Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-06 / 183. szám

SZOMBAT, 2004. AUGUSZTUS 7. • AKTUÁLIS" 3 A röntgenasszisztens és a szakorvosjelölt ellen megszüntették az eljárást Szűkült a felelősök köre A szegedi leletcsere ügyben a fegyelmibiztos szerint öt kórházi dolgozó felelőssége állapítható meg. A vizsgálóbiztos még hét személy felelősségét vetette fel. Információinkat a szegedi kórházban július 9-én elrendelt hírzárlat miatt senki nem akarta kommentálni. MUNKATÁRSUNKTÓL Befejezte munkáját és elkészítette jelentését Demeter Ildikó fegyelmibiztos. A főorvos asszony a szegedi városi kórház sürgősségi betegellátó osztályán (SBO) július 3-án, a leletcsere napján dolgozók felelősségét vizsgálta. A fegyelmibiztos jelentése szerint a leletcseréért és annak következményeiért öt személy vonható felelősségre: az ügyeletvezető adjunktus, két felnőtt-szakápoló, egy ápoló és egy beteghordó. Ugyanakkor Ferencsik Mária főorvos, vizsgálóbiztos még hét kórházi dolgozó felelősségét vetette fel. A fentebb említettek mellett megnevezte a szakorvosjelöltet és a radiológiai asszisztenst is. Az eljárás ezzel még nem fejeződött be, a fegyelmibiztos jelentése alapján az öt kórházi dolgozó ügyében a héten összeülő fegyelmi tanács hoz végleges döntést. Akkor derül ki, a szegedi kórház milyen szankciókat alkalmaz az érintettekkel szemben. Ez az elbocsátástól a más munkakörbe helyezésen át a pénzmegvonásig terjedhet. A tanácsnak 15 napja van a döntéshozatalra, amit szükség esetén 8 nappal meghosszabbíthat. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy július 3-án az SBO-n két egy ásotthalmi és egy kisteleki beteg leleteit elcserélték, emiatt Berkó Vince helyett tévedésből Kovács Bélát műtötték meg a Szegedi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján. Amikor a leletcsere - órákkal később - kiderült, Berkó Vincét is megoperálták. Kovács Béla a műtétet követő harmadik napon meghalt, Berkó Vincét jelenleg is az idegsebészet intenzív osztályán ápolják. Az ügyben számos vizsgálat indult. Közben a szegedi polgármester felkérte az önkormányzat egészségügyi bizottságát, hogy foglaljon állást a kórház működéséről és az intézmény főigazgatójának helyzetéről. Botka László ezzel párhuzamosan arra kérte Nárai Györgyöt, vonuljon nyugdíjba, amit a főigazgató elutasított. Azt mondta: ha elfogadja, nevét összemossák a leletbotránnyal, amiben őt semmilyen felelősség nem terheli. Nárait ezután egy hónapra kényszerszabadságra küldték, amit a napokban újabb egy hónappal meghosszabbítottak. A közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján szeptemberben dönt Nárai György felmentéséről. Szakmai hiba nem történt a szentesi kórházban Hétfőn zárul a fegyelmi eljárás Szakmai hibát nem követett el a szentesi kórház orvosa, aki gyógyultan bocsátott haza egy nagymágocsi asszonyt. A vizsgálóbiztos véleménye szerint viszont adminisztrációs hiba csúszott be. Sem diagnosztikai, sem terápiás hibát nem követett el a kezelőorvos - közölte tegnap dr. Borzi Márta, a szentesi kórház főigazgatója lapunk érdeklődésére. Ezt a vizsgálóbiztos állapította meg azzal összefüggésben, hogy az egészségügyi intézmény vezetője kedden fegyelmi eljárást kezdeményezett annak tisztázására: miként cserélték össze egy nagymágocsi és egy csongrádi beteg kórlapját. Mint arról beszámoltunk, a szentesi kórház belgyógyászati osztályáról gyógyultan távozott még hétfőn egy nagymágocsi idős asszony, aki, mivel az orvosnak nem volt ideje a zárójelentést rögtön megírni, csak kórlapkivonatot kapott. Ennek a fejlécén azonban egy hasonló vezetéknevű páciens neve szerepelt. A tévedést a mágocsi asszony fia jelentette a kórház illetékeseinek. A főigazgató azt is elmondta: a vizsgálóbiztos véleménye szerint szakmai mulasztás tehát nem történt az eset kapcsán. A kezelőorvos ellenben adminisztrációs hibát követett el azzal, hogy a beteg hazaengedésekor nem adta ki a zárójelentést. A meggyógyított asszony a zárójelentés helyett olyan orvosi dokumentációt vitt magával, amelyben a személyi adatai nem helyesen szerepeltek. Borzi Márta arról is tájékoztatott: hétfőn hozza majd meg döntését a fegyelmi bizottság a vizsgálóbiztos véleménye alapján. B.I. A magyar háziasszony hűségére alapozhat a Szegedi Paprika Rt. A teljes termést felvásárolják Közepes termés várható a piros aranyból, mintegy 10 ezer tonna nyersáru felvásárlásával számol a Szegedi Paprika Rt. A piac beállt, a régi partnerek hűek a márkanévhez, ami azonban nem jelent teljes szélcsendet a konkurenciaharcban. A híres szegedi paprikának a némi esővel fűszerezett, hosszan tartó, száraz, meleg időjárás tett volna igazán jót. Ez elmaradt, a hűvösebb, csapadékosabb tavasz és nyárelő miatt közepes termés ígérkezik, ami azonban még így is 10 százalékkal több a tavalyinál. A Szegedi Paprika (Szepa) Rt. 10 ezer tonna nyersáru felvásárlásával számol ebben a pillanatban - mondta el Bartos András vezérigazgató -, amelyből mintegy 1300 tonna őrleményt készítenek. A részvénytársaság az összes megtermelt paprikát megvásárolja, a többlet mennyiséget - mint általában a hazai feldolgozók - exportra szánja. Az első helyen ugyanis a belföld, a megszokott partnerek, no és a szegedi márkához ragaszkodó háziasszonyok szerepelnek „célszemélyként". Az exportnak az erős forint miatt idén amúgy sem lesz túl jó a jövedelmezősége, s mivel a termés is átlagos, az áremeléshez sem lehet túlzott reményeket fűzni. Bartos András hozzátette: a piac elég jól beállt, nem voltak csődök a szakmában, új feldolgozók sem jelentek meg. A Szepának kedvezőek a pozíciói: a cég belföldön évről évre több paprikát ad el, a nyugati partnerek pedig idén is megkeresték a szegedi céget, annak ellenére is, hogy elegendő paprika van a piacon. A babérokon persze nem lehet ücsörögni, az olcsó import, elsősorban spanyol paprika ma is konkurencia, hiszen a külföldről nagy kiszerelésben behozott áru mennyisége immáron a háromszorosa a korábbi évekének. A termelőknek kompenzációs felárral és áfával együtt kilónként 80 forint 50 fillért fizet a Szegedi Paprika Rt., amely még a vezérigazgató elmondása szerint is csak annyit jelent, hogy pénzüknél lesznek. Úgy látja, nem az ár miatt nevezhető alacsony jövedelmező-' ségűnek a piros arany, hanem azért is, mert a paprikára - a területalapú forrásokon kívül nem lehet támogatást kérni. A korábbi 10 forint kilónkénti minőségi felár elmaradása Szeptemberig még sokat pirosodhat a paprika Fotó: Gyenes Kálmán hektáronként 100 ezer forint mínuszt is jelenthet a termelőnek. A Szegedi Paprika Rt.-nél különben már jó ideje nem a piros arany a húzótermék, cégen belül az árbevételnek már csak a 19-20 százalékát teszi ki. A részvénytársaság fő profiljává a konzervgyártás vált. F. K. Mozgásszabadság MOLNÁR B. IMRE Három év alatt tizenhat százalékkal nőtt a személygépkocsik száma régiónkban. Pedig ez még egy szegény régió. De a forgalomnövekedés érezhető: a főutakon hosszú kocsisor követ egy-egy lassabb teherautót, újabb és újabb jelzőlámpákat kérnek a lakosok, utcákat kell lezárni, korlátozni kell a parkolást a belvárosokban. A motorizációt támogatta áttételesen minden kormányzat azzal is, hogy a vasútra, a tömegközlekedésre ahg költött. Budapest példája mutatja azonban, hogy színvonalas közösségi közlekedés nélkül megáll az élet a városban. Kiderült: mindenki nem járhat kocsival. A városi közlekedési cégeknek azonban csak nemrég juttatott pénzt az állam. Közben újabb és újabb pályák épülnek. Nálunk út, nem vasút. Magyarországon még egy előző fázisban járunk Nyugat-Európához képest, a közpénzeket (túl drága) autópályák építésére (azaz választási ígéretek teljesítésére) költjük. Közben összekötő útra, parkolóra, kátyúzásra, a növekvő forgalom káros hatásainak enyhítésére ahg jut pénz. A gazdasági növekedés előnyeit élvezni (vagyis az autóján kényelmesen közlekedni) vágyó, ám egyben egészséges környezetet igénylő polgár harcol mindkét érdek érvényesüléséért. Attól függ, éppen hogyan érintett. Az utcájuk eltorlaszolását követelők mellé fölsorakoznak a szomszédos utcából jött ellentüntetők, akik a megnövekedő forgalomtól félnek. Hiszen egészségről nemcsak a kórházba súlyos beteget szállító kocsi esetében van szó, hanem akkor is, amikor a lakók csendet, zöldet, tiszta levegőt követelnek saját környezetükben. A motorizáció mellékhatásai egyre kínzóbbak. A túl sok várakozó miatt a kórházaknál is korlátozták a parkolást, ezzel akaratlanul korlátoztak egyéb jogokat is. A szűkké vált városokban az autósok egymást szorítják ki az utcákról, és ez a kórházak közelében a legfájdalmasabb. (Szó szerint.) A szegedi betegszállítós-kerékbilincselős ügy a szűkös közlekedési felületekért vívott harc következménye. Ilyenformán a problémára az ombudsman által javasolt kezelés csak tüneti lehet. Szegedi eset kapcsán vizsgálódott az ombudsman A betegjog sérülhet a kórházi parkolásnál Folytatás az 1. oldalról A szegedi eset nyomán a biztos most fölkérte a belügyminisztert, kezdeményezze, hogy „az önkormányzatok a sürgősségi betegellátást biztosító egészségügyi intézmények közvetlen közelében jelöljenek ki olyan parkolási területet, ahol díjmentesen megállhatnak vagy várakozhatnak a sürgősségi betegszállítást végző magánautósok. Ennek érdekében módosítsák az önkormányzatok a parkolási társaságokkal kötött szerződéseiket, vagy a parkolási társaságokra vonatkozó szabályozásukat." Lenkovics Barnabás szerint vitán felül áll, hogy a fizető parkolóhelyek az „egészségügyi szükséghelyzet" elhárítására igénybe vehetők, és ilyen esetben a közterületen való parkolásért nem kell fizetni. A biztos ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a parkolási cég igazolást kérhet arról, hogy valóban veszélyhelyzet adódott. A cég bizonyíthatja továbbá, hogy a szükséghelyzet valójában nem állt fenn és a parkolóhelyet igénybe vevő jogosulatlanul hivatkozik veszélyhelyzetre. Hajnalka, a beteg kisfiú édesanyja lapunk munkatársától értesült arról, hogy ügye nyomán intézkedést javasol az ombudsman. Az ma is fáj neki, hogy a befizetett ötezer forint büntetést nem kapják vissza, hiába derült ki áttételesen, hogy igazuk volt. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy a klinikák környékén nincs elég parkolóhely, és a beteggel érkezők sokszor nem tudnak hol megállni. A klinikák előtt, a körúton tegnap bőven volt hely, igaz, a bejáratok onnan még távol esnek. Csak egy német lakóbuszon virított kerékbilincs - vendégmarasztalóul. A klinikakerti sorompó nyitva állt, a portás azt mondta, ha valaki ellátásra szoruló beteget visz, beengedi. Pinczés Adám rendszeresen hozza idős szüleit kezelésre, vizsgálatra az új klinikára. Szerinte ott kellene leginkább tenni valamit, hiszen a szomszéd megyékből is sokan jönnek nehezen mozgó beteggel az intézménybe. Azt mondja, embertelen dolog a betegeket sarcolni, vagyis azért fizettettni, hogy a kórház közelébe juthassanak - bár tudja: az ő esetük nem számít „sürgősséginek". - Az önkormányzat akkor lép majd, ha belügyminiszteri rendelet formájában pontos útmutatást kapunk a végrehajtásra mondta Nagy Sándor. Szeged városfejlesztési alpolgármestere szerint az ombudsman által idézett törvény nem ad arra nézve támpontot, hogyan lehet eldönteni, ki veszi igénybe valóban sürgősségi célból a várakozóhelyet. Mivel a betegfelvételi pontok általában nem is közterületen, hanem az intézmény udvarában vannak, a végrehajtáshoz a klinikákkal, kórházakkal kell egyeztetni - tette hozzá -, és ki kell dolgozni a visszaéléseket kiszűrő ellenőrző rendszert. M.B.I. Vita a diszkriminációról Az Európai Bizottság az EU állampolgárainak segítségét kéri a hatékony diszkriminációellenes politika kialakításához. Ennek érdekében online társadalmi vitát kezdeményez, melyben mindenki részt vehet a www.stop-discriminatio.info weboldalon keresztül. A bizottság a lakosság, így a magyarok valós igényeit kívánja feltérképezni, illetve arra kíváncsi, milyen hátrányos megkülönböztetés éri az embereket. Lili] t I <1 R O e>Z/^>e>0- 1 1 1 SPGRTIRO OA fflÉBiU, WlMEIMilM # idl ® akoiskovk; [f.