Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-21 / 143. szám

PÉNTEK, 2004. JÚNIUS 18. • AKTUÁLIS« 3 A szülő-tanító kapcsolat mégfontosabb lesz Közel ötezer elsős ismétel A 2003-2004-es tanévben, a ko­rábbi évekhez hasonló arány­ban, közel ötezer első osztályos tanuló maradt évismétlésre. A következő tanévtől a helyzet megváltozik: az alsó osztályok­ban a gyerek csak szülői en­gedéllyel ismételhet majd. A szeptembertől induló tanév­ben lép életbe a módosított köz­oktatási törvénynek az a rendel­kezése, miszerint az általános is­kolák első három osztályában, il­letve a negyedik osztály első fél­évében az iskola csak a szülő be­leegyezésével hagyhatja évismét­lőre a tanulót. A törvény azt az oktatási elképzelést veszi alapul, miszerint az évismétléstől való félelem, illetve az évismétlés él­ménye ebben az életkorban nem növeli a tanulók teljesítményét, az elemi osztályok újra elvégzése lelki hátrányt okozhat a kisdiák­nak. A jelenlegi oktatáspolitika szerint az iskolákban kell úgy megszervezni a tanítást, hogy az évismétlés lehetőleg ne követ­kezzék be. Az oktatási miniszté­rium az évismétléshez vezető okok között elsősorban a túlfe­szített tanítási tempót szokta megjelölni, de a nyilatkozatok kimondva-kimondatlanul azt a pedagógusi gyakorlatot is feltéte­lezték, miszerint az évismétlés mögött valójában nem tanulmá­nyi, hanem fegyelmezési problé­mák állnak. A törvénymódosítás rövid vitá­jában a pedagógusi szakmai szer­vezetek ez utóbbi feltételezést visszautasították, jelezve, hogy a tanárok nem az évismétlés esz­közéhez ragaszkodnak, hanem ahhoz, hogy szakmai tudásuk ré­vén eldönthessék, a fejlődés szempontjából mi tesz jót a ta­nulónak. Gulyásné Szabó Klára, a szege­di Vörösmarty Mihály Altalános Iskola tanítói munkaközös­ség-vezetője szerint az új helyzet még fontosabbá teszi a szülő-ta­nár kapcsolatot. A tanítónő nem zárja ki a konfliktushelyzeteket sem, abban az esetben, ha a gye­reknek pedagógiai megfontolás­ból szüksége lenne még egy évnyi érésre, s ezzel a szülő nem ért egyet. Gulyásné Szabó Klára egyetért a törvénynek azzal a tö­rekvésével, hogy az iskolákban igyekezzenek differenciáltabban foglalkozni a különböző érési szintű tanulókkal. Jónak tartja azt is, hogy az iskolák több kere­tet kapnak majd tanórán kívüli fejlesztésre, bár megjegyzi, hogy ennek is korlátai vannak. Egy­részt a gyermekek tudása első­ben igen különböző, a szegedi Nagy József professzor nevelés­tudományi kutatásai szerint akár négy év eltérés is lehet az el­sősök fejlettségi szintjében. Más­részt nehéz megmondani, meny­nyire lesz hatékony egy fejlesz­tésre szoruló gyereknél a tanórák fáradtsága utáni foglalkozás. A tanítónő a törvényi változás gyengéjének érzi, hogy az egye­dül csak a pedagógusok felelőssé­gét hangsúlyozza egy olyan kér­désben, ahol a szülő felelőssége is döntő. A rendezett családi hát­tér, a szülők odafigyelése nagyon sokat segíthet az iskolának. - Ha a törvény valamilyen módon ki­¿g/j^KHI az általános iskolákban Évfolyam Évismétlők száma 1­4958 2­1927 3­1438 4. L 1409 5. 3273 e. : 3117 7. t 3243 8. 1080 Forrás: OM DM grafika hangsúlyozná a szülők szerepét is, az megerősítené mind a peda­gógusokat, mind pedig azokat a szülőket, akik felelősen, követel­ményekkel nevelnek - hangsú­lyozta Gulyásné Szabó Klára. A tanítónő arra is felhívta a figyel­met, hogy a szülők az iskola hoz­záférhető pedagógiai programjá­ból tájékozódhatnak az alsós ta­nulók szöveges értékelési rend­szeréről; a Vörösmarty-iskolában például e dokumentumban tan­tárgyanként „lefordították" a kö­vetelményrendszert a gye­rek-szülő nyelvre is. Az oktatási politika a Nemze­ti alaptanterv módosításával igyekezett elejét venni a tanu­lási ütem körüli problémák­nak. Az „új" NAT egyrészt több osztályra húzta szét az 1-4. osztályos tananyagot, másrészt az ismeretszerzésről a tanulói kompetenciák (készségek) fej­lesztésére helyezte az oktatás hangsúlyát. Az alapkészségek megszerzésének időszakát a 6. osztályig tolta ki, ezzel lelassít­va az elemi osztályok tanítási ütemét. A változtatás azzal is jár, hogy az általános iskolák hatodik osztályáig az órák leg­alább 40 százalékában tanítók oktatják majd a gyerekeket. Ez előreláthatólag feszültségeket okoz majd az intézményekben, hiszen sok helyen jelentősen lecsökkenhet az általános isko­lai tanárok által megkapható óraszám, és pedagógusok vál­nak fölöslegessé. P.S. Rappelő óvodások PANEK SÁNDOR Közel ötezer első osztályos tanuló, az összes elsős 3,8 százaléka lett évismétlő az idén befejeződött iskolai évben. Ez azért vált be­szédtémává, mert a következő tanévtől már csak szülői hozzájá­rulással lehet évismétlésre hagyni az általános iskola alsó tagoza­tos diákjait. Az oktatási miniszter az évismétlések okát abban lát­ja, hogy „az általános iskola elemi osztályaiban nem eléggé játé­kos a tanítás". Ezzel a megállapítással Magyar Bálint a tanítókra mutatott, mi­közben oktatáspolitikájának egyik fő témáját, a kompetenciaala­pú oktatás bevezetését kívánta aktualitással alátámasztani. Helyzetértékelése szerint ugyanis az iskola túlságosan nagy hang­súlyt fektet a rendszerezett tudás átadására, ami túlzott terhet rak a diákok vállára, ehelyett pedig azt ajánlja, hogy a pedagógu­sok a gyerek képességeinek fejlesztését tűzzék ki célul, ami egy­szerűen szólva több játékkal, a praktikus életben használható tu­dással, és jóval kevesebb ismeretszerzéssel jár. Más kérdés, hogy a képességek fejlesztésére irányuló tanítás eddig is az iskolák hét­köznapjaihoz tartozott, s valóban csapnivaló tanítónak-tanárnak kellett lenni ahhoz, hogy a játékra hajlamos gyerekeknek pusztán lexikális órákat tartsanak. A probléma előreláthatólag a mérték­kel lesz. A kompetenciaalapú elképzelést, amely megfelelő tan­anyag-követelményekkel ötvözve tartósabb, alkahnazbatóbb tu­dást nyújthat, máris úgy tálalják, hogy az már-már elmarasztaló­an áll szemben a rendszerezett tanulással. Innen nézve a miniszter úgy gondolja, hogy az évismétlő diá­kok azért nem feleltek meg, mert túlságosan nehéz volt tanulni az iskolában. Ha kevesebbet kell majd tanulni, akkor az ő gond­juk is megoldódik, s nem kell ehhez a személyiségi jogokat súlyo­san korlátozó intézkedéshez nyúlnia annak a rugalmatlan gon­dolkodású tanítónak, aki nem hajlandó megérteni, hogy itt az élet már nem az olvasásról és az ismeretekről, hanem a tévézés­ről szól. Tény, hogy az iskolai tanulás távolodik a tanulók hétköz­napi élettapasztalataitól, de félő, hogyha a kompetenciák fejlesz­tését az ismeretek megkövetelése nélkül vezetik be az iskolák­ban, az annyit jelent majd, hogy az iskola szellemét igazítják a fo­gyasztástól meghatározott, felületes tudásra ösztönző mindenna­pi valósághoz. Már így is van óvónő, aki jó gondolatnak tartotta, hogy a korszerűségi kényszer jegyében rappelni tanítsa a gyereke­ket, mert a népdal „nem köti le a figyelmüket". Egy-egy oktatásszervezőnek célszerű lenne tájékozódnia, hogy milyen kiszolgáltatott küzdelmet vívnak a pedagógusok a kor konzumidiotizmusa ellen, hogy az olvasást, a tanulási kitar­tást és a társak iránti tiszteletet az erőszakos filmek és a tökkel­ütött valóságshow-k ellenére is képviseljék. Eközben pedig az életben csapdákat rejtő folyamat zajlik: a fogyasztói butítással párhuzamosan egyre inkább felértékelődik az információs tár­sadalomban szükséges új tudás, és ezt a szülők egy része már követelményként fogalmazza meg az iskolával szemben. Ma sokkai veszélyesebb nem rendelkezni a tudással, mint bármi­kor volt. Innen nézve viszont legalábbis kérdéses, hogy nem kellene-e az elsős évismétlés okait a játékon kívül más oldalról is szemügyre venni. A legkisebbek az iskolapadban. Nagyobb figyelmet érdemelnek Illusztráció: Schmidt Andrea Szezon végén érik a barack Még nem dőlt el, ki bontja a fizetőkapukat A forgalom a duplájára nőtt Szélék számoltak az európai konkurenciával Fotó: Tésik Attila Több mint a kétszeresére nőtt az M5-ös forgalma, amióta mat­ricás a sztráda. Hamarosan dön­tés születik arról, melyik cég nyeri el a fizetőkapuk bontására kiírt pályázatot. A KÉSZ Kft. is az indulók között van. Az M5-ös forgalma átlagosan több mint a kétszeresére nőtt, amióta bevonták az országos egy­séges matricás rendszerbe ­mondta el lapunknak Garai Valé­ria, az Alföld Koncessziós Autó­pálya (AKA) Rt. szóvivője. A sztrádán közlekedő járművek száma a korábbi napi 16 ezerről 37 ezerre emelkedett. A sajtószó­vivő örvendetesnek nevezte, hogy az átlagot meghaladóan, mintegy három és félszeresére, napi 6,5 Ma már szabad az autópálya ezerre nőtt a teherautó-forgalom. Elkészültek a fizetőkapuk bontá­si tervei, s azok engedélyeztetése is már folyamatban van. Leszere­lésük még az augusztusi csúcs­forgalom előtt várható. A kapu­bontás nem csak az épületek szétszerelését jelenti, hanem helyre kell állítani az útpályát és át kell alakítani az alatta lévő közműveket, valamint a kapuk­hoz csatlakozó kábelrendszert is. A kapuk elbontásának szervezési munkáival az AKA Rt. az Út-teszt Kft.-t bízta meg. Hogy a munkát melyik cég nyeri meg, még nem dőlt el, de heteken belül ki kell derülnie. Mint emlé­kezetes, a KESZ Kft. idén január­ban a matricás M5-ös hírére fel­ajánlotta: akár ingyen is elbonta­Fotó: Karnok Csaba ná a fizetőkapukat. Az eufória az­óta elszállt, viszont a cég beadta pályázatát az AKA-hoz. Árvái Ist­ván, a KESZ Kft. kommunikációs igazgatója lapunk információit az­zal egészítette ki, hogy a sztráda­társaság a kapuk elbontását más munkákkal együtt, „csomagban" pályáztatja. A 28 díjszedő épület elbontásának árát szakmai körök­ben másfél milliárd forintra be­csülik. Az építmények 1993. évi áron kétmilliárdba kerültek. Az elmúlt hónapokban folya­matosan nőtt az autópálya-matri­cák iránti kereslet - mondta el Pásztor Zoltán, az Állami Autópá­lya Kezelő (AAK) Rt. kommuniká­ciós vezetője. A legkeresettebbnek számító négynapos bérletből ja­nuárban még csak 250 ezer kelt el, áprilisban már 525 ezer. Az általá­ban az év elején beszerzett éves matricából januártól április végéig 173 ezer fogyott. A négynapos matrica bevezetésével viszont csökkent a tíznapos iránti keres­let. Míg ez utóbbiból tavaly ápri­lisban 343 ezer kelt el, idén ugyan­ebben a hónapban mindössze 135 ezer. Az ez év áprilisában eladott tíz- és négynapos matricák száma együttesen immáron eléri a 661 ezret, ami jóval meghaladja a ta­valy áprilisban értékesített 343 ezer tíznapos vignetta számát. Az árbevétel - az M5-ös belépésének és a négynapos matrica sikerének köszönhetően - húsz százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A mat­ricabevételek durván felét fordít­ják a gyorsforgalmi úthálózat fel­újítására, közel 8 milliárd forint értékben. F.K. Tudatosan tervezték ineg a vá­sárhelyi Szél testvérek azt a va­lamivel több mint tizenöt hek­táros ültetvényt, mely az idén lett hétéves, és először szed­hetnek róla valószínűleg re­kordtermést. Az ültetvény te­lepítésekor számoltak: a vásár­helyi barack zöme akkor terem, amikor a mediterrán országok­ban már lefutott a szezon. Rekordtermést várnak a vásárhe­lyi Szél testvérek a kutasi út mel­lett található 15,1 hektáros ültet­vényükön. Itt összesen 13 és fél hektáron két esztendeje fordult termőre az őszibarack, ám az idő­járás eddig minden évben elvitte a termést. Az idén azonban a fák megúszták a jégverést, a rovar- és gombakártevők pusztítását. - Integrált gyümölcstermesz­tést folytatunk az ültetvényen, melyen az őszi mellett 0,3 hektár­nyi területen kajszibarackfák áll­nak, de van almánk és szilvánk is - mondta Szél István gazdálkodó. Hozzátette: az integrált gyü­mölcstermesztési rendszer része­s2él istván számol Szél István úgy számol, hogy az uniós csatlakozással megszűnik majd az a korábbi helyzet, hogy a termés ára magasról indul, majd leesik. Azt várja, hogy a barack ki­lója kétszáz forint lesz, s tartja is az árát, ehhez hozzájárul majd az is, hogy a görögök, a spanyolok és az olaszok a fölösleget az unión belül teritik, hogy hozzájussanak az uniós támogatásokhoz. A két­száz forintos hazai ár pedig a ve­vőknek sem lesz drága, és a ter­melöknek sem lesz olcsó. ként félig-meddig biogazdálko­dást folytatnak, azaz megpróbál­nak visszatérni a száz évvel ez­előtti növénytermesztési hagyo­mányokhoz, ami persze nem azt jelenti, hogy lóval szántanának. - Megpróbálunk teljes egészé­ben együtt élni a természettel, tehát nem arra törekszünk, hogy minden kártevőt és gyomot kiirt­sunk - tette hozzá a gazda. Az általuk használt vegyszerek rendkívül drágák, de a termelő garantálja, hogy a fogyasztók nem esznek meg a barackkal együtt vegyszermaradványokat is. Az ültetvényen ráadásul csak olyan vegyszerrel védekeznek, melyek nem károsak az emberi szervezetre. - A telepítésnél ügyeltünk arra, hogy a termés zöme ne akkor érjen, amikor Görögországban, Olaszor­szágban és Spanyolországban piac­ra kerül. Másfél hektáron korai éré­sű barack terem, mely verseny­helyzetbe kerül a mediterrán orszá­gokéval, ám a többség csak augusz­tus elején, közepén érik be, abban az időszakban, amikor a dél-euró­pai országokban már kifutott a sze­zon, ám az argentin ám még nem érkezett meg - vázolta Szél István a piaci körülményeket. A gazda úgy látja, rekordter­més várható, nemcsak náluk, hanem országszerte. - Csak a legmodernebb fajtákat ültettük, s a vásárhely környéki, humuszban gazdag talaj és a mik­roklíma hozzájárni a barackunk ízéhez, illatához. Elég csak meg­kóstolni a dél-európait és a mien­ket, rögtön érezni a különbséget ­érzékeltette a helyi előnyöket a gazda. A Szél testvérek az eddigi egyetlen beért termésből pálinkát is főzettek maguknak, s a gyü­mölcsük minőségét mi sem jelle­mezte jobban, mint hogy száz h­ter cefréből anélkül lett 8 és fél li­ternyi ital, hogy cukrot kellett vol­na hozzáadni. KOROM ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom