Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-02 / 179. szám

HÉTFŐ, 2004. AUGUSZTUS 2. •KAPCSOLATOK 3 inegmutatj'uh mindenkinek! VÁRJUK 06-30/30-30-443 r mms9 delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I {(•«JohliuklU iiK g/eh itli'l/tib: Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Ktd»es 01*9»! i mcgjeíenisbe; 9 beküldő íjyetérléséii kívUl 9 képen lállató neméi* (kiskoránál a lóriényc-s képmetö) kcuijírglisa uiikíépes. DÉLMAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Moblle Rt. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök temette Pallavicini Károlyt Fotó: Schmidt Andrea A sándorfalvi templom bejárata mellett kétoldalt öreg biciklik tucatjai mulatták szombat délután, hogy sokan eljöttek azok közül, akik még ismerhették Pallavicini Károly grófot. Egykori uradalmi cselédek, bérlók, aratók, munkások. A templommal szemben osztrák, .svájci, szlovén rendszámú autók parkoltak, a távolabbról jötteket magyar kocsik hozták Sándorfalvára, sofőr várta őket. A gróf húga, gyermekei és közvetlen rokonaik jöttek el búcsúztatására. Benn a templomban a napbarnított arcú, ünneplőbe öltözött, érdes, erős kezű asszonyok, emberek és elegáns, finom öltönyt viselő urak, rafináltan sminkelt, tiszteletet parancsoló tartású nők álltak egymás mellett. A rokonok többsége nem beszéli már a magyar nyelvet, ám a teljes szertartás a gróf anyanyelvén zajlott. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök temette az elhunytat. Szentbeszédében kitért arra, hány embernek adtak kenyeret a Pallaviciniek e vidéken. A püspök emlékeztetett arra, hogy a szélsőséges politikának ellenálló, gerinces ember volt a gróf. Méltóságteljes lassúsággal kísérték utolsó útjára Pallavicini Károlyt a nagyapja által alapított falu hosszú, szabályos utcáin át a temetőbe. A sírhely két hatalmas fa árnyékában fekszik. Zombori István búcsúztatta a grófot. A történész rögtön azzal kezdte, miért ezen a helyen nyugszanak a Pallaviciniek, Erdődyek, Zichyek. Emlékeztetett arra, hogy 22 évvel ezelőtt Pallavicini Károly állt e fák alatt, és akkor két koporsót temettek a sándorfalvi temetőbe. Azokat a maradványokat, amelyeket a múzeum régészei gyűjtöttek össze az ányási szántóföldön. - A kommunista diktatúra szükségesnek látta, hogy lerombolja az ányási kápolnát, ahol a család tagjai nyugodtak - mondta Zombori. Pallavicini Károly 1980-ban jöhetett haza először, de nem találta elődei síremlékét. Kétéves hivatali tortúra után engedélyezték, hogy a múzeum régészeti eszközökkel tárja föl a csontokat. A történész kiemelte: a gróf egy terve nem valósult meg. A lerombolt ányási kápolna mását az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenjében építenék újjá. Már „csak" a pénz hiányzik ehhez - fogalmazott Zombori. A sándorfalviak nercben Siska Antal villanyszerelő búcsúzott. Kiemelte: a gróf szót értett az egyszerű emberekkel, ismerte nehézségeiket, szerette ezt a vidéket, a diktatúra enyhülésével rögtön kapcsolatot keresett a községgel. Az elhunyt gróf mindig magyarnak vallotta magát; most is nemzetiszínű szalag díszítette a koporsót. A szerény temetésen csak néhány koszorúval takarták el a friss sírhantot. Pallavicini Károly végakarata szerint a virágokra szánt pénzt a nagyapja nevét fölvett sándorfalvi iskola kapta. MOLNÁR B. IMRE ALFÖLDI ARISZTOKRATÁK A Pallaviciniek 1803-ban vették meg a pusztaszeri birtokot. Jobbágyaik elsősorban dohánytermesztéssel foglalkoztak. 1852-ben a kertészek követelései miatt a községek nagy részét Pallavicini Alfonz gróf leromboltatta, lakóit elkergette. Fia, Sándor 1879-ben viszont új települést szervezett, melyet róla neveztek el, innen irányították a 60 ezer holdas birtokot. A Tanácsköztársaság idején a gazdaság összeroppant, így vette át a vezetését az ifjú Alfonz Károly. A világválság ellenére a birtok továbbfejlődött, de hasznot nem hozott; szegénység sújtotta a bérlőket, napszámosokat. A most elhunyt Károlyt apja agrármérnöknek taníttatta. Az apa 1944-ben, a fiú 1946-ban - kényszerből - hagyta el az országot. Fellélegezhetnek a Trabant- és Wartburg-tulajdonosok, kétütemű kocsijaik 2007 végéig újabb haladékot kaptak. MUNKATÁRSUNKTÓL Az eredeti időpontnál később, 2005. július 1-je helyett 2007 végén lép életbe az új szénhidrogén-határérték, ezért addig nem kell katalizátort szerelni a kétütemű autókba, legalábbis azoknak a tulajdonosaknak, akiknek neve 2004. május 1-je előtt szerepel a forgalmi engedélyben. A mozgássérültek Hycomatjai pedig örökre mentesülnek a szigorúbb határértékek teljesítésétől. A módosítás és a tervezettnél későbbi határidő nagy könnyebbséget jelent több mint negyedmillió kétütemű autó tulajdonosának, ám ez nem túl nagy ajándék a többségnek, hiszen továbbra is belélegezhetjük a katalizátor nélkül füstölgő kocsik kipufogógázait. Jelenleg Magyarországon fut a legtöbb kétütemű autó, bár számukban kétségtelenül kimutatható a csökkenő tendencia, hiszen a 2002-es nyilvántartásban még 209 ezer, a 2003-asban már csak 163 ezer Trabant szerepel. Ezek átlagéletkora 18 év, a 100 ezer Wartburg is 18 éves, míg a hazai járműállomány átlaga 11 év. Az előrejelzések szerint az eddigi fogyási tempóval 2010-re legfeljebb 50 ezer kétütemű maradna forgalomban. A kétüteműek közutakról történő kivonulásával csak füstölésük szűnik meg, mert kiselejtezésük után újabb környezetvédelmi problémával kell szembenézni, hiszen a roncsok szakszerű feldolgozása sem könnyű feladat, különösen a Trabantnál. A Trabant fémvázáért még fizetnek is valamit a hulladékhasznosító telepeken, mert kitűnő kohászati alapanyag, ám az üzemképtelenekért kapható pénz többnyire már nem fedezi a szállítási költségeket. Komoly gondot jelent a legendás „papír Jaguár" műanyag karosszériájának eltüntetése, mert az egyébként semmire sem használható duroplast elégetésekor újabb mérgező anyagok szennyezik a levegőt. Jó termést ígér a kukorica Az özönvízszerű eső a legjobbkor érkezett a kukoricatermelők szerint, mivel a hetekig tartó aszály nagyon megviselte ezt a növényfajtát. A bőséges csapadék megmentette a termést: ugyan az aratás csak másfél hónap múlva kezdődik, a kilátások kedvezőek. A betakarított terményt pedig csupán szeptembertől novemberig kell tárolni, tehát nem várhatóak a búzához hasonló raktározási problémák. Csakúgy, mint a búza, a kukorica is felajánlható intervencióra: 80 tonna feletti mennyiségért az Európai Unió november 1 -je után tonnánként mintegy 26 ezer forintot fizet a gazdáknak. 23 évesen hagyta el hazáját, de szülőföldjén vágyott végső nyugalomra Megszűnt a torlódás a határátkelőkön Ritka madaTak bukkannak föl Szegeden és környékén A vándor partfutó és társai Különleges madárra lettek figyelmesek a szegedi madarászok. Igazi ritkaság a kis testű vándor partfutó megjelenése a nyár közepén. Emellett megfigyeltek még öt tavi cankót, két nászruhás halászsirályt, és több barna kányát is. - Vízimadarak szempontjából Csongrád megye jó helyen áll - tájékoztatatta lapunkat Kókai Károly. A Hortobágy és a Fertő tó után itt van a legmegfelelőbb élőhely. A két nagy halastó mellett a füves puszták is vonzzák a madarakat.. A vándor partfutó Észak-Amerika és Kelet-Szibéria tundráin fészkel. Mivel a Kelet-Kanadából délre tartó, rigónál is kisebb madarakat út közben erős dél-keleti szelek téríthetik el, többnyire csak ősszel lehet látni néhányat Európában. A szakemberek szerint a Szegeden látott példány egy éve már Európában tartózkodhat. A Dél-Alföldön gyülekező parti vándorok közül több ritkaságot is szemügyre vehettek a madarászok. Öt tavi cankó okozott meglepetést a szegedi Fehér-tón. Régen fészkeltek hazánkban, ma már alig fordulnak elő. A Fekete-tenger vagy a Kaszpi-tenger partjáról érkezhetett Csongrád megyébe két nászruhás halászsirály. - A pusztaszeri Büdösszéken és a szegedi Fehér-tón is megfigyeltek egy-egy nagy testű, fekete fejű halászsirályt - tudtuk meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának szakemberétől. Habár Magyarországon ritkának számít a barna kánya is, megyénkben a madarászok egyre több helyen találkoznak a ragadozóval. S. T. E. Eltemették Pallavicini grófot Végleg visszatért szülőföldjére Pallavicini Károly. A 82 évesen elhunyt grófot szombaton temették el Sándorfalván. A gyászszertartásra Olaszországból, Ausztriából, Svájcból, Szlovéniából érkeztek a rokonok, barátok. Alsóváros hagyománya PANEK SÁNDOR A hangos nyári fesztiváleseményektől távol, Alsóvároson a hét végén megrendezték a legrégebb óta folyamatos szegedi hagyományt, a Havasboldogasszony napi búcsút. Az idegenforgalmi programfüzetekben ahg említik, nincs körülötte felhajtás, nincs mesés költségvetése, sem sztárjai, mégsincs népesemény a városban, amelynek gyökerei ilyen mélyre nyúlnának vissza Szeged történetében. 450 éve, hogy a Szegedi Segítőként nevezett alsóvárosi Mária-kép tiszteletére Alsóvárosra zarándokolnak az emberek. A kegykép tisztelete még a török hódoltság korából, az 1500-as évek közepéről származik, amikor is a legenda szerint egy török katona megtalálta, és a szent képtől való félelmében a ferences testvéreknek visszaadta-a már elveszettnek hitt Mária-képet, amelyet korábban éppen a török elől rejtettek el egy közeli tóban. Az alsóvárosi nagybúcsú annyi év során változott a világgal¡ a dél-alföldi tanyák földműves népét évente egyszer, aratás után, a nyár derekán összegyűjtő gyalogos zarándoklatból mára hagyománytisztelő vallási esemény lett, de szellemiségét megőrizte. Ma is egyesíti a vallásos népélet emlékeit, a magyar Mária-tisztelet elfogódott ünnepiségét, a sajátos alsóvárosi kifejezésmódot, és mindenekelőtt a középkor óta itt élő, a török korban a szegedi nép vallásos támaszául szolgáló ferencesek hagyományát. A szegedi ferencesek a török kor másfél évszázadán át egyedül vitték a város lelki szolgálatát, s a mai kolostor alapításának 500 événél is korábbról eltörölhetetlen kapcsolat alakult ki az alsóvárosi népélet és a rend között. Ahogyan egy alsóvárosi ember ma tekint a barna csuhás testvérekre, annak évszázados előzményei vannak. Nemcsak a búcsúhelynek kijáró tisztelet és nemcsak a vallásos reverencia, hanem ennél több is: a ferencesek több száz éves közvetlen kapcsolata a Szeged vidéki néppel, a magyar nyelvű laikus műveltség szolgálata, a török kor idején is a külföldi egyetemekre kerülő fiatalok, s talán még a helybeh paprikatermesztés meghonosítása is. Az Alsóvároson továbbélő múlt, a mindennapi életben megélt kulturális örökség olyan értéke Szegednek, amely az Európai Unióban különösen felértékelődik. És talán ahhoz a diskurzushoz is hozzátesz valamit, ami az európai identitás keresztény gyökereiről szól. Nem kell katalizátort szerelni a kétüteműekbe Három év haladék Szombaton megnövekedett a forgalom Szegeden Fotó: Karnok Csaba Helyre állt a rend az ország itteni határátkelőin: tegnap délután már csak Nagylakon, és ott is mindössze egy órát kellett várakozniuk a kilépőknek. MUNKATÁRSUNKTÓL A hét végén többszörösére növekedett az átmenő forgalom a határátkelőkön. A déli végeken először a cukorturizmus okozott jelentős fennakadásokat, ezt követően pedig a román, szerb és bolgár vendégmunkások hazatérése miatt álltak hosszú sorok a vámterületeken. Orodán Sándor, a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője elmondta, szombat éjfél óta módosult a cukorbehozatalra vonatkozó jogszabály, így aki az olcsóbb román cukorból akart készleteket felhalmozni, az már megtette, a felvásárlások miatti torlódás a déli határátkelőkön megszűnt. Pénteken azonban egyszerre több német tartományban is kiadták a szabadságokat, így az ottani vendégmunkások hazaindultak, ami újabb forgalomnövekedést okozott. Az adatokat tegnap délutánra még nem összegezték, de az biztos: Hegyeshalomnál szombaton 80 ezren lépték át a határt. Ez a hullám vasárnap délutánra áthaladt az országon: Röszkén 16 órára megszűnt a várakozás, Nagylakon pedig ekkor már csak 1 órát kellett várakozniuk a kilépőknek. Ezzel együtt viszont a belépő forgalom megélénkült Tompánál és Röszkénél, sok vendégmunkásnak ugyanis lejárt a szabadsága, és ők most indultak vissza - például Németországba.