Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-21 / 143. szám

6 «MEGYEI TÜKÖR« PÉNTEK, 2004. JÚNIUS 18. A Nobel-díjas Günter Grass köszöntötte Darvasi Brücke Berlin-díjat kapott Folytatás az 1. oldalról A nagyszabású regény 1999-ben jelent meg Magyarországon, Németországban két évvel később adták ki, és nagy sikert aratott. A díjjal 20 ezer euró is jár, amin az író és a fordító osztozik. A kitüntetéssel ugyan elsősorban A könnymutatványosok legendáját jutalmazták, de Darvasi többi kötetét is - A lojangi kutyavadászok, A világ legszomorúbb zenekara, Szerezni egy nőt - ismeri és becsüli a német olvasóközönség. A Brücke Berlint kétévenként osztja ki a BHF Bank Alapítvány az ösztöndíjakat felajánló, irodalmi programokat, fordítói szemináriumokat szervező berlini Literarisches Colloquiummal és a Porosz Kulturális Örökség Alapítvánnyal közösen. Az elnevezéssel az alapítók a német főváros kultúraközvetítő, híd szerepét kívánták hangsúlyozni. A díjat pénteken este adták át a patinás Altes Museum kupolacsarnokában, ahol a védnök, Günter Grass Nobel-díjas író mondott köszöntőt. A zsűri méltatása szerint A könnymutatványosok legendája a háború által szétszaggatott Közép-Európáról fest barokk körképet. A török hódoltság idején játszódó, több síkon értelmezhető regény úgy mutatja be az erőszakot, a pusztítást, a szerelmet, hogy az időtlenül, bárhol és bármikor értelmezhetővé válik. A díjalapítók az elismeréssel fel kívánják hívni a figyelmet Középés Kelet-Európa irodalmára, mint az európai egységesülés folyamatának formálójára. Darvasi László regényében számos náció képviselteti magát, így éppen ideális arra, amire a Brücke Berlin-díjat kitalálták: a népek közötti „hidak" bemutatására. Elképesztően impozáns, ugyanakkor megható, kedves és barátian szeretetteljes ünnepséget rendeztek, ahol Berlin „nagyágyúi" is jelen voltak - mondta Darvasi tegnap, amikor Berlinben sikerült telefonon utolérnünk. - Günter Grass köszöntőjében elsősorban a fordítás nehézségeiről beszélt. Ez a regényem öt évvel ezelőtt született, azóta már rengeteg mást írtam, ezért kicsit távolinak tűnik. Furcsa, hogy az ünnepségen olyan érzésem volt: az az ember, aki a díjat átveszi, nem ugyanaz, mint aki a regényt írta. Fontosnak tartom, hogy a németek folyamatosan respektálják a kortárs magyar irodalmat, így erős magyar jelenlét érezhető a német kulturális életben. Azt mondták, ezzel a díjjal engem is felzárkóztatnak a már elismert, nagy magyar írók mellé. Jó dolognak tartom, hogy mindig találnak valakit, akit szerepeltetni lehet, akinek a köteteit kiadhatják. • Darvasi László szerdán délután fél 6-tól a szegedi Somogyi-könyvtárban találkozik az olvasóival. A bibliotéka első emeleti folyóirat-olvasójában Bombicz Attila irodalomtörténész beszélget vele a díjról, valamint az idén megjelenő új köteteiről. HOLLÓSI ZSOLT A rózsaünnepre több mint tízezren látogattak el Sziromeső hullott a hétvégén Szőregre * % r 'Jt^JÉlCj^íM - >< ^psvv^ * V. , 1 i r ». , HM ÍÍK » 4 * 1 » ¡§ * ; V J^t* « ¡f?$r!5 •ír Hp i í k . .4 * i .hp ' i .tjkjj " V ' tó w v4 ű^l •*• p t 13 Felvonulók, nézők, szirmok Fotó: Katnok Csaba Folytatás az 1. oldalról Amerre haladt a menet, rózsaszirmok ezrei borították az utcákat. - Kell egy nap, amikor a térség rózsásai ünnepelhetnek, hiszen egész évben azon fáradoztak, hogy mind a hazai, mind a külföldi piacot ellássák növényeikkel - nyilatkozta Újhelyi István szegedi szocialista országA LEGSZEBB ELŐKERT H A szokásokhoz híven az idén is díjazták Szöreg legszebb előkertjét. • A zsűri nem csupán a szépséget és a rózsákat nézte, hanem azt is, hogy a tulajdonos mennyire gondozza kertjét, illetve ügyei-e portája rendbetételére is. Szombaton késő este - a koncertek szünetében - kihirdették az eredményt. A szigorú zsűri szerint Szöregen Kardos Istvánnak van a legszebb előkertje. Szerkesztőségünk különdíjat ajánlott fel a nyertesnek. A szerencsés egy féléves Délmagyarország Vasárnap Reggel-előfizetést és egy kétszemélyes görögországi utat nyert a Gold Sun Travel jóvoltából. A dijat Pap Klára, lapunk kiadóigazgatója adta át. gyűlési képviselő, a rendezvény házigazdája. A környék rózsásai több tízezer szál virágot vágnak le a tavaszi munkák végén, de nekik csak a töve kell. A gyönyörű rózsák persze nem mentek kárba, hiszen nem csupán a járműveket díszítették fel a virágokkal, de szét is osztották a rózsákat a bámészkodók között. - Virágot a virágnak! - hajolt ki az egyik szekérről egy mosolygós, bajuszos férfi és egy mélyen dekoltált lányka kezébe nyomott egy szál rózsát. Az Ikon sori szabadidőparkban ezalatt javában szorgoskodtak a lacikonyhások és a büfések. Várták, Hogy a felvonulás után szomjas és éhes seregek rohanják meg őket. Nem kellett csalódniuk, hiszen az este kezdődő Szuperbulin több ezren rúgták a homokot a nagyszínpad előtt. Figyusz! Jól áll a hajam? - kérdezte egy vörös szépség barátnőjétől, miközben fél szemével azt nézte, merre fordul a kamera. Hiszen tökéletesen kell kinéznie, ha a koncert közönségét pásztázó operatőr úgy dönt, vágóképnek jó lesz a vörös. K.T. Közel tizenötezren hallgatták a Plaza parkolójában a legendás együttest Omega-koncert tűzijátékkal Ketten az omegások közül. Foci Eb ide, foci Eb oda, ezen az estén sokan a koncertet választották Fotó: Frank Yvette Nem túlzás azt állítani: a fél város ott volt a szombat esti Omega-koncerten. A Sláger rádió Megaparty zárásaként fellépő legendás együttes talán eddig soha nem látott tömeget vonzott a Szeged Plaza parkolójába. Este kilenc órára zsúfolásig telt a Szeged Plaza előtti tér. Közel tizenötezren várták, hogy színpadra lépjen a legendás csapat. A környékbeli parkolóhelyek már órákkal a koncert előtt megteltek, így az autóval érkezők mindjárt kisebb idegrohammal kezdték az estét: vajon hol tegyék le autójukat. A következő problémát ezután a helyezkedés jelentette, hiszen a téren ekkorra már egy gombostűt sem lehetett leejteni. Foci Eb ide, foci Eb oda, ezen az estén a szegediek az Omegát választották. Negyed tízkor kialudtak a fények, és elkezdődött az egyórás MENT0S0K KESZENLETBEN A Megapartyt magas szintű mentőegységek is biztosították. Kérdésünkre, mit tudnak tenni a parkoló egyik végében állomásozó orvosok, ha a tömegben valaki rosszul lesz, Cseszkó Ferenc mentőtiszt azt válaszolta: annyi eszközt visznek, amennyit csak tudnak, és megpróbálják gyalogosan átverekedni magukat a tömegen. Szerencsére a mentősöknek nem akadt komolyabb dolguk a megabulin. élőkoncert. A magasra emelt színpad hátterében óriás kivetítőről is követhetők voltak az események, így azok számára is látható volt a buli, akik csak hátul kaptak helyet. „De megöregedett!" - jött az első reakció Kóbor János színpadra lépése után. Ám ahogy elkezdett énekelni, ez már nem is számított. Egy fiatal társaság láthatóan nagy örömmel hallgatta Kóborékat. Elmondták, bár az ő korosztályuk már nem az Omegán nevelkedett, bakeliten rendszeresen hallgatták az együttes számait. Szerintük ahhoz kétség sem fér, hogy az Omega profi zenészekből áll. - És nem ismerik a playbacket! - tette hozzá egyikük. Arrébb egy fiatal lány nagy beleéléssel táncolt. A 16 éves Cserpán Dorottya elmondta, noha nem igazán ismerte, ismeri a zenekart, kíváncsi volt a muzsikájukra, és nem bánta meg, hogy kijött a koncertre. A színpad előtt időközben valódi koncerthangulat alakult ki: kezek ringtak ide-oda a slágerek ritmusára. Hátrébb is akadtak azonban lelkes rajongók. Teleki Ottó például minden számukat kívülről fújta. Kiderült, hogy a férfi családjával együtt utazott a fővárosból Szegedre, csak hogy meghallgathassa a koncertet. Tíz óra előtt egy-két perccel olyan taktusok csendültek fel, amelyeket kortól függetlenül mindenki azonnal felismert. A zenekar a Petróleumlámpa című dalt játszotta. A refrént természetesen a tömeg együtt énekelte az együttessel. Majd következett a Gyöngyhajú lány, amely közben öngyújtók, gyertyák és csillagszórók gyúltak. Az utolsó taktusok alatt a nézőket elborító színes papírfelhővel mindez hatásos