Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-24 / 197. szám

Kedd, 2004. augusztus 24. A PÉNZ BESZÉL 9 Csapdában a vadgazdálkodás A hazai vadgazdálkodás régen sikerágazatként működött, mára viszont egyre több érdeknek kell megfelelnie, s ez fokozatosan emészti erejét. A megnövekedett adóterhek, a szigorú szabályozás, a negatív társadalmi megítélés és a zsugorodó élővad-export új kihívásokat állít a vadásztársaságok elé, melyek egyelőre állják a sarat. Magyarország uniós csatlakozása a mezőgazdaság több területén szemléletbeli változásokat igényelt, hiszen az újonnan megnyílt támogatási források, valamint az egyre jobban élénkülő piaci versenyszellem a korábban érvényesülni tudó termelési és értékesítési szokásokat jórészt annulálta. Az egyetlen ágazat, amelyre nem vonatkozik semmiféle uniós szabályzás, s így megőrizhette nemzeti sajátosságait, az a vadgazdálkodás. Ennek tükrében nem meglepő, hogy az elmúlt évszázad sikerágazataként elkönyvelt terület képviselői hosszú távon is folytatni szeretnék neves elődeik kitűnő, az országnak hírnevet szerző munkáját, az állami terhek mértéke azonban ezt egyre jobban megnehezíti. Az eredményes vadgazdálkodás feltétele a folyamatos élőhelyvédelem, illetve -fejlesztés. E két tevékenység pénzügyi fedezetére csak nemzeti szinten lehet forrásokat találni, mégpedig a megyei vadgazdálkodási tanácsok által kiírt pályázatokon, ahol maximum ötmillió forint az elnyerhető összeg, de ennek felét önerőből kell biztosítani. Tavaly Csongrád megyében közel ötvenmillió forintra pályáztak a vadásztársaságok, de ennek az összegnek a felét sem érte el a megítélt támogatások mértéke - tudtuk meg a megyei vadászati felügyelőség illetékesétől. A szakember hozzátette: a környékünkön honos vadak, így egyebek mellett az őz, a fácán és a mezei nyúl törzsállománya nagyon megsínylette 2003 roppant hideg telét, a kedvezőtlen időjárás a szaporulatot is megtizedelte, ezért a vadásztársaságok bevételi forrásai megcsappantak, s ezt a negatív jelenséget még tetézte a nemrég bevezetett áfatörvény, ami miatt a bérkilövésekből származó bevétel felét elviszi a forgalmi adó és a közvetítő vállalkozások jutaléka. A magyar vadgazdálkodás legújabb, egyben legnagyobb érvágását az olaszországi élőnyúl-export visszaesése jelenti, hiszen amíg tíz évvel ezelőtt 14 ezer forintot adtak Itáliában darabjáért, 2003-ban ez összeg már csupán nyolcezer forint volt, idén viszont teljes mértékben leállították a két ország közötti szállítást. A szentesi Újbarázda Vadásztársaság 13 ezer hektárnyi területtel rendelkezik, de mint Beszédes Zsolttól, a társaság titkárától megtudtuk, ez a szám az újonnan bekerített vagy lefóliázott telkek miatt évről évre csökken. A 17 millió forint éves költségvetéssel bíró társaság fő megélhetési forrását - alföldi társaihoz hasonlóan - az élővad-értékesítés jelentette, ez azonban 2004-ben nullára redukálódott, ezért tagi hozzájárulással kell pótolni az elmaradt bevételeket. A kiadások felét - a törvényi előírásoknak megfelelve - a kötelezően alkalmazott hivatásos vadászok foglalkoztatása, s az ehhez kapcsolódó járulékos költségek fedezése jelenti. Ami pedig a vadászat visszás társadalmi megítélését illeti, a folyvást háborgó környezetvédők mellett egyre sűrűbben lehet tapasztalni a milliós vadkárigénnyel fellépő, leginkább városinak titulálható gazdák megjelenését. Eme zártkert tulajdonosok vélt, vagy valós károk miatt irreális összegeket próbálnak bezsebelni a vadásztársaságoktól, holott - a törvény szerint - a gazda engedélye nélkül a vadász be sem teheti lábát az elkerített területre. - Mindezek ellenére optimisták vagyunk, a magyar vadgazdálkodás ennél súlyosabb időket is átélt - mondta lapunknak Molnár Lajos. A szentesi vadásztársaság elnöke szerint a mindennapi ember nem ismeri kellően a vadászat szellemiségét, erkölcsösségét, s ezen is jó lenne változtatni. BÍRÓ DÁNIEL EGYMILLIÓ VÁSÁRLÓ FORDULT MEG EDDIG M0RAVAR0S HÍRES PIACAN Cserepesen termelt forintok Kiépítésekor arra törekedett a város vezetése, hogy megszűnjön Szegeden az illegális árusítás, s olyan piac nyissa meg a kapuját, ahol adottak az eladás és a vásárlás kulturált feltételei is. No, persze az sem árt, ha a piac nyereséget is termel - vélekedtek a cégalapítók, s 15 év távlatából elmondható: a tervek a legteljesebb mértékig megvalósultak. A Cserepes Sori Piac Kft. az évek során úgy tudott 168 milliót befizetni a város kaszszájába, hogy 137 milliót köKött beruházásokra, s az adózott nyereség is meghaladta a 338 millió forintot. Pörgő nyelvű kínai árusok, ezernyi fűszertől illatozó vietnami ételek, Oroszországból érkezett fúrógép, olasz cipő, német sztárcsapat sportmeze, s persze semmivel sem összehasonlítható, piaci hangulat. Többek között ezek is jellemzik a szegedi Cserepes sor csillagtetős bevásárló központját. Amikor pedig a szegedi polgár belecsöppen e forgatagba, úgy elkapja a vásárlási láz, hogy csak nagyon ritkán gondol arra: a Cserepes nem csupán az ország egyik legnagyobb vásárközpontja, hanem egy igazi haszonorientált gazdasági vállalkozás, amely a befolyó helypénzekből fejleszt, adózik, s számtalan embernek biztosít megélhetést. Már pedig az immár 15 éve, egészen pontosan 1989. január 1-én megalapított Cserepes Sori Piac Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. éppen azzal a céllal jött létre, hogy valami rendet teremtsen a kelet-európai batyuzós turizmus káoszában, s egyben Szeged városának sikeresen működő cégévé váljon. A focipálya helyén Mint Bikádi Jánostól, a társaság ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a káeftét tíz jogi személy, közöttük Szeged városi tanácsa alapította 17,5 millió forintos törzstőkével, s akkor ebből a pénzből 20 ezer négyzetméteres leaszfaltozott, bekerített, közművesített piactér, valamint egy 6 ezer négyzetméteres autóparkoló épült meg a Móravárosi Kinizsi egykori focipályája helyén. Az idősebb szegediek még jól emlékeznek arra, hogy a Cserepes-karrier inPiaci választék FOTÓ: FRANK YVETTE dúlása nem volt zökkenőmentes. A piac amit akkoriban leginkább még lengyel piac néven emlegettek egyesek, míg másoknak jobban tetszett a KGST-piac elnevezés - rendkívül megtetszett az alvilági figuráknak is. Hol verekedő lengyelek és oroszok káromkodásától volt hangos a móravárosi éjszaka, hol zsebtolvajt üldöztek a padsorok között, s olyan is előfordult, hogy egyszerre tíz banda is csábította a vásárlókat az „Itt a piros, hol a piros?" törvényesnek aztán még véletlenül sem nevezhető játékba. Talán éppen abban a percben, amikor a valutázók egy-két jugót szabadítottak meg néhány száz márkától - mesélt a piac (h)őskoráról Bikádi János. A Cserepest akkortájt be is zárták egy időre, majd megindult a rendteremtés, egyre több pénzt fordítottak a tulajdonosok fejlesztésekre, s az évek során Móraváros leghíresebb centrumában mind inkább a kereskedelemre koncentrálhattak árusok, vevők egyaránt. A 2 hektáros terület mára 2,6 hektárosra nőtt, a parkoló is 15 ezer négyzetméteres, s négyszáznál is több pavilonban kínálják immár a portékát. A jogszabályi változások eredményeként a Cserepesen csak az árulhat, akinek Magyarországon törvényesen bejegyzett vállalkozása van. így aztán alaposan megváltozott az évek során az eladói kör is. Lengyelből kínai Míg a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején az árusok 80 százaléka még Lengyelországból érkezett, 10 százalék képviselt tucatnyi más országot, s 10 százaléknyi pult mögött álló vallhatta magát magyarnak, addig ma már kínai szótól hangos a Cserepes. A világ legnépesebb országának kereskedői 106 pavilonban kötik üzleteiket. De jól megélnek a Cserepes-bizniszből a vietnamiak is éppen úgy, mint az oroszok, ukránok, üzbégek, mongolok, laosziak, szerbek, románok, s még belga árussal is büszkélkedhet a piac. Természetesen magyar kereskedőknek is jó bevételi forrás a Cserepes, ahol 15 év alatt 137 millió forintot költöttek beruházásokra, s nem keveset arra, hogy a Cserepes sori vásártér ne csak sokszínű és hangulatos, hanem biztonságos is legyen. A cég adózott nyeresége az elmúlt másfél évtizedben elérte a 338 millió forintot, a város kasszájába tisztán 168 millió forint folyt be úgy, hogy Szeged önkormányzatának egy fillért sem kellett áldoznia a piacváros korszerűsítésre, fenntartására, míg a tulajdonosoknak 242 millió forint osztalékot fizettek ki. Alaposan átalakult egyébként a tulajdonosi kör is, az időközben megszűnt alapító cégek helyére magánszemélyek, új káefték léptek, míg Szeged város önkormányzata 73 százaléknyi tulajdonrésszel rendelkezik. Húszezres hétvége A Cserepes sor egyébként a szupermarketek, plázák világában is virágzik. A nagy tévedés kockázata nélkül kijelenthető, hogy 15 év alatt több mint egymillióan fordultak meg itt, s ma sem ritka, hogy egy-egy hétvégén húszezren teszik fel a kérdést, pólót, cipőt, karórát, csokoládét mustrálva: aztán mondja, hölgyem, uram - mégis mennyibe kerül? Ismerve e vásártér népszerűségét, biztosak lehetünk abban, hogy efféle faggatózásra még sok-sok éven át érkezik majd a pontos, mosolygós válasz. BÁTYI ZOLTÁN Az állami terhek egyre jobban megnehezítik, hogy a vadászok neves elődeik munkáját folytassák FOTÓ: GYENES KÁLMÁN yi^SKfO. lü v KAMARAI HÍREK •ÁQ33Á Német-Magyar Kooperációs Börze A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2004. október 4—5-én Budapesten ismét megrendezi a Német-Magyar Kooperációs Börzét. A találkozón részt vevő német cégek főként az építőiparban tevékenykednek, valamint az ahhoz kapcsolódó, ott felhasznált termékek gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak. A rendezvény jelentkezési határideje: 2004. augusztus 25. Az érdeklődőknek a találkozón részt vevő cégek tevékenységét és együttműködési szándékait tartalmazó részletesebb leírást, valamint jelentkezési lapot kérésre faxon továbbítjuk az érdeklődőknek. Ez az anyag megkérhető Horváth Mónika kereskedelemfejlesztési munkatárstól (tel.: 62486-987/194 mellék, vagy e-mailen az Önök faxszámának megadásával: horvath.monika@csmkik.hu). Topolya Expo A szerbiai Topolyán, a mezőgazdasági szakközépiskolában 2004. szeptember 8-11. között megrendezésre kerül a Topolya Expo II. kategóriás, államilag támogatott kiállítás, melyen 100-120 kiállító vesz részt a szegedi Mac-Line Kft. szervezésében. A vásár fő profilja: mezőgazdaság, élelmiszeripar, fűtéstechnika, háztartási cikkek és gépek. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara összefogó szervezetként a vásáron információs standdal lesz jelen, valamint szeptember 10-én szakmai fórumot is szervez. A Magyar-Szerb Gazdasági Fórumon délelőtt előadások hangzanak el a magyar-szerb kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyzetéről, INFO CENTRE továbbfejlesztési lehetőségeiről, a vajdasági gazdasági környezetről, valamint az MKIK Magyar-Szerb és Montenegrói Tagozat tevékenységéről, eredményeiről. Ezt követően szekcióülések kerülnek megrendezésre: 1. szekció: Befektetői Fórum, 2. szekció: Kétoldalú üzleti megbeszélések a kiállító, valamint a szakmai rendezvényen részt vevő cégekkel. 3. szekció: Konzultációs lehetőség az ITDH, a kamarák és Magyar-Szerb és Montenegrói Tagozat képviselőivel. Délután lehetőség nyílik céglátogatásra, szakmai tapasztalatcserére külső helyszíneken. A rendezvényen való részvétel ingyenes. Megfelelő számú érdeklődő esetén ingyenes busz indul a rendezvényre Szegedről. Bővebb információ és jelentkezés: Szarvas Éva kereskedelemfejlesztési munkatársnál (tel.: 62/486-987/142 mellék, e-mail: szarvas.eva@csmkik.hu). EKO BIS 2004 2004. szeptember 23-26. között a boszniai Una Sana Kanton Gazdasági Kamara szervezésében megrendezésre kerül a második EKO BIS kiállítás, melynek fő profilja a környezetvédelem, ökoturizmus és biotáplálkozás. Kiállított termékek: fa- és papíráru, textilés bőrtermékek, természetbarát tisztító- és mosószerek, víztisztító berendezések, természetbarát csomagolóanyagok, vízi, légi és extrém sportfelszerelések, kézművestermékek, ajándékok, halász- és vadászfelszerelés. A kiállítást a szervezők számos turisztikai programmal teszik színesebbé (gyógynövénygyűjtés, hegymászás, hajókázás az Una folyón, sétarepülés). Bővebb információ és jelentkezés: Szarvas Éva kereskedelemfejlesztési munkatársnál (tel.: 62/486-987/142 mellék, e-mail: szarvas.eva@csmkik.hu).