Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-22 / 144. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN NAPI MELLEKLETEK Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU Kiszáradásveszély GYOGY-IR SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2004. JÚNIUS 22. NEM A GÉNJEINK, HANEM AZ ÉLETMÓDUNK ÍTÉL HALÁLRA A géntérkép segít a betegeknek Szenzációs bejelentést tettek nemrég külhoni genetikusok: szinte teljes egészében sikerült feltérképezni az emberi genomot, azaz megalkotni az emberi DNS genetikai térképét. A gének többek között olyan információkat is hordoznak, amelyek szerepet játszhatnak a betegségek kialakulásában. A létrehozott géntérkép alapján lehetséges lesz személyre szabott gyógyszerek megalkotása - mindenféle mellékhatás nélkül. A közelmúltban rendkívüli tudományos eredményként jelentették be az emberi genom feltérképezését, vagyis a hárommilliárd bázispárból álló, és az ember biológiai adottságait, hajlamait meghatározó DNS-lánc bázissorrendjének szinte teljes azonosítását. Személyre szóló gyógyszerek és őssejtek Mint dr. Szabó János, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, a géntérkép megalkotása elsősorban azért jelentőségteljes, mert új alapokra helyezi a diagnosztikát és a kezeléseket: a betegek a jövőben sajáfígenetikai típusuknak megfelelő gyógyszert kaphatnak majd, így elkerülhető a páciensre hatástalan, vagy súlyos mellékhatásokkal járó medicinák szedése, ami még ma is számos haláleset okozója világszerte. Hozzátette azonban, hogy a tudománynak igen nehéz a dolga a több gén összetett hatásának, és a környezeti ártalmaknak együttesen köszönhető kórok - például a rák, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendÉlsportoló és sziámi ikrek: genetikusan hordozott életlehetőségek FOTÓK: MTI szeri megbetegedések - gyógyításában, mivel a gének működés közbeni vizsgálata, és a felelőssé tehető genetikai és környezeti tényezők pontos azonosítása még várat magára. A nem vagy rosszul működő szövetek, szervek helyettesítésére, gyógyítására alkalmas egészséges őssejtek felhasználása sok esetben célravezető lehet, ugyanakkor ez a kutatási terület még igencsak gyerekcipőben jár: az első gyakorlati eredményekre legalább éveket kell még várnunk. A vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a tévhittel szemben egészséges őssejteket nemcsak a csecsemők köldökzsinórvéréből lehet nyerni, hanem minden működő szervből, habár az életkorral és a környezeti ártalmakkal ezek száma folyamatosan csökken. A géntérkép segítséget jelenthet a genetikusan hordozott betegségek és betegséghajlamok megállapításában is - akár már a magzati állapotban is. A genetika erkölcsi korlátai A genetikus kijelentette, hogy - hasonlóan a növények génkezeléséhez idegen eredetű, például állati vagy növényi gének az emberi genomba juttatása, az ellenálló képesség növelésére, vagy bármely más kedvező hatás elérése érdekében egyértelműen a tudományos fantasztikum területére utalható. Hozzátette, ha elméletileg lehetséges is ennek megvalósítása a szinte minden országban tiltott ivarsejt-módosítással, az beláthatatlan következményekkel járna, nem szólva az eljárás erkölcsi vonatkozásairól. A genetikusoknak, mint mondta, egységes etikai állásfoglalásuk van, amely szerint csak a testi sejtekkel összefüggő kísérletek engedélyezettek. Erkölcsi problémaként vetődik fel azonban a genetikai adatok kezelése is, hiszen ezek olyan különleges adatok, amelyek ugyan szükségesek bizonyos orvosi kezelésekhez, ha azonban például egy hitelfelvételi vagy életbiztosítási kockázatfelmérés során illetéktelen kézbe kerülnek, diszkriminálhatják a kérelmezőt. Százötven évig is élhetnénk A szakember rámutatott, hogy nincs szükség az úgymond „tökéletes ember" létrehozására, még ha erre a genetika lehetőséget is adna, hiszen több mint kilencven százalékunk genetikai szempontból teljesen egészséges, sőt a génjeink által hordozott információk alapján akár másfél évszázadig is élhetnénk. A probléma az, hogy a külső és belső környezeti ártalmak, vagyis az életmódunk, táplálékunk és a környezetszennyezésünk a génekbe kódolt betegséghajlamokat felerősítik, így egyre növekszik a korai „degenerációs" betegek száma, elért életkorunk pedig a fejlett orvostudomány dacára egyre többünknél csökken. TOMBÁCZ RÓBERT LOGOPÉDUS ELŐZHETI MEG A NAGYOBB BAJT Ha későn szólal meg a gyermek Azoknak a gyerekeknek, akik későn kezdenek el beszélni másfél-két éves kor helyett például három-négyévesen sok esetben később kialakuló, további gondok is nehezítik helyzetét. A logopédus problémáknak veheti elejét, melyek kezeletlenül a gyermek egész későbbi életére is kihatnának. Az utóbbi időkben egyre több, megkésett beszédfejlődésű gyermekkel találkozik a szakember. Németh Zsuzsanna :Az utóbbi időkben egyre több, megkésett beszédfejlődésű gyermekkel találkozunk FOTÓ: TÉSIK ATTILA Vakáció közben Hogyan kerül a gyermek logopédushoz? Sokszor háziorvos, bölcsődei gondozónő, védőnő, óvónő hívja föl a szülő figyelmét a kései beszédfejlődésre. Miután hallászavar is állhat a jelenség hátterében - s ezt különösen nehezen érzékelik a szülők - legelőször a fül-orr-gégészeti, audiológiai vizsgálatra ír az orvos beutalót, majd, ha szükséges, pszichológushoz, gyermekpszichiáterhez, s csak miután kiderült, mi okozhatja a gondot, következik a logopédus végezte terápia - ismerteti a folyamatot Németh Zsuzsanna. Szülőnek és logopédusnak együtt kell dolgoznia a sikeréit, sok esetben évekig. A szülőnek hetente kétszer el kell hoznia a gyermeket a logopédushoz, illetve otthon a gyerekkel együtt meg kell oldaniuk a „házi feladatot". Bizonyos beszédproblémáknak az is oka lehet, hogy a szülők nem „beszéltetik" a gyereket, illetve a gyerek túl sokat számítógépezik, s a számítógéppel nem szavakban kommunikálunk. A nyári szünidő alkalmat ad a szülőknek arra, hogy fokozottan figyelemmel kísérjék gyermekük beszédfejlődését. - Hűsz esztendővel ezelőtt elvétye akadt egy-egy ilyen eset, most minden évben van - hívja föl a figyelmet a jelenségre Németh Zsuzsanna logopédus. Voltaképpen nem tudni pontosan, minek tulajdonítható a jelenség, föltehetőleg idegrendszeri károsodás lehet ez, amely például szülés közbeni, néhány percig tartó oxigénhiányos állapot következménye, vagy terhesség alatt következett be. Hasonló ahhoz, mint mikor valaki felnőttkorában elveszíti a beszédképességét agyvérzés miatt. Később olvasás-, írás-, számolászavar is társulhat hozzá, illetve a tanulás zavara. E jelenség különben nem függ össze az általános intelligenciával, az IQ-val; magas IQ-jú gyermeknél éppúgy előfordulhat, mint alacsonynál. Miképp lehet segíteni a későn beszélni kezdő gyermeken? Nincs meghatározott terápia, minden gyereknél más-más lehet a helyzet, mutat rá a szakember. Először a beszédértést kell fejleszteni, majd a beszélőkedvet „hozza meg" a logopédus, játékos nyelvi feladatokkal. A nyelvi rendszer bizonyos elemeit, például a toldalékok használatát általában külön tanulniuk kell ezeknek a gyerekeknek. Ami egy ép beszédfejlődésű gyermek számára természetes (például magától értetődően azt mondja, a füzet az asztalon van), azt neki tanulni kell (könnyen azt mondja, a füzet az asztalnál, vagy az asztalról van). A tanítás éveket vehet igénybe, és mire nagycsoportos lesz a gyermek, a logopédus megtanítja olvasni, számolni, megelőzve a később, iskoláskorban jelentkezhető olvasás-, számolászavart. Erre szükség van: nagyon nem mindegy, a gyermek hátránnyal, vagy bizonyos mérvű, időleges előnnyel kezdi-e az iskolát. Egyébként - fűzi hozzá Németh Zsuzsanna - talán az is hozzájárul a megkésett beszédfejlődésű gyerekek létszámának (látszólagos?) növekedéséhez, hogy korábban a szakma még elfogadhatónak találta, ha hároméves korban kezdett el beszélni a gyerek, s most már - éppen azért, mert időközben fölismerték, milyen, súlyos, későbbi jelenséA több hétig nyaralók közül sokak - a tisztiorvosi statisztikák szerint 30-40 százalék pihenését zavarja meg gyomorrontás, hasmenés. Az idegen konyha, a szokatlan ételek, a nem megfelelő higiéné miatti hányások, hascsikarások következtében a szervezet ilyenkor sok folyadékot veszít, amit mielőbb pótolni kell, mert fenyeget a kiszáradás veszélye. A folyadékpótlás fokozatosan ajánlott, az első órákban néhány korty hideg, szénsavmentes (!) ásványvíz, tea tehet jót. Gyerekeknek a szakemberek kamillateát javasolnak (egy-egy csészében csipetnyi cukrot és sót feloldva), kanalanként adagolva, majd kortyolgatva. Tudni kell, hogy a szervezetnek napi legalább 2,5 liter, megfelelő elektrolittartalmú folyadékra van szüksége. A hányással, hasmenéssel „elvesztegetettek" pótlására nagyon jó házi szer, ha egy liter frissen facsart narancslében feloldunk egy kávéskanál sót és egy evőkanálnyi cukrot - s nem mohón, „lehúzva" isszuk, hanem kortyolgatjuk. - A hányó, hasmenéses betegnek folyadékpótlásra ne adjunk tejet! FOTÓ: GYENES KÁLMÁN gek társulhatnak hozzá - a két és fél évet tartják az elfogadható legfelső kornak. Logopédusi segítségre e kor után mindenképpen szükség van - a tünetek föltétlenül enyhébbek lesznek, s nem alakulnak ki súlyos, későbbi hiányosságok. F.CS.