Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-08 / 107. szám

SZOMBAT, 2004. MÁJUS 8. • AKTUÁLIS" 3 A megyei közgyűlés már belenézett a tükörbe Veszélyben az életszínvonal Hamarosan az itt élők életszín­vonalára is hat a megye gaz­daságának stagnálása - figyel­meztet a régió legújabb adatait, folyamatait elemző tanulmány. A szerző, dr. Lengyel Imre egye­temi docens megállapítja: a gaz­dasági fejlődés szempontjából megyénk 1996 óta az uniós át­lag 43 százalékán áll, és ezért nem csak a külső körülmények felelősek. Egyik oldal sem kritizálta a me­gyei közgyűlés legutóbbi ülésén azt a tanulmányt, amelyet az SZTE Gazdaságtudományi Kar Regionális és Alkalmazott Gaz­daságtani Tanszék tanszékveze­tője, Lengyel Imre egyetemi do­cens készített. Pedig a dolgozat számos állítása a rendszerváltás utáni helyi politikai törekvések kritikájaként is olvasható. Töb­bek között leírja: nem indítja el a gazdaság fejlődését az a beru­házás, amelyet egyszerűen vala­ki „kijárt" a kormánynál. Nem elég bekötőutat, ipari parkot építeni az önkormányzati vá­VEGRE VALAKI KIMONDTA A TÉNYÉKÉT - Ez hiteles tükör. Vitaanyag lehet a közgyűlés számára - mondta az ülé­sen Szirbik Imre, Szentes polgármestere. A megyei közgyűlés terület- és gazdaságfejlesztési bizottságának elnöke, Bodó Imre a megye szerepére vonatkozó utalásokkal kapcsolatban azt mondta lapunknak: végre valaki kimondta a tényeket. Marosvári Attila, a közgyűlés alelnöke kérdésünkre azt válaszolta, tanulságos a diagnózis, ám ami a részleteket illeti, néhány jelenséget másként lát. Szerinte újabban egyre több jel utal arra, hogy a kistérségek összehangolják fejlesztési elképzeléseiket. S azok az uniós for­rások, amelyeket ilyen együttműködések révén érhetnek majd el az önkor­mányzatok, pozitív folyamatokat indítanak el végre nálunk is. lasztások előtt, nem lesz tartós a fejlődés, ha a tervekből ki­hagyják a gazdaság mérvadó szereplőit. A kutató szerint sok műlik „a helyi vezető elit felkészültségén, egyéni kvalitásain, együttműkö­dési kultúráján is." A tanulmány megállapítja: megyénkben sok esetben a szomszédos térségek egymással versengve, egymás ro­vására próbálják elvégezni ugyanazt a fejlesztést, emiatt ér­demi együttműködés nincs kö­zöttük. A különböző lobbitörek­vések miatt a kormány nem ve­szi figyelembe az elmaradott tér­ségek érdekeit, s a fejlődés szem­pontjából nyílik az olló a legfej­lettebb megyék - .Győr-Mo­son-Sopron, Fejér és Pest - illetve a gyengébbek - így Csongrád ­között. Magyarország 1996 utáni im­ponáló fejlődését három régió pörgette, másik három segítette, s egyedül a Dél-Alföld hátráltat­ta. A megyénk gazdasága egyelő­re stagnál, és az országon belüli kiegyenlítő mechanizmusok mi­att eddig az életszínvonal nem romlott - az itteni jövedelmek tartósan az országos átlag 88-89 százalékát érik el -, ám „a gyenge versenyképesség nemsokára ki­hat az életszínvonalra is, hacsak nem történik gyökeres változás. Ez pedig azt jelenti, hogy az EU-ban várható nagyon erős ver­seny miatt középtávon legjobb esetben is csak további stagnálás várható". A megye gazdasága fejlődés te­kintetében 1996 óta az uniós át­lag 43 százalékán áll. A docens szerint a régiók a nagyobb, vas­úti, közúti, árvíz- és környezet­védelmi fejlesztések koordinálá­sára alkalmasak, ám a megyék is képesek lennének a maguk szintjén az érdekek harmonizá­lására. Az ország 2007-től az unió révén évente 800-900 milli­árd forintot kaphat a strukturális alapokból, ebből a Dél-Alföldre 100 milliárd jut, ami történelmi lehetőséget kínál. BAKOS ANDRÁS Rendkívüli ülésen tárgyalnak az részvénytársaság megszerzéséről A megye is igényt tart a Tisza Volánra Csak úgy érdemes önkormányzati tulaj­donba adni a Tisza Volánt, ha az új gazda egyben tudja tartani a nyereséges céget ­véli a megyei közgyűlés tulajdonosi bi­zottságának elnöke. A megye hamarosan rendkívüli ülésen tárgyal a cég megszer­zésének lehetőségéről. A városok után valószínűleg a Csongrád me­gyei önkormányzat is bejelenti igényét a Ti­sza Volán Rt. állami tulajdonú részvényeire. Az erről szóló határozatot a legutóbbi ülésen nem tudta megvitatni és elfogadni a megyei közgyűlés, mivel a polgári frakció a fegyelmi ügyek miatt kirobbant konfliktus után kivo­nult az ülésről. Mivel az igény bejelentésére nem szabtak meg határidőt, a megye elvileg nem késett le semmiről, az MSZP-SZDSZ-frakció szerint mégis célszerű lett volna, ha ez a szándéknyilatkozat még áp­rilisban megszülethet. A félbeszakított ülést Frank József elnök hamarosan összehívja, s akkor ismét napirendre kerül ez a téma. A 2004-es költségvetésről szóló törvénnyel a parlament módosította a privatizációra vonat­kozó jogszabályt, amelybe bekerült, hogy a helyi önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, álla­mi tulajdonban álló cégek „kivételesen indokolt esetben térítés nélkül" önkormányzati tulajdon­ba adhatók. Erre a törvényre hivatkozva jelentet­te már be több város is az igényét, amelyekről az APV Rt. igazgatótanácsának javaslata alapján a kormány fog dönteni. A tulajdonjog átruházásá­ról az rt. és a kiválasztott önkormányzat, önkor­mányzatok szerződésben állapodnak meg. Molnár József, a megyei közgyűlés tulajdo­nosi bizottságának elnöke lapunknak azt mondta, mindenképpen az lenne a jó megol­dás, ha a nyereségesen működő cég egy kézbe kerülne. Ha mégis olyan döntés születik, hogy közösségi tulajdonba kerül - azaz több önkormányzaté lesz -, akkor is szükséges olyan döntéseket hozni, amelyek szavatolják a vállalat egyben tartását. Molnár szerint nem lenne jó, ha a valamikori, darabokra szedett megyei vízmű vállalat sorsára jutna a nyereségesen működő cég. B.A. Drogkáosz BÁTYI ZOLTÁN Harmincnyolc hónapra küldték börtönrácsok mögé, a köz­társasági elnök kegyelmének köszönhetően 14 hónap után szabadulhatott. Neve: Kurunczi Kinga, lakik Sándorfalván, s vélhetően ő az egyike a legboldogabb egykori drogosoknak. Hiszen újfent szabadon élhet, mert nem felügyeli minden lé­pését a fegyőr. Szabadon, mert kimenekült a drog rabságából is. Kábítószerügyben ezennel el is mondtam minden jó hírt, ami nagy hirtelen eszembe jutott. Ugyanis korunk egyik legveszedel­mesebb járványával, úgy tűnik, egyelőre nem tudunk mit kezde­ni. Legalábbis semmi arra utaló jelet nem látni, ami azt mutat­ná, honunkban elkészült végre egy olyan megvalósítható, anyagilag is kellőképpen támogatott program, ami átfogóan próbálja meg rendezni a drogfogyasztás megelőzését, gyógyítá­sát. Olyan program, ami fiataljaink számára ezerszer vonzób­bá teszi a sportpályákat, mint a diszkók kábszertabletták le­nyelésére oly alkalmatos vécéit. A vita nem lanyhul arról, va­jon keményebb, netán megengedőbb jogszabályokkal kelle­ne-e kordában tartani a kábszerfogyasztást, s még mindig szá­mosan élnek közöttünk olyanok, akik el is hiszik, hogy a kábí­tószertől majd ügyes rendőrök szabadíthatják meg egyedül az országot. Sajnos így gondolkodik számtalan szülő, pedagógus, s még pohtikus is. A drogellenes harcban változatlanul folyik az egy­másra mutogatás, s ebben a végtelen nagy tehetetlenkedésben elértük, hogy immár száz szegedi 16 éves tanulóból 26 leg­alább egyszer kipróbálta, milyen színű fellegekbe is röpíti a drog mámora. Közülük, persze, nem lesz mindenki a kábítószer rabja. Szerencsére. Mert akit foglyul ejt a drog, az bizony igazán ha­tékony segítségre nem számíthat. A drogambulanciákon ugyan mindent megtesznek azért, hogy a hozzájuk bejelent­kezők értelmes célokat keressenek az injekciós tűk helyett, ám tengernyi feladatuk ellátásához kevés a forint. Mint ahogy az ezer sebből vérző egészségügyben is azt panaszolják, közel sem kapnak annyi pénzt, amennyire szükségük lenne a drog­gyógyításhoz. Hogy még bonyolultabb legyen a képlet: sokan a könnyű drogok legalizálása mellett tüntetnek, miközben mások úgy látják, éppen elég csábításnak (alkohol, cigaretta) vannak már kitéve a magyar ifjoncok ahhoz, hogy mindez még szabadon megvásárolható droggal is megfejelve elvezes­sen a totális káoszhoz. A vita tehát zajlik. Mert vitában mi, magyarok igencsak nagyot tudunk alakítani. Hogy azután ez a rengeteg érvelés mikor vezet el a megoldáshoz, ma még talány. De azt talán mégsem kellene megvárnunk, míg száz 16 évesből mondjuk ötven vallja be, per­sze név nélkül, szemét lesütve, ő bizony már járt a drogmennyor­szágban. Kamaszkorba lépett a járműipari szakkiállítás Megnyílt a Hajtás Szegeden Szakadó esőben az Eko-park irodaház aulájában tegnap ün­nepélyes keretek közt megnyílt a XI. Hajtás autókiállítás. A szervezők reménykednek, hogy jó idő lesz a hét végén. - Jó estét kívánok! - köszöntöt­te tegnap délelőtt a vendégeket a bús, borongós időre utalva Elekes Zoltán, a XI. Hajtás Biz­tonságosan Járműipari Szakki­állítás és Vásár szervezője. A Pálma Reklámstúdió ügyvezető igazgatója reményét fejezte ki, hogy szombaton és vasárnap szép idő lesz. A szakadó eső miatt ugyanis nem a megszo­kott szabadtéri színpadon, ha­nem az újszegedi Eko-parkban lévő irodaház aulájában, Suzu­ki motorok között tartották a Hajtás ünnepélyes megnyitó­ját. Lukács János rendőr dandártá­bornok, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője megtiszteltetésnek nevezte, hogy minden évben képviseltethetik magukat a kiállításon. A főkapi­tány hangsúlyozta, az idei az első európai uniós Hajtás. - Nem csupán a szép kocsikról és motorokról szól ez a kiállítás. Többet jelent ennél - jelentette ki Szentgyörgyi Pál. Szeged gazdasá­gi alpolgármestere hangsúlyozta: kamaszkorba ért a rendezvény. Az idei Hajtáson közel 60 kiál­lító vesz részt. A legújabb autók­ötös Golf, új Astra, Volvo S40 és V50 - mellett tehergépkocsikat, motorkerékpárokat, robogókat, hajókat és kerékpárokat is kiállí­tanak. A BMW standján az új 5-ös mellett az X3-as, a 3-as li­muzin alapjaira épített összke­rékmeghajtású hobbiterepjáró látható. A. T. J. MEGASZTARQK ES ER0S EMBEREK A Hajtáson érdekes kísérőprogra­mokkal is várják a látogatókat. Ma délután fél 5-től az Opel Rupesky színpadán a Megasztár hat döntő­se - Tóth Veronika, Schmidt Vera, Schmidt Barbara, Gáspár László, Mujahid Zoltán és Szabó Leslie ­ad élő koncertet. Holnap délelőtt fél 11-től az erős emberek bemu­tatóját rendezik meg. Délután 4-kor pedig a Romantic lép szín­padra. Risztov Éva is kipróbálta a luxus Mercedest Fotó: Miskolczi Róbert Belügyminiszteri vizit Kiszomboron A határőrök már 2007-re, Schengenre készülnek 2006 végéig kell fölkészülnie a magyar határőrségnek arra, hogy keleten átvehesse az unió határainak teljes körű őrize­tét. Az országos parancsnok és a belügyminiszter tegnap Kiszomboron tájékozódott. Itt és Nagylakon már műholdas na­vigációs rendszer segíti a ha­tárőrök munkáját. MUNKATÁRSUNKTÓL - Hazánk határőrizeti szervei jól vették az uniós csatlakozással já­ró első akadályokat - mondta Lamperth Mónika belügyminisz­ter tegnap, a kiszombori határ­őr-kirendeltségen tartott prezen­táción. A bemutató keretében Dávid Károly dandártábornok, igazgató az Orosházi Határőr Igazgatóság által megoldott fel­adatokról számolt be a leendő schengeni határszakasz őrizetét vállaló kollégáinak. A belügyi tárca vezetője, valamint Árvái Ferenc kiskunhalasi és Szepesi István nyírbátori igazgató mel­lett jelen volt Béndek József ve­zérőrnagy, országos parancsnok is. Elhangzott, hogy a határsza­kasz őrizete biztosított, a mun­katársak fölkészültsége és a tech­nikai fölszereltség is alkalmas a feladatok ellátására. A rendsze­res ellenőrzések eredménye, hogy egyre több szabálysértést és bűncselekményt derítenek fel a romániai határszakaszon. Ezzel együtt csökkent az illegális be­vándorlók, határsértők száma. A korábbinál lényegesen több autó­busz lépte át a határt, köszönhe­A röszkei határon. Schengenre már készülni kell Fotó: Karrtok Csaba tőén a Románia felől egyre élén­külő idegenforgalomnak. A schengeni felkészülés fon­tosságát emelte ki Lamperth Mónika belügyminiszter. A ma­gyar határőrségnek 2006 végéig készen kell állnia arra, hogy kele­ten átvegye az unió külső hatá­rainak teljes körű őrizetét. Má­jus elseje óta egyelőre csak az EU vámhatárává vált ez a vonal. Béndek József országos pa­rancsnok azt mondta, egy Euró­pában is úttörő kezdeményezés megvalósításába kezdett a határ­őrség. Létrehoznak egy bevetés­irányítási központot, amely ál­landó ügyeletet tart, és koordi­nálja az egyes határvédelmi ak­ciókat. Ezt a munkát segíti az a műholdas navigációs rendszer, amelyet Magyarországon első­ként a romániai határszakaszon, így Kiszomboron és Nagylakon állítottak munkába. Ennek segít­ségével méterre pontosan nyo­mon követhető a járőrök mozgá­sa, pozíciója. AZ ELSŐ UNIÓS NAPOK Hazánk uniós csatlakozása óta több mint ötszáznyolcvanezren keltek át hazánk uniós belső hatá­rain, ez a korábbiakhoz képest mintegy 30 százalékos forgalom­növekedést jelentett. Az átlépők közel 40 százaléka személyigazol­ványát mutatta fel az ellenőrző­pontokon. Ez, mint Lamperth Mó­nika lapunknak elmondta, Nagy-Britannián kívül egyetlen or­szág határőreinek sem jelentett gondot. Utóbb a szigetország ha­tárőrizeti szerveivel is tisztázták a félreértéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom