Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-19 / 167. szám

HÉTFŐ, 2004. JÚLIUS 19. «AKTUÁLIS* 5 A Hannibál feltámasztása eredetiben Múzeumi séta Móra születésnapján Móra Ferenc születésének 125. évfordulójára közös rendezvénnyel készül a szegedi Móra Ferenc Múzeum és az önkormányzat. Ünnepségeket tartanak az író életéhez kapcsolódó emlékhelyeken. A jubileumra megjelent a Hannibál feltámasztása című regény eredeti, cenzúrázatlan kiadása. MUNKATÁRSUNKTÓL Móra Ferenc író, régész, a szegedi múzeum egykori igazgatója szüle­tésének 125. évfordulóján múze­umi sétát rendez a szegedi önkor­mányzat és az író nevét viselő múzeum. Az ünnepségsorozat Móra születésnapján, ma délelőtt 10 órakor, a múzeum előtti Mó­ra-parkban kezdődik, ahol Vörös Gabriella, a Móra Ferenc Múze­um igazgatója mond köszöntőt. Ezután Lengyel András irodalom­történész az író munkásságát méltatva külön is szól Móra Han­nibál feltámasztása című regé­nyéről, amely először jelenik meg eredeti, cenzúrázatlan kiadásban. Az elveszettnek hitt kéziratot az író dédunokája, Veszíts Andrea találta meg és adatta ki. Kozma József alpolgármester 10 óra 45 perckor a Dóm téri panteon Móra-szobránál tiszte­leg a jeles író emléke előtt, 11 óra 30 perckor a Boldogasszony su­gárút 15. számú házon elhelye­zett emléktáblánál Olasz Sándor József Attila-díjas író idézi föl Móra Ferenc emlékét. Déli 12 órakor Szőregen, a Szív utca 6. számú épületnél Móra régészeti munkájáról szól Újhelyi István országgyűlési képviselő. Kiskunfélegyházán, az író szülő­városában az évforduló alkalmából fölavatják Móra Ferenc szobrát. Kukoricatáblából készült a labirintus Kukutyini útvesztő Labirintust vágott ki a Kuku­tyinnak nevezett, Kiszombor és Ferencszállás közötti mezőgaz­dasági területen egy kukorica­táblában két vállalkozó kedvű kiszombori férfi. Az útvesztőt a fesztivál első napján, szombaton több mint százan keresték fel. A Kukutyinban található kéthek­tárnyi kukoricalabirintusban so­kan keresték a kiutat a hét végén - a kalandra vágyók közül azon­ban kevesen találták meg a célt, hiszen elvesztek a zsákutcákkal tarkított útvesztőben. Az érdek­lődők közel két és fél kilométert járhattak be útjuk során, de a he­lyes út csak egy kilométer hosszú volt. A legügyesebb jelentkező egy kisfiú volt, aki nem keve­sebb, mint tizenhat perc alatt fu­totta végig a jó útvonalat. - Minden barangolni vágyó vi­zet kapott, hogy a megpróbáltatá­sokat könnyebben viseljék ­mondta Balázs Zoltán, a rendez­vény egyik szervezője. Habár a szellemi és fizikai erőt is igénybe vevő játék nem számít extrém sportnak, azért van némi veszélye a kalandozásnak - tette hozzá To­kai Ferenc, a labirintus ötletgaz­dája. Éppen ezért az útvesztő kor­határos, tizenkét év alatti gyere­kek csak szülői felügyelettel ke­ringhetnek a folyosókban. Ha va­laki segítségért kiáltott volna, a la­birintus melletti tűzoltóautó ti­zenöt méter magasra emelt kosa­rából kereshették volna meg. Aki azonban abban bízott, hogy a he­lyes járatra bukkanhat így, nagyon tévedett: a labirintus fentről is át­láthatatlan, a térkép pedig titkos. - A felnőttek és a gyerekek egy­aránt élvezték a bolyongást - me­sélték a szervezők. Sokan csalá­dostul vagy baráti társasággal lá­togattak a helyszínre, ráadásul nemcsak a közeli falvakból, de még Szegedről is érkeztek érdek­lődők szép számmal - a szomba­ti napon több mint százan. A tizennégy éves makói Szécsi Barna világosban is bejárta az út­vesztőt, de az éjszakai labirintus még jobban tetszett neki. Kuku­tyint édesanyjával együtt, termé­szetesen kíváncsiságból kereste fel, és mindketten kitűnően szórakoz­tak. Úgy tervezik, két hét múlva egy éjszakai sátorozást is vállalnak a rejtélyes kukoricatábla tövében. A program még hat hétig foly­tatódik, hétvégenként bárki fel­keresheti a 43-as főútvonalról, Ferencszállás felől megközelíthe­tő kukorica-útvesztőt. BALÁZS EDIT A lakók többsége „ráfizet" a télre Egyharmadnak jár vissza Az elszámoló számlák idejét éljük. Ezekben a napokban derült ki, hogy a távfűtéses lakásokban élők közül kinek kell újabb összeget befizetnie a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nek, hogy fűtésszámlája egyenesbe ke­rüljön. A megyeszékhelyen mindössze a távfűtéses lakásokban élők egyharmadának utal vissza pénzt a szolgáltató. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyfélszolgála­tán még nem állnak sorok, mindössze napi 8-10 ügyfél jelentkezik fűtésszámlájával, jel­lemzően azok, akiknek a cég fizet. Ennek az az oka, hogy a lakók éppen csak kézhez kap­ták a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiség alapján elkészített elszámoló számlájukat, s a legtöbb család még nem döntötte el, ho­gyan tovább. Egy összegben fizessen-e, avagy három-hat havi részletfizetési kedvezményt kérjen az adósság csökkentésére. Ez utóbbira azonban csak a számla lejárta előtt nyílik le­hetőség. Básthy Gábor, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. igazgatója lapunk hasábjain már hóna­pokkal ezelőtt óva intette a hiú remények­től az embereket. Mint mondotta, a mögöt­tünk álló tél csak látszólag volt enyhébb az előzőnél, s ezt az utólagos mérések igazol­ták. A 2003/2004-es hideg hónapok (4,99 fokos átlaghőmérséklettel) ugyanis alig fél fokkal voltak enyhébbek, mint a 2002/2003-as téli hónapok (4,43 fok). Akik előleget fizettek, azoknak az utolsó három tél hőmérsékleti átlagának (5,81 fok) meg­felelő fogyasztás után számlázott a szolgál­tató, tehát ők nagy valószínűséggel a befize­tők közé fognak tartozni. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. adatai szerint az áfával együtt átlagosan 3 ezer forintot kell a lakóknak pluszban kifizetni az elkövetkező napokban. Egy évvel ezelőtt 7 ezer 500 forin­tos átlag jött ki. Alig százan vannak azok, akiknek borsos, 30 ezer forint feletti tartozá­suk keletkezett. Tavaly a családok ennél dur­vább összegekkel találták magukat szemben: 60-80 ezer forintos tartozások is keletkeztek. A lakók egyharmadának idén visszajár a fű­tésdíjból, míg sajnos kétharmadának fizetnie kell. Szegeden a távfűtéses lakások egyharma­dába - a 27 ezerből 12 ezerbe - már szereltet­tek a lakók költségmegosztót, ami országos összehasonlításban nagyon jó aránynak szá­mít. Ezekben nem a légköbméterek száma, hanem a tényleges fogyasztás alapján fizetik ki fűtésszámlájukat az emberek. F.K. Kamionosok vonultak és gyorsultak Szegeden A gyengébb nem is lehet erősebb Szombaton a porral, vasárnap pedig a felforrósodott aszfalttal küzdöttek a tizennegyedik sze­gedi nemzetközi kamionos countrytalálkozó