Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-21 / 195. szám

12 SZIESZTA 2004. augusztus 21., szombat AZ 1917-ES KISTELEKI ELKÉPZELÉSEK KÖZÜL NÉHÁNY MA IS VISSZAKÖSZÖN Egy tanya padlásáról kerültek elő a tervek Egy csengelei tanya padlásán nemrég megtalálták Kistelek 1917-es rendezési tervét, illetve leendő épületeinek színes vázlatát Egyelőre nem tudni, kinek a megbízásából és ki készítette a többoldalas tervvázlatot, amiből semmi sem valósult meg. Érdekesség, hogy 85 évvel később a kisteleki önkormányzat hasonló ötleteken gondolkodik, mint amilyenek az 1917-es tervek között szerepeltek. Ceruzával rajzolt és vízfestékhez hasonló anyaggal kiszínezett, épületeket, térképet felsorakoztató tervváltozatokra bukkant nemrég Mészáros Gábor, a kisteleki önkormányzat területfejlesztési menedzsere a csengelei tanyavilágban. A két évvel ezelőtt alapított kisteleki helytörténeti múzeum lelkes csapata már esztendők óta keresi, kutatja a város múltját. Az egyik ilyen gyűjtőút során kerültek elő az 1917-es rendezési tervek. Fürdő a tó mellé A „Kistelek Község - Fejlesztési, Kertváros és Fürdő-telep Tervvázlata" című anyag elején egy térkép szerepel, mely bemutatja, milyennek szeretnék látni a kistelekiek településüket a jövöben. A tervező a község szélén lévő tó mellé álmodta meg a fürdőtelepet és a kertvárost. A parkosított területre szebbnél-szebb házakat képzelt. Magánlakot, vendéglős lakást, kápolnát, árubódét, nyilvános vécét, garázst sofőrlakással együtt, színházat, orvosi telepet, csónak- és fürdőházat, bazársort, szállodát és még lehetne sorolni. A rendezési terv csak terv maradt, mert az idős kistelekiek nem emlékeznek, hogy bármi I. XÁpoCna 11 I 11 trii VllJtk b * * » Kápolna, cukrászda és füszerbolt az 1917-es kisteleki rendezési tervben megvalósult volna, a helytörténettel foglalkozó lelkes kutatók pedig nem találkoztak még egyetlen létesítmény akár írásosemlékével, nemhogy esetleges maradványával. -Ami nagyon érdekes, hogy a gyobb változtatással, de megszínes metszeteken szereplő valósult már a 90-es évek vége tervek közül több visszaköszön óta - mondta Nagy Netta, az a jelenlegi képviselő-testület önkormányzat referense, elképzelései között. Sőt akad A régi tervben az is fellelegynéhány, mely kisebb-na- hető, hogyan kívánták átalakítani az 1800-as években épült kápolnát. A ma is álló és 2001-ben felújított épület mellé két kisebb szárnyat és egy jóval impozánsabb tornyot képzelt el a rajzoló. Szállodát és fürdőt is terveztek 1917-ben. Azóta már van szállodája a városnak, a termálvizes gyógyfürdő gondolata pedig már évek óta foglalkoztatja az önkormányzatot. Gyarapodó népesség Kisteleket 1776-ban alapították. Az első lakosok Szegedről települtek ki. A Kistelek története című könyv szerint 1781 -ben 1222-en laktak a községben. Ugyanebben az esztendőben Algyőnek 2164, Mindszentnek 3258, Szegvárnak 2059, Tápénak pedig 1268 lakosa volt. Viszont később Kistelek sokkal gyorsabban gyarapodott, mint a többi felsorolt település. A helytörténeti adatok szerint 1781 és 1828 között Kistelek lélekszáma több mint 114 százalékkal, azaz 2624 lakossal nőtt, míg Mindszent és Tápé csak 45-46 százalékkal. Az 1848M9-es forradalom és szabadságharc kitörése előtt pedig már 3110 kistelekit tartottak nyilván. Napjainkban mintegy 7700-an élnek a városban. Mind a lakosságszám, mind a terület folytonos gyarapodása is eredményezhette, hogy újabb és újabb épületeket terveztek a településen. Jelenleg Kistelek területe 69,19 négyzetkilométer, melyből a belterület 4,22 négyzetkilométer. A színes metszetek mellé tervrajzokat is készített az alkotó vagy alkotók. E szerint a szállodában a szobákon kívül még egy olvasótermet is ki akart alakíttatni a tervező. Igen sok épület alapját kör formájúra álmodták meg. így a zenepavilonon keresztül a tejcsarnokon át egészen a funkcióját tekintve egyelőre ismeretlen „kursalon" js kör alakú lett volna. Ha azt vesSzük, hogy fürdőt is terveztek, és az igen németesen csengő „kursalon" szót lefordítjuk magyarra, akkor kiderülhet: esetleg olyan létesítményt takar a név, melyben gyógykúrát vehettek volna a látogatók. Már abban az időben is fontos volt, hogy a település vagy az uradalom vezetői ne csupán hintóval, hanem automobillal is közlekedhessenek. A kényes járművek pedig nem állhattak kint az udvaron. Ezért a rendezési terv egy „garage"-t is megjelöl, melyhez úgynevezett „chauffeur"-lakást is építeni kívántak. Városias épületek A tervek között szereplő kisvendéglő csak a nevében kicsi. A két toronnyal is díszített épület egy nagyvárosi éttermet sugall inkább, mint egy községi étkezdét. A nagyterem mellett különszobát, söntést, konyhát, cselédszobát, kamrát, vendéglőslakot és fáskamrát is terveztek. A fáskamrát sem úgy kell elképzelni, mint egy fabódét, hanem az étterem mögött lévő, de a főépülethez szervesen kapcsolódó házrészt. A cukrászdát és a fűszeres boltját is igen szépnek álmodta meg a rajzoló. Az ovális alakú cukrászdához egy L-alakű, félig fedett terasz is kapcsolódott volna. A bolt pedig úgy nézett volna ki, mint a szegedi Kárász utcán lévő valamelyik üzlet. A tornyos épületben szinte mindent megtalálhattak volna a kistelekiek, ha a tervet beruházás is követi. Az 1917-es rendezési tervvel kapcsolatban a helytörténeti múzeum munkatársai most azt próbálják meg kideríteni, kinek az ötlete alapján született meg. KORMOS TAMÁS Belami kazettája Hát maga nem néz olimpiát? Nem vette még észre, milyen izmos legények parádéznak uszodákban, sportcsarnokokban, stadionokban? Én a maga helyében legalább a világra szóló sportünnep alatt nem mászkálnék ilyen, hájból font úszógumival, egy magára valamit is adó kocsma teraszán, mert félő, hogy az erre sétáló tinilányok ijedtükben diszkó helyett még komolyzenei koncertekre rohannak becsmérelte roppant finoman Belamit Snájdig Pepi. És ha már egyszer cikizés, s éppenséggel a külváros nyugalmazott, no meg enyhén elhízott szépfiúja került a középnek pontjába, hát Plüss Eta is megjegyezte: Belami kövér, mint zsírsertés, míg Cink Enikő figyelmeztetóleg még azt is hozzáfűzte: ha Belami úr nem olvasta volna, hát a kövérség halált okozhat. Belami ugyan nem érezte magán, hogy immáron belépett a vágásra érett disznók kategóriájába, de azért megsértődött. Snájdignak ajándék helyett két combrúgást adott, a zsibis hölgyeket bizonyos Franc nevű településre küldte el, majd az utcán egy kátyúba és búskomorságba esett. Ám hazaérve már úgy fel volt villanyozódva, mint akit 220 volt ért, s előkapott a krendenc aljából egy kazettát, amire amerikai akcióhős szupertornáját vették fel szakavatott fitneszguruk és operatőrök. Ez a műremek immár évek óta porosodott két vánkos meg három dunyha alatt, de lám, eljött annak is az ideje, amikor Belami bebizonyíthatta, ha nem is a gáton, de legalább egy panelben legény, s mit neki izompacsirta világsztár, annyira ő is képes, mint az a kickbox karate virtuóz. - Olimpia? Meg dagadtság? Hát majd adok én a kondíciómnak lihegte Belami, amíg letépte magáról utcai ruháját, s úgy kiöltözött két nejlonmelegítőbe, halszálkás nejlonzokniba, meg egy vidáman foszforeszkáló sportcipőbe, hogy akár üzletembernek is nézhették volna, ha füléhez egy mobiltelefont, arcára borostát növeszt, és hanyagul rákönyököl egy kivénhedt, rozsdafoltos Merdzsóra. De Merdzsó sehol, kazetta viszont indult, s már forgatta is a fejét Belami, ahogy azt a világsztár bemutatta, majd kartiajlítás következett, meg egy kis derékmasszír. Belami pedig vigyorgott, s rögvest megállapította, na, ez aztán a semmivel egyenlő, bemelegítésből, tévétornából akár olimpiát is nyerhetne, ej, be kár, hogy nem nevezett Athénra, legalább a női rúdugrásban. - Csak nyugodtan, csak lassan, a fáradtak kihagyhatnak egy-két gyakorlatsort - biztatta a filmsztár, Tom de Macio a kazettáról, ki guggolt ferdén, guggolt háttal, guggolt terpeszben, mert hogy combizom, meg miegymás. Belamiról pedig, ki lassan már elhitte, hogy nem csak nagy orra, de jó erőnléte is van, apró cseppekben elkezdett szakadni a mackófölső, meg a víz. - Még hogy lassabban? Na, nehogy már éppen rajtam fogjál ki - préselte a szavakat az összes szájából Belami, s nekiesett a következő gyakorlatsorban szereplő fekvőtámaszoknak, no meg a gyakorlatsorról mit sem tudó szekrény sarkának. A rövid ájulás után, úgy tíz perccel a kazettás torna megkezdése után Belami bizonyos combfeszftő izmot mozgatott meg, miként ajánlá kazettás tanára, és sikerűit is úgy homlokon vágni magát az időközben nagy kalimpálással levert csillárral, hogy maga sem tudta: a szemhéja, vagy a bokája repedt fel először. Belami ekkor azzal vigasztalta magát, hogy amíg a fél világ ropit rágcsálva, sört vedelve nyújtózkodik az ágyon, a tévé előtt sport ürügyén, addig bezzeg ő az izmait hergeli, s ennek meg is lesz az eredménye. Hát meg is lett. Amikor a csupa mosoly világsztár azt ajánlotta, hogy most pedig következzenek a hasizmok, a külváros tornával barátkozó vénlegénye összesen talán hatszor roppant meg. Fájt már a dereka, a gerince, valami furcsa és megmagyarázhatatlan okból kifolyólag elzsibbadt a füle, görcsöt kapott a combja, a vádlija, de még lógó nyelve is. Nem csoda hát, hogy amikor a kazetta végére értek, és Mr. Csupamosoly emígyen szóla: - ugye, jól esett? - Belami fölkapott négy vázát, három hamutartót, no, meg feleségét, Görcs Jolánt sem kímélte. Ez utóbbiba kapaszkodva akart felállni, majd már önszorgalomból szétverni a tévét, a szobát, lehasogatni minden tapétát, csak éppen annyi ereje sem maradt, amennyit jártányinak neveznek. - És Belami? Öt nem látták? - kérdezte másnap Józsi csapos, mint akinek csöppet sem mindegy, hányan vedelik az olimpia dicsőségére vizezett borát. - Biztos otthon nyújtózkodik a tévé előtt, és növeszti a háját - vágta rá Snájdig, s mélyen elmélázott azon - három pacalpörkölt után -, ugyan hová is jutott fizikálisan ez az ellustult emberiség. BÁTYI ZOLTÁN FARKAS CSABA H0RGASZR0VATA Világbajnoki bronz Kiemelkedő sikert aratott a magyar csapat az ifjúsági horgász-világbajnokságon: harmadik helyen végzett a horvátországi versenyen. A szövetségi kapitány Schreiter Tibor - a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület i^yvezeto alelnöke - elégedett a helyezéssel. Első helyre a francia csapat került, másodikok az olaszok, harmadikok a magyarok. A horvátok a negyedik, a hagyományosan rendkívül felkészült angolok az ötödik helyen végeztek, a szlovén, a spanyol, a szerb, a cseh, a portugál és a bosznia-hercegovinai csapat az említett sorrendben - csak utánuk következett. - Nagyon nagy szó, hogy szoros versenyben legyőztük a horvátokat, akik pedig jól ismerik a hazai pályát, s szintén legyőztük az angolokat, holott náluk fölkészültebb csapatot nehéz lenne említeni. És ekkor még nem szóltunk róla: Anglia a sporthorgászat őshazája, ahol szinte kultikus szertartást csinálnak az egyszerű „hétvégi pecából" is hívja föl a figyelmet a szövetségi kapitány. A magyar csapat tagjai: Török László, Kaló Zoltán, Kaló Norbert, Gyulánszki Nikolett, Parádi Gergő, és Szerencse Márk. Összetett egyéniben legjobb Török László lett a magyarok közül, a 8. helyen végzett. A háromnapos versenyt az óriási kutinai víztározón tartották, állandóan mozgó, mély vizű pályán. A magyar csapat egy héttel a verseny előtt a helyszínre étkezett, és alapos edzést tartott. Minden úszós módszert kipróbáltak, végül a rakós mellett döntöttek, mint egyébként a csapatok legtöbbje. Kezdetben, az edzés időszakában, elsősorban a keszeg evett, és bárcsak ez maradt volna a helyzet. De nem így volt: mire eljött a verseny, a keszegek leálltak, illetve fölváltotta őket a törpeharcsa, s ennek horogról való levételében a franciák, illetve az olaszok - országukban egyébként is széles körűen horgásznak erre a halra -gyorsabbnak bizonyultak. Egy bizonyos: a magyar ifjúsági csapat azzal, hogy legyőzte az angolokat - akik újabb és újabb, az „agyonhorgászott" vizeken és a legteljesebb haltalanság körülményei között is sikerre vezető eszközöket, módszereket kísérleteznek ki -, nemzetközileg is kiemelkedő sikert aratott.