Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-17 / 166. szám

SZOMBAT, 2004. JÚLIUS 17. • HIRDETÉS» 5 A lakók nem értik, miért nekik kell gondozni azt, ami a városé Közterület, magánterület Röszkén szeptemberre megoldódik a szemétszállítás Szelektív gyűjtés lesz a tanyákon - A Röszke és Mórahalom közötti út mentén, a tanyán élők számára kihelyezett konténereket telehordják szeméttel a városiak - kereste meg szerkesztőségünket panaszával Vőneki István. - Mivel hetente csak egyszer ürítik a konténereket, a szél szétfújja a szemetet és iszonyatos a bűz is. - Tárgyalunk a szolgáltatókkal - tájékoztatott Megyeri László, Röszke polgármestere. - Megszüntetjük az út melletti szeméttárolókat és minden tanya elé, az EU-s normákhoz igazodva szelektív hulladékgyűjtőket fogunk kihelyezni. A szolgáltató, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. szeptembertől már a tanyákról szállítja el a szemetet - ígérte a polgármester. - Az ásotthalmi és zákány széki tanyákon már működik a szelektív hulladékgyűjtés - tájékoztatta lapunkat Szolnoki László, a társaság műszaki igazgatóhelyettese. - Szeptemberre Röszkén is megoldjuk a szemétszállítást. Traktorokkal megyünk a tanyavilágba. Hetente egyszer szállítjuk el minden tanya elől a szelektíven összegyűjtött szemetet. 2006-ig Szeged és még harminckét település szelektív hulladékgyűjtését oldjuk meg. S. T. E. Akadozó nyelvtudás a turistadömpingben A cukrászdák, a belvárosi éttermek elengedhetetlen kelléke a nyári turistaszezonban az idegen nyelvet beszélő felszolgáló. „Kávé, tea, köszönöm" - a legtöbb pincér angol szókincse ennyiből áll - tapasztalataink szerint Szegeden. Az italrendelést felveszik a felszolgálók a szegedi cukrászdákban, éttermekben, de sok helyen ezzel ki is merül az alkalmazottak nyelvtudása. Bár a kávé, a tea, a dzsúsz mindenki számára érthető nemzetközi szó, előfordul, hogy a vendég érdeklődik is egy-egy süteményről, fagylaltról, és ekkor már nehéz helyzetbe kerül a felszolgáló, és a külföldi idelátogató - tapasztaljuk Szeged belvárosában vendégeinket kísérve. Készségesek Fotó: Miskolczi Róbert Kedvesen bólogat a kapucsínórendelésre az Acapclla cukrászda pincérnője, ám a mosdóig vezető utat már magyar instrukciókkal kísérve mutogatja el. A Virágban is megértik a vendégek egyszerűbb kéréseit, és ha ennél többre kíváncsiak a külföldi vendégek, szólnak az illetékes felszolgálónak. Ám ő is csak alapszinten próbálkozik az angollal, aztán magyarral tarkítva, kézzel-lábbal irányít el egy étteremhez. A John Bull Pubban jól elboldogulnak a külföldiek, az arculathoz követelmény az angol nyelvtudás. Gyarmati Tünde külföldi származású férje révén jól ismeri ezt a problémát, kitapasztalta már, hogy hol tudják megértetni magukat. Szerinte Szegeden az Acapellában elég jó a helyzet, ezen kívül még talán a Z. Nagy cukrászdában beszélnek angolul, de a többi helyen nem sok sikerrel jártak, mikor nem az anyanyelvükön, vagyis magyarul szóh'tották meg a dolgozókat. - Jó, ha beszél angolul vagy németül az alkalmazott, ez feltétel nálunk - tájékoztat Pecze Szabolcs, a Virág cukrászda üzletvezetője. Gyuris László, az Acapella üzletvezetőe szerint nagy szükség lenne rá, hogy nyelveket beszéljenek a pincérek, ők igyekeznek is úgy intézni, hogy minden műszakban legalább egy-két ember beszéljen angolul, németül. Nyelvi nehézségek miatti félreértésről nem tud egyik üzletvezető sem. Ellenben lehet más tapasztalata a külföldi vendégeit kalauzoló szegedinek. BALOGH FRUZSINA Folytatás az 1. oldalról - Akkor miért közterület, ha szenet, fát, építési anyagot hoznak és ide rakják le, akkor miért nem, ha füvet kell vágni - háborgott a 74 éves Farkas István és felesége a hatalmas területre mutatva. Az idős pár elmondta, az elsőként említett esetben azonnal megjelennek a közterület-felügyelők, közlik velük: kérjenek közterület-foglalási engedélyt, ellenkező esetben megbüntetik őket. Farkas István megjegyezte, itt többségében idős, betegeskedő emberek laknak. O is régóta szívbeteg, nem hiányzik neki, hogy hetente, kéthetente a házuk előtt több, mint 530 |!) négyzetméternyi területen füvet vágjon, „mert MINDEN SZABÁLYOS? J Virág András, Alsóváros önkormányzati képviselője a lakók panaszaival kapcsolatban elöljáróban hangsúlyozta: az önkormányzat a hatályos törvények szerint jár el. A szabad demokrata politikus ugyanakkor megjegyezte: a közeljövőben személyesen keresi fel az ott lakókat, és többek között elmondja nekik, hogy jelenleg folyik egy. a parlagfű-akcióhoz kötődő felmérés, aminek befejezése után azt is megvizsgálják, rászorultság esetén ki és milyen segítséget kaphat a háza előtti terület gondozásához. A szegedi Makkoserdő sor lezárása utcai demonstrációba torkolló lakossági tiltakozást szított. Az önkormányzat szerint a fölzúdulás ellenére jó döntést hoztak. Az új járműszámlálás végeztével megoldást keresnek a Jakab Lajos utcaiak számára is. Háromórás utcalezárással szereztek érvényt a behajtani tilos táblának a szeged-rókusi Jakab Lajos utca lakói. Az indulatoktól forrósodó légkörben megtartott demonstrációval arra hívták föl a figyelmet, hogy a közelmúltban betonbábokkal zsákutcává alakított Makkoserdő soron élőkhöz hasonlóan, ők is nyugalmat szeretnének. Sokszor leírtuk: a Jakab Lajos és a környező utcák átmenő forgalnem olyan könnyű munka ez, mint azt sokan hiszik". A szintén hetven év feletti Koskocsák István ugyanazt fogalmazta meg, mint szomszédjai: - Többnyire öreg, és sajnos köztük sok betegeskedő lakik itt, akik kevés nyugdíjukból fizetik a fűnyíró gépek áramszámláját. Szögi Lászlóné ennél is tovább ment: - Ez a város egyik legszélema éppen a Makkoserdő sor és a Körtöltés utca lezárása óta nőtt meg. A polgármesteri hivatal - a közgyűlés jóváhagyásával - azért döntött a betonakadályok építése mellett, mert a Makkoserdő sort, valamint a Rókusi körút felé továbbvezető Körtöltés utcát a körutak és sugárutak lámparendszerét kikerülve, „menekülőútként" használták az autósok. Vincze Tibor városfejlesztési irodavezető a tiltakozás ellenére állítja: a Makkoserdő sor lezárásebb utcája. Ugyanolyan közterület, mint a Széchenyi tér. Ott sem a lakók, hanem a város vágatja le a füvet és gondozza a területet. Miért van ezt itt másként? - kérdezte, de láthatóan nem a körülötte állóktól várt választ. Egyikük, Miklós Gáborné a szomszédos, szintén a Vadkerti térből nyíló utcához vezetett. Az sával jó döntés született, de természetesen megoldást kell találni a környező utcák lakóinak problémájára is. A közlekedésmérnök kifejtette: Szeged közlekedési helyzete sokat romlott az elmúlt másfél-két évtizedben, s a közeljövőben a nehézségek további növekedése várható. Egyre több az autó, s gyarapodásukat mind nehezebben viseli el a város közlekedési rendszere. A hetvenes években még úgy vélték, az ezer lakosra jutó 200 autó lesz majd a „piaasszony a hatalmas kiterjedésű, szemetes, kövekkel teli földdombra mutatva elmondta: ez a terület korábban szépen gondozott volt, de a tavaszi csatornázás óta minden megváltozott. Ha esik az eső, házuk ide nyíló másik bejárata és boltjuk a felgyülemlett víz és sártenger miatt megközelíthetetlen. OLÁH ZOLTÁN fon". Ma 330-nál tartunk, az uniós átlag pedig több mint 600. A szakemberek előtt kettős feladat áll: biztosítani kell a város működéséhez szükséges közlekedés föltételeit, ugyanakkor „élhetővé" kell tenni a települést. Az eszköztár az enyhe korlátozástól az akadályállításig kínál lehetőségeket. Ha a 30-as korlátozás, lakóövezetet jelző tábla és fekvő rendőr már nem használ, nem marad más, mint a lezárás. Ez történt a Makkoserdő soron is, s az ott lakók elégedettek az eredménnyel. Ettől persze nem változnak a környező utcákban élők gondjai, amelyekre a jelenleg is folyó forgalomszámlálás eredményeinek ismeretében keresnek* megoldást. NY. P. A tiltakozás jelzi: Szegeden romlik a közlekedési helyzet Ha már csak az útlezárás használ AROKASO LAKOK Az újrókusi Ipoly sor lezárása hasonlóan érinti a szomszédos Zsitva soriakat. De itt még a betontömbök sem jelentettek akadályt: az autósok a park füvére gázolva kerülték ki az útzárat. Ezt látva, az ott lakók „várárkot" ástak a padkára - ez már használt. Fejpénzt kapnak, de nem büntethetnek jogtalanul A szegedi ellenőrök feszültség alatt dolgoznak Az ellenőrök munkája nem zaklatás: a bliccelők kiszűrése a „fizetős" utasok érdeke is Fotó: Miskolczi Róbert Az SZKT-ellenőrök normára és „fejpénzért" dolgoznak, de ha jogtalanul büntetnek meg valakit, elbocsátás vár rájuk. Alkalmasságukat tesztekkel vizsgálják, konfliktuskezelő képességüket tréningeken erősítik. Szükségük is van rá: a kiabálástól a verésig sok mindennek ki vannak téve. ¡artik László szegedi színművész botránya az f -es villamoson ismét a jegyvizsgálókra terelte a figyelmet. Amint arról beszámoltunk, az intézkedés vitába fulladt, amelynek végén rendőrt kellett hívni. Dózsa Gábor, a Szegedi Közlekedési Társaság igazgatója és Darvas Tiborné értékesítési osztályvezető az eset kapcsán elmondta, hogy az ellenőrnek nincs sem méltányossági, sem mérlegelési joga: ha a jegyet nem lyukasztották ki, vagy a bérletszelvényre nem írták rá az azonosító számot, kötelesek intézkedni. Pénz a lyukasztóban "A bliccelők arányát csak becsülni lehet: a villamostársaság szakemberei szerint naponta legalább 20-30 ezer forintos kárt okoznak az SZKT-nak, s a cégen keresztül a becsülettel jegyet-bérletet váltó utazóközönségnek is, mert a hiányt részben az árak emelésével kell pótolni. Az ellenőrök is tudják, amit mi mindannyian: az utasok sem angyalok. A bliccelés trükkjei, ha nem is kifogyhatatlanok, de számosak. Nem lyukasztják ki, csupán „megnyomják" a géppel a jegyet; „véletlenül" fordítva teszik be az érvényesítőbe a bilétát; pénzérmét dobnak a lyukasztóba, amelyet aztán hiába rángatunk; ceruzával írják rá a számot a bérletszelvényre, amelyet továbbadnak egymásnak a családtagok. Teljesítménybér Az évi több tízmillió forintos kár okozóit a szigorú követelményeknek megfelelő ellenőrök igyekeznek rajtacsípni. Csak érettségizett, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező, jó fellépésű és kommunikációs képességű embert vesznek föl. Alkalmasságukat intelligencia- és úgynevezett „fegyelem"-tesztvizsgálatokon mérik föl. Évente egyszer két-három napos tréningen tartják karban tűrőképességüket. Tanítják például, hogy ha a rajtakapott utas kiabál - ők beszéljenek a korábbinál is csendesebben. Az udvariasság természetesen minden esetben kötelező. Normarendszerben és - részben - teljesítménybérben dolgoznak. Kétóránként kell egy intézkedést fölmutatniuk ez könnyedén teljesíthető. Az 500 forintos bérletbemutatási díjból 150 forinttal, a 2 ezer forintos, helyszínen fizetendő pótdíjból 440 forinttal részesednek. Mindez fizetésük 20-25 százalékát teszi ki. Az ellenőrök révén az SZKT 2003-ban több mint 20 millió forintos bevételre tett szert. Az SZKT vezetői szerint azonban hiba lenne feltételezni, hogy az ellenőrök „utaznak" a minél több büntetés kiszabására. Csak az előírások szerint járhatnak el - a túlkapás az állásukba kerülhet. A jelenlegi tizenhat fős ellenőri létszámot hamarosan tízzel növelik, s akkor a mostaninál is sűrűbben találkozhatunk a teljes üzemidőben (az első járattól az utolsóig) portyázó ellenőrökkel, akiknek az érdeklődését néha még a becsületes utasok is zaklatásnak veszik. Kuruc virtus Munkájuk tehát kevéssé népszerű. Dózsa Gábor szerint ez csak a volt keleti blokk országaiban van így, ahol még mindig az elnyomó hatalommal azonosítják őket. Akadnak, akik egyenesen kuruc virtusnak tekintik az SZKT kijátszását. Pedig, amint egy anyuka magyarázta óvodás kisfiának a troliról leszállva, a boltból vagy a fodrásztól sem jövünk ki fizetés nélkül. NY. P. HELYZETGYAKORLAT Janik László a viharos eset óta is találkozott ellenőrökkel, s örömmel számolt be arról, hogy kedvező változást tapasztalt: udvariasan, sőt barátságosan intézkedtek. A népszerű színművész azt tervezi, hogy az ellenőrök munkáját segítendő helyzetgyakorlatokat tartana nekik az éles konfliktusok elkerülésére. Farkas István és Miklós Andrea a Szentmihályteleki utcában Fotó: Schmidt Andrea