Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-26 / 148. szám

4 •AKTUÁLIS" SZOMBAT, 2004. JÚNIUS 26. Felavatták a deportált szegedi zsidók emlékművét a téglagyári gyűjtőtábornál Figyelmeztetés az obeliszk A szegedi és a Szeged környéki zsidóság deportálásának 60. évfordulóján emlékmű­vet avattak tegnap a Cserzy Mihály ut­cában, az egykori téglagyári gyűjtőtábor bejáratánál, majd emlékülést tartottak a városházán. MUNKATÁRSUNKTÓL „Ti vér voltatok Ábrahám fajából, / Ezért hal­tatok vértanú halált, / Ezért égtetek iszonyú máglyákon, / És hamvatok a légben szerte­szállt." Gergely Judit verse azon a Dávid-csil­lag alakú talapzatra emelt, fekete gránitból készült obeliszken olvasható, amit tegnap Botka László polgármester és Lednitzky And­rás, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke avatott fel az egykori téglagyári gyűjtőtábor bejáratá­nál, a Cserzy Mihály utca 30. számmal szemben, az úttest közepén lévő forgalom-el­terelő szigeten. Az 1944-es eseményekre emlékezve a pol­gármester Brechtet idézte: „Nem szabadul meg a múlttól az, aki elfelejti." Végül a négy­ezer szegedi polgár egyikeként 90 évesen el­hurcolt tudós rabbi, Lőw Immánuel szelle­mében az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Az ünnepség végén az önkor­mányzat és a zsidó hitközség képviselői he­lyezték el a megemlékezés virágait az obe­liszknél. A zárásul felcsendülő Szózat hang­jai alatt sok idős vendég a könnyeit törölte. EVF0RDUL0S PROGRAMOK A Szegedi Zsidó Hitközség székházában ma 15 órától a Párizsban élő Fejtő Fe­renc íróval, publicistával rendeznek ta­lálkozót, 20.30-tól ugyanott Klein Judit énekes és Goldberg Róbert zongoramű­vész fellépésével klezmerest kezdődik. Vasárnap 11 órától emlékező gyászisten­tiszteletet tart Markovics Zsolt szegedi főrabbi a zsinagógában, köszöntőt mond Lednitzky András. Az áldozatokra Botka László polgármester, valamint a történel­mi egyházak képviselői emlékeznek. 15 órától a Belvárosi moziban, a Filmtéká­ban Bubryák István és Radó Gyula három dokumentumfilmjét vetítik, 18 órától a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta ad koncertet a zsinagógában. Botka László és Lednitzky András leplezte le az emlékművet Fotó: Schmidt Andrea Lednitzky András a városháza házasság­kötő termében a holokauszt áldozatairól rendezett emlékülésen is hangsúlyozta: az önkormányzat által felállított emlékmű­nek nem az elrettentés, hanem az okulás, a figyelmeztetés a célja. Molnár Judit törté­nész Volt egyszer egy közösség címmel tar­tott előadásában részletesen szólt 1944 jú­liusának tragikus eseményeiről, az oda ve­zető útról, a magyar hatóságok példátlan „hatékonyságáról". A holokauszt túlélői ­köztük Bárdos Pál és Kármán György - sze­mélyes emlékeikről szólva hangsúlyozták: ezt nem nekik, az érintetteknek, hanem a magyar társadalomnak kellene kibeszél­Különleges vállalkozások sorsa a megyében Árnyak a magyarok falán és világparkján A Magyar megmaradás fala és a Magyarok Világparkja projektet a nemzeti érzésekre alapozva indították útjára kitalálóik Csongrád megyében. A gránitlap-árusító és az emlékfaültető vállalkozás meghiúsulni látszik. A fal még áll Ópusztaszeren, a park azonban már teljesen elvadult a dóci határban. KÖRKÉP ALGYÓ. Napfordulós ünnepet rendeznek ma a tájház udvarán. Délelőtt 10 órától gyógy- és vadvirággyűjtéssel indul a program, majd kézműves játszóházzal folytatódik. Az összegyűjtött növényekkel díszítik fel a szentiváni kaput. A gyermekek elkészítik az úgynevezett rutafát, virágkoszorúkat fonnak, ntajd megrakják a máglyát. Este hét órától a Térszínház társulat tagjai óriásbábokkal bemutatják a Bakarasz király című darabot. Kilenc órakor meggyújtják a tüzet, s közben hastáncosok szórakoztatják a közönséget. Ezt követően tüzes rituálékkal gyógyítják a szellemet és a lelket. A Westair zenekar segítségével pedig táncházzá alakul a tájház udvara. A mulatságon kemencében, parázson sült ételeket szolgálnak fel. KISKIJNDOROZSMA. Folytatódnak a hatodik dorozsmai napok programjai. Ma délelőtt 10 órától sakkszimultánt játszik a művelődési házban Mádl Ildikó nagymester a vállalkozó szelleműekkel. Délután 3-tól citcrástalálkozót szerveznek a kultúrházban. Este 6-tól pedig könnyűzenei koncertekre várják az érdeklődőket. Sasvári Sándor énekes fél 9-kor lép fel, majd hajnalig nosztalgiabulin táncolhatnak a vendégek. Holnap délelőtt 9 órától ünnepi szentmisét rendeznek a templomban, ntajd a művelődési házban délután 3 órakor találkoznak a településről elszármazottak. RÚZSA. A teleház elől ma este 7 órakor indul az a különbusz, mely az érdeklődőket viszi a kiskunmajsai strandra éjszakai fürdőzésre. SZEGED. Lepkehétvégét rendeznek a Szegedi Vadasparkhan. Az érdeklődőket ma egész nap, illetve holnap délelőtt várják a szervezők. A látogatók hazai és távoli tájakról származó különleges lepkéket nézhetnek meg. A programot különféle előadások színesítik, melyeket a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai tartanak ma délelőtt tizenegy és délután kettő, valamint holnap délelőtt 10 órakor. Ma este 10 órától pedig éjszakai lepkemegfigyelést szerveznek a parkban. TISZASZIGET. Tizenkét órás csocsóversenyt szerveznek ma este 8 órától az IQ Sziget rendezvényházban. Az első három helyezett páros tárgyjutalomban részesül, valamint külön díjazzák a legjobb tiszaszigeti csapatot is. ZSOMBÓ. Aratóünnepet rendeznek ma a községben. Délelőtt 10 órakor a művelődési házban átadják a díszpolgári címet, köszöntőt mond Botka László országgyűlési képviselő. Tizenegy órakor Monori Gyula, a művelődési ház igazgatója megnyitja a helyi amatőr művészek alkotásaiból álló kiállítást. Az aratók délután fél 3-kor indulnak a gabonaföldre, ahol learatják a termést. A kévéket behordják a polgármesteri hivatal udvarára, majd fél 6-tól régi géppel kicsépelik. Az aratókat Faragó M. Vilmos polgármester fogadja. A művelődési házban helyi kulturális csoportok lépnek fel este fél héttől, majd 8-tól Maksa Zoltán humorista szórakoztatja a közönséget. A helyi énekesek műsorát Zsédenyi Adrienn koncertje követi, ntajd utcabál zárja az aratóünnepet. Az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékpark főbejáratával szemben áll a Magyar megmara­dás fala, mely Sz. Lukács Imre ötletgazda szerint szigorúan pártsemlegesen építi önmagát. Ami annyit jelent, hogy „az em­lékfal adakozásból és a befizetett téglajegyekből épül, tiszta kezek­kel és tiszta szívvel". A vállalko­zás honlapján a nemzeti trikolór­csík alatt feketén-fehéren ott áll, mennyiért adják a 37X22 centi­méteres, falba építhető gránitla­pot az önkormányzatoknak, a cégeknek és a magánszemélyek­nek. A nyugatra szakadt magya­roktól háromszor annyit kérnek. Nem házal a fallal Sz. Lukács lapunknak elmond­ta: nem azért találta ki a Magyar megmaradás falát - amiből 1995, az alapkő letétele és meg­szentelése óta már tíz áll -, hogy abból megéljen, ő ezt nemzeti ügynek tekintette és tekinti ma is. Ennélfogva visszautasítja azt, hogy a falat bárki is blöffnek titu­lálja. Azt elismerte, hogy az utóbbi években „kisebb lángon égett az ügy", de az azért volt, mert hosszabb ideig betegeske­dett. Most viszont - ahogy mondta - „újra felpiszkálja a tü­zet". A gránitlap a megrendelő tulaj­donába és a falba kerül, a tízhek­táros terület tulajdonosa, a DAM Kft. pedig vállalja, hogy harminc évig díjtalanul gondozza az em­léklapot, amelybe kérésre belevé­sik a név mellé az illető lakhely­ének címét, születési dátumát és foglalkozását is. A kilenc eszten­dő alatt több mint ötszáz gránit­lap és negyvenkét városcímer ke­rült fel a falra. Utóbbiakért 200 ezer forintot kell fizetniük az ön­kormányzatoknak. Az emléklap­ért 70 ezer forintot kell leszur­kolni. „Mindegy, milyen kor­mány volt, lesz, a fal állni fog" ­hangsúlyozta Sz. Lukács Imre, megjegyezve: nem akar se jobbra, se balra házalni a vállalkozással. Az ötletgazdának természetesen más tervei is vannak a tíz hektár­ral, amiből hetet szeretne belte­rületbe vonni és építési telekként értékesíteni, ám rosszakarói ­ahogyan fogalmazott - ott tesz­nek neki keresztbe, ahol tudnak. Legyen egy fád a hazádban! A Magyarok Világparkját 2000-ben hozták létre Dóc hatá­rában azzal a céllal, hogy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba látogatóknak pihe­nési lehetőséget biztosítsanak, illetve emlékfaültetéssel erősít­sék a szülőföldhöz való kötődést. A „Legyen egy fád a hazádban!" szlogen egyaránt szólt a határon inneni és túli magyaroknak, de leginkább az utóbbiaknak. A vi­lághálón kínált tölgy, platán és fűzfa ültetési költségét 14, illetve 25 ezer forintban határozták meg. Jóllehet a hetvenhektáros terület tulajdonosai komoly hasznot reméltek a faültetésből, az csupán protokolláris esemény szintjén maradt. Az ismert em­berek, politikusok, sportolók, ze­nészek csak a nevüket adták, pénzt azonban nem fizettek a fá­ért és a gravírozott névtábláért. Elvadult terület a határban A tulajdonosok két év alatt több mint húszmillió forintot költöttek a parkra. A faültetésből - amit nem egy esetben 35 fokos kánikulában tartottak - hasonló összegre számítottak, de csak száz-egynéhányezer forint folyt be a kasszába. A parkban mint­egy háromszáz fát ültettek el másfél év alatt. Emlékfát állított itt többek között Pitti Katalin operaénekes, Bródy János zene­szerző, Deutsch Tamás volt sportminiszter, valamint a Besti­ák és a C'est la vie együttes is. 2002 őszén - amikor a parkban már kötésig ért a gaz és a fák egy része is kiszáradt - Szőke Bálint, a terület egyik tulajdonosa azt Remix csak mától MUNKATÁRSUNKTÓL A Városházi Színházi Esték ren­dezvénysorozatában tegnap este a szakadó eső miatt elmaradt Ve­rebes István Remix, avagy a há­rom nagylány című darabjának bemutatója. A székesfehérvári színház társulata így ma, vasár­nap és hétfőn este, valamint a jú­lius 29-i esőnapon, továbbá júli­us 1 -jén, 2-án és 3-án is játssza a zenés komédiát a szegedi város­háza udvarán. - Verebes Istvánt arra kértem, a három remek színésznőnek, Kál­lay Ilonának, Drahota Andreának és Voith Áginak írjon egy darabot. Hihetetlenül szellemes, fordula­tos komédia született, ami mind­hármuk számára igazi jutalomjá­ték. A Remixet tavaly ősszel mu­tattuk be és huszonhét telt házas, pótszékes előadást játszottunk már belőle - mondja Szurdi Mik­lós, a produkció rendezője, aki szerint ki kell használni, ha egy társulat kiváló tapasztalt, idősebb művészekkel is rendelkezik, építe­ni kell rájuk, mert imádja őket a közönség. A színészet attól is függ, ki, mennyit élt meg. Szurdi állítja: Kállay Ilona például hetven fölött is szellemi és fizikai ereje teljében lép színpadra, és minden monda­tából az élet bonyolultsága és egy­szerűsége sugárzik. Kanadai kapcsolat Együttműködési megállapodást kötött a szegedi egyetem rektori hivatalában Szathmáry Emőke, a kanadai Manitoba Egyetem ma­gyar származású elnöke és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegye­tem rektora. Az egyezség értelmé­ben közös oktatási és kutatási programokat dolgoznak ki, okta­tóik és hallgatóik számára lehető­séget biztosítanak a kölcsönös ta­pasztalatgyűjtésre, ezenfelül kuta­tási és oktatási dokumentumok cseréjéről is határoztak. nyilatkozta lapunknak, hogy leg­később 2004-ig megépítik a pan­ziót és a faházas kempinget a Magyarok Világparkjában. A több száz millió forintba kerülő üdülőközpont létrehozása egyéb­ként már az eredeti tervekben is szerepelt. A terület tulajdonosait, Szőke Bálintot és Török Tamást több napig kerestük, de nem sikerült velük beszélnünk. Információ­ink szerint a terület teljesen elva­dult, a fák kiszáradtak. A Magya­rok Világparkja projekt csúfos véget ért. SZ. C. SZ. Archív fotónkon az egykori kisgazda vezető, Liebmann Katalin újságíró mond lelkesítő beszédet a megmaradás falánál Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom