Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-24 / 146. szám

CSÜTÖRTÖK,'2004. JÚNIUS 24. •MEGYEI TÜKÖR* 11 Csodaosztály a Radnótiban A közgyűlés dönt a kedvezményezettek köréről A preferáltak eltérő bérleti díjat fizetnek Jogos a büszkeség bizonyítványosztáskor KÉTSZINTŰ ERETTSEGI Az új, kétszintű érettségi már érinti a mostani tizedikeseket, ideje eldönteni, ki miből tesz emelt szintű vizsgát. A 10. m minden tagja megtartja az emelt szintet matematikából, valamint fele-fele arányban választották a fizikát és a történelmet. Az érettségiig pedig gond nélkül veszik az akadályokat: például többen olyan nyelvvizsgát tesznek, amely még ebben az évben helyettesítheti az emelt szintű érettségit. Mintegy ötven, közszolgálatot ellátó, preferált szervezet működik jelenleg Szegeden. Ezek kedvezményes áron bérelnek helyiséget az önkormányzattól. Az egyik civil szervezet vezetője méltánytalannak tartja, hogy a város két év alatt négyszeresére emelte a bérleti díjukat. Az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadását közgyűlési rendelet szabályozza. Gila Ferenc, az önkormányzat városrendezési, tulajdonosi és lakásügyi bizottságának szocialista elnöke lapunknak elmondta: míg a korábbi ciklusban a polgármester egy személyben, addig a jelenlegiben a képviselő-testület határoz arról, hogy mely civil egyesületet, alapítványt, karitatív tevékenységet végző szervezetet és közszolgálatot ellátó önkormányzati intézményt nyilvánít preferáltnak. Ugyanígy a közgyűlés - egyedi elbírálás alapján - dönt a helyiségbérleti díjakról is. Gila hangsúlyozta, hogy korábban több olyan szervezet is volt, amely ingyen vagy nagyon kedvezményes áron kapott helyiséget a várostól. SzeCSENÖES BELETÖRŐDÉS 11 Az egyik civil szervezet vezetője aki azért nem vállalta nevét, mert nem akar konfliktusba kerülni az önkormányzattal - elmondta, hogy két év alatt négyszeresére nőtt a bérleti díjuk, amit méltánytalannak tart. Szerinte mások is hasonló cipőben járnak, de nem mernek szólni, mert ha leszakadnak a városi köldökzsinórról, még roszszabb helyzetbe kerülnek. Úgy véli. ha az önkormányzat tovább emeli a bérleti díjat, ellehetetleníti a civil szervezeteket. rinte így történhetett meg az, hogy a korábbi városvezetéshez közelállónak mondott alapítványok, egyesületek grátisz vagy fillérekért jutottak irodahelyiséghez. Ezen változtatott a szocialista-szabad demokrata többségű képviselő-testület, mégpedig oly módon, hogy ma már minden preferált szervezetnek a bérelt helyiség után havonta négyzetméterenként 50 és 500 forint közötti összeget kell fizetnie. Ez érinti az önkormányzati intézményeket is, amelyeknek korábban nem kellett bérleti díjat fizetniük. A városi költségvetésű intézményeknél - például Bartók Béla Művelődési Központ, Kövér Béla Bábszínház, Humán Szolgáltató Központ, Szegedi Nemzeti Színház - egységesen 50 forint bérleti díjat állapított meg négyzetméterenként a közgyűlés. Más preferált bérlők ennek az összegnek a többszörösét fizetik havonta. Gilától megtudtuk: a preferáltak köréből idővel több olyan gazdálkodó szervezet, országos hatáskörű intézmény - Országos Mérésügyi Hivatal, Progress Alapítvány, VATI Magyar Regionális és Urbanisztikai Kht., FVM Agrármarketing Centrum Kht. is kikerült, amelyek korábban ingyen vagy kedvezményesen béreltek irodát a várostól. A bizottság elnöke szólt arról is, hogy korábban a helyiségbérletek után évente mintegy 60 millió forint áfát fizetett be az önkormányzat az adóhatóságnak. Jelenleg a preferált szervezetek állják a bérleti díj után járó általános forgalmi adót is. A közgyűlési rendelet értelmében a pénteki ülésen a képviselő-testület felülvizsgálja a preferált szervezetek körét. sz. c. sz. Matematika, fizika, kémia, informatika, ékes beszéd, sport, zene területén jeleskednek a Radnóti Miklós Gimnázium 10. m osztályának tanulói. Országos versenyeredmények egész sora szegélyezi a Radnóti csodaosztálya eddigi útját. A kezdődő nyári szünet lázában bohóckodó eleven társaságot túlharsogva kezdte a bizonyítványosztást Mező Tamás osztályfőnök és fizikatanár a 10. m-ben. A tanév végi érdemjegyekhez is kötődő, bámulatra méltó eredmények igazolják, nem véletlen, hogy a „csodaosztály" a Radnóti 10. évfolyamos matek tagozatosainak állandó jelzője. A Szőkefalvi Nagy Gyula Emlékversenyen a 10. m-ből négy ifjú matematikus végzett holtversenyben a dobogó legfelső fokán, a maximális pontszámok között ugyanis már nem lehetett különbséget tenni. E versenyen egyébként senki nem távozott csalódottan: az a tizenegy diák, aki elindult a versenyen, dicsérettel a zsebében térhetett haza. Az Arany Dániel matematikaversenyen az itteni radnótisok szerint illik elindulni. Idén a második helyezés Jankó Zsuzsannáé, a harmadik Kormányos Balázsé lett, őket a sorban Magda Gábor és Szilágyi Csaba követte. Az osztályfőnök szerint a fizika egy kicsit a matek „húzóágazata", a kettő kiegészíti egymást, így diákjai a szilárd matematikai alapokkal felvértezve csaknem könynyűszerrel jeleskednek a fizikaversenyeken is. Az idén ebből az osztályból hatan jutottak a Budó Ágoston fizikaverseny döntőjébe. Az informatika szintén közel áll a szívükhöz: a Gábor Dénes-versenyen első, a Nemes Tihamér-versenyen második lett Incze Attila. Kormányos Balázs első helyezettként jutott ki a Nemzetközi Diákolimpiára, melyet júliusban Lengyelországban rendeznek majd meg. Vőneki Balázs tizenhat évesen saját fejlesztésű programjával nyert értékes díjat. Jankó Zsuzsanna neve rendszeresen elhangzik a 10. m-ről szóló beszámolókban: második lett a nemzetközi matematikaversenyen, első helyezettként párizsi utat nyert a Kenguru tesztversenyen. A bizonyítványosztáson nem tudott részt venni, mivel éppen hazánkat képviselő csapat edzőtáborában készül a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiára, ahol angolul kell helytállnia. Bár a reáliák dominálnak e radnótis osztály diákjainak érdeklődési körében, akadnak azért más területen is eredmények. Kurgyis Zsuzsanna furulyatehetségként vonult be a 10. m osztály történetébe, Weisz Tamás, Dargó Balázs és Somfay Márton pedig sportban teljesített átlagon felül. Szabó Tamás nyelvünk ápolásával is foglalatoskodik: Édes n m H Fotó: Miskolczi Róbert Anyanyelvünk-emlékéremmel büszkélkedhet. Az osztály eredményeit a sok tehetséges gyerek és a kibontakozásukhoz szükséges lehetőségek szerencsés találkozásának tulajdonítja az osztályfőnök. A 10. m-esek nevetve mesélték, hogy már csak azért is továbbjutnak egy-egy versenyen, hogy elegen legyenek az ultizáshoz az úton, mikor a döntőre utaznak. Az osztályban jelenlévő egészséges versenyszellem - saját bevallásuk szerint - inkább inspirálja, mint nyomasztja őket. A matek tagozatos osztályban kialakult egy jó légkör: itt a diákok egymást ösztönzik tanulásra, itt nem bélyegzik strébernek és nem közösítik ki a versenyeken jeleskedő tehetségeket. A Radnóti csodaosztályában érték a szorgalom, a munka szeretete és a kitartás. BALOGH FRUZSINA Elismerés a roma tanulók fölzárkóztatásában elért sikerért A Móra-iskolában nem csupán tanítanak Nyáron kézműves-foglalkozást is tartanak Fotó: Frank Yvette A szegedi Móra Ferenc Általános Iskola hátrányos helyzetű, roma származású diákjait speciális módszerekkel és sok türelemmel tanítják meg a tananyag mellett saját kultúrájuk tiszteletére is. A Miniszterelnöki Hivatal a "közelmúltban elismerő oklevéllel tüntette ki a szegedi Kolozsvári Téri Általános Iskola korábbi, és a Móra Ferenc Általános Iskola jelenlegi igazgatóját, „a roma gyerekek szellemi fejlődése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért." A Kolozsvári téri iskolát 1998-ban vonták össze a Móra Ferenc Általános Iskolával. Az egyik kitüntetett Dévai Kálmánná, aki 1998-as nyugdíjba vonulásáig igazgatta a Kolozsvári téri iskolát. A másik oklevelet a Móra Ferenc Általános Iskola jelenlegi vezetője, Szabó Márta kapta, akinek 1974 óta végzett tevékenységét ismerték el. Az igazgatónő különösen fontosnak tartja, hogy a diákok megismerjék a cigányság kultúráját, s legyenek büszkék értékeikre. Az értelmi, szociális és személyes készségeket is fejlesztik. Ez a munka különlegesen fölkészült pedagógusokat kíván. A tanárok szakképzéseken sajátítják el a tanulási és teljesítményzavarok, a viselkedési problémák kezelésének és oldásának módszereit. A tananyagot szinte együtt tanulják a gyerekekkel, többször és többféle megközelíNYARITAB0R II A Móra Ferenc Általános Iskolában a két évvel ezelőtt megnyert Phare-pályázat folytatásaként, a Dél-magyarországi Gyermek és Ifjúsági Alapítvány, mint konzorciumi partner közreműködésével, idén is megszervezték a társadalmi beilleszkedést segítő nyári tábort. Tizenöt gyerek egy héten át önismereti játékokkal, kirándulásokkal. kézműves-foglalkozásokkal töltheti idejét. téssel magyarázzák el a tudnivalókat, a napköziben együtt csinálják meg a leckét. A tanításon túl szocializációs, környezeti, egészségnevelő és művészeti programokkal segítik a gyerekek fejlődését. Figyelnek a diákok szociális hátterére is, enyhíteni igyekeznek a bajokat. Az iskolában félállású szociális munkás és főállású gyermekvédelmi felelős is dolgozik. A sikert jelzi, hogy a továbbtanulási arány javult: a roma gyerekek csaknem mindegyike folytatja tanulmányait valamelyik középfokú iskolában. A másik értékmérő, hogy a cigányságukat korábban nem szívesen vállaló diákokat ma már jó érzéssel tölti el, ha tetszéssel fogadják kiállított rajzaikat és festményeiket, vagy önfeledt táncukkal sikert aratnak. Az iskola tánccsoportja évek óta állandó szereplője a fesztiváloknak, s a Szegedi Nemzeti Színházban megtartott pedagógusnapi ünnepségen föllépésüket vastapssal fogadta a közönség NY. P. Családi perpatvarok, munkahelyi problémák a nép ügyvédjénél Már százan kopogtattak Olyanok megsegítése érdekében szavazta meg a parlament a jogi segítségnyújtó szolgálat létrehozását, akiknek egy-egy vitás ügy elintézése túl nagy anyagi megterhelést jelent. A nép ügyvédje néven ismertté vált intézmény Csongrád megyei irodáját eddig mintegy százan keresték már fel. Vajon hány jogi tanácsra váró fordul napjainkban így a szomszédasszonyához - elmegyek tanácsért az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának Csongrád Megyei Hivatalához? Gyanítom, efféle mondat soha nem hangzik el a jövőben sem. E hosszú nevűre sikeredett intézmény már ma is a nép ügyvédjeként szólíttatik. Mint Festő-Szabó Judittól, a hivatal osztályvezetőjétől megtudtuk, a jogi tanácsadásra szakosodó kis apparátus tagjai ezt csöppet sem bánják, hiszen nem a név a fontos. Sokkal inkább az, hogy a 2004. április elsejével felállított hivatalban megfordulók a nép ügyvédjétől olyan tanácsokat kapjanak, amivel megelőzhető a hosszadalmasabb pereskedés. - Magyarországon nagyon sok olyan ember él, aki anyagi helyzete miatt nem engedheti meg, hogy képzett jogászokhoz forduljon, ha vitás ügye támad - mondta el Festő-Szabó Judit. - A nép ügyvédje szolgáltatást éppen azért hozták létre hazánkban, hogy a hátrányos helyzetük miatt kiszolgáltatott ügyfelek is államilag támogatott és szakszerű segítséget kapjanak jogi lehetőségeik megismeréséhez, jogaik érvényesítéséhez. Megtudtuk: az intézmény felállítása az uniós csatlakozás szempontjából is kikerülhetetlen volt. Ugyanis május elsejétől egyrészt valamennyi uniós tagállam polgára számára biztosítani kell Magyarországon a peren kívüli, másrészt a más tagállamokban folyamatban lévő bírósági vagy hatósági ügyben a Magyarországon tartózkodók számára a jogi segítséget. - Eddig mintegy százan kopogtattak be a szegedi, Tisza Lajos körúti irodánkba a Belvedere-házban számolt be tapasztalatairól az osztályvezető. - Jó részük azt hitte, hogy a jogi tanácsot már tőlünk megkapja az ügyfélfogadáson, holott ez a rendszer másként működik. Eltekintve az egyszerű és jelentős ügyismeretet nem igénylő segítségtől, ügyfeleink problémáival a nép ügyvédje hálózatba bejelentkezett ügyvédek foglalkoznak. Ok az ügy minden részletéről tájékozódnak, kellő alapossággal átnézik az iratokat, s mindezek alapján ismertetik a segítséget kérővel a jogi lehetőségeit, egy-egy döntés várható következményeit. Az ügyvédek elkészítik a beadványokat és egyéb iratokat is. Hivatalunk szerepe az, hogy az állam nevében átvállalja, vagy megelőlegezze az ügyvéd díját. Természetesen csak akkor, ha ennek megvannak a jogszabályi feltételei. S hogy milyen gondokkal fordultak eddig a segítségre várók a nép ügyvédjéhez? Festő-Szabó Judit elmondta: a tanácsot kérők leginkább jelentős ügyekben keresik fel az irodát, holott a segítségnyújtás a mindennapi megélhetés problémáira, így például birtokháborítási, közüzemi tartozási, hatósági, szabálysértési ügyekre is kiterjed. Jellemzők a lakóhelyül szolgáló ingatlan használatával, közös tulajdonának megszüntetésével, nem egyszer végrehajtás során történt elveszítésével kapcsolatos ügyek. Gyakori, hogy egy-egy dolgozó a munkáltatójával felmondása, vagy munkabér ki nem fizetése miatt kerül vitába. Sajnos nem ritka, hogy valaki saját családtagjával szemben kényszerül jogvédelemre. - Szolgálatunk peren kívül minden olyan jogvitás ügyben támogatást tud nyújtani, amelyben a későbbiekben per lefolytatása következhet. Szükség esetén a keresetlevél elkészítését is megoldjuk, ám a nép ügyvédje perben nem képvisel - mondta el Festő-Szabó Judit, aki úgy véli: amennyiben a nép ügyvédje egyre ismertebbé válik, s mind többen élnek e szolgáltatás adta lehetőségekkel, jóval kevesebb ügy kerül majd a leterhelt bíróságok elé. BÁTYI ZOLTÁN KINEK INGYENES? Az ingyenes jogi szolgáltatás csak annak jár - a jövedelmi és vagyoni viszonyokra való tekintet nélkül -. aki rendszeres szociális segélyben, közgyógyellátásban részesül, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát megállapították, netán hajléktalan vagy menekült. Hasonlóan nem kerül egy fillérjébe sem a jogi tanács azoknak, akiknél a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez 2004-ben 23 ezer 200 forint) és nincs jelentős vagyonuk. A jogi szolgáltatás díját az állam állja, ám egy éven belül az összeget vissza kell fizetniük azoknak a rászorulóknak, akiknél a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbér összegét (53 ezer forint) és számottevő vagyonnal nem rendelkezik.