Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-10 / 160. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR» SZOMBAT, 2004. JÚLIUS 10. Egy alkotmánybírósági döntés lehetséges következményei Kóbor kutyák tizedelhetik az állatokat Sok tanyatulajdonos éjjel szabadjára ereszti kutyáját, veszélyeztetve erdő-mező állatait - sünöket, őzeket, rókákat Illusztráció: TésikAttila Nemcsak a vadállományt, hanem számtalan más, vadon élő - sokszor egyébként is ritka, védett - állatot is pusztítanak az emberi felelőtlenségből gazda nélkül maradt, vagy kóborolni engedett kutyák, macskák. Az ellenük való fellépés még nehezebbé vált egy alkotmánybírósági döntés nyomán. Az Alkotmánybíróság június 30-ával hatályon kívül helyzete a vadászati törvény 36. paragrafusát. A hatályát vesztett rendelkezés szerint a hivatásos és a sportvadász a lakott területtől, illetve gazdájától 200 méterrel messzebb elkóborolt kutyát, macskát lelöhette, ez a vadat űző kutyára is vonatkozott. Az AB e törvényszakaszt egy kérelemre felülbírálta, s alkotmányellenesnek találta, a magántulajdonra hivatkozva, illetve egyéb szempontok alapján. Széli István, az FVM megyei hivatalának vadászati osztályvezetője ezzel kapcsolatban fölhívja a figyelmet: a kóbor kutyák, macskák a terület állatvilágára, köztük a ritkaságszámba menő, védett állatokra is nagyobb veszélyt jelentenek, mint az összes, eredetileg is vadon élő „dúvad" együttesen. - Az erdőt járó ember sokszor egymás mellett néhány méterre lát őzet s rókát, anélkül, hogy azok törődnének egymással. A kifejlett őz pontosan tudja: a róka nem jelent veszélyt számára, csak az őzgidát képes zsákmányul ejteni, azt is csak akkor, ha az őzsuta túl messzire távolodott tőle. A kóbor kutyák viszont falkába verődve a kifejlett őzet is halálra hajszolják és megölik - mondja az osztályvezető. A kisnyulakat, fácáncsibéket, minden rendű és rangú, földön fészkelő madár fiókáit elpusztítják. A határt csoportosan, szisztematikusan átfésülve sokkal eredményesebben vadásznak, mint az egymagában kószáló róka. Ráadásul a kóbor kutya, macska nem csak annyi állatot pusztít el, amennyi éhsége csillapításához elég. Széli István tanúja volt: a tanyán tartott, rendszeresen etetett macska egy hajnalon három, öklömnyi nyúlfiat hozott be, s rakott a küszöbre. Állategészségügyi és humán életvédelmi kérdéseket is fölvet a szabadon kóborló kutyák, macskák ügye, az említetteknek nagy szerepük van a veszettség terjesztésében. 99 A kóbor kutyák falkába verődve a kifejlett őzet is halálra hajszolják Széli István osztályvezető A kóbor kutyák vakációs, kiránduló gyerekekre is veszélyesek lehetnek, s az AB-döntésről a tömegtájékoztatásból értesülök esetleg „nagyobb lelki nyugalommal" eresztik szabadon a kutyát, mint eddig. Ugyanakkor visszatartó erő lehet: a mezőőrök egy másik jogszabály alapján továbbra is lelőhetik a kóbor kutyát (a macskát nem|; Csongrád megyében, mint Presner Sándor vadászati főfelügyelő mondja, mintegy 40 mezőőr tevékenykedik. Széli István fölhívja a figyelmet: a vad állami tulajdon, nemzeti kincs, az emberéletről nem is szólva, és át kellene gondolni, mi az, amit nyertünk az említett paragrafus hatályon kívül helyezésével, s mi az, amit vesztettünk. Legjobb az lenne, ha az állattartók gondoskodnának arról, hogy kutyájuk, macskájuk ne járja szabadon a határt, és főképp az volna kívánatos: semmiképp se hagyják sorsukra állataikat. F.CS. Állatfesztivált rendeznek az újszegedi Eko-parkban A szegedi Eko-parkban vasárnap rendezik meg a III. Tappancs Állatfesztivált. Az egész napos rendezvény keretében 10 órakor bemutatót tart a Készenléti Mentőkutyás Egység Szolnoki Egyesület mentőcsapata. Ezen kívül lesz aszfaltrajzverseny, óriás társasjáték, kutya ügyességi verseny és kutya szépségverseny, ahol a Tappancs Alapítványtól örökbe fogadott állatok külön kategóriában versenyezhetnek. A programok ideje alatt a gyermekek arcfestésen és játszóházi foglalkozáson vehetnek részt, lehetőség lesz állatorvosi tanácsadást kérni és az alapítvány képviselői bemutatják az örökbe fogadható állatokat. Az olaszok szigorítottak Kemény kutyaszorítóba kerülhet az az olasz ebtartó, aki bántalmazza vagy kidobja megunt kedvencét, mivel az olasz parlament csütörtökön új, szigorú állatvédelmi törvényt fogadott el. Aki kutyáját, macskáját kidobja, azt egyévi börtönnel és 10 ezer euró (2,5 millió forint) pénzbüntetéssel sújtja a törvény, aki pedig állatviadalokat szervez, annak 3 év börtön és 160 ezer euró (40 millió forint) a büntetése. „Annak, aki nyaralni megy, nem árt tudnia, hogy ha kutyáját vagy macskáját kiteszi az úton, előfordulhat, hogy egy börtönben találja magát, nem a tengerparton" - jelentette ki Guido Calvi szenátor, a DS (Baloldali Demokraták) ellenzéki párt vezetője. A törvényalkotók körültekintően ügyeltek arra, hogy mindenfajta, állatoknak okozott szenvedést megtoroljanak. Őrzi a hagyományokat a szentesi Kotvics V.Antal Papagájok, pintyek szerelmese Még elismerik a felszámolt mindszenti gazdaságot Refrén túlélte a szövetkezetet Az Alföld szinte valamennyi megyéjéből vannak tagjai a szentesi díszmadártenyésztő szakkörnek, amelyet pár éves távollét után ismét Kotvics V. Antal vezet. Azt mondta: várják a fiatalokat is, akiknek szakmai tanácsokat adnak. Hagyományai vannak a díszmadártenyésztésnek Szentesen, amely éppen ezért regionális központnak számít. Még a múlt század hetvenes éveiben alakult a szakkör, amelynek most közel 60 tagja van. A Móricz Zsigmond Művelődési Házban működő csoportot 2004 májusától ismét Kotvics V. Antal vezeti, aki néhány évet leszámítva évtizedekig irányította a szakkör munkáját. Elmondása szerint a szentesi díszmadarasoknak nevük van a tágabb térségben is, hiszen még Szabolcs-Szatmár és Hajdú Bihar megyéből is jelentkeztek hozzájuk tenyésztők, nem is beszélve a békésiekről meg a szegediekről. Kotvics V. Antal a nagynyomási tanyájukon tartja a madarait. Vannak ott papagájok, pintyek és kanárik, amelyek között nincs igazi kedvence, mert mindegyiket egyformán szereti. A madarak meg a kölest, fénymagot, zabot és „lágy eleséget" az utóbbi alatt tojást és zöldségeket kell érteni. Az állományhoz különben negyven-ötven madár tartozik, és a gazda örül annak, hogy a legkisebb fia, a nyolcéves Bence is szereti a papagájokat. Olykor már etetni is szokott segíteni az édesapjának. A tenyésztő fia, Bence is kedveli a papagájt ' Fotó: Tésik Attila A díszmadarakkal való foglalatosságot hobbinak, méghozzá költséges időtöltésnek nevezi a szakkörvezető. Mint mondta: míg más a kocsmába jár vagy egyéb káros szenvedélyének hódol, neki a madarak jelentik a kikapcsolódást. - Aki kedveli ezt a világot, az sohasem válik meg tőle - tette hozzá. A díszmadarak a saját nyelvükön tudnak beszélni. A papagájt viszont tényleg meg lehet tanítani, de csak akkor, .ia egyedül van, és nem hall más hangot. Kotvics V. Antal egyébként régebben találkozott egy váci papagájjal, amely köszönt neki, és még azt is megkérdezte tőle, hogy van. Az a madár különben káromkodni is tudott, s a gazdája elmesélte: a televízióból tanulta a csúnya szavakat. A szentesi szakkör vezetője azt is elmondta, hogy a papagájok évente 3-4 alkalommal költenek. Ami pedig a szaporulatot illeti, lehet két fióka, ám nála már volt olyan példány is, amelyik tízet költött. A tojásuk átmérője különben egy centiméternyi, csak viszonyításként említjük, hogy a galambé meghaladhatja a három centit is. A szentesi szakkörösök minden hónap harmadik vasárnapján tartanak börzéket a Móricz Zsigmond Művelődési Házban, ahol persze várják az új tagok jelentkezését is. Egyébként pedig már most készülnek az őszi díszmadár-kiállításra, amely 33. lesz a sorban. BALÁZSI IRÉN Tbnkó Tibort meglepte, hogy még mindig elismerik az időközben felszámolt gazdaságot Fotó: Tésik Attila Még mindig számon tartják és elismerik a Mindszenti Agro Szövetkezet tevékenységét, pedig a gazdaságot már egy ideje felszámolták. Az ott született bika, Refrén különdíja is bizonyítja, hogy a szövetkezet egykori tehenészetének genetikai állománya országos viszonylatban is igen jó volt. MUNKATÁRSUNKTÓL Bár a Mindszenti Agro Szövetkezet már a múlté, hiszen felszámolták, a mintegy 10 évig működő gazdaság egykori tevékenységét még most is elismerik. A közelmúltban ugyanis az Országos Mesterséges Termékenyítő (OMT) Rt. és a Magyar-tarka Tenyésztők Egyesülete Szombathelyen különdíjjal jutalmazta a megszűnt szövetkezet bikáját, Refrént. - A történelem fintora ez az elismerés, hiszen olyan állat kapta, melynek gazdasága már nem működik - jegyezte meg szomorúan Tonkó Tibor, aki az egyesület küldötteként kapott meghívást a díjátadásra. így igencsak meglepődött, amikor a néhai agro termelési igazgatóhelyetteseként szólították az elismerés átvételére. - Bizony nagyon meghatódtam Refrén neve hallatán - idézte fel Tonkó Tibor. - A szövetkezetben született szarvasmarha, aki egyébként jelenleg az OMT tulajdona, évekig vezette az országban a magyar-tarka bikák között a tenyésztési rangsort. De nem csak ez az egy mindszenti szarvasmarha ért el sikereket, most is legalább 4 található az említett listán. Mindez jelzi, hogy a volt gazdaság genetikailag magas szinten állt - jegyezte meg az egykori termelési igazgatóhelyettes. Tonkó Tibor egyébként még ma sem szívesen beszél a szövetkezet felszámolásáról. Mint mondta: nem akar sebeket feltépni, mert a kisváros életében a gazdaság megszűnése nagy érvágás volt. Egyébként a mezőgazdasági szakember egészen a felszámolás végéig kitartott, s akkor sem szívesen vált meg egykori munkahelyétől. - Még a felszámolás tudatában is 22 milliós fejlesztést hajtottunk végre a gazdaságban, ami nem éppen bevett szokás - jegyezte meg. - Nem beszélve arról, hogy mintegy száz családnak biztosított ez megélhetést. Persze nem csak az agro jutott a felszámolás a sorsára, az egykori Tiszavirág és a szintén gazdaságból alakult Ramóna cipőipari szövetkezés is már a múlté, sőt ezek még előbb bezárták a kapukat.