Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-03 / 154. szám

SZOMBAT, 2004. JÚLIUS 3. • AKTUÁLIS­3 Átadták a mórahalmi Erzsébet gyógyfürdő főépületét • Keresztelő, csobbanással Százak keresték fel a fürdőt tegnap, alig fértek a medencében Fotó: Kamok Csaba Ünnepélyes keretek között tegnap átadták a mórahalmi gyógyfürdő főépületét. A 240 millió forintos beruházásnak köszönhető­en aquaterápiás központtal bővült a strand. A fürdő átadása egyben a július 11-ig tartó mórahalmi sokadalom megnyitása is volt. Ágyas pálinkával, vattacukorral és fagylalttal fogadták a vendegeket tegnap reggel a Móra­halom központjában. Az Erzsébet-fürdő fő­épületének átadására összegyűlt tömegből sokan törölközőt, papucsot és gyékényt hoz­tak magukkal, ugyanis a nemzetiszínű szalag átvágása után ki is próbálták a strand külön­féle szolgáltatásait. - A kibővített fürdő nem csak a város és a környék, hanem szinte egész Európa lakossá­gát szolgálja: már most több országból jelez­ték, hogy szívesen jönnének hozzánk ­mondta beszédében Nógrádi Zoltán polgár­mester. A királyhalmi iskolát is felkereste 1883-ban magyarországi látogatásakor Fe­renc József. Az uralkodót felesége, Erzsébet is elkísérte. Innen jött az ötlet, hogy az Erzsébet nevet kapja az új mórahalmi létesítmény. A fürdő háromszintes főépületében külön­féle szolgáltatások várják a vendégeket. A földszinten két gyógymedencét építettek. Emellett több kezelést is igénybe vehetnek a gyógyulni vágyok. így - többek között ­iszap-, elektrogalván- és szénsavkezelést, va­lamint masszázst is. Ezenkívül orvosi szobát és büfét alakítottak itt ki. Az első emeleten egy 75 négyzetméteres gyógytorna-, illetve egy 65 négyzetméteres konditermet találhatnak a látogatók. A ter­vezők a szépítészetre is gondoltak, mivel koz­metika, pedikűr, szolárium és szauna is mű­ködik. Az 1500 négyzetméter alapterületű főépü­let legfelső szintjén pedig oktatási központot alakítottak ki. Az előadó- és tantermekben gyógypedagógusokat képeznek. A beruházás összesen 240 millió forintba került. Ebből 150 millió forint uniós, 30 millió forint pedig állami támogatás. A fennmaradó összeget az önkormányzat biztosította. A bejáratnál lévő nemzetiszínű szalagot Jürgen Köppen, az EU magyarországi delegá­ciójának vezetője és Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, valamint a vá­ros polgármester vágta át. Az avatás után a közönség azonnal birtokba is vehette a für­dőt. A látogatókat mazsorettek, fúvószene­kar és szinkronúszók is szórakoztatták. Az Erzsébet-fürdő ünnepélyes átadása egy­ben a július 11-ig tartó mórahalmi sokada­lom rendezvénysorozatát is megnyitotta: a következő másfél hét alatt számos program várja majd azokat, akik felkeresik a homok­háti kistérséget. K.T. Di. Fejes Imre szerint a mobiltelefon használata nem gyerekjáték Veszélyben a termékenység? Akár 30 százalékkal is kevesebb lehet a hímivarsejtje azoknak, akik túlzásba viszik a mobi­lozást - állítja Fejes Imre, aki a Szegedi Tudományegyetemen végez kísérleteket. A mobilte­lefon sugárzása és a spermium­szám közötti összefüggéseket vizsgáló fiatal kutató nemzet­közi sajtóvisszhangot kiváltó megállapításait lapunknak nyi­latkozva pontosítja. - A gyermektelen párok sikerte­lenségének okait is vizsgálja a Szegedi Tudományegyetem Nő­gyógyászati Klinikája, s ezen be­lül a mi csoportunk a férfitermé­ketlenséggel foglalkozik - ma­gyarázta Fejes Imre kutatóorvos. - A vizsgálatok sofán felmerült, hogy a spermiumok mozgékony­sága és számának csökkenése összefügghet a mobil sugárzásá­val. Az adatgyűjtés után létreho­zott két vizsgálati csoport össze­hasonlítása szerint a túlzásba vitt mobilhasználat akár 30 szá­zalékkal is csökkentheti a férfiak nemzőképességét. Tizenhárom hónapon át gyűj­tötték az adatokat a szegedi kli­nikán. A vizsgálatba bevont 17 és 40 év közötti, 451 férfi közül csak 221 nem dohányzik, nem italozik, nem kábítószerezik és más veszélyek - hormonális elté­rés, gyógyszerszedés, fizikális el­térések, fertőzések - sem jellem­zik. Az ily módon egészségesnek tekinthető férfiakat kérdezték mobiltelefon-használati szoká­saikról is. A vizsgált férfiakat csoportok­ba rendezték aszerint, hogy a be­kapcsolt mobiltelefonjukat fél­méteres körzeten belül húsz órá­nál több, illetve 1 óránál keve­sebb ideig tartják, továbbá hogy Úgy tűnik, hogy meg kell gondolniuk a férfiaknak, hol hordják a készüléket Fotó: Miskolczi Róbert mennyit beszélnek azon. Az így keletkezett csoportok vizsgálatai eredményei között az átlagos el­térés 30 százalék körüli. ' - Nem kell kétségbeesniük a telefonfüggőknek, hiszen még ez az érték is háromszorosa an­nak, amit az egészségügyi világ­szervezet az alsó normál határ­nak állapított meg - fogalma­zott a szegedi kutató. - Ezek elő­zetes vizsgálati eredmények és további bizonyításra várnak jól megtervezett kísérletekkel. Te­hát nem arról van szó, hogy aki mobiltelefont használ, termé­ketlenné válik, ellenben a túl­zásba vitt mobilozás csökkent­heti a férfiak nemzőképességét. Kutatási eredményeit Fejes Imre a hét elején ismertette Berlinben egy nemzetközi szak­mai konferencián. A szegedi vizsgálatról a brit The Sunday Times címoldalán számolt be. Ennek nyomán egy brit profesz­szor bejelentette: 250 ezer mo­biltelefon-használó 15 éven át tartó vizsgálatát tervezi. Ugyan­akkor egy brit mobiltele­fon-szolgáltatói szövetség szó­vivője azt nyilatkozta a The Sunday Timesnak, hogy eddig több egymást követő vizsgálat sem mutatta ki a mobiltelefon használatának egészségkárosító hatását. SZABÓ-BICZÓK KLÁRA Parlagfűirtás kaszával, közmunkával Tízmillió forintot nyert pályá­zaton a szegedi kistérség par­lagfűirtásra, amelyből idén elő­ször megvalósulhat az, hogy mindenhol egyszerre kaszálják le az allergiát okozó gyomnö­vényt. Szeged és a környező tizenegy település egy kistérségi pályá­zaton 10 millió forintot nyert parlagfűirtásra. Algyőn, Desz­ken, Domaszéken, Dócon, Kü­bekházán, Röszkén, Sándorfal­ván, Szatymazon, Szegeden, Tiszaszigeten, Újszentivánon és Zsombón így megvalósulhat az összehangolt kaszálás, melynek során egyszerre dol­goznak az összes településen. Ratkai Imre térségfejlesztési megbízott elmondta, ez azért fontos, mert ha az egyik he­lyen hamarabb levágják a par­lagfüvet, a többi területről a szél visszahordja oda a magot és a pollent is. Az említett te­lepülésen élők között is magas azoknak az aránya, akik szen­vednek a pollen okozta kelle­metlen tünetektől. A parlagfűirtás, amelyet a Sze­gedi Környezetgazdálkodási Kht. szervez és irányít, a napokban megkezdődik. Összesen 32 munkanélkülinek biztosítanak ezzel ideiglenes állást. A két hó­napig tartó akcióban az önkor­mányzati és állami területeken kaszálják és irtják a gyomnövé­nyeket. Magánterületen a tulaj­donosok kötelessége az irtást el­végezni. Ha ezt nem teszik meg, hivatalból rendelik el a parlagfű­mentesítés elvégzését, amelynek költségét természetesen a telek­tulajdonosra terhelik. T.K. Damil­sztrájk BÁTYI ZOLTÁN Vajon a letört kampókat kicserélték-e már? lutott-e forint arra a ruhafogasra, amely Szeged egyik egészségügyi intézményének alagsorában megnyomorítottan mutogatta magát? Egy éve nem jártam arrafelé, ám benyithattam bármely orvosi rendelőbe, kór­házba, klinikára, azonnal szembetűnt: ha a fogas kampója nem is hiányzik, a legtöbb intézmény betegebb, mint azok, akik a gyógyulás reményében térnek be falai közé. Egyik orvos ismerő­söm csupán egy mondatban foglalta össze véleményét, amikor az egészségügy kilátásairól kérdeztem: nem sok hiányzik az össze­omláshoz, mindenki látja, k benne dolgozik. Elképzelhető, hogy szavaival túloz. De az elkeseredettségtől, s mert felidézi azt, amikor hol ötéves tervenként, hol kormányok változásakor hitegették: hamarosan útjára indul a reform, ám semmi, pontosabban, jószerével semmi nem történt, ugyan mi­ért ne lehetne indulatos 1S most, amikor immár az egész ország­ban híre ment, hogy a szegedi új kinika dolgozói sztrájkra készül­nek, jobb munkafeltételeket kérve, aligha mondhatja bárk, is­merősöm véleményével magára maradna az agyonhajszolt és (el­tekintve a szerencsés kevesektől) még mindig rendkvül alulfize­tett orvostársadalomban. Már csak azért sem, mert aligha csupán a szegedi gyógyítók ér­zik úgy, a magyar egészségügy helyzete az elmúlt esztendőkben annyit romlott, hogy a betegellátás már nem biztonságos. Alapve­tő gyógyászati segédeszközök szinte minden kórházból hiányoz­nak. A mentőautók kilométer számlálója figyelmeztet: a járgány­nak ezerszer inkább roncstelepen lenne már a helye, mintsem szolgálatban. Az egy szelet parizer plusz egy kockasajtos menü az ország minden táján része a nullacsillagos kórházkomfortnak. No meg az orvosok, ápolók se azért böngészik tömegével a külföldi állásajánlatokat, költöznek Svédországba, Norvégiába, mert any­nyira beleszerelmesedtek a hosszú télbe, s még hosszabb éjsza­kákba. Egyszóval baj az van esőstől. Az ötvenszázalékos bérkorrekció boldogító élményét kettő, fizetésemelést nélkülöző év már alapo­san lerontotta, s gyógyszerfronton is gyakorta robbannak a bom­bák. Az orvos meg horgászboltban vásárolt damillal varrja a bőrt, mert sebészeti cérnára már nem futja. Jó erős damil lehet ez, mert nem csupán sebet zár. Úgy tűnik - születhet bármilyen megegyezés is Szegeden - ezen függ lassan egész egészségügyünk. Ha pedig elszakad, jöhetnek azok az esztendők, amikor azt kutat­juk, végül is ki, miért és hol rontotta el. Csak nehogy az derüljön ki a végén, hogy a horgászbolt raktárosa tehet mindenről. Orvosok sztrájkolnának a körülmények javításáért Hasonló a munkaadó és a munkavállaló célja Folytatás az 1. oldalról - Többször is megkerestük az orvostudományi kar vezetőit kérésünkkel, de évek óta nem adnak lényegi választ, ezért nem láttunk más megoldást, mint hogy bejelentsük: nem ri­adunk meg egy esetleges mun­kabeszüntetéstől sem - fogal­mazott Ágoston Zsuzsanna egyetemi tanársegéd. A sztrájkfelhívást szerdán el­juttatták - többek között - az egyetem vezetőségének is. Sza­bó Gábor rektor még aznap kez­deményezte az egyeztető tár­gyalás összehívását, amelyet tegnap megtartottak. A megbe­szélésről Szabó Gábor egy órá­val a kezdés után sietve távo­zott, de még annak befejezése előtt visszaért. A zárt ajtók mö­gött folyó érdekegyeztetés a ter­vezett másfél óránál több mint húsz perccel tovább tartott, de a felek teljes megelégedésével zá­rult. - Nagyon jól sikerült az első egyeztető tárgyalás - jelentette ki a teremből kilépve Pető Zoltán egyetemi tanársegéd, a sztrájkbi­zottság tagja. - Az egyetem veze­tése segítőkésznek mutatkozott a problémák megoldásában, hi­szen az erdekek és a célok nagy része közös. - Ágazati kollektív szerződés létrehozása a hosszú távú cél - fogalmazott Palotás András, az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszerveze­tének szegedi vezetője. - így nem az intézmények küzdené­nek jogaikért, hanem megte­remtődne az egységes érdekvé­delem. A Szegedi Tudományegyete­met képviselő tárgyalóbizottság tagjai közleményükben hangsú­lyozták: „a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudomá­nyi Centrum a jogszabályban BETEG KÖRÜLMÉNYÉK jjj Az új klinika dolgozóinak egy ré­sze azért fordult sztrájkfelhívással a munkáltatóhoz, mert az épület 15 évvel ezelőtti átadása óta ott nem történt jelentős beruházás, lehetetlen körülmények között fo­lyik a gyógyítómunka - fogalma­zott Ágoston Zsuzsanna, a sztrájk­bizottság tagja. A betegellátás biz­tonságát és színvonalát is veszé­lyezteti, hogy például szivárognak az altatógépek, a sugártól védő ólomköpenyben összetöredezett az ólom, nincs pénz a karbantar­tásra, hiányosak a műtéti szettek. előírt szakmai feltételeknek megfelelően, a szükséges hatósá­gi engedélyek birtokában műkö­dik". A munkavállalói tárgyaló­delegáció azonban kifejtette, hogy „a rendelkezésre álló eszkö­zök egy részének minősége nem felel meg a korszerű betegellátás feltételeinek, így ezek korszerű­sítése, fejlesztése, az elavult esz­közök cseréje elengedhetetlen". A felek egyetértettek abban, hogy az egészségügyi ágazat egé­szének nehéz helyzetét érintő problémafelvetések indokoltak. Ugyanakkor az egyetem vezetése jelezte: ezek jelentős részének megoldása meghaladja az intéz­mény hatáskörét. Ezeket a javas­latokat a felek továbbítják majd az illetékes főhatóságoknak. Az egyetem működési körébe tarto­zó témakörökben azonban a kép­viselők részvételével három munkacsoport alakítottak. Ezek a csoportok hétfőn kezdik meg munkájukat, és egyeztetnek a betegellátással kapcsolatos tárgyi és személyi feltételekről, vala­mint az alkalmazottakra vonat­kozó munkaügyi kérdésekről. A csoportok munkáját a sztrájkbi­zottság és az egyetem tárgyalóde­legációja szerdán értékeli. TÍMÁR KRISZTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom