Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-07 / 106. szám

PÉNTEK, 2004. MÁJUS 7. • MEGYEI TÜKÖR» 9 Nem minden ellátóhelyet akadálymentesítene az önkormányzat Kijelölt orvosi rendelők, mozgáskorlátozottaknak A Korondi utcában csak a földszintre vezet rámpa, az első emeleti háziorvosi rendelőkbe lépcsőn juthatnak fel a betegek Fotó: Schmidt Andrea Ha megvalósul az elképzelés, úgy néhány, frekventált helyen működő háziorvosi és fogorvosi rendelőt jelölnek ki Szegeden a mozgáskorlátozottak számára, és csak ezeket akadálymentesítik. Az érintettek szerint az ötlet jó, az orvoskamara azonban a szabad orvosválasztási jog csorbulásától tart. Egy 1999-es felmérés szerint 1" milliárd 800 millió forintba kerülne a szegedi egészségügyi alapellátó intézmények - háziorvosi és fogorvosi rendelők - akadálymentesítése. Erre a céba már akkor sem volt pénz, és az eltelt öt év alatt jelentősen megemelkedett költségeket ma sem tudná kifizetni az önkormányzat. Korábban fölmerült annak lehetősége, hogy a háziorvosok a mozgáskorlátozottakat lakásukon látnák el, és szóba került az is, hogy a mozgáskorlátozottak egyesületének székházában tartanának rendelést az orvosok. Ezeket az ötleteket azonban a jogszabályi korlátok miatt el kellett vetni. Jelenleg az önkormányzat megbízásából az ANTSZ városi intézete azt vizsgálja, melyek azok a rendelők, amelyek viszonylag alacsony ráfordítással akadálymentesíthetők, a tervek szerint ezeket jelölnék ki a mozgáskorlátozottak számára. Lépéskényszer - Mindenképpen meg kell oldani, hogy a mozgáskorlátozottak az alapellátásban is úgy közelíthessék meg a rendelőket, mint a szakellátásban, ahol már jórészt megoldott az akadálymentesítés - hangsúlyozta Gaál István. A városi szakorvosi ellátás és háziorvosi szolgálat főigazgatója elmondta, a tervek szerint olyan, központi elhelyezkedésű rendelőket jelölnének ki a mozgáskorlátozott betegek számára, amelyekben több orvos is dolgozik. Azt egyelőre nem tudni, melyek lehetnek ezek, ez csak az ANTSZ jelenleg is zajló vizsgálata után derül ki. Ezeket a rendelőket akadálymentesítik, és minden szempontból alkalmassá teszik a mozgáskorlátozott betegek fogadására, amennyiben minden érintett elfogadhatónak találja ezt a megoldást. Gaál István szerint nem sérülnek a háziorvosok érdekei sem, hiszen kevés betegről van szó, így azzal, hogy a betegkártyát más körzetben dolgozó orvoshoz viszik át a mozgáskorlátozottak, nem jelent érzékelhető bevételkiesést korábbi háziorvosuk számára. Nem bánják Kozma József, az egészségügyért is felelős várospolitikai alpolgármester hivatalosan ugyan még nem tudott a rendelőintézeti tervről, ám megfontolásra érdemesnek tartotta az ötletet. Elfogadhatónak, sőt támogatandónak tartja az elképzelést A VÁROSHÁZÁRA SEM MEHETNEK H Szegeden a legismertebb közintézmény, a városháza sem közelíthető meg mozgáskorlátozottak számára. Amennyiben 2002-ben képviselői mandátumhoz jutott volna Kenyeres Lajos, az SZDSZ jelöltje, úgy a kerekes székkel közlekedő férfi nem tudott volna felmenni a testöleti üléseknek helyet adó emeleti díszterembe. Az önkormányzat szándékai szerint azonban a „szürke épület" 300 millió forintos tervezett rekonstrukciója után - mely során lift is készül - a sóhajok hídján keresztül megközelíthető lesz a városháza. Molnár Péter, a Mozgáskorlátozottak Országos Egyesülete szegedi szervezetének titkára. Azt azonban hozzátette: a rendelők kijelölésénél mindenképpen figyelembe kell venni, melyik városrészben hány mozgáskorlátozott él. A szervezet jelenleg 480 tagot számlál, de ennél jóval több - Molnár Péter becslése szerint legalább háromezer - mozgáskorlátozott él Szegeden. Csorbulnak a jogok - Egyrészt örülök, hogy a mozgáskorlátozottak legalább néhány rendelőt megközelíthetnek, másrészt valóban lehet tartani a szabad orvosválasztás jogának sérülésétől - értékelte a tervezetet Simonka János Aurél professzor. A Szegedi Orvosi Kamara elnöke elmondta: valóban nincs meg a forrás az öszszes rendelő akadálymentesítéséhez. - Öt évvel ezelőtt született rendelet arról, hogy minden közintézményt 2005. december 31-ig akadálymentesíteni kell. Ezért elfogadhatatlan,- hogy az önkormányzat különbséget tesz rendelők között - hangsúlyozta Szilárd András háziorvos. A Csongrád Megyei Orvosi Kamara alelnöke szerint tovább árnyalja a képet, hogy azokat a háziorvosokat, akik megvásárolták rendelőiket, kötelezték az akadálymentesítésre, de az önkormányzat nem biztosítja minden városi tulajdonú ellátóhely megközelíthetőségét. KÉRI BARNABÁS A szennyezett iszap nem veszélyezteti a talajvizet Féltik a vizüket Ezer köbméter sáros földet hordtak a szőregi téglagyári lakások tőszomszédságába. A szakhatóság vizsgálja, honnan kerültek oda a hatalmas kupacok. A lakók ivóvízkútja - úgy tűnik - nincs veszélyben. - Ha esik, elsüllyedünk a sárban panaszolják a szőregi téglagyár lakói. A kübekházi útról egy rossz, földes bekötőút visz a téglagyárba. Tizenhárom család lakik ott. A napokban nagy teherautók jelentek meg, és a lakásoktól néhány méterre hatalmas földkupacokat borítottak le, tönkretették az utat. A környékbebek még emlékeznek arra, hogy nemrég bűzös iszapot hordtak ide. Deme Sándor közös képviselő mutatja, a közelben van a kút, ahonnan a tizenhárom család az ivóvizet hordja. Attól félnek, az iszapból származó méreg belekerül a talajba, és a vízbe is. A kút üzemeltetéséhez szükséges vízjogi engedélye nincs a lakóközösségnek, de évtizedek óta annak vizét isszák. Valóban nagy mennyiségű iszap került a téglagyár gödrébe a Holt-Marosból. Szűrös Jánosné, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Atiköfe) vízvédelmi osztályvezetője elmondta: 1998-ban indult a Holt-Maros kitisztítása. Ekkor még nem volt olyan szigorú a környezetvédelmi szabályozás, ezért a kikotort iszapot engedéllyel a téglagyár mellett helyezték el. A második ütem kotrásakor már szigorúbb előírások voltak érvényben, amelyet a kivitelező Szeviép Rt. nem tartott be. Az Atiköfe ezért leálbttatta a kotrást, és előírta a műszaki védelem kiépítését. Ez megtörtént, és a Szeviép átrakta a szabálytalanul kihelyezett iszapot a védelemmel ellátott gödörbe. Az osztályvezető hangsúlyozta: a mérések kimutatták, hogy sem az első, sem a második ütemből származó iszap nem szennyezte a talajvizet. A hét végén újra ellenőrizték a területet, és kiderült, hogy nem a Holt-Maros iszapja került az elmúlt napokban a téglagyári lakások közelébe. Mészáros István, a Szeviép Rt. építésvezetője elmondta: tavaly 25 ezer köbméter engedélyezett anyagot vittek az engedélyezett tárolóba. Most két napig újból hordtak a területre, de csak 180 köbméternyit, az engedélyezett helyre. A helyszínen valóban van mintegy ezer köbméter szabálytalanul elhelyezett anyag, de az nem a Holt-Maros iszapja, és nem a Szeviép vitette oda. Ez az összetételből jól látszik - tette hozzá Mészáros. A Holt-Maroson a Hídépítő Rt. készített egy fahidat, értesüléseink szerint az azzal kapcsolatos munkákból is származhatott a kitermelt anyag. Gyöngyösi István építésvezető azonban arról tájékoztatott, hogy ők a Szeviép alvállalkozójaként földmunkát nem végeztek, az előkészített terepen építettek hidat. Az Atiköfe még vizsgálja, honnan származik az engedély nélkül elhelyezett hulladék, és ki vitte a téglagyár mellé. M. B. I. A ház közvetlen közelében borították le a teherautók a rakományt — mutatja Deme Sándor Fotó: Káinok Csaba Vénusz ajándéka, avagy a tajtékfaragás művészete A Blaskovich-pipagyűjtemény a szegedi Fekete Házban Öt perc 25 másodperces eredménnyel lett az első Radiátorszerelésért egy autó A pipák szeptember 19-cig láthatók Fotó: Karnok Csaba Vámos-Lovay Zsuzsa, az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg a Vénusz ajándéka, avagy a tajtékfaragás művészete a Blaskovich-pipagyűjtemény tükrében című kiállítást a szegedi Fekete Házban. MUNKATÁRSUNKTÓL Közel 200 pipát tekinthetnek meg az érdeklődők a szegedi Fekete Házban (Somogyi utca 13.) azon a kiállításon, amely a tápiószelei Blaskovich múzeum pipagyűjteményére épít. A szeptember 19-éig megtekinthető tárlat a pipát mutatja be, ami a férfiember megbecsült, féltve őrzött személyes használati tárgya volt egykoron: társ a magányos elmélkedés idején, vagy a baráti kártyacsaták, komoly beszélgetések alkalmával. Egy-egy szebb példány a tulajdonosa ízlésének, vagyonának, méltóságának is fokmérője volt. A faragott 19. századi művészpipák a nemzeti tudat kibontakozásának és ébrentartásának is kifejezői lettek, kedvelt ajándéknak is számított egy-egy szépen megmunkált darab. Az 1832-es országgyűlésen a vármegyei küldöttek tajtékpipákat ajándékoztak Deák Ferencnek. Ez szokássá lett, és akadt olyan esztendő, amikor több mint negyven ajándékpipával gazdagodott a haza bölcsének gyűjteménye. Egykor a pipatóriumon úgy sorakoztak a szépen megmunkált darabok, mint az ékszerek. Mikszáth Kálmán írásaiból is tudni lehet, egy-egy különleges metszésű, drága pipának hamar híre kelt, akár országos beszédtémává is válhatott, hogy ki, milyen új példánnyal gazdagodott. A pipafaragás miniatűr művészet, a legszebb daraboknál az ötvösjegyekre, a részletek finom gazdagságára tükrös technikával és kinagyított színes részletfotók segítségével kívánja felhívni a figyelmet a kiállítás rendezője, Ridovics Anna, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze. Hatvannégy radiátorszerelő, köztük három szegedi jutott be a fűtésszakmában dolgozók számára meghirdetett verseny országos döntőjébe. A leggyorsabban és a legprecízebben az egyik szegedi, Dukai Tibor dolgozott. Öt perc huszonöt másodperc alatt lett kész egy Radiátorral, így övé lett a főnyeremény, egy autó. MUNKATÁRSUNKTÓL A gyorsaság és a pontosság számított azon az országos versenyen, melyen sablon alapján egy radiátort kellett összeszerelniük az indulóknak. A munka végeztével a szigorú zsűri két baros nyomáson megvizsgálta, biztonságos-e a radiátor. Az Uni-Tech radiátorszerelő verseny döntője előtt több selejtezőt is rendeztek, melyeken öszszesen 964-en vettek részt. A 64 legjobb került be a budapesti döntőbe. A fővárosban három szegedi, Dukai Tibor, Zádori István és Martonosi György is öszszemérhette szakmai tudását a többiekkel. A győztes, Dukai Tibor és jutalma Magyar csúcsot felállítva - 5 perc 25 másodperces idő alatt - Dukai Tibor diadalmaskodott. - Nagybátyám is fűtésszerelő. Egykoron tőle lestem el a szakma különböző fortélyait - árulta el az 1986 óta dolgozó győztes. Tibort nemcsak a kollégák biztatták, hanem a család is szurkolt érte. A hároméves lánya és a hatFotó: Gyenes Kálmán éves fia is drukkolt neki. A most elsős fiúcska maga is radiátorszerelő akar lenni. Az elismerésen és az oklevélen kívül egy autót is kapott a nyertes. - A Ford Transitot nem tartom meg, hanem eladom a főnökömnek - avatott be a részletekbe Dukai Tibor. - A pénzből pedig be szeretném indítani saját vállalkozásomat. KORON01