Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-02 / 179. szám
HÉTFŐ, 2004. AUGUSZTUS 2. 7 •MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2004. AUGUSZTUS 2. Szegedi SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK JEGYIRODA 6720 SZEGED, KELEMEN U. 7 62/554 - 710, 554 - 714, 554 - 717 ticket@szinhaz.szeged.hu KIEMELT FŰTÁMOGATÚ ^ H LOMBARD o >>álSOKSOD|| JÉRÔME SAVARY DÉLMAGYARORSZÁG ÁRVERÉSI HÍREK az APEH Csongrád Megyei igazgatóságától Tisztelt »1 Bálint Sándor emlékezete az augusztusi Tiszatájban Homlokán csillagjegy Érdemes ebben a hónapban is áttanulmányozni az ügyfélszolgálatunkon, a Szeged, Bocskai utca 14. számú hivatali épület földszintjén kifüggesztett árverési hirdetményeinket, mert közel 40 db ingóság - színes televíziók, videomagnó, személygépkocsik, ipari golyóscsapok, szakipari gépek, számítógép, iroda- és szobabútorok - kerül kalapács alá augusztus jó végéig. Ezek közvetlenül az árverések előtt megtekinthetők, s az árverés megkezdéséig akár árverésen kívül, de árverési vétel hatályával a becsértéken meg is vásárolhatók. Várunk minden érdeklődőt! Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Csongrád Megyei Igazgatósága Bálint Sándor emlékezete címmel centenáriumi összeállítással jelent meg a Tiszatáj augusztusi száma. „Kis öregember, ünnepek tudója, árnyak közt árnyék, virágot fakasztó; hófúvásban garabonciások és szentek útitársa - én láttalak emlékké mélyülőben, fogyóban messzi lánggá, szerteosztva magad báva koldusok kenyerévé. Én láttalak és hallottam a hangod, épp galambokat figyeltél, ahogy Assisi szentje halk hangodban csendültek a harangok: rekedten, megalázva szóltak" - Szepesi Attila írásával kezdődik így a Tiszatáj augusztusi számában a Bálint Sándor emlékezete című összeállítás, amellyel a nagy néprajztudós születésének centenáriumát ünnepli a szegedi irodalmi folyóirat. Egy életút példája címmel Barna Gábor és Grynaeus Tamás, A Szegedi Fiatalok mozgalma és Bálint Sándor címmel Lengyel András írt tanulmányt. Péter László a Török Ház sorsát foglalta össze. A szakemberek tiltakozása ellenére lebontásra ítélt épületről Bálint Sándor azt írta: „Történelmi atmoszférát sugárzó ereje a várral, a kőtárral és a Dömötör-toronnyal vetekszik." A történet tanulságát a szegedi irodalomtörténész a következőképpen összegzi: „A Kádár-rendszerben nem csak az irodalom, hanem íme, a műemlékvédelem is - rendőri ügy volt." luhász Antal írásában a jeles évfordulóra olyan tanyai emberek vallomásait szedte csokorba, akiknek az emlékanyaga a Bálint Sándortól megörökített „szögedi nemzet" arculatát, egy-két emberi vonását, mentalitását példázhatja. Népi kultúra vagy populáris kultúra? - teszi fel a kérdést Povedák István, majd megállapítja: „Napjaink populáris kultúrája a tömegmédiumok hatása alatt áll. E tekintetben az írott és elektronikus média hasonló szerepet tölt be ahhoz, amit a középkor népi kultúrájában az egyház töltött be." „Tiszta, szép szögedi ejtéssel mondott szavai elragadtak, s a csöndes, szellemes társalgási mód, amely úri emberre vallott, s arra a gyermeki őszinteségre, amely - mint később hallottam - nehéz helyzetekbe hozta, pedig soha senkit meg nem bántott. Egyeseknek szinte fájt ez a támadhatatlan ember. így aztán elintézték" - emlékezik Sándor bácsi című írásában Tóth Sándor, aki Homlokán csillagjegy címmel verset is írt a jeles évfordulóra. A folyóirat szépirodalmi összeálb'tásában Lászlóffy Aladár, fász Attila, Marno lános, Pintér Lajos és Tornai József verseit, Buda Ferenc és Bene Zoltán prózáját, Szabados György Szent István királyságáról szóló írását találja az olvasó. A költészet kaptatóin címmel Lovász Andrea Varró Oániel kötetéről, a Túl a Maszat-hegyenről, Tarján Tamás Szív Ernő Összegyűjtött szerelmeim című könyvéről ír kritikát. A Sípos Lajos irányításával megjelenő Babits-könyvtár örvendetesen szaporodó köteteit Rónay László méltatja. H.ZS. Uj, ingyenes parkolók Új parkolók kialakításával szeretnék enyhíteni az Erzsébet Gyógyfürdőbe autóval érkező vendégek által okozott zsúfoltságot, pontosabban parkolóhelyhiányt Mórahalmon. Mostantól ingyenesen lehet a személygépkocsit elhelyezni az Aranyszöm Rendezvényház parkolójában, a volt rendőrség udvarán, a szakorvosi rendelő mögötti területen, valamint a Móra Maxi Coop Áruház belső udvarán található parkolóban. A mórahalmi polgármesteri hivatal illetékesei intézkedésének célja, hogy csökkenjen a zsúfoltság a kisváros legfrekventáltabb helyein, azaz a Szegedi és a Röszkei úton, a Millenniumi sétányon, a Tömörkény utcában, valamint a Dózsa György és a Honvéd utcában. Ötvenhét év után tudta meg, hol nyugszik apja Magyarok emelték ki a tömböket Az 1566-ból származó, 1993-ban lerombolt Stari Most első darabjait a magyar békefenntartók búvárjai hozták fel négy évvel később a Nerctva folyó mélyéről. Veress Róbert okleveles építőmérnök alezredesként vett részt a magyar SFOR-kontingens munkájában 1996 decemberétől 1997 végéig. A magyar műszaki kontingens a háborúban elpusztított, lerombolt utakat, hidakat állította helyre. Az építőmérnök, aki civilben a Hídépítő Rt. létesítményvezetöje, elmesélte: az eredeti, folyóba zuhant hatalmas köveket többen szerették volna kiemelni, ez azonban senkinek sem sikerült. A problémát magyar mérnököknek sikerült megoldaniuk, akik megtervezték, majd Komlón legyárttatták a szerkezetet. „Az első kő ünnepélyes kiemelésétől, szeptember 29-től november végéig dolgoztunk a helyszínen. Összesen 130 köbméternyi eredeti követ emeltünk ki, amelyek között akadt 90 tonnás darab is" - mesélte Veress Róbert. Cégének még soha nem volt olyan jó és olcsó reklámja, mit a kövek kiemelésekor - tette hozzá az alezredes mosolyogva. A világ egyik legismertebb és legnézettebb hírtelevíziója, a CNN ugyanis élőben közvetítette az Öreg híd elemeinek kiemelését, miközben a háttérben végig ott állt a Hídépítő cégtáblája. A teljes rekonstrukció négy évig tartott és 15 millió dollárba került. A modern kor építészeinek sikerült megfejteniük egy XVI. századi legendás török, Hajrudin építész titkát és ennek eredményeként rekonstruálni a mostari Öreg híd világhírű elemét, a Neretva folyó két partját összekötő kőívet. Korábban többen próbálták megfejteni a 27 méteres távolságot átívelő „kő félhold" titkát, de általánosan elfogadott magyarázatot senki nem tudott adni az építészeti csodára. A megoldást az ER-BU török cég szakemberei találták meg. Új kövek a régi bányából Bár a boszniai nemzetközi békefenntartók kötelékében szolgáló magyar katonák hat éve kiemelték a Neretvából a folyóba zuhant elemeket, az építtetők mégis úgy döntöttek: új kőkockákból rekonstruálják a hidat. Mivel a szakértők régóta tudják, hogy Hajrudin mester a Mukosa kőbányából hozatta az anyagot, a rekonstrukcióval megbízott török cég ugyancsak a helyszínen bányásztatta és készíttette el azt a 456 elemet, amelyet a Neretva fölött húsz méter magasságban átívelő hídba beépített. Pénzért ugranak a Neretvába A mostari férfiak a háború előtt nem nősültek meg anélkül, hogy az Öreg hídról le nem ugrottak volna, hogy megmutassák bátorságukat menyasszonyuknak. A közelmúltban, a háborús események után tíz évvel ismét hídugró versenyt rendeztek a mostari Öreg hídról. Az idén öt ország 64 versenyzője mérkőzött meg, 30-an fejjel, 34-en lábbal érkeztek a hideg Neretvába. Az első ugrók még 1566-ban jelentek meg, amikor a hidat átadták. A mostani ugrók - a hagyományok ápolása mellett - pénzkereseti forrásként használják bátorságukat. A fiatalokból álló csapat Veress Róbert alezredesként vett részt a kövek kiemelésébe n Fotó: Szabó C. Szilárd a turisták szórakoztatására veti magát a mélybe. Az ifjak a hídon és a folyóparton is kalapoznak, majd amikor elég pénz gyűlik össze, a lenti fiú jelet ad az ugrónak. A turisták, érdeklődők tapssal biztatják a fiatal mutatványosokat, ám ha ők úgy ítélik meg, nem elég a kalapban lévő pénz, akkor bizony elmarad a produkció, s kezdődhet újra a kalapozás. ARANYT. JÁNOS Ötvenhét év után segítségünkkel tudta meg a vásárhelyi Tóth József, hol nyugszik a második világháborúban fogságba esett édesapja. A Vöröskereszt annak idején többször is hiába kereste, nem találta a honvédet. A vásárhelyi Tóth József édesapja 1944. március végén vonult be a hajai utász zászlóaljhoz, s novemberben Dunaföldvárnál esett szovjet fogságba. A család tudomása szerint társaival előbb a szegedi Csillag börtönbe szállították, majd három hét után a Szovjetunióba vitték őket. ' - Édesapám az utolsó levelét 1946. november 6-án írta, ezt ma is őrzöm - mondta Tóth József. - 1968-ban a Vöröskereszttel is kerestettük, ám csak azt tudtuk meg, hogy 1947 januárjában elhunyt. Édesanyám négy gyerekkel maradt özvegyen, s soha semmiféle segítséget nem kaptunk. A férfi szeretett volna részt venni azon a szakszervezeti utazáson, amelynek célja a magyar hadifoglyok sírjainak felkutatása volt. Am végül kihúzták a nevét küldöttség névsorából. - 1992-ben beadtam a kérelmemet az édesapám miatti kárpótlás ügyében, azzal a céllal, hogy tegyek valamit a hadiárvák ügyében. Akkor elutasítottak. 1997. június 7. és október 7-e között, amikor lehetett volna, betegségem miatt nem adtam be újra a kárpótlási kérelmet, azt hittem, hogy a régit nyilvántartják valahol. Testvéreim viszont kaptak kárpótlást. Tóth József azóta is kérvényekkel bombázza a kárrendezési hivatalt, eredménytelenül. A határidő elmulasztása ugyanis jogvesztő, ezért az 1997 október 7. után beadott kérelmeket már nem veszik figyelembe. Ha a kárpótlásban nem is, de édesapja nyughelyének megtalálásában segíteni tudtunk Tóth Józsefnek. A Központi Irattár és Hadigondozó Iroda II. világháborús nyilvántartásában megtaláltuk azt a néhai Tóth József honvédet, akinek adatai megegyeznek az eltűnt katonáéval. - Semmi kétség, ő volt az édesapám - mondta az idős férfi, amikor kis idő után meg tudott szólalni. Majd elárulta, az elmúlt évtizedek alatt a család úgy vélte, hogy édesapját azért nem találták, mert tömegsírba temették. Most viszont megtudták, hogy Szaratovban nyugszik - immár örökre. KOROM ANDRÁS Tóth József meghatódott a rég várt hírtől Fotó: Tésik Attila A mostari Öreg híd eredeti köveit a magyar SFOR-kontingens emelte ki Csárdás a Neretva-parton A közelmúltban avatták fel a bosznia-hercegovinai Neretva folyón átívelő, 1566-ból származó, a boszniai háborúban, tizenegy évvel ezelőtt lerombolt Öreg hidat. Az építmény elemeinek kiemelésében részt vett a magyar SFOR-kontingens is. Látványos ünnepségsorozat keretében július 23-án pénteken este a bosznia-hercegovinai Mostarban felavatták a felújított Öreg hidat. A boszniai háborúban lerombolt, majd az egykori hadviselő felek összefogásával és nemzetközi segítséggel újjászületett építmény átadása jelképes esemény. A világörökség részévé nyilvánított, 1566-ban emelt híd 1993. november 13-án esett áldozatul a horvát-bosnyák harcoknak: egy boszniai horvát harckocsi tüzétől a Neretva folyóba omlott. Az eredeti híd négy és fél évszázadot élt túl és húszperces horvát ágyútűz végzett vele, miután több ezer muzulmánt áttereltek rajta a számukra kijelölt Kelet-Mostarba. A felújított Öreg híd a Neretva folyó felett Fotó: Karnak Csaba