Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-21 / 169. szám

SZERDA, 2004. JÚLIUS 21. •AKTUÁLIS* 3 Az azonnali beavatkozásra szoruló betegeket ellátják 303-an sztrájkolnak majd Folytatás az 1. oldalról Munkabeszüntetést jelentettek be továbbá a makói kórházban, a szegedi I. és II. számú rendelő­intézetben is. A felsoroltakon kívül szolidaritást vállalnak a sztrájkolókkal, ezért kék szala­got tűznek ki holnap az I. sz. belgyógyászati klinika, vala­mint a Klinikai Mikrobiológiai Intézet dolgozói. A sztrájkbizottság tagjai teg­nap óta tájékoztatókat osztanak a klinikákon és ambulanciákon, hogy informáljanak mindenkit a figyelmeztető munkabeszün­tetés ideje alatti betegellátásról. Pető Zoltán egyetemi tanárse­A KAMARA VELEMENYE A magyar egészségügy elmúlt 50 évének egyik legnagyobb megmozdulásá­nak nevezte Éger István a szegedi sztrájkot. A Magyar Orvosi Kamara elnö­ke budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a munkabeszüntetéssel ki akar­ják kényszeríteni, hogy a kormány hajlandó legyen tárgyalni az országosan mindenhol észlelhető ellátási problémákról, Illetve a személyi és tárgyi fel­tételek megfelelő szintű biztosításáról. Úgy fogalmazott: amennyiben a csütörtöki munkabeszüntetés nem vezet eredményre, „a sztrájk nemcsak térben, hanem Időtartamában Is eszkalálódhat". géd, a sztrájkbizottság képvise­lője hangsúlyozta: a betegápolás zavartalan marad, a hétvégi pi­henőnapnak megfelelő ellátást mindenhol biztosítják. A de­monstrációból az érintettek mindössze annyit érzékelnek majd, hogy a műtétek nem 8-kor, hanem 10-kor kezdőd­nek, valamint egyes ambulan­ciákon az erre az időszakra visz­szarendelt betegeknek várniuk kell. A sztrájkbizottság azt java­solja, mindenki érdeklődjön a beutaló osztályon a holnapi ellá­tási rendről. A betegfelvétel és az admi­nisztráció a sztrájk ellenére is fo­lyamatos lesz, hiszen azt, hogy azonnali ellátásra van-e szükség, csak így lehet eldönteni. Ha te­hát valaki holnap 8 és 10 óra kö­zött lesz rosszul, ne várja meg a sztrájk végét. A sztrájkolok is a rendes munkavégzés helyén tar­tózkodnak majd ebben az idő­szakban, nem gyülekeznek kü­lön épületrészben, így ha szükség van valakire, az azonnal riaszt­ható lesz. TÍMÁR KRISZTA Makón is beszüntetik a munkát A szegedi munkabeszüntetéssel egy időben, azaz holnap reggel nyolctól tízig a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézet­ben is sztrájkolnak az orvosok - tájékoztatott dr. Szabó Lajos szülész-nőgyógyász főorvos, az EDDSZ helyi titkára. A kétórás figyelmez­tető sztrájk a rendelőintézetre is kiterjed, ezért arra kérik a nem sürgős ellátást igénylő betegeket, hogy panaszukkal ebben az időben ne jelentkezzenek. Kivételt csupán azokkal tesznek, akik még a munkabeszüntetés előtt jelentkeztek be, és vidékről érkeznek. Ellát­ják az akut eseteket is. A kórházban, mivel ott nincs idő­pont-egyeztetés, csak a sürgős ellátást igény­lő pácienseket kezelik. A sürgősségi ellátást a napi ügyeletes csapat látja el. A városban má­sik szakellátást nyújtó intézmény nincs, így akinek ilyenre van szüksége és gondja nem sürgető, csak a munka újbóli felvételét köve­tően fordulhat orvoshoz. A természetvédők féltik az erdőket a Vásárhelyi-tervtől Nem nyúlnak az ártéri fákhoz A fákhoz nem nyúlnak, csak az aljnövényzetet ritkítják Fotó: Tésik Attila Nem akarják kivágatni az ártéri erdőket a Vásárhelyi-terv készí­tői - szögezi le a közelmúltban elterjedt hírekkel kapcsolatban az Atikövizig. A Tisza vízszál­lító képességét erősítő beruhá­zások már az idén megkezdőd­nek a hullámtéren. Az idén elkezdődik a Vásárhe­lyi-terv végrehajtása Csongrád megyében. Az Atikövizig a közel­múltban a megyei közgyűlést tá­jékoztatta az árvízvédelmi mun­kákról, s többek között a megyét érintő beruházásokról is. A második félévben A tájékoztató szerint 2004-től 2007-ig helyreállítják a folyó víz­szállító-képességét, „elvégezve a hullámtér rekonstrukcióiát Kis­köre és a déli országhatár kö­zött". Ez Csongrád megyében az­zal jár, hogy „elbontanak több bejáró utat, folytatják a Körös-to­roki mederbiztosítást, a 115 éves kósdi zsilip elbontásával kapcso­latban pedig új árvízvédelmi töl­tés építésére nyílik lehetőség 150 méter hosszúságban, továbbá felújítják az Alpári nyílt ártéri öblözetben a kanászéri zsilipet." A munkák idén, az év második felében kezdődnek. Arról, hogy mit jelenthet a hul­lámtér rendezése, többféle fölté­telezés is elhangzott a médiában: természetvédők tiltakoztak az el­len, hogy a Vásárhelyi-terv kere­tében kiirtsák az ártéri erdőket, amelyek ugyan telepítettek, mégis fontos élőhelyek, s nagy kár érné az egész Alföldet pusz­tulásukkal. Nem fenik a fogukat az ártéri erdőkre a Vásárhelyi-terv készí­tői - cáfolja a föltételezéseket la­punk kérdésére válaszolva Dobi László. Az Alsó-Tiszavidéki Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazga­tóság igazgatója azt mondja, a vízügyes szakma is tisztában van azzal, hogy a hullámterek nem­csak árvízvédelmi szerepet tölte­nek be, hanem természeti érté­ket is képviselnek, ezért az ártéri erdő fáit nem fogják bántani se­hol. Amúlt tér vissza - A természetvédelmi szem­pontból értéktelen gyalogakácot szeretnénk csak eltávolítani azo­kon a helyeken, ahol ez a víz le­vonulása szempontjából kívána­tos - mondta Dobi László. A szakember hozzátette, reménye­ik szerint a Vásárhelyi-terv „keze nyomán" olyan lesz az ártér, mint az 1870-es években. Káros jövevények - Amennyiben tényleg a gya­logakácot akarja eltávolítani a vízügy, akkor a szándéka támo­gatandó. Bár ez nehéz feladat lesz - felelte kérdésünkre Gaskó Béla biológus, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese. - A behurcolt cserjefélék - ilyen a gyalogakác, a zöldjuhar és az amerikai kőris - valóban káro­sak, elnyomják az őshonos alj­növényzetet. A biológus elmondta: ezzel együtt továbbra is kíváncsi arra, hogyan valósul meg a Vásárhe­lyi-terv, s vajon az őshonos növé­nyeket a feladat végrehajtásakor tényleg tiszteletben tartják-e majd a munkások. B.A. Fegyver a határon Beretta típusú pisztolyt, két tárat és 16 éles lőszert találtak a vá­mosok egy olasz állampolgárnál a nagylaki magyar-román határ­átkelőhelyen. A férfi vasárnapról hétfőre virradó éjjel érkezett a határra. Az utas a zöld folyosót választotta, elvámolnivalót nem jelentett be, azt mondta, Olasz­országba tart. Az egyedül utazó férfi viselkedése azonban gyanút keltett, ezért a vámos tételes vizsgálatba kezdett. A gépkocsi csomagteréből, egy utazótáskából került elő a 7,65 mm-es Beretta a hozzá tartozó tárakkal és lőszerek­kel. A vámhivatal a lőfegyvert és lőszereket lefoglalta, az olasz ál­lampolgárt fegyvercsempészet mi­att a Makói Rendőrkapitányságon feljelentette. Egy sztrájk gyj margójára SZETEY ANDRAS Holnap olyasvalami történik, ami korábban mifelénk soha: Sze­geden és Makón több száz orvos sztrájkba kezd a körülöttük ural­kodó katasztrofális állapotok miatt. Alapvetően igazuk van, ha­zánkban az egészségügy azonnali beavatkozásra szorul. Mégis úgy érzem, a munkabeszüntetés ebben a szituációban nem sze­rencsés lépés. Pontosan tudom: a sztrájk kezdeményezésének és a néhány nappal később kirobbant tragikus botránynak (mert máshogy nem nevezhetjük az elcserélt betegek ügyét) semmiféle köze nincs egymáshoz. Ám a sztrájk megítélése szempontjából sem el­hanyagolható, ami időközben történt. Lassan három hete, hogy Béla bácsi és Vince bácsi CT-leletét el­cserélték a városi kórházban, és ezért a klinikán az előbbit műtöt­ték meg a másik helyett. Azóta a teljes magyar média és a közvé­lemény ezzel az üggyel foglalkozik - mégsem történik az égvilá­gon semmi az orvostársadalmon belül. A klinikán néhány nap alatt megállapították, hogy senkit semmiféle felelősség nem ter­hel a fatális hiba okán. Felfigyelt a sietségre az egészségügyi mi­niszter is, ugyanakkor a vizsgálatokkal kapcsolatban a Fidesz is a parlamenthez fordul, úgyhogy talán ebből végre senki sem fog po­litikai ügyet kreálni. Bár a kórházban történtekből lassan sikerül. Nárai György fő­igazgatót hovatovább a város által kijelölt bűnbakként kezelik egyesek, amiért az egészségügyi bizottság ellenszavazat nélkül ja­vasolta fölmentését. A kórház vizsgálóbiztosa azt állítja: a felelős­ség ugyan kollektív, de nem intézményi. Tény: az urológia, a sze­mészet, sőt még a nőgyógyászat sem okolható. Viszont amerre Béla bácsi megfordult a kórházban, ott súlyos hibák sorozata tör­tént. Ami számomra a legmegdöbbentőbb: előfordulhatott az, hogy az intézményért akkor felelős ügyeletes (nem a főigazgató, és ez nem is probléma) Szeged környékén sem tartózkodott, mi több, kollégája ezt pontosan tudta, és éppen ezért (!) meg sem próbálta ót értesíteni a történtekről. Sőt az érintett hölgy a jelek szerint még ma is úgy gondolja, hogy ügyeletes csúcsvezetőként akár a Balatonban is lubickolhat. Na már most ilyen, 2004-ben egyetlen valamirevaló intéz­ménynél, cégnél, vállalatnál, munkahelyen sem fordulhat elő, nemhogy emberéletekért felelős kórházban. Ha pedig mégis elő­fordul, akkor ott nem működik a rendszer. Persze az is igaz, erre a helyzetre talán hamarabb felfigyelhetett volna a munkáltató, hi­szen ekkora fejetlenség nem alakulhat ki egyik pillanatról a má­sikra. Visszatérve a gondolatsor elejéhez: teljesen nyilvánvaló, a ma­gyar egészségügy helyzete siralmas. De az is egyértelmű: ebben az esetben rendkívül súlyos emberi mulasztások történtek. Mégis eltelik lassan három hét, és nem tudunk arról, hogy bárki bármit megpróbálna megváltoztatni, bevezetni, átalakítani! (Na jó, lesz csuklópánt...) Nyilvánosság, reflektorfény ide vagy oda, egyetlen, de egyetlen személy nem állt elő azzal: igen, kérem szépen, én hi­báztam, és vállalom ennek a felelősségét. Azt az egyet, Nárai Györgyöt sem az orvostársadalom nevezte meg, és 6 ki is kéri ma­gának. Azért így, egy nappal sztrájk előtt ez is egyfajta kórképe a jelen­legi magyar egészségügynek. A dinnyeárusok már az út szélén állnak A kánikula olcsó gyümölcse A jóslatok beváltak, görögdiny­nyéből valóban rekordtermést takarítottak be a termelők. A megyében a 60-80 forint körüli bolti ár a jellemző, az út menti árusoktól azonban ezen össze­gek feléért is vásárolhatunk. A dinnyeszezon a kevésbé nyári­as időjárásban, már június elején elkezdődött, igaz, akkor még ki­lónként 300 forint körüli árat kértek a kereskedők a Dél-Ame­rikából és Görögországból szár­mazó gyümölcsért. Az áruház­láncokban a fóliába csomagolt dinnyeszeletek jelezték a szándé­kot a választék bővítésére, s aki már nagyon unta az almát, na­rancsot, banánt, hát dinnyét is pakolt a kosarába. Otthon meg­ízlelte, majd megállapította: nem igazán erre számított. És re­ménykedett a hazai termés gyors beérésében. Ez aztán júliusban be is követ­kezett, a múlt héten pedig már akkora mennyiség árasztotta el piacokat, hogy az árak - a fo­gyasztók örömére - mélyrepülés­be kezdtek. Ma már 38-40 forin­tért vehetünk magunknak egy kiló gyönyörű, vöröslő húsú, lé­dús, mézédes görögdinnyét az utak mentén napernyők alatt árusító termelőktől, de az üzle­tek se igen adják 60-80 forintnál drágábban. A multiknál nem rit­ka a 39 forintos úgymond akciós ár sem. A dorozsmai nagybani piacon ­mondta el Szilasi László piacve­zető - tegnap 50 forintért árulták Hetven forintért lékelik a dinnyét a szegedi Mars téren Fotó: Frank Yvette a hazai dinnye kilóját. Igaz, ez még mindig csak az úgynevezett síkfóliás termés, az igazi döm­ping a szárazföldi beérésével, kö­rülbelül egy-másfél hét múlva várható. Mivel Csongrád megye nem számít dinnyenagyhata­lomnak, a helyi kínálat főleg Bé­kés megyéből, Kevermesről, Medgyesbodzásról, valamint a Nyírségből érkezik. A gazdák utánfutóval, kisteherautóval, nem ritkán IFA-val hozzák a ter­mést a nagybanira, és az áru el is kel, mind egy szálig. A termelők elárulták, akadnak kereskedők, akik kint a földeken megveszik tőlük a termést, igaz, 25 forint­nál többet nem adnak egy kiló­ért. A dorozsmai nagybanin kü­lönben mutatóban akad még Gö-, rögországból származó görög­dinnye is, a szállítási költségek miatt egy kilót 70-80 forintért kínálnak, ennyiért azonban nem kapkodnak utána. A dinnyések tapasztalatai sze­rint minden tíz évben van öt jó, három közepes és két rossz esz­tendő. A mostani kiemelkedően jónak ígérkezik a hosszan tartó, csapadékos tavasz miatt. A ma­gyar dinnyések ebben az évben nemcsak itthon érhetnek el jó bevételeket, hanem - mint ahogy korában - exportálhatnak az EU tagországaiba. Gazdasági érte­lemben állítólag a görögdinnye is hungarikumnak számít, mivel Nyugat- és Észak-Európában jú­lius végétől már csak a magyar kapható, addigra a déli országok­ban ugyanis véget ér a szezon. F.K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom