Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-12 / 136. szám

22 SZIESZTA-REJTVÉNY 2004. június 12., szombat EZREDÉVE VÁLTOZATLAN A PÁSZTOROK ESZE JÁRÁSA Nomádok konzerve, vászonzacskóban A magyar mondatszerkesztés jellemzően mellérendelő, a különböző tudástípusok is megférnek egymás mellett a széles Alföldön. Legalábbis meg kellene férniük, a modern ember logikája mellett helye van az évezredes ismeretanyagot máig sikerrel hasznosító juhászemberének is - mondja Kunkovács László etnofotográfus. A magyar pásztorkultúra új színfolttal gazdagítja Európát hívja föl a figyelmet Kunkovács László, aki jelenleg épp Ukrajnában tartózkodik kutató- és előadókörúton, s Kirgíziába megy tovább. Egykori legeltető műveltségünk a sztyeppeivei rokon, a magyar törzsökös pásztorok máig őrzik a sztyeppi gondolkodásmódot. Sokszor nem a mi logikánk szerint cselekszenek, és ennek a maga helyén éppúgy megvan a létjogosultsága, mint a modern gondolkodásnak egyebütt. Felesleges a karám - Szabadszálláson a mezőgazdász karámot épített, hogy a gulyásnak ne kelljen hajkurásznia a jószágot - illusztrálja Kunkovács László az említetteket -, ám a gulyás a karámnak egyáltalán nem örült. Karámra, az ő nemzedékről nemzedékre hagyományozódott tudásanyaga alapján semmi szükség. Az egykori, sztyeppi pásztorok, akik sehonnan sem szerezhettek volna fát a karámhoz, tudták: a csordaösztön, a kút és a dörgölőzőfa helyben tartja az állatcsapatot, és ha mégsem, akkor jön a szaktudás. S nem csak az évezredes, legalábbis több évszázados; mint Kunkovács I^szló mondja, a magyar legeltető állattartás központjaiban, Karcagon vagy a Hortobágyon készült pásztorportréiból kiderül, e társadalom embertani képe iráni, illetve törökös típusokat mutat, ez a népréteg tehát változatlanul megmaradt, ha nem is a honfoglalás, de a kunok betelepülése óta. Szárított hús Nem csupán az ember nem változott. - A Kiskunságban beszéli a kutató - gyanút fogtam egy szögön lógó, tömött vászonzacskó láttán. Mi van benne? Szárított hús, feleli a tanyás. Azt a mindenit! Hisz ez volt a nomád népek konzerve! Vitték a szárított húst a lovasok, vízben megfőzve kész volt a húsétel. Engem a néprajztudomány épp azért érdekel, mert nincs vége, átvezet a múltból a jelenbe. A bornyúnak eltörött a lába, le kellett vágni, a család felmenői pásztorok voltak, tudták, mi a csínja-bínja, elkészítették a szárított húst. Meg aztán a rudaspányva, botospányva. Néha feltűnik a pusztában a gulya mellett; Mongóliában és az Altajban ezzel kergeti a lovon ülő csikós a másik lovat. Rúdon a hurok, úgy akasztja a nyakába. Fennmaradt, fotókon megörökítettem, ugyancsak fennmaradt a nemezjurta-készítés a pásztorkalap-előállításban. A példákat lehetne sorolni tovább - így Kunkovács László. Kőemberek Szobrászatuk szintén volt a valahai nomádoknak, dinamikában a statika. Az etnofotográfus - Kőemberek című, nemrég megjelent könyvéből is kiderül - kilenc ázsiai útja során összegyűjtötte mindazt a tudnivalót, ami a kora középkori nomád népek szobrászatárói tudható. E monumentális kőszobrok templomnak feleltek meg. Legalább akkora kultúrkincset képviselnek, mint a kínai cserépkatonák, ám együttesen bemutatni őket csak fényképen lehet - szét vannak szórva Eurázsiában. Legutóbbi faragóik például a mai Ukrajna területén a kunok voltak, a mostani Észak-Kína vidékéről érkeztek, s utódaik ma is élnek, többek közt a magyar pásztortársadalomban. S nálunk felbukkanhat-e nomád kőember, például az Ólom-hegy alól? Aligha, bár - gondolkozik el Kunkovács László - a kunok egy csoportja a tatárjárás után eljutott a bolgár alföldre, s a húszas években Sumen mellett Fehér Géza két kőszobrot is kiásott. Népi fafaragóink termékei között olykor e szobrokhoz megdöbbentően hasonló figurák bukkannak föl. Távoli visszacsengése ez a régi kultúráknak, talán csupán egy-két, nemzedékről nemzedékre öröklődő, formát meghatározó mozdulat erejéig. Ha kapcsolatba kerül a modern művészettel, az megújul belőle mindig. F.CS. Üveggolyók igazolhatják Einsteint A tér, az idő és a tömegvonzás öszszefüggésének einsteini elméletét most költséges kísérletsorozattal próbálja a gyakorlatban igazolni az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. MTI Minél alaposabban megismerjük a világegyetemet, annál több kérdéssel kerülünk szembe. Legutóbb például felfedezték, hogy a gömb alakú világegyetem rohamo'san táguló távoli szélétől fele útnyira, 9,5 milliárd fényévnyi távolságra megmagyarázhatatlan eredetű, igen erős fénygócok találhatók. Más számítások szerint a világegyetem nem gömb, hanem - mint a galaxisok - lapos diszkosz alakú, ami viszont ellentmond az egyenletes sebességgel való tágulásának. Az ilyen újszerű, a csillagászati felfedezések tényén alapuló elméleti következtetések mellett azonban még jó néhány, már elfogadott tétel is bizonyításra vár. Ilyen Albert Einstein 1916-ban közzétett és azóta folyamatosan kutatott tér-idő-gravitáció-elméletének igazolása. Lényege nagyon leegyszerűsítve: az egymástól függetlenül nem létezhető tér és idő, röviden a téridő függ a gravitációtól, a tömegvonzástól. A gravitáció okozta erő-örvénylés akár meg is görbítheti a teret, s vele az időt. Az elmélet gyakorlati igazolására április 20-án a NASA Föld körüli pályára küldte a Gravity Probe-2 nevű kísérleti műholdját, amely másfél éven át 640 kilométer magasságban fog a bolygónk körül keringeni. Kistévé-méretű kabinját a levegő kiszivattyúzása után légmentesen lezárták, majd lehűtötték mínusz 273 fok, vagyis az abszolút nulla fok közvetlen közeléig, a kamrájába helyezett négy, teniszlabdánál valamivel nagyobb, kvarc(üveg) golyóval együtt, amelyeket gyors forgásba hoztak. A légtelenítésre és a hűtésre azért volt szükség, hogy a világűrével azonos körülményeket teremtsenek az apró kabin belsejében. A golyók pörgését a súlytalanság terében más erő sem befolyásolja, így a fékezetlen mozgássorozat közben elvileg meg kellene tartaniuk eredeti forgási tengelyüket. Ám, ha valóban elgörbíti ott a téridőt a Föld gravitációja, nemcsak a forgási tengelyüknek, de még a forgási irányuknak is meg kell változnia. Az üveggolyó-kvartettet folyamatosan figyelik a műszerek, s ha 2005 végére a forgási irányuk megváltozása bizonyosodik be, úgy a gyakorlatban is bizonyítást nyer Éinstein nem vitatott, s elméletileg már sok próbát kiállt tér-idő-gravitáció elmélete. Kunkovács László (balról) a hódmezővásárhelyi juhászversenyen FOTÓ: TÉSIK ATTILA jSi I ¡H II» •*'! Iff fffrj magyarország Kft Bionizer rendszerrel már 139.900 Ft-tól A energia osztály 5 év garancia Munkadíj most 60 % o kedvezménnyel ! Classic berendezések már 99.900 Ft-tól A energia osztály 5 év garancia Klímákra hitelügyintézés irodánkban! Szeged , Kálmány Lajos utca 2. Hüsité-számf550352735Ü^5í53 SAMSUNG DIGITál everyone's invited TM