Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-02 / 127. szám

MUNKATÁRSUNKTÓL A Versenyképességünk az Eu­rópai Unióban című rendez­vény programjában szó lesz az elérhető forrásokról és megta­karításokról; avatott szakér­tők mutatják be az e-gazdaság, e-business, e-iktatás, illetve elektronikus beszerzés lehető­ségeit; lesz széles körű pályá­zati tanácsadás. A pénzügyi tervezésről, finanszírozásról, kockázati tőkéről a Magyar Fejlesztési Bank szakemberei tájékoztatják az érdeklődőket. A szervező társaság külön öt­letbörzét iktatott a program­ba. Akik várják az érdeklődők kérdéseit: Veress József (Nemze­ti Fejlesztési Hivatal), Köpeczi Bócz Tamás pályázati főigazga­tó-helyettes (Oktatási Minisz­térium alapkezelő igazgatósá­ga), Márkus András ezredes és Szabó Károly őrnagy (VPOP), Kiss Mihály (Ipartestületek Or­szágos Szövetsége), továbbá a Belügyminisztérium, a Földmű­velési Minisztérium, valamint a Közlekedési és Gazdasági Mi­nisztérium képviselői. A ren­dezvényen információs pultot állít a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az APEH és Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség is. Regisztráció, program: www. itarsadalom.hu, www.del-al­fold.hu Akik nem rendelkeznek internettel, SMS-en is regisztrál­tathatják magukat a 20/919­6920-es mobilszámon. Informá­ció, részletes program telefonon: 1-203-3509. Folytatás az 1. oldalról A pénzhiány már régóta érez­teti kedvezőtlen hatását ­mondta Forrai István, aki sze­rint ha a közeli jövőben nem történik változás, akkor még a jelenleginél is súlyosabb kö­vetkezményekkel kell szembe­néznie. Bábolna 2002 tavaszáig betar­totta az akkor még 14-21 napos fizetési határidőt, de például 2002-ben majd fél évig, a két vá­lasztás között nem kapott egy fil­lért sem a vállalkozó. A számlák kiegyenlítése ezután is csak aka­dozva indult meg. - Bábolna jelentős késleke­dése miatt, másokhoz hason­lóan, nálam is kezd felhalmo­zódni az adósság - ecsetelte kálváriáját Forrai István. - Ez egyelőre még kezelhető, de napról napra szaporodnak a kifizetetlen számlák, nehézsé­get okoz a közterhek kiegyen­lítése, a pénzintézetek szemé­ben pedig kezdek rossz adóssá válni. Ráadásul - remélem, csak átmenetileg - olyan fej­lesztésekről kényszerültem le­mondani, amiket már az idén szerettem volna befejezni. Az a szerencsém, hogy mögöttem is áll egy takarmánykeverő üzem, a Szekszárdi Mezőgaz­dasági Rt., mert másként már etetni sem tudnám a csirké­ket. Közvetlenül tőlük vásáro­lom a takarmányt, tulajdono­sával pedig eddig mindig meg tudtam állapodni a fizetés­ben. Az évente 2 milhó 700 ezer csirkét tenyésztő vállalkozó kije­lentette: hál Istennek munkatár­sainak eddig tudott fizetni mun­kabért. Reméli, ennek a jövőben is eleget tud tenni, nem szeretné, ha 25 dolgozója közül bárkinek is miatta lennének anyagi gond­jai. Forrai István tudja, hogy a Bá­bolna Rt.-nek 17 milliárd forint adóssága van. Ennek ellenére megpróbál pénzt kicsikarni a tár­saságtól, abban bízik, kérését kedvezően bírálják el. Arra egy­előre gondolni sem akar, hogy mi lesz, ha rövid időn belül nem kapja meg az egymillió csirke árának legalább egy részét. OLÁH ZOLTÁN NINCSENEK KONKRÉT VÁLASZOK Kíváncsiak voltunk, hogy a Bábolna Rt. Forrai István mellett még hány vál­lalkozónak és mennyivel tartozik, valamint arra is, a velük szerződésben állóknak milyen esélyeik vannak, hogy rövid időn belül megkapják követe­léseiket. Ezekre a kérdésekre a részvénytársaságnál konkrétumokat nem mondtak, mindössze annyit válaszoltak: keresik a megoldást, hogy minél előbb kifizethessék a beszállítókat. Velez Zoltán, a társaság igazgatóságá­nak elnöke sem akarta kommentálni Forrai István állításait, azt azonban megjegyezte: a Bábolna Rt. és a beszállítók közötti ügyeket nem a nyilvá­nosság előtt, hanem egymás között kívánják rendezni. SZERDA, 2004. JUNIUS 2. «MEGYEI TŰKOR« Versenyképességünk az Európai Unióban Regionális fejlesztési konferencia Szegeden A versenyképesség fejlesztése jegyében rendez egész napos re­gionális konferenciát az Intelligens Társadalom Szakmai Tü­dományos Társaság csütörtökön fél 10-től Szegeden, az MRTESZ székházában (Kígyó utca 4.). A nagyszabású rendezvényre a dél-al­földi régió vállalkozásait, önkormányzatait, oktatási intézményeit, civil szervezeteit és bárki más, a fejlesztésekben érdekelt ma­gánembert várnak. Az ingyenes rendezvényt szakmai estély zárja a Novotel Szegedben. Forrai István a modern, 26 külső és belső kamerával ellenőrzött rúzsai jövője került veszélybe i, a monitorok előtt - a bábolniak tartozása miatt cégének Fotó: Schmidt Andrea Az AKA saját pénzből kezdte el Öt bank szervezi az M5-ös to­vábbépítésének szindikált hi­telét a Világgazdaság értesülé­sei szerint. Addig a tulajdono­sok finanszírozzák a munká­latokat, amihez az MFB nyújt átmeneti hitelt. A földmun­kák - mint ahogy arról la­punkban beszámoltunk megkezdődtek. MUNKATÁRSUNKTÓL Az EBRD, a Magyar Fejlesztési Bank és három külföldi hitelin­tézet szervezi az M5-ös Kiskun­félegyháza és Szeged közötti sza­kasz 2. fázisa építésének szindi­kált hitelét. A beruházáshoz vár­hatóan összesen mintegy húsz bank nyújtja majd a hiteleket. A hitelszerződés előkészítéseként a bankok műszaki, pénzügyi és környezetvédelmi átvilágítást készítenek. Az aláírásig az útépítés saját pénzből kezdődött el. Ezekhez - egy április közepi kormány­határozat szerint - az MFB maximum 140 millió euró hi­telt nyújthat az Alföldi Kon­cessziós Autópálya (AKA) Rt.-nek. Az M5-ös sztráda Sze­gedig tartó szakasza - amely magában foglalja az M5-ös és az M43-as autópályát összekö­tő 430-as út három kilométe­res szakaszát is - megépítésé­ről szóló megállapodást az idén március 10-én aláírt kon­cessziós szerződés rögzítette. Építési ára 356 millió euró, amelyet még az euróinfláció összege terhel, vagyis becslé­sek szerint több mint 90 milli­árd forint. Az inflációs kocká­zatot a 2. fázis pénzügyi zárá­sáig az állam, azt követően a kivitelező viseli. A munkálatok során a geodézi­ai felmérések, a nyomvonal kije­löléséhez kapcsolódó munkák a végéhez közelednek. Több he­lyen, ahol szükséges, elkezdődött a humusz- és talajcsere is. A Kis­kunfélegyháza-Szeged közötti pályaszakasz befejezési határide­je 2005. december 31. Üllési-ruzsai vállalkozó kálváriája az óriás céggel A Bábolna Rt.-nél maradt egymillió csirke ára Az egyetemi költözés miatt csak helyben olvashatnak a diákok Több szakkönyvtárban szünetel a kölcsönzés Az egyetemi könyvtárban még nagyüzem van Fotó: Miskolczi Róbert Egy költözés sohasem egyszerű és zökkenőmentes, főleg ha könyvtárak­ról és mintegy másfél millió kötetről van szó. A tudományegyetem szak­könyvtárai között akad olyan, ame­lyik csak a kölcsönzés felfüggesztése árán képes felkészülni arra, hogy kö­teteit később az épülő egyetemi könyvtárba szállítsák. Az egyetemi vizsgaidőszakban ugrás­szerűen megnő a könyvtári kölcsönzé­sek száma. Meglepetésben lehetett ré­sze azonban mindazoknak, akik az utóbbi hetekben próbáltak könyvet ki­vinni a tudományegyetem egyik-másik karának könyvtárából, például a tanár­képző főiskola nyelvi vagy neveléstu­dományi tanszékéről. De azok sem jár­tak szerencsével, akik a bölcsészettu­dományi kar magyar nyelvészeti tan­székén próbálkoztak. Ezekben a könyvtárakban ugyanis már jó ideje nem lehet kölcsönözni, csupán az ol­vasóteremben böngészhetnek a hallga­tók, illetve fénymásoltathatják a hosz­szabb-rövidebb jegyzeteket. - Nemrég sürgősen szükségem lett volna egy könyvre a vizsgámhoz, de saj­nos nem adták ki, mivel leltározás folyt - mondta Szopkó Márta harmadéves ta­nárjelölt. - Arra azonban nem volt időm, hogy az egész könyvet az olvasó­teremben bogarásszam át, ezért végül el­mentem egy másik könyvtárba. Véle­ményem szerint a hallgatók többségét kellemetlenül érinti ez a rohangálás a könyvek után, főleg most, amikor egy­mást érik a vizsgák. A leltározásra és a hallgatóknál fellel­hető könyvek bekérésére az optimista remények szerint talán még idén meg­nyíló új könyvtári központba történő át­költözés miatt van szükség. - Ez megnehezíti ugyan a vizsgákra készülő hallgatók dolgát, leginkább a le­velezősökét, de végső soron az ő érdekei­ket szolgálja - ismerte el egy másik könyvtár alkalmazottja. Mint mondta, a levelezős hallgatók még a nappalisoknál is jobban sietnek, nem szeretnek a város távolabbi pontjaira szaladgálni egy-egy kötetért, ráadásul többségük az on-line könyvkatalógusokat sem szívesen hasz­nálja. - A könyvtárköltöztetés a Szegedi Tu­dományegyetem összes karának majd­nem minden könyvtárát, vagyis száznál is több helyszínt érint, de a kölcsönzés központi felfüggesztéséről nincs szó ­tudtuk meg Mader Bélától, az egyetemi könyvtár főigazgatójától. - Nálunk a könyvek folyamatos regisztrálása mel­lett a vizsgaidőszak végéig biztosan a hallgatók rendelkezésére állnak majd a kötetek, és valamennyi központi szol­gáltatás is zavartalanul működik to­vább. Ahol a kölcsönzés akadozik, a hallga­tók azzal védekeznek, hogy a még náluk lévő köteteket egyszerűen nem viszik vissza a kölcsönzési idő leteltével sem. Inkább vállalják a többszörös késedelmi díj kifizetését - amely kiugró esetekben az ezerötszáz forintot is eléri, - mint­hogy az értékes információk nélkül ma­radjanak. A költözés és a vele járó felhajtás nem mindenkit érint. Néhány olyan könyv­tár, amelynek áttelepülése a túl nagy tá­volságvagy szakmai okok miatt nem in­dokolt, marad az eddigi helyén. Ezek kö­zé tartozik a Bolyai Intézet, vagy az egészségügyi főiskolai kar szakkönyvtá­ra és a hódmezővásárhelyi kihelyezett könyvtár. - Természetes, hogy egy ilyen mértékű átszervezés és átállás nem megy gördü­lékenyen, bár igyekszünk, hogy ezt a hallgatók minél kevésbé érezzék ­mondta Mader Béla, - és úgy gondolom, mivel a könyvtárak jelentik az egyetem szívét, a kölcsönzést nem szabad szüne­teltetni. Főleg nem a vizsga időszak ide­jén. MÁTÉ ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom