Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-16 / 139. szám

SZERDA, 2004. JÚNIUS 16. • AKTUÁLIS* 3 Most a vasúti kocsi hiányzik, később meg talán „utas" nem lesz MOLNÁR B. IMRE A kamionosok szerint az Aradról induló szerelvények komfortosabbak a dorozsmainál Fotó: Karnak Csaba Folytatás az 1. oldalról Románia csatlakozása után ugyanis valószínűleg drasztikusan csökken a forgalom a kamionvonaton. Persze ez egyelőre csak feltételezés. Az viszont tény, hogy hazánk csatlakozása után a Sopron-Wels Ro-La útirány elnéptelenedett. Fári János, a Hungarokombi Kft. divízióvezetője elmondta: azt a járatot elsősorban magyar fuvarozók vették igénybe, és a csatlakozás óta számukra már nem szab kvótát az unió, szabadon szállíthatnak, így elpártoltak a vonattól. A divízióvezető szerint hasonló eset Szegeden is előfordulhat, ha Románia is csatlakozik az unióhoz. A Dorozsmán vonatra szálló kamionok 75 százaléka ugyanis Románia felől érkezik. A csatlakozásig megpróbálnak megoldást találni mondta Fári János. A közben színrel épett osztrák-román versenytárs erejét a MAV is felmérte. Sajtószolgálata lapunk kérdésére azt válaszolta: „a román vasút (CFR) szolgáltatása dinamikusan fejlődik és komoly vetélytársat jelent a MAV részére. A MAV-nak lépést kell tennie és minden eszközt meg kell ragadnia - beleértve a kombinált fuvarozásra szükséges költségvetési támogatásokat -, hogy versenyben maradhasson, továbbá annak érdekében, hogy az elkövetkezendő években ne szoruljon ki a hazai kombinált fuvarozásból." De nemcsak a jövő bizonytalan, a jelen is. A vonatokat továbbító MÁV és a marketingmunkát, ügyfélszolgálatot ellátó Hungarokombi egyelőre nem állapodott meg arról, hogyan rendezik a MÁV tulajdonában lévő 50 Ro-La vagon sorsát. Körülbelül kétszázmilliót kellene rákölteni a járművekre, hogy tovább közlekedhessenek. A Hungarokombi egyelőre nem tud mégfelelő áron kocsikat bérelni külföldről, bár próbálkoznak, a MAV viszont a román vasúttal tárgyal egy Déva-Ljubljana járat megindításáról. Ehhez a románok adnák (az egyébként Debrecenben gyártott) kocsikat. Vonattal évente mintegy 100 ezer kamiont szállítanak hazánkban, ebből négymilliárdos bevétele van a magyar vasúttársaságnak. Az üzletág jövőjét azonban az is veszélyezteti, hogy Nyugat-Európában a pótkocsik, különböző konténerek vasúti szállítása lassan kiszorítja a kamionszállítást a piacról. M. B. I. A R0MAN VONAT TISZTÁBB A román vonatra szavaznak a sofőrök. A dorozsmai kamionterminálon várakozók szerint az Aradról induló szerelvény sokkal jobb szolgáltatást nyújt. „Az román vonat, nem ilyen rossz, mint a magyar" - mondta egyikük. A férfi szerint nem olyan zsúfolt az Aradról induló szerelvény fekvőhelyes kocsija, sokkal tisztább, szebb, jobban felszerelt konyhát használhatnak és büfé is van. A sofőrök Kolozsvárról érkeztek, a Ljubljanába tartó vonatra vártak. A kamionvonat közlekedtetése egy tyúklépés a környezet védelme érdekében. Nyugat-Európában a kormányok támogatják a környezetet kímélő szállítási módokat, nálunk nem. Miközben autópályákat, elkerülő utakat építünk, és viseljük a közúti forgalom minden mellékhatását, a hajózás, a vasút és a kombinált fuvarozás működtetésére alig jut állami pénz. Igaz persze az is, hogy a Ro-La terminál a környezetet egyedül Szegeden nem védi. Vonzza ugyanis a dübörgő kamionokat, a városlakóknak biztos nem hiányozna az esetleg kieső forgalom. Szeged „fordítókorong" szerepéhez viszont hozzátartozik. Logisztikai központként nagy forgalomra, ki-, he-, átrakodó kamionokra, vasúti, vízi csomópontra (és elkerülő utakra) vágyunk. A MAV 16 ezer kocsija közül egyébként hatezer áll hasonló okok miatt, mint a kamionszállítók. Egyes konkrét fuvaroztatói igények kielégítésére sincs ereje a cégnek - lásd ljubljanai Ro-La vonat. A vasúttársaságot kivéreztették az egymást követő kormányok. Pénz sincs elég persze, de választásokat sem lehet vasútfejlesztéssel nyerni. Közben viszont ébred a konkurencia, és az unió is a versenyt pártolja. (Lásd az öldöklő légi harcba kényszerült állami Malévet.) És a román vasút is láthatóan meg tudja szorongatni a magára hagyott MAV-ot. Máskülönben Románia fejlődése minden tekintetben hatalmas kihívás Délkelet-Magyarországnak. Kérdés, hogy nagy ráfordítással kinek építjük az M5-ös és az M43-as autópályát. Az persze jó dolog, hogy gyorsabban juthatunk el a fővárosunkba, és minket is könnyebben elérnek északról, nyugatról. De a pálya másik vége a határig vezet. Képzett, olcsó munkaerő, jó árú ingatlanok, gyorsan fejlődő ipari parkok, kutatóhelyek, egyetemi városok, „multikulti" tradíciók, fejlődő infrastruktúra várja a befektetőket odaát. Érdemes vigyázni, mert a románok már az EU kapujában vannak. Cigarettacsempész A nagylaki határátkelőnél jelentkezett belépésre lakóautóval egy 40 év körüli német állampolgár. Az útlevélkezelő a férfi és a jármű okmányainak ellenőrzése után átvizsgálta a járművet is, mivel bizonyos lakóautókban több olyan rakhely is van, ahová el lehet bújni. Az átvizsgáláskor illegális határátlépőket nem találtak, de több karton cigarettára bukkantak az ágynemütartókban. A járműben összesen 13 ezer 940 doboz zárjegy nélküli cigarettát rejtettek el, ennek értéke 2,5 millió forint. A gördülő országút kátyúi Ereszt a Ro-La kereke ' Induló torlesztőrészlet. 1 millió forint összegű. 20 eves futamidejű, lakáscélú kölcsön esetén, 256 forintos euró árfolyam mellett. THM: 8,90%-tól. A THM-re és a torlesztőrészlet összegére vonatkozóan megadott értekek tájékoztató jellegűek. A tanácsadó testület véleménye: indokoltak voltak az onkoterápiás klinika kezelései Kökény Mihály vizsgálatokat kért Az Egészségügyi Tudományos Tanács új állásfoglalása a szegedi onkoterápiás klinika szempontjából megegyezik a pár hónappal ezelőtti szakvéleménnyel. Az egészségügyi miniszter mégis vizsgálatokat rendelt el a Szegedi Tudományegyetemen. Az egészségbiztosító többek között azt ellenőrzi, betartották-e a tb-finanszírozási szerződést. Mint arról korábban már beszámoltunk, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) módosította korábbi állásfoglalását a Szegedi Tudományegyetem onkoterápiás klinikájával kapcsolatban. Mivel az egészségügyi miniszter újabb vizsgálatra szólította fel a testületet, országosan megnézték az Eloxatin kezelések hatékonyságát, amely szerrel többek között a szentesi Szilágyi Emesét is kezelték vastagbélrákja miatt. Úgy találták, hogy a Magyarországon nem törzskönyvezett készítmény az esetek többségében nem hoz lényeges javulást. Az ETT néhány hónappal korábban egyszer már állást foglalt a nagy vitát kiváltott szegedi kezelésekkel kapcsolatban. Akkor úgy fogalmaztak, szakmailag indokolt volt a készítmény alkalmazása a három érintett beteg esetében. Az egészségügyi miniszter azonban az akkori véleményt nem fogadta el, és újabb vizsgálatokat kért tanácsadó testületétől. Mandl József, az Egészségügyi Tudományos tanács titkára lapunknak elmondta, a két állásfoglalás nem különbözik egymástól. A második a kiegészítések miatt valóban tartalmaz új adatokat, de a szegedi klinika szempontjából a lényeg nem változott: az egészségügyi miniszter szakmai tanácsadó testülete a kezelést szakmailag megokoltnak, anyagilag viszont vizsgálandónak tartja. Ezen kívül etikailag vitathatónak nevezte, hogy a klinikán a kezelésekért pénzt kértek egyes betegektől. Kökény Mihály egészségügyi miniszter (képünkön) kérdésünkre azt mondta, a most felálló új szakmai kollégium feladata lesz többek között az', hogy a kemoterápiás gyógyszerelés rendjét áttekintse, különös tekintettel a kísérleti stádiumban lévő szerekre. Ezek alkalmazása ugyanis, ahogy az az Eloxatinnal kapcsolatosan kiderült, nem feltétlenül indokolt, ugyanakkor sokmillió forintot emészt fel. A miniszter az ETT állásfoglalása alapján szükségét érezte annak is, hogy a szegedi egyetem számlázását áttekintsék. Az intézménynek ugyanis van tb-finanszírozási szerződése, amelyben pontosan meghatározták, miért lehet pénzt kérni és miért nem. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ezért megvizsgálja, hogy ezt betartották-e, és mi a bevett gyakorlat az egyes területeken. Mindez azért merült fel, mert az onkoterápiás klinikán a kezelésekért egyes betegektől pénzt kértek. Kökény Mihály megjegyezte: az érintettek számára véleménye szerint sértő volt az a nyilatkozat, hogy az egyetem ideiglenesen fizette csak vissza pénzüket, addig, amíg kiderül, valójában kinek kell állnia a kezelések árát. Mint mondta, ha ő lett volna a rektor, a gazdasági igazgatónak tíz percen belül csomagolnia kellett volna ezért a kijelentésért. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora nem kívánta kommentálni a miniszter kijelentését. TÍMÁR KRISZTA A gyógyszergyártók és a kormány egyezkedik az árbefagyasztás ügyében A betegek nem fizetnek többet Tárgyalás folyik a kormány és a gyógyszergyártók között az új gyógyszerárakról. A felek bíznak abban, hogy úgy tudnak megállapodni, a betegeknek ne kelljen többet fizetniük. A gyógyszerészek mindeközben nem tudják, milyen árakra számíthatnak július elsejétől. Az országgyűlés hétfőn úgy döntött, a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása vagy egyensúlyának fenntartása érdekében legfeljebb kilenc hónapra befagyaszthatok egyes gyógyszerek árai. A gyógyszergyártók és a kormány között ezzel egy időben megindultak a tárgyalások. Veér András, a Miniszterelnöki Hivatal tárgyalóbizottságának képviseletében hétfőn azt ígérte: mára várható megállapodás. A felek egyébként abban a kezdetektől egyetértettek, hogy vissza kell állítani az alkotmányos rendet, azaz a márciusi állapotokat, a betegek terhei ugyanakkor nem növelhetők tovább. A gyógyszerészszakma abban bízik, hogy a kormány és a gyógyszergyártók meg tudnak egyezni a költségek megosztásáról. A termelői ár 15 százalékkal magasabb lehet, a drágulást viszont nem a térítési díjak növelésével oldják meg. így az árbefagyasztás előtti állapotokat úgy tudják visszaállítani, hogy a lakosság számára ne dráguljanak ismét a patikaszerek. Kőhegyi Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara elnöke elmondta, egyelőre senki nem tudja, mire számíthatnak, milyen árak lesznek július elsejétől. A kormányrendelettel meghozott áprilisi árbefagyasztást ugyanis az Alkotmánybíróság június 30-i hatállyal megsemmisítette, a hétfőn hozott törvényt azonban még nem hirdették ki, azt a köztársasági elnöknek előbb alá kell írnia. Nagyvalószínűséggel előzetes normakontrollt kér majd az Alkotmánybíróságtól. Ha ez így lesz, július elsején megszűnik az árakra vonatkozó korlátozás, a megállapodás pedig még nem lesz érvényben, azaz ismét a márciusi rend lép életbe. T. K. SW>t< Ifi IMI