Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-14 / 137. szám

HÉTFŐ, 2004. JÚNIUS 14. • MEGYEI TÜKÖR« 5 Társadalmi munkában szépítik Zákányszéket Virággal díszítették az utcatáblákat Az IKV Rt. már huszonegy lakást talált megvételre \\ »y WWWV \\\>\\\\ iiils^ »wnwnwnwmv Lakótelepi otthonok tulajdonosai jelentkeztek a pályázatra Fotó: Schmidt Andrea Az IKV Rt. első hirdetésérére felajánlott otthonok közül 21 lakás felelt meg a pályázati kiírásnak. Az ingatlankezelő öszszesen 50 használt lakást vásárolna a szabadpiacon, mivel az új bérlakások építése sokba kerül a városnak. Az IKV Rt. másodszorra is hirdetést tesz közzé a Délmagyarországban, mert az önkormányzat ötven használt, legalább másfél és legfeljebb 2+2 félszobás lakást vásárolna meg Szeged belterületén. Ezek komfortosak éppúgy lehetnek, mint összkomfortosak, de a vételár egyik esetben sem haladhatja meg a 7 és fél millió forintot, valamint a szükséges felújítási költség sem lehet több 300 ezernél. Az első forduló sikerrel zárult: a beadott pályázatok közül 21 felelt meg a feltételeknek - mondta Németh István, az IKV Rt. vezérigazgatója. A tulajdonosokkal a közeljövőben megkötik az adásvételi szerződést. Az „akció" indoklásaként pedig azt erősített meg újra lapunknak, hogy a használt lakások megvásárlása olcsóbb megoldás, mint az új bérlakások építése, amelyek olykor a luxus kategória határát súrolják. Változatlanul építenek új otthonokat - jelenleg a Cserzy Mihály utcában ötvenet alakítanak ki -, ám ezek négyzetméterárai magasak. A lakásmobilitás ugyanakkor azt jelentené, hogy legyenek fokozatok, a családok minőségi cserével félkomfortosból komfortosba, majd megijit egy jobb lakásba költözhessenek. Jelenleg Szegeden 5 ezer 100 otthont ad bérbe az IKV Rt., a város lakásállományának 7 százalékát. Az uniós átlag ezzel szemben 15 százalék. A kevés bérlakás eddig behatárolta az önkormányzat lehetőségeit, nem tudott segíteni azokon, akik önerőből képtelenek voltak otthonhoz jutni. Az IKV Rt. a vásárlás anyagi hátterét részint önerőből, a lakásalapból, részint pályázati forrásból biztosítja. Megnyertek egy, a Nemzeti lakásprogramhoz benyújtott, 375 millió forintos pályázatot, amelynek önrésze 112 millió forint. EK. Az ETT a szegedi rákterápiáról Felülvizsgálat után vizsgálat A szegedi onkoterápiás klinika, többek között a szentesi Szilágyi Emesét is érintő kezeléseivel kapcsolatban módosította korábbi állásfoglalását az Egészségügyi Uidományos Tanács. Ez alapján az egészségügyi miniszter újabb vizsgálatot kezdeményez. MUNKATÁRSUNKTÓL Módosította korábbi állásfoglalását az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikáján folytatott egyik kezelési móddal kapcsolatban. Mint azt korábban megírtuk, a klinikán olyan készítménnyel kezeltek több beteget, köztük például a szentesi Szilágyi Emesét, amely Magyarországon még nincs törzskönyvezve. Mivel a szert nem támogatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), annak árát a betegek fizették ki. Ezt az eljárást az onkológusok szakmai testülete korábban jóváhagyta, és az egyetem belső vizsgálata is csak a számlakibocsátás terén talált némi szabálytalanságot. Az ETT véleménye szerint is indokolt volt szakmailag a három beteg kezelése ezzel a készítménynyel. Ám tanácsadó testületének állásfoglalását Kökény Mihály egészségügyi miniszter nem fogadta el, és újabb felülvizsgálatra szólította fel a grémiumot. Úgy fogalmazott: ez felveti annak lehetőségét, hogy bizonyos körülmények között átléphetők a gyógyszerek alkalmazhatóságát szabályozó törvények, de ő ezt nem tartja elfogadhatónak. Az újabb állásfoglalásban az ETT most úgy pontosított: a szegcdi onkoterápiás klinika az elmúlt 4 évben 13 esetben kapott engedélyt Eloxatm-terápiára. A betegek kórlapjából azonban kiderült: 12 esetben ez a szer sem hozott lényeges javulást. A testület szerint ezért érdemes megvizsgálni, hogy van-e értelme alkalmazni azt a készítményt, amelyet Magyarországon még be sem nyújtottak törzskönyvezésre. Kökény Mihály felkérte az Országos Onkológiai Intézet, az OER valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetőjét, hogy közösen vizsgálják át a szegedi klinikán Eloxatinnal kezelt betegek kórlapjait. A július elsején újjáalakuló szakmai kollégium első feladata az lesz, hogy elkészítse a kezelések egységes szakmai eljárásrendjét. Az egészségbiztosító ezen felül az egyetem számlakészítési gyakorlatát is ellenőrzi. Pluszpénz a tömegközlekedésre Eldőlt, mennyi plusztámogatáshoz jut a szegedi tömegközlekedés idén. Mint lapunkban beszámoltunk róla, idén először kapnak tömegközlekedési normatívát, azaz állami támogatást a helyi közlekedés üzemeltetéséhez az önkormányzatok. Ez közvetetten a szállítási teljesítménnyel arányos. MUNKATÁRSUNKTÓL A tömegközlekedési normatívát, vagyis támogatást nyújt az állam az önkormányzatoknak a helyi közlekedés üzemeltetéséhez. Az idén először kiosztott támogatás közvetetten a szállítási teljesítménnyel arányos. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester lapunknak elmondta: a minisztérium arról tájékoztatta, hogy Szeged esetében a támogatási összeg 288 millió forint. Ennek legnagyobb részét, 172 millió forintot, a Volán kapja. Az alpolgármester megjegyezte, az önkormányzat szabadon dönthet arról, hogyan használja föl tömegközlekedési célokra a támogatást. Az összes pénzt az önkormányzati tulajdonú cég, a Szegedi Közlekedési Társaság is kaphatná, de megállapodásuk értelmében az állami tulajdonú Volánnak juttatják az autóbusz-tcljesítmények után járó részt. Az SZKT és a Volán a helyi forgalomból származó jelentős veszteségét csökkentheti a most először biztosított állami forrással. Nem érkezett érvényes ajánlat a Thököly utcai 13 hektárra Újra pályáztatják a kertészetet Elmaradt az űjszegedi Thököly utcai kertészet értékesítése nyilvános árverésen, mert senki nem tett érvényes vételi ajánlatot. Az IKV Rt. új pályázatot ír ki. Szegeden egyedülálló módon, nyilvános árverésen szerette volna értékesíteni a képviselő-testület döntése nyomán az IKV Rt. az újszegedi, Thököly utcai volt kertészet területét. A város a tranzakciótól több mint félmilliárdos bevételt remélt. A 126 ezer 942 négyzetméteres, azaz csaknem 13 hektáros, a közelmúltban belterületté nyilvánított ingatlan értékesítésére kiírt pályázat anyagát öt érdeklődő vette ki, közülük csak egy tett ajánlatot. Ez azonban nem felelt meg a formai követelményeknek, így a pályázatot érvénytelennek kellett nyilvánítani - tudtuk meg Németh Istvántól. Az IKV Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a szabályok szerint azonos feltételekkel rövidesen újra pályázatot írnak ki. A jelentkezőknek ha lesznek - a pályázat beadása után nyilvános árverésen kell licitálniuk egymás ajánlatára, és aki a legmagasabb összeget mondja, az viheti a telket. Az ingatlan azzal, hogy kivonták a mezőgazdasági művelés alól és belterületbe vonták, a megfelelő infrastruktúra-fejlesztést követően alkalmas lesz a beépítésre. KorábÖten érdeklődtek, de csak egyikük tett - érvénytelen - ajánlatot az ingatlanra Fotó: Gyenes Kálmán ban fölmerült, hogy az önkormányzat végezze el az infrastruktúra-fejlesztést, és csak azután adja el az ingatlant, ezt az ötletet azonban elvetették. Az IKV javasolta, hogy árverésen értékesítsék a 13 hektáros területet, amelyből 3 hektárt a jövőbeni vevő közművesített közterületként köteles városi tulajdonba visszaadni. Ha sikerül értékesíteni a területet, akkor négy év áll rendelkezésre a beépítéshez. A rendezési terv szerint családiés sorházak épülhetnek itt. A jövőbeni nyertes választhat: vagy beépíti a területet, vagy közművesít, telkeket alakít ki, és azokat adja el. K.B. Úgynevezett ökotóvalis lehet vizet tisztítani Kisközségek csatornázási tervei A tetemes költségek miatt a Csongrád megyei kisközségek többségében támogatásokból kívánják kiépíttetni a szennyvízhálózatot. Néhány település közösen pályázik, mások egyedül próbálkoznak. Zsombón az úgynevezett ökotó kialakításának terve is felmerült. Hazánk uniós csatlakozása után egyre fontosabb, hogy minden településen kiépüljön a szennyvizet elvezető csatornahálózat. A Csongrád megyei kisközségek is többnyire különféle támogatások révén szeretnének pénzhez jutni, hogy finanszírozni tudják a hatalmas költséggel járó csatornaberuházást. Például Balástyán 2000 óta folyamatosan pályáznak, de eddig nem jártak eredménnyel. A település mintegy ötödén épült meg a csatorna. A mostani szennyvíztisztító is elavult, helyette egy újat kell építeni. A beruházás összköltsége bruttó 870 millió forint. A Belügyminisztérium Céltámogatási Alapjából kívánják fedezni a beruházás felét. A fennmaradó összeg előteremtésére most keresik a megoldást. Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván, valamint DélÚjszeged közösen adta be pályázatát. Várhatóan júniusban írja alá a szegedi polgármester és a generálkivitelező a szerződést. Ha ez megtörténik, akkor harminc napon belül elkezdődhet a munka. Az összköltség 10 milliárd forint. Ebből a deszki csatornarész egymilliárdba kerül, aminek fele uniós, harmincöt százaléka állami támogatás, a fennmaradó összeget pedig az önkormányzat és a lakosság állja. Összesen 1278 deszki ingatlant kötnek be a hálózatba, a tulajdonosok portánként 50 ezer forintot fizettek be a lakáskasszába, az összeg 2000 óta kamatozik. Ópusztaszeren egyetlen lakóházból sem vezetik el a szennyvizet. A napi 500 köbméter víz befogadására is alkalmas tisztítóba csak a szociális otthon, az emlékpark, a polgármesteri hivatal és intézményei, valamint a településen működő katonai bázis szennyvize kerül. A lakosság emésztőgödreiből az önkormányzat szállíttatja el szippantós kocsikkal a szennyvizet. A polgármesteri hivatal idén pályázatot nyújtott be a hálózat további kiépítésre. Zsombó egész területén emésztős, szikkasztós rendszer működik. Az önkormányzat a csatornázás finanszírozására több pályázatot is beadott, legutóbb a szegedi kistérség településeivel közösen. A szennyvíztisztító fenntartása igen költséges, ezért egy, Belgiumban már bevált módszerről is gondolkodnak a zsombóiak. Az úgynevezett ökotóban különféle vízinövények bontanák le a szennyeződéseket. Ez jóval gazdaságosabb és környezetkímélőbb, mint a tisztítómű. A gondot egyelőre az jelenti, hogy hazánkban csak 2000 fő alatti kisközségeknek engedélyeznek ökotó létesítést, ezzel szemben Zsombón közel 3 ezer 200-an laknak. KORMOS TAMÁS Hárommillió forintot nyert pályázaton a zákányszéki önkormányzat. A pénzből csak anyagot kellett venni, a különféle munkákat a lakosok ingyen végezték el. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium tavaly meghirdetett, Községi egészségterv elnevezésű pályázatán hárommillió forintot nyert a zákányszéki önkormányzat. A pénzből úgynevezett kamasztanyát alakítottak ki, hatvan utcanévtáblát helyeztek ki, illetve finanszírozták az egészséghét programjait és a helyi hátrányos helyzetű A községben hatvan utcajelző ki gyermekek üdültetését. A szaktárcánál olyan beruházásokhoz lehetett támogatást kérni, melyek a lakosság egészségét, közérzetét javítják, illetve szépítik a települést. A kamasztanya egy olyan helyiség, melyben a fiatalok hasznosan tölthetik el szabadidejüket. Emellett számos programon is részt vehetnek. Legutóbb a drogfogyasztás megelőzéséről esett szó. A zákányszéki hátrányos helyzetű gyermekek nyaraltatása érdekében sátrakat vásároltak a pénzből. így a vakáció alatt azok az iskolások is táborozhatnak, kiknek szülei nem tudnák finanszírozni a drágább utazásokat. A faluszépítéshez tartozik, hogy hatvan új utcanévtáblát helyeztek ki település szerte. A környéken egyedülálló módon fából készültek a táblák és mindegyiket virággal ültették körbe. A jelzők kihelyezésénél és a kamasztanya kialakításánál csak az anyagköltséget kellett állnia az önkormányzatnak. A kivitelezést helyi mesteremberek, illetve több lakos is társadalmi munkában vétáblát helyeztek gezte. Fotó: Frank Yvette K. T.