Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-02 / 153. szám

PÉNTEK, 2004. JÚLIUS 2. • AKTUÁLIS* 5 A múlt héten fölfedezett alámosás nem fenyegeti közvetlenül a szegedi vízi bástyát, de az újraépítés módjáról csak a középkori alapfal vizsgálata után dönthetnek. Ha a talaj és a régi fal gyengének bizonyul, meg kell erősíteni az eredeti alapozást. A város nem veti el a szegedi vízi bástya újraépítésének gondolatát, és az eddigi tervek sem készültek hiába. A múlt héten, a polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás alapján, fölmerült annak lehetősége, hogy az eredeti terv szerint nem készülhet el a régi rondellát tömegében és megjelenésében idéző létesítmény, mert a Tisza hosszú és mély árkot mosott ki a bástya alatt. Időközben kiderült: a mélyedés nem a rondella közvetlen közelében, hanem a mederben húzódik. Minderről Sípos György építész, az új vízi bástya terveit készítő szegedi Tér és Forma Kft. vezetője tájékoztatott. Leszögezte, hogy az engedélyeztetésre beadott tervekkel nem dolgoztak fölöslegesen: a lapunkban is bemutatott elképzelés megvalósítható, a megfelelő építészeti megoldást kell alkalmazni. A lépések sorrendje sem borult föl. A tervezést követi a talajmechanikai vizsgálat, amelyből kiderül, elég erősek-e a rondella középkori alapjai, illetve az alapozás alatti talajszerkezet. Mindez úgynevezett magmintavétel után derülhet ki: a kutatók a bányászatból ismert módszerrel megfúrják az építményt. Az így kiemelt minta mutatja meg, menynyire teherbíró az 1882-ben lebontott vízi bástya eredeti alapozása. Az is kiderül majd, hogy a folyó kimosta-e a kötőanyagot, s a régi fal mennybe terhelhető. Ha a jelenlegi állapotában nem lehet rá építeni, akkor meg kell erősíteni az alapokat. Sajtolással vagy más technológiával ez a feladat is megoldható természetesen így az építés többe kerülne a tervezettnél. A mai partfal építésével egy időben megerősített folyómederben talált, s a rondellától mintegy 40 méter távolságban, a meder közepe táján húzódó mélyedés a vízügyi szakVÁRAKOZÓ ÁLLÁSPONT Solymos László, a szegedi polgármesteri hivatal kabinetfőnöke a rondellaépítés kilátásairól azt mondta, hogy az önkormányzat változatlanul szeretné megvalósítani a tervet. A részletekről és várható költségekről a talajvizsgálati eredmények ismeretében tudhatunk meg többet. emberek szerint önmagában nem hordoz veszélyt, de a bástya alapjának megterhelésekor mégis számításba kell venni. Sípos György az újraépítés másik föltételeként a régészeti föltárást említette. A rondelláról a rakpart fölött a sétányra vezető gyalogos hídnak ugyanis, szem előtt tartva a történeti hűség szempontjait, az egykori várfal helyéről kell kiindulnia. A föld alatti falmaradványokat radarral keresik. NY. P. A belső terekben már dolgoznak Visszatérnek az építők az Ady térre Tegnap óta ismét működik az ügyelet Szegeden Sürgős segítség a fogklinikán Magmintát vesznek az alapfalból Az áprilisban elnéptelenedett Ady téri egyetemi építkezésre folyamatosan és fokozatosan térnek vissza a kivitelezők: a belső terekben már dolgoznak, a jövő héten a tereprendezés is megkezdődik. Az ország legnagyobb egyetemi beruházása, a Szegedi Tudományegyetem |SZTE) Ady téren épülő új könyvtára kétharmados készültségi fokon volt, amikor az építési terület elnéptelenedett. Az átadási határidő - július elseje - előtt három hónappal „ütötte ki" a takarékossági program az SZTE Tanulmányi és Információs Központját (TIK): az Oktatási Minisztérium fejlesztési pénzeit is zárolta a pénzügyi tárca, a kivitelezőknek nem tudtak kifizetni mintegy másfél milliárd forintot - már elvégzett munkákért. A fővállalkozó Magyar Építő Rt. levonult a munkaterületről, az oktatási tárca pedig kétségbeesetten próbálkozott különféle finanszírozási megoldásokkal, sikertelenül. Végül kormánydöntés született arról, hogy mégiscsak költségvetési pénzekből kell biztosítani a beruházás befejezésének költségeit. A kivitelezőnek június közepén kifizették a tartozást és arra is garanciát kapott, hogy a hátralévő munkák költségei rendelkezésre állnak. Csakhogy nem egyszerű művelet újra beindítani egy építési nagyüzemet. A cégtől kapott információnk szerint a belső, villamos gépészeti munkákat június 28-tól folytatják, szerelik az álmennyezetet, és a belső felületek burkolása is megkezdődött. Az építők létszáma fokozatosan nő - ahogyan vissza tudják irányítani az időközben más munkákra átcsoportosított embereket és gépeket. A jövő héten elkezdik a tereprendezést, az új épület körüli kertészeti munkákat is. Közben folynak a tárgyalások a szerződésmódosításról: még sem az új átadási időpontról, sem a többletköltségekről nem sikerült megegyezni. A megrendelőnek (SZTE) és a fővállalkozónak kell megegyezni - mindketten vétlenek a több hónapos csúszásban. S. E. Ismét mozgás van az építkezésen Fotó: Miskolczi Róbert Tíz év szünet és hosszú hónapokon át tartó egyeztetés után tegnap óta ismét létezd szolgáltatás Szegeden a fogászati ügyelet. Délután 4 órától a fogklinikán már fogadták azokat a betegeket, akiknek munkaidő után volt szüksége sürgősségi ellátásra. A kutatások után dől el a rondella sorsa A fogászati ügyelet tegnap óta ismét létező szolgáltatás Szegeden. Július 1 -jén délután Boroskocsonyi Istvármé főnővér eltépte azt a feliratot, amely eddig arról tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem Fogklinikájára érkezőket, hogy nincs ügyelet, és kinyitották azt a rendelőt, ahol munkaidő után és hét végén fogadják a sürgős ellátásra szoruló betegeket. Az ügyeleti ellátásról szóló rendelet értelmében munkanapokon délután 4-től másnap reggel 7-ig, valamint szombat reggel 8-tól hétfő reggel 7-ig végzik el azokat a beavatkozásokat, amelyek esetében a késlekedés életveszélyt vagy elháríthatatlan romlást okozna - tudtuk meg Fazekas Andrástól, a fogklinika igazgatójától, tanszékvezető egyetemi tanártól. Ebbe a körbe tartozik a sürgősségi fogeltávolítás, a vérzéscsillapítás, az idegentest-eltávolítás, a törött fog lecsiszolása, a gyökércsatorna megnyitása, valamint az előzőekhez szükséges érzéstelenítés és a fogászati röntgen. Boroskocsonyi Istvánné főnővér eltépte azt a feliratot, amely szerint a városban nincs fogászati ügyelet Fotó: DM/DV Ha valaki megérkezik az ügyeletre, a portán segítenek neki az eligazodásban. Szólnak az ügyeletes nővérnek, aki a panasz meghallgatása után hívja az ügyeletes orvost. Ha a szakember úgy találja, hogy valóban indokolt a sürgősségi beavatkozás, ellátja a beteget, ellenkező esetben megkéri, hogy másnap reggel keresse fel a szakrendelést. Nincsen tehát lehetőség arra, hogy bárki is elfoglaltságára hivatkozva éjszaka járjon fogorvoshoz. A fogászati ügyelet működtetése előzetes becslések alapján havi 1,8-2 millió forintba kerül majd. Ebből a klinikának 400 ezer forintot térít meg az egészségbiztosító, a többit saját magának kell kigazdálkodnia. Fazekas András reméli, hogy az intézmény elég nagy ahhoz, hogy valahogy le tudják nyelni ezt a többletkiadást. TÍMÁR KRISZTA DICSÉRET KÜLFÖLDRŐL Az erős mezőnyben persze csak egy település végezhet az élen, de az utcák és terek szépségének híre egyébként is messzire terjed, még külföldről is érkezett elismerés. A városlakók gyönyörködtetését és jobb közérzetét szolgáló növénytelepítés persze pénzbe kerül: az idei költségvetésből 80 millió forintot költenek zöldterületek fejlesztésére, ezenfelül pályázati támogatásból végeznek további jelentős munkákat. Virágos Magyarországért verseny A zsűrinek is tetszett a szegedi Széchenyi tér Elismeréssel nyilatkozott Szegedről a legvirágosabb település címet odaítélő zsűri. A parkok megjelenésén kívül azt is vizsgálták, hogyan vesz részt a lakosság a város növényesítésében. MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged az idén is indult a Virágos Magyarországért versenyen. A pályázó települések közötti sorrendet elbíráló zsűri a napokban járt a városban. Forró Marianna városi főkertész tájékoztatása szerint a parkok és más zöldterületek megjelenését vizsgáló szakemberek tetszéssel szóltak a látottakról, s ehsmerték az évek óta mutatkozó fejlődést is. Idejüket nem csak utcai szemlélődéssel töltötték: az értékelési szempontok között szerepelt a tervezés, a fenntartó és a kivitelező kapcsolatának értékelése is. Kíváncsiak voltak, hogyan vesz részt a lakosság a közterületek, illetve az utcai homlokzatok virágosításában. A zsűrinek különösen tetszett a Széchenyi tér, amely talán még sohasem volt olyan szép, mint az idén. Kiemelték, hogy a növénytelepítők az épített és a természetes környezet összhangjára törekedtek: az egynyáriakkal pompázó ágyások színe összecseng a műemléki környezetet alkotó házakéval. De nem csupán az idei virágok jelentettek a zsűri számára újdonságot: amint arról lapunkban is beszámoltunk, a közelmúltban fölújították a Széchenyi téren a Takaréktár utca felőli oldal mindkét parktükrét: a talajcsere, gyepesítés és növénytelepítés mellett automata öntözőrendszert alakítottak ki. A bizottság látta a Dugonics téri kettős körforgalmat díszítő, szárazságtűrő növényeket is, amelyek a 2002-es átadás óta jól bírják a sokszor közel ötvenfokos forróságot. A városvezetés a külső területek megszépítését is szem előtt tartja. Erre példa a szóregi Rózsák tere, a dorozsmai Negyvennyolcas utca díszburkolatos része mellett a lakótelepi fa- és cserjetelepítés is. A zsűri a nyár végén hirdeti ki a virágos vetélkedő eredményét. Szépségek a Széchenyi téren Fotó: Karnok Csaba