befejezés lett volna, de a közönség ráadást akart. Következett tehát a finálé, ahol a záró szám mellett tűzijátékkal búcsúzott az Omega Szegedtől. TÍMÁR KRISZTA Szeged halála és feltámadása Tárlatvezetés a Somogyi-könyvtárban A nyári könyvtárszünet előtt tárlatvezetéssel mutatják be a Somogyi-könyvtár legújabb kiállítását, amely a város 1879-es pusztulásáról és újjáépítéséről szól. MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged halála és feltámadása címmel, ritkán látható dokumentumok fölhasználásával rendeztek kiállítást a város 1879-es pusztulásáról és újjáépítéséről a Somogyi-könyvtár magasföldszinti galériájában. Lovászi Józsefné, a helytörténeti gyűjtemény vezetője féltve őrzött fotókat és kéziratokat mutatott a tárlókban és a fali üvegszekrényekben. így például látható a helyreállítás költségeinek összesítésére vezetett „főkimutatás", valamint két Kossuth-levél, amelyet a szabadságharc vezetője emigrációjából küldött Bakay Nándor kötélgyárosnak, helytállásra biztatva a szegedieket. Külön érdekessége a leveleknek, hogy az újjáépítést a távolból figyelemmel kísérő Kossuth óva intett a Tisza szennyezésétől. A Somogyi-könyvtár e hét végén bezár. Az árvízi kiállítást június 22-én, kedden délután 4 órától tárlatvezetéssel nézhetik meg a helytörténet különlegességei iránt érdeklődők. Pataki Ferencék Tóth Menyhért emlékének is adóznak a kezdeményezéssel Művésztelep nyílt Nagyszéksóson Pataki Ferenc festőművész szakmai irányításával vasárnap nyitott Nagyszéksóson a Homokhátsági Művésztelep, ahol két héten át a tizenkét alapító alkotó dolgozik. Nógrádi Zoltán Mórahalom polgármestere, a Homokháti Kistérségi Társulás elnöke kezdeményezte, hogy Pataki Ferenc szervezzen művésztelepet barátaival a helyreállított nagyszéksósi egykori Klebelsberg-iskolában és az ökoházban. A neves szegedi festőművész a generációs párbeszéd jegyében tizenegy fiatal, középgenerációs alkotót és idősebb mestert hívott meg: Balikó András szobrászt Szentendréről, Beszabó András festőművészt Kisújszállásról, Gáli Ádám festőművészt és Kovács Imre grafikust Budapestről, Szécsi Katalin festőművészt Mogyoródról, Székelyhídi Attila festőművészt Gyuláról, valamint Szegedről Darázs József, Henn László András, Sejten Lajos és Szögi András festőművészeket és Mihály András szobrászt. Pataki Ferenccel együtt így tizenkét képzőművész vett részt alapító tagként a művésztelep létrehozásában. A megnyitót vasárnap tartották a nagyszéksósi ökoházban. A kezdeményezéssel a száz éve MórahalAZ ALFÖLD FESTŐJE Tóth Menyhért Mórahalmon született 1904-ben. A budapesti Képzőművészeti Iskolán Vaszary János tanítványa volt, majd visszatért vidéki otthonába. Első kiállítását 1941-ben rendezték meg a fővárosban, képeit az expresszionizmus jegyei, álomszerű képzettársítások jellemezték, amit az ötvenes évektől szimbolikus, tömörítő ábrázolás váltott fel. Későbbi fehér korszakában élénk színnel alapozott, azután fehérrel festette meg képeit. Művészete egyedülálló, egyetlen iskolához sem tartozott. Munkásságát a naiv festők teljességigényű kozmikus világkép-érzékelése, természetlátása, ugyanakkor egyéni, gazdag fantázia, modern, olykor groteszk látásmód jellemezte. Első gyűjteményes kiállítását 1964-ben Hódmezővásárhelyen rendezték meg. Országszerte, valamint Lengyelországban és Franciaországban is voltak egyéni kiállításai. 1980-ban hunyt el. mon született Tóth Menyhért festőművész munkássága előtt is tisztelegni kívánnak, aki az Alföld különös világát nem műteremben dolgozó, hanem a természettel közvetlen kapcsolatban lévő alkotóként mutatta be. A művésztelep tevékenységének figyelemmel kísérését és értékelését Nagy Imre művészettörténész vállalta. A terv szegedi magánvállalkozások, nagy cégek támogatásával valósulhatott meg - mondta el Pataki Noémi, az alkotótábor művészeti menedzsere, akinek Mórahalomról Magyar Istvánná népművelő a legnagyobb segítsége a szervezésben. A művésztelep július 5-én a frissen készült munkákból nyíló kiállítással zárul. H.ZS.