résztvevői. A háromnapos fesztiválon közel kétszáz kamion és kétszer eny­nyi kamionos vett részt. Majd negyven fokot mutatott a hőmérő higanyszála tegnap kora délután a szegedi Felső Ti­sza-parti stadion előtti aszfalt közelében. A kamionos gyorsu­lási versenyen így a résztvevők­nek nem csupán egymással, ha­nem a forrósággal is meg kellett küzdeniük. A tizennegyedik szegedi találko­zóra több ezren voltak kíváncsiak. Szombaton délelőtt a Sziksósfür­dő előtti homokban terepversenyt rendeztek. A szárazság miatt szin­te permetként szállt a por. A mó­rahalmi tűzoltó egyesület IFA-ja nem győzte locsolni a talajt. - Ne öntözz már annyit! Ron­tod az üzletem! - jegyezte meg jó hangosan a pálya közelében egy büfés. Ugyanis a szálló homok­felhő miatt igen sokan sörrel ön­tözték a már-már sivataggá ala­kult gigájukat. A hatalmas gépek mellé a lai­kus többnyire nagy hasú, mindig vidám, tréfálkozó férfit képzel el. Ezzel szemben az igen dekoratív, cseh rendszámú, csőrös Scania 530-asból egy 25 éves szőke szépség szállt ki. Markéta Vápe­niková hét esztendeje vezet ka­miont. Édesapja tizennyolc autó­ból álló fuvarozócégénél dolgo­zik. Az esetleges közúti balese­teknél igen furcsán néznek a cseh rendőrök és tűzoltók, ugyanis Markéta vezeti azt a jár­művet, amellyel a bajba jutott kamionokat mentik. Négy közép-kelet-európai or­szág, vagyis Magyar-, Lengyel-, Csehország, valamint Szlovákia kamionosai összefogtak és meg­rendezték a truckkirály címért fo­lyó versenyt. A napbarnított, mo­solygós Markéta hazájában meg­nyerte az ügyességi versenyt. így neki nagy esélye van, hogy a ren­geteg férfi között hölgyként elhó­dítsa a kupát és vele a több mint egymillió forintot érő fődíjat. A szlovákiai Pöstyénből érkező csapat egy hatalmas sárga posta­autóval érkezett. Mivel északi szomszédunk postájának színe sárga, így nem csoda, hogy erre a színre festették le az Ivecót. Nagy Lajos, a szlovák állami posta közlekedési osztályának főnöke, az ottani kamionos találkozó fő­szervezője nem először járt már Szegeden. - A négy ország össze­fogásának köszönhetően egyre színvonalasabb és nagyobb tö­megeket vonzó fesztiválokat tu­dunk rendezni a résztvevő váro­sokban - mondta. K.T. Emléktáblára gyűjt a Karolina-iskola Bálint Sándor tanár, néprajzkutató születésének 100. évfordulója al­kalmából a szegedi Karolina általános iskola és gimnázium márvány­táblát szeretne elhelyezni épületén, amelynek falai között egykor a je­les tudós is tanított. A költségeknek eddig csupán az egyharmadát si­került előteremteni, ezért az iskola szívesen fogad minden segítséget. MUNKATÁRSUNKTÓL Egyelőre nincs elegendő pénze a Karolina általános iskola és gim­náziumnak a Bálint Sándor-cen­tenáriumra szánt emléktábla el­készíttetésére. Az iskola elődjé­ben Bálint Sándor 1937 és 1941 között földrajzot, történelmet és közgazdaságtant oktatott az ak­kori római katolikus tanítónő­képző növendékeinek. Szarka Mónika, a Karolina könyvtárvezető tanára az iskola megnyitása óta fontosnak tartot­ta, hogy a mai diákok is minél többet tudjanak Bálint Sándor­ról. A tudós tanár munkásságát a könyvtárhoz tartozó emlékszoba mutatja be: fotók és könyvek vil­lantanak föl képeket a fölbecsül­hetetlen értékű gyűjtőmunkát végző néprajzkutató életéből. - Szeretnénk, ha az iskola egyko­ri tanára emlékét tábla is jelezné az épület utcai homlokzatán. Barta András szobrászművész már el is készítette a tanári asztalnál ülő, Bálint Sándort ábrázoló tábla ter­vét, de a megvalósításra egyelőre nincs elegendő pénzünk - mondta a könyvtárvezető. Szarka Mónika szerint ügyük még fontosabbá vált, hiszen - ha a pillanatnyi helyzet nem változik - Bálint Sándor alsó­városi szülőházát lebontják. A táb­lát az október 28-i centenáriumi ünnepségen avatnák föl. A költségvetés szerint a vésett márványlap mintegy 300 ezer fo­rintba kerülne. Az iskola sikerrel pályázott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támoga­tására, s 100 ezer forintot nyert. A sok induló között viszont nem értek el eredményt a szegedi kul­turális alap pályázatán. A hiányzó összeget adomá­nyokból és - ha kérésük a szep­temberi közgyűlés elé kerül - ön­kormányzati segítséggel remélik megszerezni. A támogatást a Ka­rolina alapítványának számlájá­ra várják; befizetésre szolgáló postai utalványt az iskola portá­ján találnak az adományozók. Engedéllyel kötötték be a 100 milliméteres vezetéket - állítja a csatorna kezelője Gyanús szennyvízcső a Fehér-tónál Park természetvédelmi őrkerület-vezetője várt bennünket. Terepjáró Nivájával vitt minket a megjelölt helyre, ahol - letekintve a sándorfalvi út alatt átvezető kanális kiszá­radt medrébe - hamar észrevettük, honnan folydogál a jellegzetes szagú víz, amely a nyí­lás alatt zöld tócsává gyűlt, benne kisbékák vettek úszóleckét. A természetőr elmondta: a belvízelvezető csatornából csak magas vízállás idején jutna át a szennylé az út túloldalára, ahol a tulaj­donképpeni védett zóna húzódik. A tó nem is látszik innen, csak a partot övező, szikes, Székhát nevű terület. Puskás József úgy vél­te, a csekély mennyiségű szennyvíz magas vízállásnál, erős hígításban már nem jelent veszélyt. Kérdés persze, hogy van-e engedély a bekötésre. Van - nyugtatott meg bennünket Császár Imre, a csatornát kezelő Kiskunmajsa és Kör­nyéke Vízgazdálkodási Társulat igazgatója. A bekötött csatornából a közeli kemping tisztí­tott szennyvize folyik a belvizes kanálisba. A szennyvíz minőségét rendszeresen ellenőr­zik, különösebb probléma eddig nem merült föl. Puskás József a Fehér-tó környékének álla­potáról elmondta még, hogy tudomása sze­rint az utóbbi esztendőkben környezetrom­bolás nem történt. Csupán egy kilátótorony néhány deszkáját törték össze nemrég - de a növényeket-állatokat szerencsére nem érte baj. NY. P. Szennyezik a Fehér-tavat - érkezett a be­jelentés szerkesztőségünkbe. Némi utána­járással kiderült: a közeli kemping tisz­tított szennyvize csorog a védett területre vezető belvizes csatornába. A szennyvíz minőségét rendszeresen ellenőrzik. Egy aggódó olvasónk arra hívta föl figyel­münket, hogy egy gyanúsnak látszó 100 mil­liméteres csőből „habos-bűzös víz csordogál" a szegedi Fehér-tóhoz közeli csatornába. Pon­tosan leírta, hol találjuk a nád között megbú­vó, a csatorna kövezett falából kibukkanó csővéget. A szatymazi körforgalom melletti parkoló­ban Puskás József, a Kiskunsági Nemzeti Puskás József őrkerület-vezető szerint nincs ok aggodalomra Fotó: Gyenes Kálmán Az Etelka soron nagy tömeg nézte a kamionok gyorsulási versenyét Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom