Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-13 / 214. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PFN7 RFS7FT A i .LjI iIZ_j • 1 • ül/ j • J • J NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. SZEPTEMBER 13. WWW.DELMAGYAR.HU A HAGYOMÁNYOS IPARÁGAK A MEGYE LEGNAGYOBB VESZTESEI A Távol-Kelet ellenünk dolgozik Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! s Oí»a»! A imgjf ¡«wsbsi s fcekuítfó együértCién kisül 6 képen látható neméit ikafcwMni 3 Unénts képsítelöi lieuájáruláts uübégtí DÉLMAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. Paftner A távol-keleti olcsó munkaerő és az onnan származó filléres ruházati termékek, valamint a devizaárfolyamok ingadozá­sa áll az utolsó egy-két esztendő nagy cégbezárásai mögött Csongrád megyében. Az úgynevezett hagyományos ipar­ágak esetleges feltámasztásának ma már semmi esélye. A nagy gazdasági és társadal­mi átalakulás évtizede, a ki­lencvenes évei után a 21. szá­zad eleje is tartogat meglepe­téseket a megye iparának. Amellett, hogy az évszázados tradíciókkal bíró iparágak bú­csút mondtak a megyének, a keletebbre települtek, a feldol­gozóiparban is elkezdődnek a karcsúsítások. Jó példa erre a Pick Szeged Rt.: a város pati­nás cégénél akár 450 ember munkahelye is veszélybe ke­rülhet egy-két hónapon belül. Az utolsó két esztendő gyár­bezárásai során a Szegedi Hangszergyártó Kft. „nyitott" 2003 tavaszán. A Hangszer­gyártó Kft. ellenben nem ment csődbe, nem indult ellene fel­számolási eljárás, a cégnél végelszámolási eljárást indí­tottak el. Ez a hétköznapok­ban azt jelenti, a gazdasági nehézségek nem hirtelen tör­tek rá a gyárra, tartozásai ke­zelhetőbbek voltak, a vég pe­dig tervezhetővé vált. A kudarc okaként az akkori tulajdonos az erős forintot je­lölte meg: a gyár termékeit ugyanis hosszú éveken át 90-95 százalékban az Ameri­kai Egyesült Államokban ad­ták el. Először a megrende-. lések csökkentek, majd az ár­folyamváltozás miatt nem le­hetett eredményt felmutatni: rövid időn belül egy dollárért 50-60 forinttal kevesebbet ka­pott a cég. De számolt az ame­rikai partner is: tőlünk kele­tebbre az olcsóbb munkaerő alacsonyabb áron készít jó mi­nőségű hangszereket. A hang­szergyárat az utolsó felvonás­ban közel 60 ember siratta. A sort tavaly nyáron a Mary Cipőgyár Rt. követte. Először július végén bezárt a gyár, amit végelszámolás, majd végrehaj­tás, legvégül, 2004 tavaszán fel­számolás követett. Az olasz tu­lajdonosokkal több mint fél éven át pereskedett közel 230 szegedi és 130 vásárhelyi dolgo­zó, akik végül pert nyertek a munkaügyi bíróságon és hoz­zájutottak végkielégítésükhöz, egyéb elmaradt járandóságaik­hoz, összesen 73 millió forint­hoz. A cipőgyár bezárásának okairól az olasz tulajdonosok egyszer sem nyilatkoztak, de információink szerint a gyár­tást tőlünk keletebbre fekvő szegényebb országokba telepí­tették. A cipőgyárral egy időben zárta be kapuit Hódmezővásár­helyen a Hódiköt Rt., s mondott búcsüt utolsó 190 emberének. A cipőgyár bezárásának okairól az olasz tulajdonosok egyszer sem nyilatkoztak Az okok között szintén a keleti olcsó textília szerepelt. Még tart az újszegedi Heavy­tex Rt. felszámolása, ám tíz­hektáros ingatlanát, az ipari parkot már eladták, a termelés idén júliusban állt le. Akkorra már csak ötvenen vitték haza a fizetésüket a szövő rt.-től az egy évvel ezelőtti -120-ból, ők rendben megkapták a végki­elégítésüket. A könnyűipar ne­hezebbik termékeit, a műszaki szöveteket és ponyvákat gyár­tó Heavytex, túlélve a rend­szerváltás viharos éveit, 2001 augusztusában egyik napról a másikra veszítette el legna­gyobb megrendelését a Phoe­nix-Rubber Kft.-tői, a szegedi gumigyártól. Az indok a ter­mék ára volt, amelyet olcsób­ban szereztek be a Távol-Ke­letről, valamint Portugáliából. A szövő rt. árbevételének fele, közel 1 milliárd forint szárma­zott a gumigyártól. A helyzetet 2002-ben tovább nehezítette a forint erősödése, aminek következtében az esz­tendő végén egy tízéves üzleti kapcsolat szakadt meg: az eti­óp partner - amelynek pony­FOTÓ: SCHMIDT ANDREA vákat szállítottak - nem kívánt új szerződést kötni a Heavytex­szel. Az újabb árbevétel-kiesés nagysága 400 millió forint volt. Ezt a veszteséget a cég már nem tudta kiheverni, majd a kegyelemdöfést tavaly február­ban egy beszállítója adta meg, amely felszámolási eljárást kezdeményezett ellene. F. K. Jövőre változhat a regisztrációs adó A Pénzügyminisztérium (PM) előzetes tervezete szerint 2005. január 1-től a regisztrá­ciós adó a kereskedők számára áfaköteles lenne, hatályát ki­terjesztenék a motorkerékpá­rokra, az adó mértékét 7-8 szá­zalékkal emelnék meg. A elő­terjesztést a kormány várható­an szerdai ülésén tárgyalja. BUDAPEST (MTI) A Pénzügyminisztérium elő­terjesztése a regisztrációs adó újrakodifikálására és nem mó­dosítására tesz javaslatot. Erre a tervezet indoklása szerint azért van szükség, hogy meg­szűnhessen a gépjármű-for­galmazók által bonyolultnak tartott adóelőleg-fizetési rend­szer, és a regisztrációs adó kö­telezettség a lehető legszoro­sabban együtt mozogjon az áfa-kötelezettséggel. Az adó­előleg fizetésére vonatkozó szabályozási kényszer meg­szűnését az is indokolja, hogy az Európai Unió 2005 őszére az autó árak egységesítésére szó­lította fel a gyártókat. Az új törvénytervezet kiter­jeszti az adóztatható kört a motorkerékpárokra. Ennek mértéke 80 köbcentiméterig 10 ezer forint, 125-ig 50 ezer forint, 500-ig 70 ezer, 900-ig 90 ezer, míg e felett 110 ezer forint lenne motorkerékpáronként. A jelenleg hatályban lévő fix összegű adótételek valorizálá­sára a szakmával egyeztetett módon került sor. így egy ben­zinmotoros autó után 1100 köbcentiméterig, illetve egy dí­zelmotoros után 1300 köbcenti­méterig 130 ezer forintot kelle­ne fizetni, ha az 5-ös vagy annál jobb környezetvédelmi besoro­lású, míg ha 5-nél rosszabb kör­nyezetvédelmi osztályú, akkor 195 ezer forintot kellene fizetni jövőre. Mindkettő 8,3 százalé­kos emelkedés, ami figyelembe véve a jövőre tervezett 4-5 szá­zalékos inflációt, 3-4 százalékos reálérték-emelést jelent. Új elem ugyanakkor, hogy a nagy összegű gépjárművek ese­tén, a mellékletben meghatáro­zott adó összege felett, sze­mélygépkocsiknál a 6 millió fo­rint, motorkerékpároknál pe­dig a 3 millió forint feletti rész további 5 százalékát kell fizetni. INTERNETES PREMIER CSONGRÁD MEGYÉBEN Kedvezményrendszer vállalkozóknak Az országban egyedülálló módon inter­netes vállalkozói kedvezményrendszer ki­építésébe kezdett a Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara (CSMKIK). Az informatikai minisztérium által is min­taprogramnak tekintett regionális projekt hosszabb távon egy e-piactér alapjait kí­vánja megteremteni. A kedvezményrendszer (KKR) elsődleges szándéka szerint a kamarai tagok üzleti esélyeit akarja kedvezményes szolgálta­tások, termékek szervezésével növelni. Kedvezményadó lehet viszont bármelyik vállalkozás, s amellett, hogy kínálata in­gyen megjelenik az interneten, a http://kamara.intelligensregio.hu/ por­tálon, egyéb céginformációt is közzé te­het. E lehetőségnek azért is van különös jelentősége - tudtuk meg Fehér Évától, a CSMKIK informatikai osztályának elnö­kétől -, mert a dél-alföldi vállalkozások 70 százalékának nincs saját weboldala. A kamara egyébként a Dél-alföldi Regioná­lis Információs Központ internetes por­tálján, a www.darik.hu címen már régóta ingyenes megjelenést biztosít tagjainak. A kedvezményt kínáló vállalkozások a je­lentkezési lap letöltése mellett interne­tes megjelenésüket is intézhetik ezen a webcímen, a kamarák menüpontban. A kedvezményt kínáló első fecskék az autóalkatrész-kereskedők, -javítók, ven­déglátósok, beszállítók, szaktanácsadók köréből kerültek ki. Eddig közel százan léptek be a rendszerbe, jellemzően 10-20 százalékos kedvezményt kínálva. Az aján­latok és kedvezmények módja rugalma­san változtatható, köthető kontingens­hez, értékhatárhoz, határidőhöz, a min­denkori üzleti érdekek szerint. Fehér Évá jelezte, már a nagy szolgáltatók is ér­deklődnek a rendszer iránt. A KKR-hez már kapcsolódott Békés me­gye, s intenzív tárgyalásokat folytatnak a Bács-Kiskun megyei kamarával is. A ked­vezményrendszert a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara valamint az Informa­tikai és Hírközlési Minisztérium is min­taprojektnek tekinti. Ahogy Fehér Éva vázolta a terveket, a Szegedről induló programot szeretnék országos méretűvé fejleszteni, megteremtve egy igazi vál­lalkozói, beszállítói e-piactér alapjait. A kedvezményrendszerről a kama­rában adnak bővebb tájékoztatást (www.csmkik.hu). Ő. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom