­gármesteri tisztségért a vasár­napi helyhatósági választáso­kon. Szabadkát tizenkét éve irá­nyítják a magyarok. A szerb pár­tok e hegemónia megdöntését tűzték ki célul kampányukban. Déli szomszédunknál vasárnap rendezik meg a helyhatósági és tartományi választásokat. Szer­biában Szabadkán cs környékén él a legtöbb (közel 50 ezer) ma­gyar nemzetiségű állampolgár, így.a vajdasági magyar politiku­sok szerint rendkívül fontos, hogy a magyarok szerezzenek többséget az észak-bácskai város képviselő-testületében. A polgár­mesteri tisztségre tizenegyen as­pirálnak, köztük három magyar: a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) színeiben induló Kucse­ra Géza jelenlegi polgármester, Sepsey Csaba, a Vajdasági Ma­gyar Demokrata Párt (VMDP) és Miskolczi József, a Lehetőség polgári csoportosulás jelöltje. A legfrissebb közvélemény-kutatá­si adatok szerint a polgármesteri cím elnyerésére Kucserának, il­letve a demokrata párti Olivér Dulicsnak van a legnagyobb esé­lye. Kucserának kedvez, hogy a VMSZ koalíciós megállapodást kötött a helyi horvát kisebbség­gel. Szerbia negyedik legnagyobb városában, Szabadkán és környé­kén egyenlő arányban élnek szer­bek, magyarok és horvátok. Papp Árpád, a szabadkai önkormány­zat végrehajtó bizottsága elnöké­nek véleménye szerint vasárnap nem választást, hanem referen­dumot tartanak a vajdasági vá­rosban. A szerb pártok egyértel­mű célja - véli Papp -, hogy meg­buktassák a 12 éve hatalmon lé­vő magyar önkormányzatot. Egy lapunknak nyilatkozó helyi po­litikai elemző azt mondta: sú­lyos következményekkel járhat, ha elesik a szerbiai szórványma­gyarság bástyája. Szabadkán ta­lálható a legtöbb magyar oktatá­si és kulturális intézmény, és szerb győzelem esetén kérdéses­sé válhat ezen intézmények to­vábbi működési támogatása. Nem véletlen, hogy a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VMD) a választáson való részvételre szó­lította fel a Magyarországon ta­nuló vajdasági fiatalokat. A di­ákszervezet szerint a választás kimenetele sorskérdés a vajda­sági magyarok számára, ezért ­ahogy felhívásukban fogalmaz­tak - minden szavazatra szük­ség van. sz. c. sz. EGYSEGBEN A JÖVŐÉRT Kucsera Géza szerint a Vajda­ságban történt etnikai alapú incidensek nem árnyékolják be a helyhatósági választáso­kat. A szabadkai polgármester lapunknak elmondta: ő egy­formán tett és tesz a jövőben is a szerbekért, magyarokért és horvátokért, akik csak együtt dolgozva építhetik a jö­vőt. Kucsera minden olyan cselekedetet elítél, amely en­nek az egységnek a megbon­tására törekszik. A szentesi testnevelő, Cseuz László hazaért Athénból Ötezer kilométert kerékpározott Folytatás az 1. oldalról Szűcs Lajos alpolgármester azt mondta: látva, hogy milyen fo­gadtatásban van része az érkező­nek, úgy döntött, a jövőben ő is kerékpározni fog. Azt is megje­gyezte: Cseuzhoz órát lehet iga­zítani, hiszen pontosan a prog­ramban meghatározott időpont­ban gurult be a városba. A tanár úr először babérkoszo­rút kapott, s elmondta, sokkal hamarabb érkezett meg Magyar­országra, mint ahogy tervezte. Ausztrián keresztül jött haza, s tett egy kört a Balaton körül, mi­előtt a városba ért volna. Napi 231 kilométert tekert, összesen 5 ezer 322 kilométert tett meg, s Athénban is folyamatosan igye­kezett megőrizni az állóképessé­gét. A szent jupátos kerekezők­kel találkozott a görög főváros­ban, a szentesiek a távoli földön egy kamera elé álltak egy fénykép erejéig. Cseuz tizenöt sportrendez­vényt nézett végig, köztük a ma­gyar női vízilabda-válogatott Ka­nada elleni mérkőzését. A foga­dásán jelen lévő Szremkó Kriszta jegyezte meg: jobb lett volna, ha Laci bácsi minden találkozón ott van, akkor talán több győztes meccset játszottak volna. Cseuz László édesanyja, a nyolcvanhárom esztendős Lili néni nem nagyon szeretné, ha a fia Pekingbe is elmenne, úgy tud­ja, arrafelé nem jó a közbizton­ság. Az idős hölgy csirkepapri­kással és almás pitével várta gyermekét, akire végtelenül büszke. A pekingi úttal kapcso­latban Cseuz úgy nyilatkozott, hogy ha hatvannégy évesen is jó kondícióban lesz, valószínűleg nekivág, de naponta nyolc­van-száz kilométert vállal csak. Európa nyugati feléből repülőgé­pen Kanadáig, onnan az ameri­kai földrész nyugati partjáig megy, s újra felszáll. Négy év alatt sok minden történhet, de egy biztos: a testnevelő, tanár ke­rékpárral jár ezentúl is. Brezovai Sándor kétszeres Eu­rópa-bajnok karatézó támogatta az athéni utat. Mint mondta, cé­ge költségvetésébe belefért a szponzorálás, s büszke rá, hogy döntése egy olyan ember mellett szólt, aki teljesítményével kiér­demelte a segítséget. BLAHÓ GABRIELLA Cseuz Lászlót szeretettel fogadták itthon Fotó: Vidovics Ferenc Rossz állagú iskolák, korszerűtlen tornatermek Csak foltozgatásra futja A Weöres Sándor Általános Iskola tornaterme. Előfordult, hogy Uvegtégla zuhant a gyerekek közé Fotó: Schmidt Andrea A múlt század elején, közepén épült a szegedi általános iskolák nagy része, így a legtöbb már régen megérett a felújításra. Nincsenek jobb állapotban az intézmények tornatermei sem: a kisebb javításokat szin­te már mindenütt elvégezték, de akad ve­szélyes csarnok is. MUNKATÁRSUNKTÓL Tornaszoba szolgálta a fiatalok testmozgá­sát 1926-ban, mikor a Petőfi Sándor Álta­lános Iskola épült. A tornatermet a negyve­nes-ötvenes években építették az épület­hez. Szöginé Veczkó Ibolya igazgató el­mondta: óriási szükség lenne ablakcserére, korszerűtlen a fűtés is: hőlégbefúvóval pró­bálják felfűteni a termet, ami felkavarja a port, s ez egészségtelen. A világítást hat ar­matúra szolgáltatja, s mérések bizonyítják, hogy a fényerősség a kívánt szint alatt van. A parkettát is ki kellene cserélni, és bővíte­ni az öltözőkhöz tartozó vizesblokkot. Az iskola már két alkalommal adott be pályá­zatot az Oktatási Minisztériumhoz, leg­utóbb két évvel ezelőtt, amikor is a felújí­tás költségét 14-15 millió forintra becsül­ték. Az intézmény egyik alkalommal sem kapott támogatást. A szentmihályteleki Gárdonyi Géza Álta­lános Iskolában hét évvel ezelőtt épült fel a tornacsarnok, amely jó állapotú, a parketta egy részét azonban már ki kellene cserélni. Ezt a munkát idén nem tudták elvégezni ­mondta az intézmény vezetője, Lukács Já­nosné mert ebben az évben az összes pénzt festésre, tisztító takarításra fordították. A kecskéstelepi Fekete István Általános Iskola 40 éve épült tornatermének szellőzése nem megfelelő. Ezen idén nem tudtak javítani, ugyanakkor kicserélték a tornaterem egyik oldalán az üvegtéglákat. Jelentős, 500 négyzetméternél nagyobb tornacsarnokkal büszkélkedhet a rókusi II. számú általános iskola. Oláh Miklósné igaz­gató arról tájékoztatott, hogy a tornaterem PVC-burkolatát közel egy évtizede cserélték parkettára, így megfelelő, jó állapotú helyi­ségben mozoghatnak a diákok. Nem így a Weöres Sándor Általános Iskolában, amely­nek tornaterme életveszélyesnek mondható. Szabó Lászlóné igazgató elmondta: az Okta­tási Minisztériumtól nyert pályázati pénzből néhány éve kicserélték a PVC-borítást par­kettára. Veszélyes azonban a terem fala: a pa­nelblokkokba üvegtéglát építettek, amiben elhelyezték el az ablakokat. A téglák azonban tavasszal hullani kezdtek, az egyik éppen a tornaórán esett a diákok közé. Akkor eltávo­lították a lazuló téglákat, de a felújítás pénz híján még várat magára. Az előzetes felméré­sek szerint a munka költsége hatmillió fo­rint. A Volánnál nincsenek Ikarus-412-esek Autóbusztűz nem fenyeget A fővárosi buszgyulladás-soro­zathoz hasonló eseményekre Csongrád megyében nem kell számítanunk. A Tisza Volán Rt. járműparkjában nincsenek a pestiekhez hasonló, típushibás Ikarus-412-es kocsik. A jármű­veket sűrűn és alaposan ellen­őrzik. Nem kell autóbusztűztől tartani Csongrád megyében: a Tisza Vo­lán Rt. járatai biztonságosak ­válaszolta érdeklődésünkre Me­ző István személyszállítási igaz­gató. A kérdés azért merült föl is­mét, mert a hét végén folytató­dott a fővárosi autóbusztúz-soro­B1ZT0NSAG0S HÖD-MEZÖ A vásárhelyi Hód-Mező Közlekedé­si Koncessziós Kft. 12 járműve kö­zött egyetlen Ikarus sincs. Vecsey Gyula gazdasági igazgató tájékoz­tatása szerint a német MAN és holland DAF típusú autóbuszok biztonságosak, működésük során egyetlen tűzeset sem fordult elő. zat: újabb dízelmeghajtású Ika­rus-412-es gyulladt ki. Két éven belül már a hatodik BKV-kocsi lobbant lángra, az utolsó három eset pedig egy hónapon belül tör­tént. A vizsgálatok szerint az ese­tek többségében típushiba okoz­ta a bajt: az Ikarus-412-es kocsik kipufogócsövét túl közel vezet­ték el a gyúlékony részekhez, amelyek a fölforrósodó cső miatt kapnak lángra. Árnyalja a*képet, hogy nem csupán Ika­rus-41 2-esek égtek: a főváros­ban korábban egy 415-ös és egy 435-ös típusú busz is kigyulladt. A Tisza Volán Rt. autóbuszai­nak műszaki állapotáról meg­A járműveket alaposan ellenőrzik a Tisza Milánnál Fotó:Miskolczi Róbert tudtuk, hogy a megyei autó­busz-társaság járművein utazók­nak nem kell félniük: a Budapes­ten kigyulladt, • alacsonypadlós 412-es Ikarusból öt darab fut a szegedi helyi forgalomban, ám ezek már a sorozat újabb altípu­sához tartoznak, motortéri kiala­kításuk más, s a kipufogó rend­szer elhelyezése is biztonságo­sabb. Csongrád megye más vo­nalain nem járnak hasonló típu­sú kocsik. A Tisza Volán Rt. autóbuszait már 2003 nyarán, a második bu­dapesti tűzeset után ellenőriz­ték. Megállapították, hogy az alacsonypadlós szegedi buszok a kritikus pontokon sem rejtenek „időzített bombát", ezért a fővá­rosi autóbuszgyulladás-sorozat­tól nem kell tartanunk. Az ellenőrzés természetesen „békeidőben" (rendkívüli esemé­nyektől mentes időszakban) is alapos és folyamatos. A buszokat 10 ezer kilométer lefutása után küldik szemlére, így - a forga­lomba állítás gyakoriságától füg­gően - három-négy hetenként esnek át alapos ellenőrzésen. NY. P. Minden medence fűthető Egy újonnan fúrt termálkút­nak köszönhetően a mórahal­mi Erzsébet Gyógyfürdő vala­mennyi kültéri medencéjébe meleg víz került. így a hide­gebb idő ellenére is lehet ben­nük fürdeni. MUNKATÁRSUNKTÓL Eddig tavasszal és nyár végén mindössze 18-20 Celsius-fo­kos vízzel teli úszómedence várta a strandolókat a móra­halmi Erzsébet Gyógyfürdő­ben. A folyamatos fejlesztés­nek köszönhetően azonban mostantól már 26 fokos víz­ben úszhatnak a hidegebb na­pokon is a vendégek, akik a nyári szezonban az ország kü­lönböző pontjairól érkeztek ide. A fürdő legnagyobb szabadtéri medencéje (33x21 méteres) a nyolcvanas években épült. Az előírásoknak megfelelően 2002­ben vízforgatóval szerelték fel. - Kétféle módon lehet növel­ni a hőfokot: közvetlenül me­leg vizet engedünk a medencé­be, vagy hőcseréléssel felfűt­jük a kívánt hőmérsékletre ­tudtuk meg Farkas Gábor für­dővezetőtől. Az úszómedencé­nél - mint a többi kültéri me­dencénél, a 38 fokos gyógyvi­zes kivételével - a höcserélé­ses módszert alkalmazzák. Ezt úgy tudták megoldani, hogy az eddigi egy termálkút mellé még fúrtak egy másikat is. Az 1270 méteres mélységből kö­zel 70 Celsius-fokos termálvíz tör fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom