Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-17 / 192. szám

18 •MOZAIK" KEDD, 2004. AUGUSZTUS 17. Cl ATHEN 2004 Cl ATHÉN 2004 090 ¡^(gggjgi 090 Kézilabda-győzelem, vízilabda-vereség az athéni olimpia harmadik napján Az egyiknek sikerült, a másiknak nem 099 A nyitányhoz kcpest magyar szempontból kevésbé sikeresen folytatódott Athénban az olimpia. A harmadik versenynapon a női pólósok kikaptak az Egyesült Államoktól és a férfi kézilabdázók is csak nagy izgalmak után, rendkívül nehezen hozták a kötelező győzelmet Brazília ellen. Az egyéni számokban legjobban az úszó Cseh László szerepelt, aki 100 háton hatodik helyen végzett, míg női asztaliteniszben a Bátorfi Csilla, Tóth Krisztina kettős nem jutott be a legjobb nyolc közé. VÍZILABDA Sós kútba estek MAGYARORSZAG- EGYESÜLT ALLAMOK 6-7 (1-4, 2-0, 2-1,1-2) Aquatic center, női B csoport, 1. forduló. 2000 néző. Vezette: Brguljan (szerb), Sztavropulosz (görög). Magyarország: Sós - Kisteleki, Stieber 1, Szremkó, Zantleitner 1, Orávucz 1, Pelle 1 Csere: TIBA1, Valkay Á.. Tóth A (kapus), Primász 1, Kisteleki Szövetségi kapitány: Faragó Tamás. Egyesült Államok: FRANK - Petri, Stachowski, Moody, RULON 2, VILLA 4, lorenz Csere: Estes, Beauregard, Golda 1, Dingeldein. Munro Szövetségi kapitány: Guy Baker. Gól emberelőnyből: 7/2, ill. 7/3. Négyméteres: - ill. -. Talán a kora reggel tette, de hát az amerikaiaknak is az volt. Na mindegy, a lényeg, hogy álmosan vagy inkább idegesen nyitott női vízilabda-válogatottunk az első csoportmeccsén. A képlet egyébként pontosan azonos volt, mint vasárnap a fiúknál. Két nagyhatalom kezdett egymással - a júliusi Vk-döntőben büntetődobással nyertek hazai pályán az amcsik -, és a jó kezdés nem csak lélektani szempontból ért sokat. A csoport győztese ugyanis egyből a négy között érezheti magát, nem kell negyeddöntőt játszania. Erre mi történik? Az amerikaiak bevágnak háromból három előnyt, majd Sós Ildi - akit a világ legjobbjai között emlegetnek, és aki addig sem találkozott a labdával - kap egy olyan potyagólt, hogy bánatában bclefejel a kapufába, Faragó Tamás erre lecseréli. Korántsem fejsérülés miatt. Mind ez idő alatt egyetlen válasz érkezik Pelle részéről, így 1—4-ról kezdődik a második negyed. Zantleitner előnyből szépít, Faragó pedig megérezhet valamit, mert időt kér. Jön is az első akciógól. Drávuez akkora gólt dob a rövid fölsőbe, hogy Kásás Tamás is biccentene, máris 3-4! Ebbe a hét percbe ennyi fért bele, és férfisovinizmusom ekkor azt mondatta velem: két, ennyire ellentétes negyedre csak nők képesek. A harmadik játékrész amerikai előnnyel és a harmadik Wi/a-góllal kezdődik. Ebben Tóth van alaposan benne. Majd kivédi a jubileumi elsőt (úristen, a 19. percben...), és Stieber előnyből ismét közelít (4-5). Tiba pedig a következő támadásból egyenlít! Jöhet a zárónegyed. Primász gólja után másodpercekre nálunk az előny, de még a gondolata se futhat át annak, honnan is fordítottunk, amikor megint 7-6 oda. Az utolsó perc elején előnyből Stieber helyzetbe kerül, de csak a fölső kapufát találja el. A dudaszó pillanatában pedig Tiba ejt ugyanoda. Vége. Hát ez elment, és a konklúzió egyértelmű: hét perc előnyt nem lehet adni az amerikaiaknak. Hasonlóan látja Faragó is: - Nagyon idegesen kezdtek a lányok. Emellett a legnagyobb probléma az volt, hogy az emberhátrányos helyzetekben nem jól védekeztünk. Sós Ildi? Rengetegszer köszönhettük neki a győzelmet. De tény, hogy vízilabdában ilyen kapusteljesítménnyel nehéz meccset nyerni. Célunk nem változott, továbbra is szeretnénk olimpiai bajnokok lenni. Ámen. ÖKÖLVÍVÁS Azért hajrá, magyarok! Tulajdonképpen most arról kellene írni, miért és hogyan kapott ki az első fordulóban a világ- és Európa-bajnoki bronzérmes Káté Gyula. Meg arról, hogy jó a sorsolása Balogh Vilinek és döntőbe juthat Bedák Puli. Elvégre Kovács „Kokó" István mondta, és ő aztán csak ért hozzá. Csakhogy.két bokszlátogatásból kétszer állapítottam meg, hogy ez az amatőr ökölvívás, így, ebben a formában gyakorlatilag élvezhetetlen. Hiába a modern technika, a lassítások, az állás követhetővé tétele, ha egyszer nincs mit lassítani. Mert egyszerűen nincs ütés, mert a lassítás után is csak ritkán állapítható meg, hogy melyik balegyenes után nyomtak pontot a bírók, és miért. Hozzuk fel iskolapéldának éppen a 60 kilós Káté Gyula összecsapását a koreai Baik fong Subbal a 16 közé jutásért. A rajt vezényszóra összeakaszkodtak, és elkezdték egymást csépelni. Fogtak, fejeltek, menetenként ha egy olyan ütést láthattunk, amelyet valóban értékelhetőnek véltünk. És ez így ment az utolsó gongszóig. Eközben az eredményjelzőn folyamatosan gyarapodtak a pontok, csak azt nem lehetett érteni, miért. Püfölték egymás kesztyűjét, néha kesztyűn keresztül a fejét, testét. Az edzők sem sejtették, hogy miként áll KÉZILABDA A szegedi Mezei (balról) jó védekezés mellett három gólt is szerzett a brazilok ellen MTI-fotó: Bruzák Noémi a meccs, de ne okoljuk őket, nem is sejthették. Mi persze láttuk, hogy Káté az első negyed után, 7:6-nál vezetett utoljára. Utána az ázsiai bokszimitációját méltányolták inkább a fehér ruhások, a vége 30:23 lett, oda - de még csak a bírókat sem okolhatjuk. Hiszen nem tudható, mi történt a ringben valójában. Azt azért tegyük hozzá, hogy Káté nagyon elkeseredetten nyilatkozott a mérkőzés után. Úgy érezte, semmi nem sikerült neki, és sajnos, ennek ellenkezőjéről mi sem próbáltuk őt meggyőzni. Az pedig nyilván nem vigasztalja őt, hogy a többi összecsapás sem hozott sokkal nívósabb nyolc percet, mint az övé. Mit lehet ezek után hozzátenni a boksztornával kapcsolatosan? Azt, hogy a magam részéről igyekszem a száraz tudósításokra hagyatkozni, és próbálom majd a szépet, meg a jót észrevenni. Mert eddig nem nagyon sikerült. Ja, és a legfontosabb. Hajrá, magyarok! Szenvedve bár, de törve nem MAGYARORSZÁG-BRAZÍLIA 20-19 (10-10) Faliro Sport Pavilon, B csoport, 2. forduló, 2500 néző. Vezette: Nacsevszki, Nacsevszkl (macedón). Magyarország: FAZEKAS - Harsányi 2, Nagy L. 3, Díaz 1, MEZEI 3, Iváncsik 2, Pásztor 3. Csere: Perez 3, Mocsai, llyés, Laluska, Lendvay 2, Gál 1. Szövetségi kapitány: Skaliczki László. Brazília: VASCONCELOS - Ruy 1, A. Silva 3 (2), G. Silva 1, Baldacin, Kojoroski 4, Justino 2. Csere: S0UZA 5, Nascimento 2, Santana, Alves Junior 1, Maziero. Szövetségi kapitány; Alberto Rigolo. Kiállítások: 8. ill 8 perc. Hétméteresek: 2/0, ill. 2/2. (A további eredményeket és a csoport állását Eredmények rovatunkban olvashatják.) Ha valami kötelező, akkor ez az. Mármint a brazilok elleni győzelem, elvégre a játékok előtt a dél-amerikai csapatot titulálták a csoport leggyengébbjének, és erre a franciák ellen nyújtott teljesítménnyel sem cáfoltak rá. A rosszmájúak azt is megjegyezték, hogy Brazíliában csak az nyúl kézzel a labdához, akit gyerekkorában ügyetlenség okán kitaszítanak a focipályák környékéről, de ez persze költői túlzás. Az viszont nem, hogy a magyarok kifejezetten meggyőző győzelemmel mutatkoztak be Egyiptom ellen, így valóban jó eséllyel várták Mezeiék a tegnap esti összecsapást. Csakhogy óvodás korunk, a finomfőzelék kötelező elfogyasztása óta tudjuk, hogy a muszáj megy a legnehezebben. Ezúttal is. Az első magyar gólt Perez a 6. perc legvégén szerezte, addig hetest is hibáztunk, és kaptunk három gólt. Aztán, persze, „néhány kanál" után ráéreztek a fiúk az ízére. Vagy talán az segített, hogy 4-5-nél megérkezett a nézőtérre a női válogatott, márpedig a hölgyek előtt mégsem maradhattak szégyenben. Végül is mindegy. A lényeg, hogy a 13. percben Iváncsik révén átvettük a vezetést (6-5). Elhúzni azonban nem sikerült. Igaz, csak azért, mert ajtó-ablak ziccerben találta egymás után telibe Vasconcelost Nagy, Harsányi. Perez, majd ismét Harsányi. így aztán nem csoda, hogy férfimérkőzésen ritkán látható kevés gólt, és számunkra annál is kevesebb örömöt hozott az első félidő (10-10). A második játékrész elejét látva viszont már semmiféle tréfa nem juthatott a magyar érzelmű szurkoló eszébe. A helyzet ugyanis mit sem változott. A védekezés csaknem tökéletesen működött, de az átlövések nem jöttek be, a ziccereket meg sorra kivédte Vasconcelos. Maradt tehát a gólínség, és a túlzottan is szoros mérkőzés, a 43. percben 13-13-at mutatott az eredményjelző. Sajnos, sorra követtük el a gyermeteg hibákat, rendkívül pontatlanul játszott az együttes ebben a szakaszban. Az eladott labdák sora természetesen tovább hergelte a brazilokat, emberhátrányban is betaláltak, mi ugyanebben a helyzetben kapura se dobtunk. így csak az csodálkozott, hogy az utolsó tíz perc 17-17-ről kezdődött, aki nem látta a meccset. A hajrában, tulajdonképpen a legjobbkor, megtört a jég, és megtört a brazil. Pásztor végre bedobta a ziccert, Nagy Laci végre átlőtte a falat. A magyarok által jól ismert Nacsevszki testvérpár tán egy riói kaland reményében érthetetlenül kiállította Diazt, majd a labdát is visszaadta a braziloknak, mindhiába. Az utolsó percben támadhattak a dél-amerikaiak, de Fazekas védett, maradt a 20-19. Kínkeservesen, szenvedve, ám nyertünk. És, ugye, az olimpián aztán igazán csak ez a iontos. Na jó, helyesbítek, ez a legfontosabb. Mezei Richárd: - Egyszerűen elbizonytalanodtunk a rengeteg kihagyott helyzettől. Nem jöttek be az átlövések, a brazilok pedig eksztázisban játszottak. A bírókról inkább nem mondanék semmit. Bebizonyosodott, hogy a brazilok elleni, egygólos győzelemnek is lehet nagyon örülni. Skaliczki László: - Ennyi helyzetet nem lehet büntetlenül kihagyni. Rá sem lehetett ismerni a fiúkra a két nappal ezelőttihez képest. Ezúttal nem csapatként játszottunk, egyedül a küzdeni tudásunkkal voltam elégedett. Athéni anziksz Szerintem otthonról is meggyőzően látni és hallani, de azért megerősíteném: a magyar szurkolók előtt le a kalappal. Először is rengetegen jöttek. Másodszor: rekedtre szurkolják magukat. Sosem fütyülnek, na jó, néha a bírói ítéleteknél, de ezzel talán még segítenek is. És mindig tapsolnak, zászlókba burkolózva, piros-fehér-zöldre festett arccal. Az egyik kézilabdameccsen meg is próbáltam szóba elepedni a magyar csoporttal. Örömmel üdvözöltek, majd mástxlik mondatomra pillanatok alatt elkomorultak. Azt kérdeztem, vannak-e közöttük szegediek. Veszprémiek közé keveredtem. .. Azonban az olimpiára való tekintettel ezúttal biztosították a békés távozásomat. Az időjárás természetesen errefelé is állandó téma. Többek között azért, mert az erős szél miatt tegnap elhalasztották az evezős versenyeket, benne Hallerék reményfutamát. Otthonról többen is aggódva kérdezték, hogy miféle tornádóba kerültünk, és bőrig áztunk-e az athéni ítéletidőben. Nos, én csak arról beszélhetek, amit láttam, amerre jártam. Vasárnap harminchat fokról harminckettőre csökkent a hőség, és egyszer, huszonnégy másodpercig csöpögött. Szél nem volt. Tegnap azért már igen. Az úszóelófutamok alatt beduinnak öltözött kollégával is találkoztam. amit azért erős túlzásnak éreztem. Kora délutánra már a szél is mérséklődött, és ismét harminc fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála. Hát ennyit az ítéletidőről, bár lehet, hogy errefelé ez annak számít. Valamit mégiscsak írnom kell Risztov Éváról. Engem borzasztóan bánt. hogy látva eddigi, a vártnál szerényebb szereplését, ilyen sokan elfordulnak tőle. Nem mondom, én is többet reméltem. Es különösen szomorú, hogy érezhetően feladta a 400 vegyes után a 400 gyorsot. Mégis úgy gondolom: hátra van a 200 pillangó, igenis összejöhet az az olimpiai érem. Feltéve, ha ó még hisz benne. Azt pedig csak halkan jegyzem meg, hogy számomra eddig nem csupán Risztov szerepelt halványabban az úszóküldöttségből, hanem szinte kivétel nélkül mindenki. Akkor talán nem csak vele van a probléma. Edzőként bosszankodik az olimpiai és profi világbajnok Kovács Kokó, a szerephalmozó Első olimpiai szereplésekor bronzérmet nyert 1992-ben. Négy évvel később, Atlantában aranyat. Aztán Sydneyt kihagyta, helyette inkább profiboksz-világbajnoki címet nyert. Most újra itt van, edzőként segíti a válogatottat. Ugye, nem nehéz kitalálni, hogy Kovács Istvánnal (képünkön), azaz Kokóval beszélgettünk az ökölvívóversenyek színhelyén. - Összehasonlítva az előzőekkel, milyennek találja az athéni olimpiát 1 - Tulajdonképpen azt kapjuk, amit vártam. Az ellátás és az olimpiai falu felszereltsége Barcelonában és Atlantában magasabb színvonalú volt. A létesítmények és a transzfer viszont elsőrendű. A görögök kedvesek, rendesek, de borzasztóan fafejúek. Mereven ragaszkodnak a kiadott szabályokhoz, akkor is, ha az teljesen ellentmond a józan észnek. - Példát is tudna mondani 1 - Vasárnap kimentünk szurkolni a női kézilabdázóknak. A meccs után elindultunk rossz irányba, és amikor rájöttünk, visszafordultunk. Nem engedtek vissza. Egy perce még bent voltunk, és ezt pontosan tudta az őr is, mégsem mehettünk át ugyanott. Körbe kellett sétálnunk a hatalmas létesítményt. - Milyennek látja az ökölvívótornát 1 - Sajnos, a pontozás alaposan lerontja a színvonalat. A bokszolok sem tudják, hogy mit honorálnak a bírók, így teljes az összevisszaság. Ráadásul ki látott még olyat, hogy tudja az eredmény alakulását a tévénéző, az újságíró, szinte mindenki, kivéve az edzőt és a versenyzőt. így lehetetlen taktikát kidolgozni! Mi történne ön szerint akkor, ha a kosárlabda-mérkőzésen az edző nem ismerné az eredményt. Ilyen nincs a világon! Emiatt megint összevesztem a helyi szervezőkkel. - Csak nehogy behúzzon nekik egyet. Mesélje el, mi történt! - Az öltözőfolyosókon is ott vannak a meccseket sugárzó képernyők. Amelyeken természetesen látható az eredmény állása, ezért egyszerűen leukoplaszttal leragasztják. Ezt próbáltam leszedni Káté Gyuszi meccse közben, de kis híján kivezettek a teremből. - Apropó, Káté! Most már a válogatott edzőjeként, Szántó Öcsi bácsi segítőieként miként vélekedik a magyar esélyekről 1 - Nem a legjobbkor kérdezi, hiszen ezt a mérkőzést hoznia kellett volna Gyulának. De azért nem lettem pesszimista. Balogh Vilinek jó a sorsolása, érmet nyerhet. Bedák Pali pedig akár a döntőbe is bejuthat. - Egy olimpián provokatív a kérdés, de mégis felteszem. A profi világbajnoki címét, vagy az olimpiai aranyérmét tartja értékesebbnek 1 - Nem lehet összehasonlítani a kettőt. Tényleg nem. Annyira más világ, hogy azt kívülálló el sem tudja képzelni. Mindkettőt boksznak hívják, és két ember küzd meg egymással, de ezenkívül keresve is alig található azonosság. - És Athén után is Kokó marad a válogatott edzője 1 - Miért ne? Nagyon élvezem, hogy egyszerre ennyi mindenbe belevágtam. Irányítom az éttermemet, supervisor vagyok a profi bokszszervezetnél, műsort vezetek a kereskedelmi tévénél, tanulok, úgyhogy itt az ideje, hogy újabb feladatot vállaljak...