Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-14 / 137. szám

HÉTFŐ, 2004. JÚNIUS 14. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Másodköltésre még igénybe vehetik a madarak Fészekodú-kihelyezés, százezerért A közelmúltban befejeződött a Dalerd Rt. madárodú-kihelyezési akciója a mártélyi tájvédelmi körzetben. Korábban a tiszai áradás miatt nem lehetett rámenni a felázott területre. A kihelyezett fészekodúkat másodköltésre még igénybe tudják venni a madarak, és rovarfogyasztásukkal sokszorosan meghálálják a ráfordítást. Az erdőgazdálkodás azzal jár, hogy a gazdasági célú erdőkből eltűnnek az odvas fák. Pontosabban: ki sem alakulnak az odvak, a fákat még ezek létrejötte előtt kitermelik. Az odvas fa gazdasági felhasználhatósága nagymértékben csökken, így érthető az erdészet törekvése: odvas fa lehetőleg ne legyen a területen. Ez azonban az odúlakó madarak - a cinegéktől a harkályokon át a baglyokig - életterét nagymértékben csökkenti: nem tudnak hol költeni. A helyzeten mesterséges fészekodú-kihelyezéssel segít a Dél-alföldi Erdészeti Rt., együttműködve a nemzeti parkokkal immár jó tíz éve. A Kiskunsági Nemzeti Park területén belül a mártélyi tájvédelmi körzetben gondoskodik odúkihelyezésről az erdészet, a Körös-Maros Nemzeti Park területén pedig a landori tájvédelmi körzetbe kerülnek odúk. Szegeden a piarista gimnáziummal működik együtt a Dalerd. Egy-egy odú-kihelyezési akció mintegy százezer forintba kerül a gazdaság számára, a természetvédelmi szakértelmet az együttműködők biztosítják. Példaértékű a kapcsolat a nemzeti parkok illetve a gimnázium, és az erdészet között - hívja föl a figyelmet Fazekas József termelési igazgató. A mártélyi tájvédelmi körzetben - mint a termelési igazgatótól tudjuk - az idén a tiszai áradás megakadályozta, hogy minden odút még kora tavasszal kirakjanak, nagyobb hányaduk kihelyezésére a közelmúltban került sor. Akkorra már visszahúzódott a víz, rá lehetett menni a hullámtéri talajra. A kihelyezést Somodi István, tájvédelmi körzetvezető végezte a Dalerd kerületvezető erdészeivel együtt, a korábbi években kihelyezett, s azóta megsérült odúkat lecserélve. A Maros menti, lándori erdőségekbe vagy ősszel kerülnek új odúk - ez esetben is hasznosak: elősegítik a madarak telelését -, vagy jövő tavasszal. Ide egyébként korábban speciális denevérodúkat is kihelyeztek, Dobrosi Dénes denevérekkel kapcsolatos kutatásait elősegítve, ezek jelenleg is fogadják az állatokat. Az említettekhez egyébként hozzá kell fűzni: a mesterséges fészekodúkból a fiókák kirepülése után legjobb eltávolítani a fészekanyagot és magát az odút is fertőtleníteni, mert elszaporodhatnak benne a paraziták. De ha erre nincs mód, akkor is nagyon sokat használnak a fészekodúk elvégre a természetes odvak esetében sem történik meg a fészekanyag cseréje. ECS. í s JflR if'^ % f | % L-idOttf^ '^fruMBi. wfHPii'P*r JKiléllil i' H59' ' * - . fOTPp ¡••fHHw: 'v^M r P iÍMjK , t»y ®rvAz odvas fákat mesterséges fészekodúkkal pótolja a Dél-alföldi Erdészeti Rt. Illusztráció: Tésik Attila A Tisza mindkét partján offenzívába lendültek a multik Szegedre jönne az Auchan is Több jelentős nemzetközi áruházlánc jelezte: szívesen építene bevásárlóközpontot Szegeden. Az önkormányzat egy újszegedi áruházat látna legszívesebben. A városnak egyébként nincs saját eladható telke, amely alkalmas lenne hipermarket számára, ám egy Deszk melletti, magántulajdonú ingatlan megfelel a célra. Új niulti bevásárlóközpont épül Szegeden. A hír már jó ideje körbe jár a városban, sokan tudni vélik azt is, hogy az egyik legnagyobb áruházlánc, a francia Auchan települ Szegedre, pontosabban a városhatár közelébe, Deszkre. - Az Auchan valóban szeretne áruházat építeni Szegeden - erősítette meg információinkat Gillemot Katalin. Az Auchan Magyarország Kft. igazgatói asszisztense elmondta: a cég tervei között szerepel, hogy minden magyar nagyvárosban, így Szegeden vagy környékén a közeljövőben megjelenjenek a piacon, és erről már folytattak is tárgyalásokat. Egyelőre azonban nincs konkrét megállapodás, így arról sem született döntés, hogy Deszken vagy Szegeden építsenek. - Az idén és jövőre még biztosan nem nyílik Auchan áruház a városban - szögezte le Gillemot Katalin. Tárgyalások folynak arról, hogy a település otthont adjon egy hipermarketnek, sőt az önkormányzat rendezési tervében már ki is jelölt egy ingatlant erre a célra - tudtuk meg Simicz József deszki polgármestertől. Deszk és Szőreg között, a 43-as út mentén fekvő húsz hektáros terület A Tisza túlpartján ez a Deszk melletti terület a legalkalmasabb egy hipermarket számára - mutatja Simicz József Fotó: Schmidt Andrea egyébként nem önkormányzati, hanem magántulajdonban van. A tulajdonosok az önkormányzattal összhangban azt tervezik, hogy kereskedelmi beruházás céljára adják el a területet. Több multinacionális kereskedelmi lánc is jelezte: szeretne Szegeden áruházat nyitni - tudtuk meg Solymos Lászlótól. A multik a Tisza mindkét partján szívesen építkeznének, ám a városvezetés egy új szegedi bevásárlócentrumot látna szívesen, hiszen ott nincs ilyen létesítmény, igény viszont rendkívül nagy lenne rá. Ugyanakkor a szegedi önkormányzatnak nincs olyan saját tulajdonú telke, amely képes lenne befogadni egy hipermarketet. - A legtöbben az 5-ös út mellé szeretnének települni, de ott már alig találni forgalomképes ingatlant, ráadásul közlekedési szempontból sem lenne jó, ha tovább növelnénk a forgalmat a város ezen részén - tájékoztatott Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Megerősítette: az önkormányzatot már több olyan nagy cég is megkereste, amely áruházat építene, de a városnak nincs eladó telke. Sokszor azonban a multik névtelenül, egy-egy ingatlanforgalmazó céget megbízva keresnek alkalmas területet. A tapasztalat szerint ugyanis, ha nyilvánosan jelzik vételi szándékukat, akkor felverik az árakat. K.B. K1KA, IKEA Léteznek olyan áruházláncok is, amelyek hivatalosan nem tájékoztatták a várost betelepülési szándékukról, de már komoly lépéseket tettek a nyitás felé. így például a közelmúltban a Kika bútoráruház-lánc keresett hirdetésben dolgozókat szegedi, még nem létező áruházába. A korábbi hírekkel ellentétben azonban szinte biztos: a svéd Ikea nem nyit Szegeden áruházat, a cég terjeszkedési stratégiáját ugyanis megváltoztatták. Számítógépet kaptak MUNKATÁRSUNKTÓL A németországbeli észak-rajna-vesztfáliai Stenzelbergschule 25 Pentium l-es és Pentium Il-es számítógépet, monitort, billentyűzetet és kiegészítő eszközöket ajándékozott a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségének. Az adományt Magyari Béla elnök vette át. A számítástechnikai eszközöket azok a szervezetek kaphatják meg, ahol a modern kommunikációs eszközök hiánya miatt lassú az információáramlás. Radnótis diák beszél legjobban angolul az olasz középiskolások között Németh Emese győzelme a veronai versenyen Ökológiai haszon Be kellene vezetni egy új értéket, az ökológiai haszon fogalmát. Ökológiai haszon akkor keletkezne, ha sikerülne megőrizni, illetve újrateremteni az eredeti élővilág életlehetőségeit mezőgazdasági, vagy bármely egyéb kultúrterületen - túlmenően a termelési eredmények elérésén. De akár a tényleges haszonban is megjelenhet az ökológiai haszon. „Kiterjesztett biogazdálkodásnak" is lehetne nevezni az ökológiai haszon szempontjait is figyelembe vevő termelést. A gazdálkodók azzal dicsekednének: ez a paradicsom úgy termett meg - és azért drágább némileg a szokásosnál -, hogy miközben megtermett, a zöld varangy is lerakta petéit a paradicsomföld közepén lévő vízállásos laposban, s bár az ebihalak sikeres átalakulásához nyár közepétől mesterséges vízutánpótlást kellett biztosítani két hétig, de végül sok százezer, tökmagnyi apró béka ugrált szerteszét. Ráadásul - folytathatnánk a felsorolást - ugyanitt a pettyes gőtének is sikerült szaporodnia, mindemellett bíbicek csaponganak a táj fölött. Az említett élőlények jelenléte, ha tulajdonképpeni természetvédelmi területről beszélnénk, nem nagy szó, egy paradicsomföld közepén lévő, vízállásos lapos esetében viszont amit akár ki is száríthatott volna a tulajdonos, miképpen ez napjainkban legtöbbnyire történik, de nem tette - óriási dolog. És ha a vásárlók megfizetnék a többletárat - mégpedig annak tudatában fizetnék meg, hogy ezzel lehetővé teszik egy terület élőlényeinek fönnmaradását -, a történet: sikertörténet. Nézzünk más példát, az erdőgazdálkodást. Ha a tulajdonos a több száz éves, öreg füzeket nem vágja ki (ma kivágja legtöbbnyire, hacsak nem szigorúan védett természetvédelmi területről van szó), s bántatlanul fejlődhet belsejükben a szarvasbogár- és hőscincérlárva, helyükre nem tud gazdaságilag értékesíthető csemetét ültetni, viszont a kitermelt fát sikerül magasabb áron értékesítenie - s azért sikerül, mert a vevő értékként tartja számon a terület élővilágát -, kész a pénzben is mérhető ökológiai haszon. Ez manapság minden elképzelést felülmúló utópia, s az is marad, amíg a vevő örül, ha egyáltalán bármiféle paradicsomot meg tud venni. Ám strukturálódik a piac, és a környezettudatosság terjedésével van rá némi esély: a „kiterjesztett biokörülmények,, közt előállított termékre is akad igény, kialakul egy „ökológiai piac tortaszelet". S ha az ország területén akár csak pár helyen létrejönne egyfajta „kiterjesztett biogazdaság" amilyennel például a hódmezővásárhelyi Sirkó Zoltán kertészmérnök, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aktivistája is kísérletezik -, már az is óriási eredmény lehetne. E gazdaságok, a nemzeti parkokkal, a Natura 2000 hálózat elemeivel és egyebekkel együtt hozzájárulnának a biodiverzitás megőrzéséhez. Egészen addig az időszakig, amikor az ökológiai haszonra törekvés - az, hogy egy adott termék mellett a természetes környezet is megmaradjon - nem utópia lesz, hanem magától értetődő cél. FARKAS CSABA Bravúrt hajtott végre Olaszországban a szegedi Radnóti Miklós gimnázium 16 éves diákja. Németh Emese veronai gimnazistaként megnyerte azt a versenyt, amelyet egy London központú szervezet hirdetett meg az angolul legjobban beszélő olasz középiskolások között. A szegedi Radnóti Miklós gimnázium elsőéves, biológia szakos diákja, Németh Emese tavaly ősszel az olaszországi Veronában tanult. Az akkor 15 éves lányt az észak-olasz város egyik, a Radnótihoz hasonlóan patinás gimnáziumának harmadik évfolyamára vették fel. Már ott értesült a londoni központú szervezet, a The Live Literature Assotiation Európa számos országában meghirdetett felhívásáról, amelyet az angolul legjobban beszélő középiskolás diákok között hirdettek meg. A kiírásban szerepelt, hogy az egyes országokban győztes diák - az adott ország képviseletében - indulhat a Londonban megrendezendő döntőn. Az olaszul és angolul nagyon jól, mondhatni anyanyelvi szinten beszélő Emese több száz olaszországi diákhoz hasonlóan jelentkezett a versenyre. Előbb megnyerte a veronai selejtezőt, majd az olaszországi döntőt is. - A döntőt Veronában rendezték. Ott tizenhármán versenyeztünk, a zsűri tagjai amerikai és angol tanárok voltak - mesélte az olaszországi tanulmányait a múlt héten befejező, és Szegedre vasárnap délben megérkező Németh Emese. Elmondta: a zsűri nem csak a nyelvtudást, hanem a „Határtalan ország" címmel megtartott előadást is értékelte. Emese a globalizációról, azon belül az amerikanizálódásról beszélt a megadott öt percben. A zsűri félórás tanácskozás után hirdetett eredményt: a Németh Emese: Boldog vagyok, hogy részt vehettem Olaszországban az angol versenyen és nyertem Fotó: Miskolczi Róbert győztes Németh Emese Veronából. A kiírás érelmében azonban nem az olasz középiskolások között angolul legjobban beszélő magyar diák indulhat a londoni döntőn. - Nem, egyáltalán nem vagyok csalódott, ellenkezőleg: elmondhatatlanul örülök, boldog vagyok, hogy részt vehettem a versenyen és nyertem - jelentette ki a „magyar-olasz" lány. - Ez számomra örök emlék marad - tette hozzá. Németh Emese idén ősszel másodikos diákként a Radnóti Miklós gimnáziumban folytatja tanulmányait. A középiskola befejezése után vagy itthon, vagy külföldön filozófiát tanul. - Olaszországban megszerettem - mesélte Emese - az ottani iskolákban kötelező tantárgyként oktatott, számomra rendkívül érdekes tantárgyat, a filozófiát. OLÁH ZOLTÁN