Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-21 / 195. szám

SZOMBAT, 2004. AUGUSZTUS 21. • SPORT« 21 CO QO CO A férfi kézilabdatorna legnagyobb meglepetését okozta a magyar válogatott Győzelem a németek ellen Nagy és Góliát: a balkezes lövő és Mezei kitett magáért MTl-fotó: Koszticsák Szilárd Végre valami, ami több mint biztató: férfi kézilabda-válogatottunk gyors, dinamikus játékkal verte az Európa-bajnokot, és a diadal erőt, tartást adhat a folytatásra. A németek elleni ütközet legjobbja a Szegedről elszármazott, néhány nappal korábbi pipogya játékára még csak nem is emlékeztetőt produkáló Nagy László volt. MAGYARORSZÁG-NÉMETORSZÁG 30-29 (17-14) Faliró csarnok, 6000 néző, vezette: Jensen, Boyé (dán) Magyarország: Fazekas - Laluska 4, Nagy 11, Mezei 1, Oiaz 3, Perez 5, Pásztor 1. Cserék: Iváncsik 2, Császár 1/1, Gál 2, llyés Németország: Fritz - Kehrmann 7, Schwarzer 2, Zerbe, Petersen, Stephan 3/1, Kretzschmar 8/2. Cserék: Ramota (kapus), Hens 4, Baur 2/1, Zeitz 3, Immel Hétméteresek: 5/1, illetve 6/4 Kiállítások: 8, illetve 12 perc Az olimpia esélyesének tartott, januárban Európa-bajnok Németország ellen a minél jobb helyezés volt a tét, ugyanis a görögök brazilok elleni győzelmével az már eldőlt, hogy Skaliczki László csapata továbbjutott a csoportjából. A németek elleni, minimum négygólos győzelemmel, majd a záró fordulóban a görögök legyőzésével akár a csoport első helye sem volt elérhetetlen. Gárdánkat azonban sorozatos sérülések sújtják, így kérdéses volt, hogy a kötelező helytálláson túl bízhatunk-e egyéb pozitív fejleményben... Az „orvosok által összerakott" véreink jól kezdtek, úgy vezettek 4-2-re, hogy közben Pásztor büntetőt hibázott, míg Fazekas többször remekül védett. A belső emberek, Nagy, Diaz és Perez támadásban sziporkáztak, s a német edző már a 11. percben, 7-4-nél időkérésre kényszerült. Nagy László játékára ezen a napon tényleg nem lehetett panasz, de jelző sem: a huszadik percben öt gólnál járt. A magyar csapat a sérülések ellenére a hullámvölgyből mindig kilábalt, ha a németek felzárkóztak egy gólra (9-8, 13-12), jött Perez, Nagy vagy éppen Gál, és újra biztosabb volt az előny. A 26. percben sikerült 16-12-re elhúzni, majd Mezei büntetése alatt faragott hátrányából a rivális. Szünet után Fazekas - aki a következő szezont már éppen Németországiján, Nettelstedtben játssza - négy óriási védéssel demoralizálta a másik sereget, és még emberhátrányban is nőtt a különbség! Aztán az extravagáns, agyontetovált Kretzschmar egy duplával gondoskodott a további izgalmakról. Csakhogy Nagy is képes volt egymást követően két gólt dobni. Diaz combsérülés miatt rövid időre kidőlt, s addig Gál lett a játékszervező. A pályán lévők űzték-hajtották egymást, érezték, legyőzhetik a világhírű ellenfelet. Hátborzongató izgalmak közepette kezdődött a meccs hajrája. A németek egyre csak nyomultak, míg a mieink néhány hibával szinte a nyakukra húzták az ellenfelet: Kehrmann talált be, ezzel lett 30-29. Fél perc volt hátra és mi támadtunk, Iváncsik játszotta magát ziccerbe, de a kapufán csattant a labda. A kipattanó Diazé lett, aki ellen szabálytalankodtak. Öt másodperc volt hátra, Nagy higgadtan eldugta a labdát, és a lérfi kézilabdatorna eddigi legnagyobb meglepetését okozta Skaliczki László alakulata. A magyar férfiak legközelebb, a csoportküzdelmek zárásaként vasárnap 15:30-kor a házigazda görögökkel találkoznak - itt is fontos lenne győzni a jobb helyezés érdekében -, míg a nők szombaton 20:30-kor Brazília ellen lépnek pályára. S elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt Vaktöltény és életlen penge Az athéni vívóversenyek eddigi legnagyobb - negatív - magyar meglepetését a férfi kard- és a női párbajtőrcsapat szállította. Fájdalom, de mindössze egyszer léphetett tatamira Barcelona bajnoka, Kovács Antal, és tovább apad a versenyben lévő magyar öklészek amúgy sem népes tábora. Noha Igaly Diána diadala a szakág javára válik, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az aranyérmes skeet-es társai mélyen tudásuk alatt teljesítettek az olimpiai lőtéren. Csalódásaink sora a kardozók gyatra produkciójával indult: az Egyesült Államok ellen végig szoros mérkőzésen, de a legtöbbször vezetve a végén szenvedtek vereséget Nemesik Zsolték a negyeddöntőben. Az utolsó három asszóra például 30:25-ös kezdésünknél került sor. Noha a román csörtevezetó ellentmondásos ítéletei sem kedveztek Nemcsikéknek, Lengyel Balázs 5:7-es veresége a 35:32-t jelentette, majd Nemesik is veszített, de Ferjancsik Domokos 40:38-ról kezdett az utolsó asszóban. Ott azonban nem tudta megállítani Smartot és ezzel kiesett csapatunk a további küzdelmekből. A dobogóra kerülés négy éve sem sikerült, akkor negyedik lett csapatunk. A legutóbbi világbajnokságon döntőt vívtak Ferjancsikék és most is nagy reményekkel érkeztek, ez lett belőle: az időközben Lengyel helyén Fodor Kendét a soraiban tudó csapat Kínát és Ukrajnát felülmúlva az ötödik lett. Elbukott női párbajtőrcsapatunk is: az egyéni olimpiai első Nagy Tímeával felálló válogatott hosszabbításban, döntő tussal 38:37-re kapott ki Kanadától a negyeddöntőben. Már az első asszó során beigazolódni látszott a vívóbabona: akinek jól ment egyéniben, betlizik csapatban. Nagy Tímea végig tudása alatt vívott, és a Leprohon ellen elveszített első meccs után Mackay ellen még tusra sem volt képes, az utolsó csörtében pedig döntetlenre végzett Kavelaarsszal. Összességében mínusz négyes találati aránnyal végzett. Nem ment jobban Hormaynak sem, ő mínusz kettőt párbajtőrözött össze. Az egyéniben negyedik Minczának ment egyedül, de a kanadaiak, miután megszerezték a vezetést, főleg együttes találatokkal tartották vezetésüket, jóllehet, az utolsó három percben Minczának MacKay ellen 27:29-ről szinte sikerült fordítania, hiszen 24 másodperccel a vége előtt egyenlő lett (37:37) az állás. A ráadásban Mincza volt a kedvezményezett, de tizennégy másodperc elteltével MacKay egylámpás találatot ért el, ezzel csapatát az elődöntőbe, a magyarokat pedig az 5-8. helyért zajló ágra küldte. A mieink kedvetlen harcot folytattak az ötödik helyért, amit Korea, majd Kína legyőzésével sikerült is megszerezni. Női párbaj tőrcsapatunk harmadszor vehetett részt az olimpián és hiába volt mindanynyiszor toronymagas esélyes, eddig nem szerzett érmet... Nem okozott csalódást, de meglepetést sem Kovács Antal. A szerencsétlen sorsolás miatt 1992 olimpiai bajnoka már első athéni fellépésén a címvédő japán Inouéval csapott össze. A paksi versenyző sajnos nem bírt a dzsúdó egyik legnagyobb alakjával, igaz, benne a bíró is közrejátszott, aki egyértelműen a japánt támogatta, semmit sem adott Kovács akcióira, sőt, érthetetlen módon meg is intette a paksi dzsúdóst. Inoue a folytatásban kikapott a holland Európa-bajnok van der Geesttől, így Kovács vigaszágon sem kapott esélyt arra, hogy eljusson a bronzmeccsig, helyezetlenül zárt. Nem jutott a legjobb nyolc közé a magyar bokszolok közül utolsóként szorítóba lépő Balogh Vilmos. A 69 kilogrammos kategóriában induló magyar a kolumbiai Jüan Camilo Novoa-Aguinaga ellen mérkőzött, aki szinte végig irányította a mérkőzést és magabiztos győzelmet aratott 33:24 arányban a magyar öklöző ellen. Balogh búcsúja azt jelenti, hogy az ötfős magyar ökölvívó küldöttségből csak Balzsay és az idősebb Bedák, Zsolt élte túl az első kört. Végül a sportlövészetről: Igaly Diána nagyszerű produkciója sem vonhatja el a figyelmet a tényről, miszerint rajta kívül még egyetlen magyar sem vergődött a fináléba. Pénteken például Joó Éva a 23., Krzyzewsky Beáta pedig a 31. helyen végzett a női kisöbű sportpuska selejtezőjében, így nem jutottak be a szám nyolcas döntőjébe. A férfi puskások 60 lövéses fekvő számában pedig Sidi Péter maradt el a várakozásoktól, és a 24. helyen végzett 591 körrel. Hol a doppinghatár 1 A hír rövid: a súlyemelő Kecskés Zoltán, hat társával egyetemben megbukott a doppingvizsgálaton, ezért el kellett hagynia az olimpiai tábort. Igazából már meg sem lepődünk. A magyar küldöttség, ha nem is hevesen, de tiltakozik - ahelyett, hogy hallgatna -, mondván, hogy nem a NOB, hanem a súlyemelő-szövetség vizsgálódott, és ennek körülményeivel baj volt. Na ez utóbbival egyetértünk. A körülményekkel baj van. És itt ne Kecskés Zoltánról beszéljünk. Ő lebukott, ennyi. A dopping a hetvenes évek óta napjainkig mert illúzióink ne legyenek - része az élsportnak. Ezen az olimpián az eddigi legnagyobb tapsot talán a 4x200-as amerikai női gyorsváltó kapta. Amely a több szempontból is szakállas, tizenhét évvel ezelőtti NDK-s kvartett világcsúcsát javította meg. De beszélhetünk Marita Kochról és larmila Kratochvilováról is. Talán emlékeznek rájuk. Az NDK-s futónö 1986-os 400-as, a csehszlovák bajnok 1983-as 800-as világcsúcsát a mai napig nem tudják meg se közelíteni. És ne csak az egykori „szocialista tábort" emlegessük. Az amerikai Elorence Griffith-loyner 100-on és 200-on tart tizenhat esztendős, hihetetlen rekordot. Esetének különleges szépséghibája, hogy a sprintet néhány évvel ezelőtt máig tisztázatlan körülmények között elhunyt. Persze, nem csak ők azok, akik kokszoltak, és nem buktak le. Az sem vitatható, hogy ók hárman egyébként is kivételes képességűek voltak, ha én beszedném ugyanazt a doppingadagot, attól még nem leszek világrekorder. A nagyobb gond az, hogy a doppingolás lassan komoly tudományággá növi ki magát. Sok sportoló mindenre képes a sikerért, és valahol ezt meg is lehet érteni. Azonban orvosok, tudósok sora kísérletezi ki a modernebb és modernebb szereket, melyek a természetesen egyre szigorodó szabályokon is átcsúsznak. Ok nyilván pénzért, sok pénzért végzik a munkájukat - és nem sportolói megrendelésre. És a folyamatnak sajnos nem látszik a vége. Az illetékes bizottságok és szövetségek kiadják az egyre szigorodó doppinglistákat. A tudósok pedig, nyilván egyes sporthoz közeli személyekkel közösen e lista vizsgálata alapján kikísérletezik azokat a teljesítménynövelőket, amelyek szedése nem számít vétségnek, vagy előállítják azt a mennyiséget, amely időben kiürül a szervezetből: A profi élsportoló választhat. Vagy beáll a sorba, és feszíti a doppinghatárokat, no meg saját szervezetét. Vagy nem, de akkor tudnia kell, hogy szinte bizonyosan komoly hendikeppel indul a többiekkel szemben. Harmadik megoldás nincs. Dudás: rendben Az olasz Ivano Brugnetti nyerte a férfiak 20 km-es gyaloglásának olimpiai bajnoki címét. Második helyen a spanyol Francisco Fernandez, míg a harmadikon az ausztrál Náthán Deakes végzett. A Miskolcon készülő, de még a rádió sportközvetítésében is Szegedet üdvözlő, 38. születésnapját ünneplő Dudás Gyula 31. lett, hat helyet javítva sydneyi eredményén. Eremvárományosainkról szólva, fantasztikus dobással kvalifikálta magát a kalapácsvetők döntőjében Pars Krisztián. A magyar versenyző a selejtező eddigi legjobb teljesítményével 80,50 méteres dobással jutott tovább. Ugyancsak finalista Annus Adrián, aki első dobásával teljesítette a döntőhöz szükséges 78 méteres szintet: másodikként a dobókörbe állva 79,59 méterre hajította a szert. Még mindig atlétika, de már nem sport: a görög hatóságok szerették volna átkutatni a doppingügybe keveredett futók, Kenterisz és Tanú edzőjének lakását, de nem tudtak bejutni. Todorisz Russzopulosz kormányszóvivő közvetlenül az akció után adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy olyan dokumentumok birtokába jutottak, amely bizonyítják, hogy Cekosz vállalata tiltott szereket terjesztett. Kerékpárral Athénba Pénteken elindult 33 napos kerékpáros kalandjára - melynek végcélja az athéni paralimpía - Bozsó István: Makra Csaba, Czimbalmos Zsolt és Papp Gábor. Igaz, utóbbi egy nap után visszafordul, hogy majd szeptember 2-án Pescarában csatlakozzék a már két hete úton lévő triumvirátushoz. A mozgássérült sportoló, Bozsó vezette csapat Rábafüzesnél lépi át a határt, s szeptember első dekádjának végén érkezik meg a görög fővárosba, ahol a paralimpiai játékokon igyekeznek felkeresni minél több magyar érdekeltségű helyszínt. A szegedi színeket, mint tudott, Béres Dezső képviseli bocsában. Páratlan páros végzett középdöntős futamában, és a tandem - amely így már biztos pontszerző - vasárnap (reggel nyolc előtt tíz perccel) száll vízre a fináléban. Melis Zoltán szövetségi kapitány szerint Vargáék akár érmet is szerezhetnek. Rosszabbul siklott a vízen Bencsik Gábor és Haller Akos hajója. A kétpárevezős egység a negyedik helyen végzett a szám csütörtöki B döntőjében, így összesítésben a 11. lett az athéni olimpián. Az A fináléban a hagyományoktól eltérően hét hajó szerepel, a kisdöntőben öt duó indult. A szakvezetés előzetesen a fináléba, azaz az első hat közé várta a magyar párost. A hazai szövetség vezetősége előzetesen két A és egy B döntős helyezést várt a három hajóból álló küldöttségtől, s miután a Remsei Mónika, Stift Edit könynyűsúlyú kétpár csak a C-, a Bencsik Gábor. Haller Ákos kétpár pedig csupán a B fináléba kvalifikálta magát, a fiatal ferencvárosi, váci duóra, a Varga, Hirling kettősre várt a feladat, hogy megmentse a küldöttség becsületét. Megmentette. A Varga Tamás, Hirling Zsolt könnyűsúlyú kétpárevezős egység ugyanis a második helyen