Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-08 / 132. szám

KEDD, 2004. JÚNIUS 8. • A K T U Á L I S • 3 Kovács László és Orbán Viktor Csongrád megyében Pártelnökök kampánya Lázár János és Kovács László Hódemzővásárhelyen, középen Botka László Fotó: Tésik Attila A Magyar Szocialista Párt elnöke, Kovács László tegnap körbejárta Csongrád megyét kampánykörútján. Szabadtéri fórumot tartott és beszédet mondott Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Makón. Kovács szólt a kézfogás politikájáról és az Orbán Viktor által emlegetett kígyóról. MUNKATÁRSAINKTÓL Kovács László Hódmezővásárhelyen a Kossuth téren találkozott a helybéliekkel. Az MSZP elnöke beszédében összehasonlította az előző és a jelenlegi kormány működését: szerinte előbbi az öklével az asztalt verte, eredménytelenül, míg az utóbbi kezet nyújt, s reméli, ennek eredménye is lesz. Kovács Lászlót üdvözölte és városházi irodájába invitálta Lázár János polgármester, fideszes országgyűlési képviselő, aki Almási István és Kószó Péter, a két alpolgármester társaságában hallgatta végig a beszédet. Kovács azzal hárította el a meghívást, hogy azt a választások után szívesen elfogadja. Lázár János lapunknak elmondta: Kovács Lászlóval szerette volna megbeszélni, hogyan lehetne felülvizsgálni a Vásárhelyt érintő kormánydöntéseket, azaz a Hód-Mezőgazda Rt. privatizációját, a dandár megszűnését, és azt, hogyan lehetne befejezni a 47-es négysávúsítását. - Azért érdemes az MSZP-re szavazni, mert 15 éve ugyanazt mondja: Magyarország számára csak az Európai Unió jelenti a biztonságot és a boldogabb jövőt - kezdte beszédét a szegedi Árpád téren Kovács László. Majd így' fűzte tovább mondandóját: nem érdemes olyan pártra voksolni, amely az unióval kapcsolatosan hol ezt, hol azt mondja, sündisznó állásból ugyanis nem lehet hitelesen képviselni az érdekeket Brüsszelben és Strasbourgban. Az európai parlamenti választási kampány hangneméről szólva közölte: ott tartunk, mint 2002-ben a két választási forduló között. „A Fidesz, amely ellenségnek és nem politikai versenytársnak tekinti a szocialistákat, képtelen vádakkal illet minket" - hangsúlyozta a pártelnök. Hozzátette: mindenki le tudja mérni az életkörülményeinek változásából, hogy a kormány vagy az ellenzék mond igazat. Kovács szerint Orbán Viktor vállalta volna az EP-választások előtti nyilvános vitát, ha biztos lenne állításainak igazában. - Az ellenzék vezére vasárnap azt mondta híveinek a Műegyetem előtt: „Legyenek szelídek, mint a galambok, ha kell, legyenek ravaszak, mint a kígyó!" Szerintem a kígyó nem ravasz, hanem álnok. Ne engedjünk az álnokságnak! - zárta szónoklatát Szegeden a szocialisták elnöke. Makón a Hagymaház előtti téren Kovács egyebek mellett azzal érvelt a szocialista képviselőjelöltek mellett, hogy azt mondta: az ország fejlődését az szolgálja, ha az európai parlamentben dolgozó képviselők és a kormány szót értenek egymással, tudnak közös célokért összehangoltan dolgozni. Orbán Viktor Szentesen Fotó: Tésik Attila A nemzeti petíció azt kéri, amit az MSZP a korábbi választási kampányában megígért. A választás után kötött szerződést nyíltan szegte meg a kormány jelentette ki Orbán Viktor tegnap este Szentesen megtartott választási nagygyűlésén. A Fidesz-MPSZ elnöke közel kétezer hallgatója előtt arról beszélt, hogy az európai parlamenti választáson fölényes választási győzelemre számít. A volt kormányfő a szentesi fórumon azt mondta: az MSZP számára nem az volt a feladat, hogy másszon meg egy irdatlan magas hegyet, melyen azelőtt magyar soha nem járt, hanem az: méltóztassék felsétálni egy dombra. Jelenlegi kollégájának munkáját bírálva elmondta, a nemzeti petíció öt kérése mind olyan tartalommal bír, mely szerepelt két éve a szocialista párt választási ígéreteiben. A szerződést, mely a parlamenti választásokkal létrejött, nyíltan szegte meg a kormány. Az 1 millió 200 ezer aláíró véleményét megerősítve úgy fogalmazott: mára Magyarország a bizonytalanság országa lett, melyben félteni kell az otthont, a fizetést, a munkát - ez utóbbi pedig nem baloldali kategória. Orbán elmondta, hogy találkozott már minden uniós ország miniszterelnökével, de közülük egy sem akadt, aki a magyarok gondjait akarta volna megoldani. Az európai uniós választás szerinte ezért számunkra azt is jelenti, hogy a hazai közélet más körülmények között is folytatódik, miközben a problémáink ugyanolyanok, s ugyanúgy megoldásra várnak. A volt miniszterelnök szerint riasztóak és megdöbbentőek azok az újsághirdetések, amelyeket az MSZP jelentet meg a magyar napilapokban. A Fidesz elnöke utoljára két évvel ezelőtt járt a Kurca-parti városban, most kétszer annyian hallgatták. A két órán át tartó, műsorral színesített választási nagygyűlésen a volt miniszterelnök mellett helyi politikusok is szerepeltek. Farkas Sándor országgyűlési képviselő kijelentette: a magyar földet nem szabad feláldozni a globalizáció oltárán. Becsey Zsolt, a párt képviselőjelöltje szerint a június 13-i választás bizalmi szavazás lesz, a választópolgárok arról döntenek: ki képviseli jobban Európában az országunkat. A válasz szerinte benne van a kérdésben. BLAHÓ GABRIELLA A negatív kampány visszaüt Az EP-választás belpolitikai üzenete Közpénzen megtartott közvélemény-kutatás a parlamenti ciklus felén. így összegezte a június 13-i európai parlamenti választások belpolitikai lényegét a politológus, mikor arról kérdeztük: hogyan is készülünk mi, magyarok az első EP-voksolásra. Egyébként az Európai Parlament intézményét csak minden hatodik-hetedik magyar isAz Európai Unió (EU) polgáraként először vesz részt voksoláson az, aki június 13-án a szavazóurnákhoz járul az európai parlamenti (EP] képviselő-választáson. Az EP-választásra hangoló kampány értékelése mellett a részvételi arányokat és a választási esélyeket latolgattuk a Szegedi Tudományegyetem két politológusával, Kovács László Imrével és Löffler Tiborral. A kampány a pártok közötti belpolitikai vitapontokat rajzolja föl, nem arról tájékoztatja a választót, hogy mely csoport milyen Európa-politikát támogat - jelentette ki Kovács. A kampány hangneméről mindkettőjüknek az a véleménye, hogy a választó ingerküszöbétől függ, mit tart elfogadhatónak, s mit sértőnek vagy bántónak. Hangsúlyozták: a negatív kampány visszaüt. A magyar pártrendszer jövője szempontjából jelzés értékű a június 13-án kialakuló erősorrend - vélte Kovács. Kiderül ugyanis, hogy a magyar országgyűlés négy pártja talpon marad-e az EP-választás jelentette versenyben, vagy csak a két nagy erő kap bizalmat. A részvételi arányok és esélyek latolgatásakor Kovács László Imre leszögezte: az EU eddigi 15 tagállamában többnyire alacsony részvétel mellett zajlanak az EP-választások, ugyanakkor az első, az 1979-es voksolás az urnák elé vonzotta a választók jelentős többségét. Magyarországon most választunk először EP-képviselőket, ugyanakkor - részben a kampány hatására - a hatalmi ciklus félidején megerősíthetjük vagy megváltoztathatjuk 2002-es voksunkat. Ilyen okok miatt a politológus szerint Magyarországon most a választáson való részvételi hajlandóság 30-tól 60 százalékig terjedhet. Más pártoknak kedvez az alacsony, és más pártoknak a magas választói aktivitás - utalt a finomságokra Kovács. Előzetes számításai szerint az MSZP a választók 35-40 százalékának részvételével is elégedett lenne, az MDF és az SZDSZ, valamint a kisebb pártoknak az ennél is alacsonyabb, míg a Fidesznek az 50 százalékosnál nagyobb választói aktivitás az érdeke. A mandátumok pártok közti megosztásának is csak belpolitikai üzenete van - jelentette ki mindkét politológus. Az EU jövője szempontjából mindegy, legfeljebb az EP-frakciók közötti új erőviszonyok kialakulása miatt lényeges, hogy Magyarország 24 képviselői helye két, vagy több párt között oszlik-e meg. Az Európai Parlament működését a magyarok többsége nem ismeri - derítette ki egy tavalyi közvélemény-kutatás. Csak a megkérdezettek 15 százaléka válaszolt igennel a kérdésre: Hallott-e az EP-ről? A többség, a megkérdezettek 62 százaléka nem ismeri az intézményt, melynek képviselői választói akaratot is közvetítve - például az uniós alkotmányról szóló vitában befolyásolhatják: milyen legyen a jövő Európai Uniója. Ú.I. Negatív üzenet PANEK SÁNDOR Ahogy már a kampányetikai kódex aláíráskor számítani lehetett, teljes gőzzel beindult a negatív kampányolás, érthetőbben: egymásnak ugrott a két nagy párt. Ezen a stádiumon a 2002-es parlamenti választások kampánya is átesett, mégpedig úgy, hogy azt követően mindkét fél a másikat tartotta a lejárató kampányhúzások főkolomposának: ebből a helyzetből alakult ki az árokásás-árokbetemetés terméketlen vitája. Vessünk hát egy pillantást ilyen szemmel a mostani kampányra. Kovács László pártelnök hétvégi beszéde szerint pedig a Fidesz győzelme esetén két éven át nem lenne nyugalom az országban, Medgyessy Péter pedig Debrecenben az ellenzéktől félti az ország békéjét. Az MSZP kampányértekezlete előzőleg háborúhoz hasonlította a kampányt, újabban pedig a szocialista párt fizetett hirdetést tett közzé a lapokban (egy eléggé horrorisztikus és sötét propagandakorszakot idéző dizájnnal), amelyben „fideszes hazugsággyárról" beszél. A párt televíziós hirdetésében különféle emberek mondják el, hogy a többiek (értsd: az ellenzék) csak beszélnek, s ezért kell az MSZP-re szavazni, mert az még dolgozik. A reklám az ellenzéki pohtikai szerepeket illető üzenete alapján akár a kádári időkben is készülhetett volna, s meglehetősen alattomosan veszi célba azokat az embereket, akiket éppen akkor zártak el a demokratikus gondolkodás forrásaitól. Az MSZP ezekkel a negatív üzenetekkel a Fidesznek arra törekvésére igyekszik reagálni, hogy a kampányban a kormány ígéretei, eddigi tevékenysége legyen a fő téma, eközben pedig folytatja a modernségről, európaiságról szóló retorikát is. A másik oldalon a Fidesz már kezdettől, a nemzeti petíció elindításával a kormány tevékenységét vette célba. A kampány itt is pozitív-negatív munkamegosztással működik: Schmitt Pál, az uniós hsta vezetője rendre utal az erkölcsös és etikus kampányra, Orbán Viktor pedig egy nyitott polgári jövőkép erősítéséről beszél, miközben a pártnak az uniós választásban kevésbé érintett vonala a beígért gáz- és gyógyszerár stoptól a Medgyessy-fiú brüsszeli lobbicégéig minden alkalmat megragad a kormánybírálatra. A Fidesz is megjelentette negatív anyagait; áruházi direkt marketinges lapokhoz hasonlító szóróanyagában áremeléseket tulajdonít ellenfeleinek, feltüntetve az MSZP és az SZDSZ nevét, míg a kiadvány terjesztőjét csak eldugott kisbetűs szöveg fedi fel. A Fidesz-kampány e vonalának célja elsősorban a politikailag ingadozó, ám nagy számú választók megszólítása, szemben az MSZP-vel, amelynek - alacsony választási részvételre számítva a müitáns baloldah tábor aktivizálása a fontos. A negatív kampány alól a kisebb pártok sem kivételek: az SZDSZ miközben zászlaján a toleranciát és az esélyegyenlőséget lobogtatja, az uniós támogatások kapcsán tendenciózusan állítja szembe a városokat a vidékkel, az MDF pedig Dávid Ibolya révén a két nagy párt szövetkezéséről szóló gyanúsítással szeretne kiemelkedni a politikai halványságból, s normális pohtika helyett normális Magyarországot ígér. Fiktív címről került a szegedi Metró áruházba Ismeretlen maradt a fokhagymaszállító Folytatás az 1. oldalról A helyi taxisok a megyeszékhely közigazgatási határán belül nem ismernek másik Vásárhelyi utcát, azaz nyilvánvaló, a cím fiktív. Az általunk megkérdezett hagymások, sőt Füleki László, a makói székhelyű Országos Hagyma Terméktanács elnöke sem ismer ilyen nevű vállalkozót. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 8272004. (V. 11.) FVM rendelete 2. paragrafusa szerint az áru mindenkori birtokosa, tehát jelen esetben a Metró áruház felel az áru minőségéért. A Metró Holding Hungary Kft. szegedi áruházának igazgatója tegnap egész nap tárgyalt, de azt a titkárság egyik munkatársával megüzente: hagymaügyben nem akar nyilatkozni. így sem tőle, sem az áruházlánc budaörsi központjában nem kaphattunk választ arra, hogy egyáltalán ki a valós forgalmazója az általuk reklámozott, vitatott minőségű és osztályú hagymának. A lapunkban ebben az ügyben már megszólaló makói nagytermelő és felvásárló, a Statívum Bt. egyik tulajdonosa, Mágori Józsefné már 30 éve jelen van a hagymapiacon, mindenkit ismer, de Balogh Istvánról ő sem hallott. Füleki László tegnap azt is elmondta lapunknak, hogy nekik ilyen esetekben nincs sok lehetőségük, ami van, azzal, mint már korábban is, éltek: a Metró által forgalmazott hagyma miatt bejelentést tettek az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Csongrád Megyei Központjánál, valamint a fogyasztóvédelemnél. A vizsgálatok részeredményei egy-két napon belül elkészülhetnek. A Köteles és Társai Kft. egyik tulajdonosa és vezetője, Köteles Lászlóné kérdésünkre, miért kjnai fokhagymát forgalmaz a hagyma hazájában, azt válaszolta: november óta nincs magyar fokhagyma, őket pedig szerződés kötelezi a szállításra, ezért kényszerülnek importra.A társaság vezetője arra nem akart semmit mondani, hogyan lehet 299 forintos áron I. osztályúként el-, adásra kínálni a szemmel láthatóan méreten aluli árut, ráadásul úgy, hogy a beszállító címe nem valós. ARK0RKEP A Metró Holding Hungary Kft. szegedi áruházában tegnap az előző napokban kínált Balogh-féle fokhagymakötegekről eltűntek a címkék. A szegedinek jelölt kereskedő 299 forintos terméke mellett a ferencszállási székhelyű Köteles és Társai Kft. I. osztályú, kínai eredetű fokhagymája félkilós kiszerelésben 332 forintba került. A Tesco Áruházban a makói Zöldség Centrum Kft. csomagolásában^ szintén kínai, de II. osztályú hagyma háromdarabos fűzérben 99 forint volt. A Corában egy kilogramm I. osztályú hagyma ömlesztve 499, a Mars téri piacon 450-500 forintba került. Az utóbbi helyen tegnap darabra is lehetett vásárolni fokhagymát egy fej magyar „eredetűt" 85. egy fej kínait 20 forintért kínáltak.