Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-15 / 138. szám

Kedd, 2004. június 15. A PÉNZ BESZÉL 7 INGATLAN-ADÁSVÉTEL Uniós ingatlanpiac: magyar befektetésre fel! A német sajtó hasábjain megszaporodtak azok az írások, amelyek az Európai Unió tíz taggal való bővülésének az ingatlanpiacra kiható változásait elemezgetik. A Die Welt Aki késik, drágán vásárol című cikkében egyenesen elmarasztalja a német befektetőket, mert csak most kezdik felfedezni Kelet-Európát. Egy héttel ezelőtt azt írtuk, mivel május l-jén egyszerre tíz ország csatlakozott az unióhoz, a külföldi kereslet nagymértékű növekedésére nem lehet számítani az ingatlanpiacon. A külföldi vásárlók ráadásul már az elmúlt néhány évben megjelentek Magyarországon, s aki megtehette, már eddig is vásárolt magának irodát vagy lakóingatlant. Ilyen körülmények között kedvező előjelnek tűnik, hogy a német Die Welt szakírója megdorgálja honfitársait amiatt, hogy nem nyomulnak a kelet-európai ingatlanpiacon. Bezzeg az amerikaiak, az osztrákok, a svédek és izraeliek már a nagy változások után felfedezték ezt a piacot, és beruházásaik jelentős profitot hoztak írja a napilap. Az ingatlanforgalmazás egyik legnagyobb német tanácsadó cége - a DTZ - számításai szerint 1998 és 2002 között Közép- és Kelet-Európában 3,8 milliárd eurót fektettek be ingatlanok (mindenekelőtt irodaházak) építésébe. A német befektetők késése azért is nagy veszteség, mert a piac ebben a szektorban most már telített, ezért Prágában az irodai helyiségek 12 százaléka üresen áll, Varsóban 19, Budapesten 22 százalékuk kiadatlan. Természetesen ennek hatására a bérleti díjak is visszaestek. Ezért - figyelmeztetnek a szakemberek az új uniós államokban az ingatlanpiaci befektetésekben nem az irodai helyiségek ágazata lesz a döntő, hanem a különböző szolgáltatói objektumok megszerzése. A potenciális beruházóknak érdemes lenne tehát a kereskedelmi szektor felé fordulniuk, ezek helyiségei ugyanis az irodáknál olcsóbban megszerezhetők. De a figyelmet nem annyira Varsóra vagy Budapestre kell fordítani, hanem inkább a közepes nagyságú városokra, mint például Szegedre (ezt a nevet már mi tesszük hozzá). A ROVATOT A CENTRAL ESTATE TÁMOGATJA. HARMÓNIA LAKÓPARK élni és élni haaijiu... «"•"• 63 350 550 CENTRAL ESTATE KME. 6730 SZEI¡EI>, VICTOR HUGO O. 5. / ífF KAMARAI HÍREK KÖLTÖZIK A KAMARA! 4SÍ5* Ezúton tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy kamaránk költözés miatt 2004. június 21-22-23-án csak délelőtt 9-12 óráig fogad ügyfeleket, beleértve az okmányhitelesítést is, június 24—25-én pedig zárva tart, amely idő alatt telefonügyeletet működtetünk. Ezen a két napon okmányhitelesítést a hódmezővásárhelyi ügyfélszolgálati iroda lát el délelőtt 9—12 óra között (Hódmezővásárhely, Táncsics M. u. 15.). A Széchenyi-kártyás ügyfelek részére az ügyfélfogadás június 22-29. között szünetel. 2004. június 28-tól új helyen, a Szilágyi utca 5. szám alatt várjuk kedves ügyfeleinket. Megértésüket, türelmüket ezúton is köszönjük! TÁMOGATÁSOK MEGVÁLTOZOTT ÁFASZABÁLYAI A támogatással kapcsolatos áfa-visszaigénylések új rendjéről kaphatnak részletes tájékoztatást az érdeklődők a Támogatások megváltozott áfaszabályai című konzultáción. A konzultáció időpontja : 2004. június 22. (kedd), 10.00 óra. Helyszíne: Szeged, Rákóczi tér 1. (megyeháza földszinti nagyterme). Előadó: dr. Nagy Péter főosztályvezető-h., Csongrád Megyei APEH. A rendezvényen való részvétel díja 8000 Ft/fő + áfa, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagdíj- és szolgáltatásidíj-hátralékkal nem rendelkező tagjai számára 4000 Ft/fő + áfa. Amennyiben rendezvényünk felkeltette érdeklődését, kérjük jelentkezését (levélben, faxon: 62/426-149, vagy e-mailben: info@csmkik.hu) 2004. június 18-ig kamaránkhoz eljuttatni szíveskedjen. ÚJ KIADVÁNYOK 3 AZ EURO INFO KÖZPONTBAN c Építőanyag-ipar az Európai Unióban és Magyarországon A kiadvány a Vállalkozók Európában című sorozatban jelent meg, s célja, hogy áttekintést adjon az Európai Unió építőanyag-iparának helyzetéről és szabályozási kereteiről. A kiadvány kamarai tagoknak ingyenes, más érdeklődő részére 875 Ft + 5% áfa = 919 Ft. Kül- és intrakereskedelem az Európai Unióban A kiadvány a Vállalkozók Európában című sorozatban jelent meg, s célja segítséget nyújtani az Európai Unió kereskedelempolitikájával kapcsolatos tudnivalókról. A kiadvány kamarai tagoknak ingyenes, más érdeklődő részére 875 Ft + 5% áfa = 919 Ft. Felkészülés az Európai Unióra a környezetvédelem területén - vállalkozóknak A kiadvány az Európa Füzetek sorozatban jelent meg, s célja a gazdálkodó szervezetnek és vállalkozónak megfelelő információkat biztosítani az Európai Unióban kiemelkedő fontosságú környezetvédelemmel kapcsolatosan. A kiadvány minden érdeklődő számára ingyenes. Az EU-csatlakozás kapcsán tudnivalók kis- és középvállalkozásoknak A kiadvány célja, hogy gyakorlati ismeretekhez juttassa a kis- és középvállalkozásoknak, s tájékoztasson arról, hogy milyen kihívásokkal találják szembe magukat az Európai Unióhoz való csatlakozással. A kiadvány minden érdeklődő számára ingyenes. A kiadványok 2004. június 23-ig a Tisza L. krt. 2—4. szám alatt vehetők át, június 28-a után pedig a Szilágyi utca 5. szám alatti új székhelyünkön. AZ EU-PALYAZAT0K0N GYŐZTES ÖTLETEK 15-20 SZAZALEKA NEM VALÓSUL MEG Nem elég csak nyerni Magyarország 2004 és 2006 között 1200-1500 milliárd forint támogatásra számíthat az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból. Az összeg azonban nem automatikusan érkezik, hanem pályázatokon kell elnyerni. Napjainkban a vállalkozások az európai uniós források fogadására, vagyis megfelelő pályázatok megírására és elnyerésére koncentrálnak, holott a szakemberek szerint - az igazi munka csak ezután kezdődik. Gönczi Zsolt EU - és pályázati szakértő, a G&J Consulting Bt. vezető tanácsadója azonban az igazi kihívást a pályázat megvalósításában látja. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a győztes ötletek tíz-tizenöt százaléka valamilyen okból - például nincs megfelelően előkészítve, a kedvezményezett eláll a fejlesztéstől - nem valósul meg. Ez komoly probléma, de miután még a megvalósulási szerződés aláírását követően történik a „hátraarc", így végül is anyagi konzekvenciái nincsenek. Annál inkább a támogatási szerződés aláírása után. Rámehet az egész vállalkozás - Minden egyes pályázat életében - az ötlettől a pályázatíráson át a megvalósulásig és átadásig - négy ciklus van. Az első az ötlet kipattanása, második a kidolgozása, beadása és megnyerése, az erről szóló igazolás megérkezése. Az innentől számított 15 napos határidő alatt van mód a Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló első milliókból meg is kapjanak valamit a pályázók, menedzselni kell a pályázatot projekt átgondolására a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően. Meg tudom valósítani vagy nem, azaz aláírom vagy sem. Ha úgy döntöttem, hogy aláírom, beindul a harmadik fázis, megkezdődik a megvalósítás. A negyedik az átadás-átvétel - ismerteti a folyamatot Gönczi Zsolt, és nyomban hozzáfűzi: „Ha a nyertes pályázó aláírja a szerződést, az azt jelenti, belement a játékszabályokba, és ettől a pillanattól kezdve fordul igazán komolyra a dolog. Az első két szakaszban ugyanis nincs rizikó, nincsenek kötöttségek. Amint az aláírás megtörtént, azonnal megjelenik a rizikófaktor, ugyanis amennyiben nem tudom betartani a szerződésben leírtakat, akkor bizony sajnos akár rámehet az egész vállalkozás is, nemcsak a projekt." Bürokratikus rendszer A strukturális pályázatok esetében a projektmenedzsment - és azon belül maga a harmadik fázis - egy nagyon leszabályozott bürokratikus rendszer, aminek meg kell felelni. Hiába diktálja a józan ész, hogy a megvalósítás során esetleg el kellene térni tőle, a szabályok erre önkényesen nem adnak lehetőséget. - Nem térhetek el a pályázatban leírtaktól, csak ha a játékszabályokat betartom magyarázza a szakértő. - A híres magyar kreativitást itt a megvalósítás során nem alkalmazhatom. Sajnos ma még az a tapasztalat, hogy sem a vállalatvezetők, sem azok a szolgáltató- és építőipari cégek, amelyeket a projektek megvalósításába bevonnak, nincsenek felkészülve. Ok ahhoz vannak hozzászokva, hogy rögtönözzenek. Például ha a kivitelezésen elfogy valami, azonnal helyettesítik. Képletesen szólva, ha elfogy a 100-as szeg, azonnal pótolják 120-as szeggel, hiszen az kéznél van, és árban is ugyananynyi. Az uniós pályázati rendszer azonban ezt nem engedi meg. Függetlenül a projekt értékétől kell egy olyan személy, egy projektmenedzser, aki a megvalósulást levezényli. Természetesen nem feltétlenül külsős kell, lehet belső munkatárs is, de ebben az esetben nem árt egy tanácsadó foglalkoztatása. Megnevezni név szerint nem szükséges. Nem is célszerű. Ugyanis lehet, hogy a személy változik. Nem elég az oklevél Az utóbbi időben az a tapasztalat, hogy gomba módra szaporodnak a pályázatírók, tanácsadók. A felkészülés során sokan szereztek oklevelet pályázatíróként. Azonban nagyon kevés olyan tanácsadó cég van a piacon, amelyek felelősséggel és kockázatmentesen fel tudják vállalni ezt a komoly munkát. A pályázatírás azonban nem egyenértékű a megvalósítás levezénylésével. A piac mégis olyan irányba halad, hogy aki egyszer pályázatírással foglalkozott, az úgy gondolja, felvállalhatja a menedzsmentet is, holott nem biztos, hogy tudja, miről is van szó. HELLER LÁSZLÓ BŐVÜLHET A GAZDASAGI KAPCSOLAT T0LED0 ÉS SZEGED KÖZÖTT Közös a leépült hagyományos ipar Szeged születésnapi ünnepségsorozatának idején a városban járt Toledo testvérvárosi kapcsolataiért felelős igazgatója, Jesse M. Torrence. A fontos beosztásához mérten nagyon is fiatal, mindössze 24 éves direktor elsődleges céljának a gazdasági kapcsolatok bővítését tartja. Jesse M. Torrence először járt Magyarországon és Szegeden, így látogatásának egy hete alatt - mint mondta - megtöbbszörözte tudását az országról, s Toledo egyik fontos testvérvárosáról. Azt elismerte, hogy Toledo és Szeged kapcsolatában a kulturális terület a legerősebb, már-már túlsúlyos, a gazdasági és a tudományos szálak kevésbé fonódtak össze. Az igazgató azon dolgozik, hogy ez az arány változzon, egészségesebb, életközelibb legyen, ami persze nem jelentheti azt - hangsúlyozta hogy a már meglévő és nagyon értékes kulturális kapcsolatok csorbulnának. Cél, hogy az üzleti, gazdasági terület legyen a testvérvárosi kapcsolat egyik fő motívuma. A kultúra, amely persze még sokáig meghatározó lesz Toledo és Szeged között, csak akkor tud fejlődni, ha megfelelő gazdasági háttér áll mögötte - mondta. Azt kevesen tudják, hogy Toledóban a lengyelek után a második legnagyobb kisebbség a magyar, közöttük legalább 200-300 olyan ember van, aki szenvedélyesen kiáll az amerikai-magyar kapcsolatok mellett. Ott vannak a szegedi rendezvényeken, s közöttük olyan vállalkozók is akadnak, akiket össze lehet, illetve össze kell hozni magyar, szegedi üzletemberekkel. Ők azok, akik leginkább erősíthetik a kapcsolatokat. Közöttük is kiemelkedő személyiség Francis J. Szollosi, akinek nagyszülei mezőkovácsházáról kerültek a tengerentúlra. Szeged egyébként abban is hasonlít egy kicsit Toledóhoz, hogy itt is, ott is leépült a hagyományos ipar, egészen új utakat kellett keresni a fejlődéshez, a kitöréshez. Az egyik fontos új terület a logisztika lett, mint ahogy nálunk is az lehet, ha majd ideér az autópálya, további híd épül a Tiszán. Toledo jól profitál az észak-amerikai autóipar közelségéből, egyebek között beszállítóként. A város logisztikailag kitűnő helyen fekszik, jó az elérhetősége, bár az igazgató hangsúlyozta, elsősorban a „Toledón át" jelleg érvényesül. Szegedben a logisztikai potenciálon túl azt is értéknek tartja Jesse M. Torrence, hogy „nyereségét visszaforgatja az ifjúságba, az oktatásba". Az itteni üzletemberekről az a véleménye, hogy vendégszeretők, figyelmesek, a kapcsolatfelvételt e-mailen nyugtázzák, „nem elkommunikálnak a partner mellett, hanem vele kommunikálnak". Az USA-ban mindez gyorsabb, nyersebb, célratörőbb. Itt a formaságok is a helyükön vannak és ez üdítő. Szerinte ez is lehet érték, vagyis az, hogy a magyar szívélyes, még az üzleti életben is. Jesse M. Torrence FOTO: FRANK YVETTE A konkrétumokról szólva a testvérvárosi igazgató azt hangsúlyozta, hogy őszszel konferencia lesz Toledóban, ahová a magyarokat is várják, mint ahogy a többi testvérvárost is. Az érkezők azután nemcsak a meghívóval, hanem egymással is kapcsolatba léphetnek, üzleti szálakat építhetnek ki, s ehhez kívánnak keretet adni a vendéglátók. K. A.