Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-29 / 125. szám

SZOMBAT, 2004. MÁJUS 29. "MEGYEI TÜKÖR» Első fokon elutasították a magyarcsanádi Gán Miklósné egymilliós kártérítési igényét, aki azért indított pert az állam ellen, mert megviselte, hogy tizenöt hónapon át nélkülöznie kellett férje társaságát - a férfit, mint utóbb kiderült, ártatlanul tartották előzetes letartóztatásban. A bíróság szerint az állam emiatt nem perelhető. Mint korábban megírtuk, a magyarcsanádi Gán fivéreket emberölés vádjával tartották fogva több mint egy éven át, a bíróság azonban utóbb felmentette őket. Az ártatlanul rács mögött töltött hónapokért meg is ítéltek nekik fejenként 1,2 millió forintot. Az akkori első fokú eljárás országos visszhangot kiváltott momentuma volt, amikor a bíróság „az átlagosnál primitívebb" személyiségükre hivatkozva mérsékelte kárigényüket. Másodfokon ezt a kitételt törölték az ítéletből, ám a két roma férfi ennek ellenére sem kapott több pénzt. Nem sokkal később egyikük felesége, Gán Miklósné is úgy döntött, kártérítési pert indít az állam ellen, méghozzá azért, mert a családfő az ártatlanul előzetesben töltött hónapok alatt nem volt mellette és nem élhettek házaséletet - márpedig ügyvédje szerint az egészséghez való alkotmányos alapjogba ez is beletartozik. Gánné azt is szerette volna elérni, hogy térítsék meg neki azokat a pluszkiadásokat, amelyeket az útiköltség és a börtönbe küldött csomagok jelentettek ugyanezen idő alatt. Ezeknek a költségeknek a visszafizetését a férj is kérte emlékezetes kártérítési perében, ám követelését akkor éppen azzal utasították el, hogy mindez személy szerint nem neki okozott többletkiadást. Az asszony összesen egymillió forintos kártérítési keresetet nyújtott be, az ügyet tegnap tárgyalták. A Szegedi Városi Bíróság Gán Miklósné igényét rövid, alig egyórás tárgyalást követően elutasította. Di. Bálind Attila az ítélet indoklásaként elmondta: a felperes keresetében megfogalmazott vagyoni és nem vagyoni kártérítés alapja az, hogy férje jogtalan fogva tartásával neki kárt okoztak, megsértették a testi-lelki egészséghez fűződő alapjogát, korlátozták magánéletét. Ha pedig a károkozó magatartás a jogtalan fogva tartás, meg kell vizsBIZTOSRA VETTE, HOGY NYER Gán Miklósné szemmel láthatólag megdöbbent az ítéleten. - Nagyon rosszul viseltem a férjemtől mások hibájából, kényszerűen külön töltött időt, ezért biztos voltam abban, hogy emiatt valamilyen kártérítést megítélnek. Ha nem is a teljes egymillióra, de azért egy komolyabb összegre számítottam - mondta a tárgyalóteremből kilépve. Azt Is elmondta: miután Miklós hazatért, még hosszú hetekig tartott, mire házaséletük visszatért a régi mederbe. Mostanra úgy tűnik, minden rendbejött kettejük között: férje türelmetlen várakozás után, szemmel látható szeretettel fogadta a folyosón. gálni, ezért ki vonható felelősségre. A bíróság álláspontja szerint az államot e tekintetben nem terheli kártérítési felelősség. Az ártatlanul fogva tartottak esetében ezt külön jogszabály alapozza meg, a hozzátartozókra vonatkozóan viszont nincs ilyen törvényhely. Arra nem tért ki a bíró, hogy ha az államtól nem, akkor kitől követelhető kártérítés. Dr. Kotroczó Béla, az alperes jogi képviselője az ítélethirdetést követően lapunknak úgy nyilatkozott, mindenképpen fellebbezést nyújtanak be az ítélet ellen. A makói ügyvéd elmondta, szerinte a bíróság logikája hibás: igaz ugyan, hogy nincs olyan jogr szabály, ami a mostanihoz hasonló ügyekben az állam felelősségét kifejezetten deklarálná, de olyan sincs, amelyik ezt kizárná. Nemzetközi jogi fórumokon, például Brüsszelben ezt ettől függetlenül is kimondják adott esetben. Úgy gondolja, áz nem vitatható, hogy ügyfelét kár, sérelem érte, és ezért valaki felelős. Véleménye szerint nincs értelme az eljáró bíróság, az ügyészség vagy a rendőrség felelősségét feszegetni, hiszen ezek joggal hivatkozhatnak arra, hogy jogszerűen jártak el - márpedig így mégiscsak a mögöttük álló magyar államnak kell helytállnia Gán Miklósné kártérítési igényéért. Az államot a perben senki sem képviselte. SZABÓ IMRE Első fokon elutasították Gán Miklósné igényét Elmaradt házasélet - nincs kártérítés Nő a szerb és magyar fiatalok közötti feszültség Vajdasági verekedések MUNKATÁRSUNKTÓL Sebők Ferencet, a szegedi vidámpark egykori tulajdonosát a napokban a Szegedi Börtön és Fegyházból átszállították Kecskemétre. Az ismert szegedi vállalkozót egy nyolc évvel ezelőtt elkövetett bűncselekmény miatt már évek óta körözték. Valamivel több, mint hat hónapja Izraelben fogták el. Izrael, mint már megírtuk, május 17-én adta át a magyar hatóságoknak. Sebőköt már a Ferihegyi repülőtéren őrizetbe vették és Szegedre szállították, ahol letartóztatták. Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyettese megerősítette, hogy az előzetes letartóztatásba helyezett Sebők Ferencet már nem a Csillag börtönben őrzik, hanem Kecskeméten. Az elnökhelyettes korábban azt nyilatkozta lapunknak, reméli, a közeli jövőben a Csongrád Megyei Bíróságon megkezdődhet a vállalkozó tárgyalása. ' Sebők Ferencet főváros ügyvéd, Nyári Béla védi. Az ügyvéd elmondta, vele nem közölték, hogy mi indokolta a néhány napig Szegeden fogva tartott ügyfele átszállítását. Az anyák napját és a gyermeknapot egyszerre és együtt ünnepelte tegnap sok Csongrád megyei nevelőszülő és gyermekeik. Egyperces néma főhajtással emlékeztek a nagymágocsi nevelőotthon nemrégiben meggyilkolt igazgatójára, Lucz Ferencre a szegedi Bálint Sándor Művelődési Házban rendezett ünnepség résztvevői. Szomorú esemény árnyékolja be a gyermeknapi ünnepséget hangsúlyozta tegnapi ünnepi beszédében Barcsi Antal, a Csongrád megyei nevelőotthonok igazgatója, utalva Lucz Ferenc, a köztiszteletben álló gyermekvédelmi szakember meggyilkolására. De ez és minden hasonló rendezvény is főhajtás Lucz Ferenc emléke előtt. Az igazgató arra is kérte kollégáit, ne engedjék, hogy a gyanakvás és félelem eluralja mindennapjaikat. A feszültség és szomorúság lassan oldódott. A nevelőszülőknél élő gyerekek verssel, zenével, saját maguk írta darabokkal kedveskedtek szüleiknek. Emlékplakettet és pénzjutalmat kapott Kovács Lajosné hódmezővásárhelyi nevelőszülő, aki már nyugdíjasként fogadott otthonába egy kislányt. Az ünnepségre férjével és a gyerekekkel együtt jött el Bálint Imréné, aki négy sajátja mellett testvére rokonának három kicsinyét is magához vette tizennyolc évvel ezelőtt. Ezt követően még három gyermek került hozzájuk a neveSebők új börtönben Az emberölés kísérletével vádolt Sebők Ferencet a szegedi Csillag börtönből átszállították a kecskeméti fegyintézetbe. Csongrád megyei nevelőszülőket köszöntöttek Türelem, megértés, szeretet jár a gyermeknek lőotthonból. így ma igen népes családban élnek Bálinték: kilenc gyereket és hat unokát nevelnek. Legfiatalabb neveltjük hétéves, a legidősebb huszonhárom. - Arra törekszünk, hTígy egészséges fejlődésüket biztosítsuk, hogy szép környezetben éljenek - magyarázta Bálintné. - Nem könnyű ez a hivatás, nagyon sok türelem és megértés kell hozzájuk, s ami a legfontosabb, az a szeretet. Bálintéknak nem szokatlan a nagy család, az asszonynak hat testvére él, a férjének tíz. A gyerekeknek igyekeznek mindent megadni, kirándulni járnak, s minden évben mennek üdülni is. Bálinték szeretik, ha riagy a nyüzsgés körülöttük, a gyerekeket a rokonok, a barátok és a környezet is elfogadta. - Két fiam balesetet szenvedett, kis híján meghaltak. Mivel vallásos vagyok, azt gondoltam, ezzel tartozom valakinek, mert a gyermekeim életben maradtak - fogalmazott Fehér Józsefné, aki 1997 óta tevékenykedik nevelőszülőként. - A férjemmel megbeszéltük, hogy magunkhoz veszünk gyerekeket. Még ugyanabban az évben egy másfél éves kisfiú került hozzánk, majd nem sokkal később két kislány, egy ikerpár. Fehérék összesen hét gyermeket nevelnek, az asszony azt mondja, a gyerekek elfogadták egymást, jól megvannak. Az sem ritka, hogy a kicsiket a harmincéves, saját nagyfia viszi iskolába. - A környezetemben sokan meglepődtek, amikor kibővült a család, akad, aki a mai napig furcsán néz rám - mondja Fehérné. - Ma már csak mosolygok ezen. Igaz, sokan vagyunk, de nagyon jó érezzük .magunkat együtt, sokat nevetünk. Nálunk mindenki számíthat mindenkire. NYEMCSOKÉVA ítéletre várva: Gán Miklósné férjével és ügyvédjével, dr. Kotroczó Bélával a bíróság folyosóján Fotó: Karnok Csaba Hatodik alkalommal szavazott a közönség Dömötör-gála - sztárokkal A Szegedi Nemzeti Színházban ma 18 órától gálaesten adják át az évad legjobbjainak járó Dömötör-díjat, amelyről hatodik alkalommal dönthetett szavazataival a közönség. MUNKATÁRSUNKTÓL A hagyományok szerint ebben az esztendőben is egy társadalmi kuratórium döntött arról, ki az a három-három művész, aki tíz kategóriában a Dömötör-díj szavazólapjára került. Közülük az veheti át ma este a szobrocskát, akire a közönség a legtöbb szavazatot adta. Az életműért járó Dömötör-díjról a kuratórium döntött és Botka László polgármester adja át. A sok sztárt felvonultató gálaműsor szerkesztő-rendezője Megyeri Zoltán. Az est műsorvezetője: Venyige Sándor és Perjési Hilda. A műsort idén nem élőben, hanem vasárnap este 19 órától felvételről közvetíti a szegedi városi televízió. Nevelőszülőket és gyermekeket köszöntöttek Fotó: Karnok Csaba Menekülthullám nem várható a Délvidékről, de a nemzeti ellentétet érzik a fogyatkozó szabadkai magyarok is. A fiatalok közti verekedések egy része elmarasztaló ítélettel végződik, de a megvert magyarok nem mindig fordulnak a rendőrséghez. „Amikor utolértek bennünket, ütni kezdtek. Nyolcan voltak, mind a hármunkat verni kezdték. A karjaimmal védtem az arcomat. Azt hiszem, hogy részegek voltak, vagy esetleg füvezhettek is, s virtuskodni akartak. Az biztos, hogy azért vertek éppen minket, mert magyarok vagyunk" - nyilatkozta a Magyar Szó újságírójának névtelenül a napokban egy szabadkai fiú. Az utóbbi időben rendszeresen jelennek meg hasonló beszámolók az újságban, amelyet a magyarországi média is átvesz. A közelmúltban Balogh László szegedi országgyűlési képviselő azt állította: menekülthullámra kell készülnie Szegednek, olyan rossz a magyarok helyzete a Délvidéken. Hogy az említett szabadkai esetben valójában nemzeti ellentétről, vagy részeg fiatalok agresszivitásáról van-e szó, az egy ilyen történet kapcsán nem derülhet ki. Tény viszont, hogy múlt pénteken este Temerin központjában szerb fiatalok egy csoportja megvert két magyar fiatalt. A támadókat a rendőrség melynek helyi parancsnoka magyar - elfogta. A bíróság egyiküket rendbontás miatt elítélte. Szabadka főterén egy koszovói cigányaszszony koldul kis gyermekével a karján. Nehéz magyarokat találni, találomra megszólítva az embereket. - Minden sarokra jut belőlük egy - legyint egy idősebb magyar férfi, aki szerint egyre rosszabb a magyaroknak Szabadkán. Mindenki elköltözik, jönnek-jönnek a szerbek, alig látni ismerőst a korzón. A harmadikos középiskolás Emese azt mondja, „inkább nem túl jó" a viszony a magyar és a szerb fiatalok között. Ő magyar nyelven tanul a szakközépben, szerb barátai A szabadkai utcákon gyakran látni a déli, szegényebb országrészből érkezett koldusokat Fotó: Karnok Csaba nincsenek, nem nagyon kerül kapcsolatba szerbekkel. Igaz, teszi hozzá, nem is tud jól szerbül. - Sok a menekült, mindenki szerint velük van inkább gond. Ok sokszor kérdezik a magyaroktól, hogy miért nem mennek haza, Magyarországra. A szüleim mesélték, hogy régen, a vajdasági szerbekkel nem fordult elő ilyesmi - mondja Emese. Igor Szabadkán, a szökőkútnál szokott deszkázni, de átjárnak a haverokkal Szegedre is, a Postás-pályára. Most is hóna alatt a deszka. Sem ő, sem két haverja nem tud a verekedésről, amiről az újság írt. De iskolai keménykedések régebben előfordultak. Rudolf és Ati is említi, volt rá eset, hogy a magyarok és a szerbek összeakadtak a suli előtt. A tanárok most már jobban odafigyelnek erre, azóta nincs ilyen - mondják a fiúk. Kókai Péter, a Magyar Szó főszerkesztője szerint pánikhangulatról, menekülésről szó sincs. Az atrocitások viszont mindennaposak. Szabadka most egyébként „töréspontra" jutott - mondja Kókai -, a magyarok részaránya csökken, a szerbek száma emelkedik. Kókai szerint a lapban leírt esetekből is látszik, hogy a verekedők „elferdült tudatú fiatalok". Az esetekről beszámoló újságírónő kemény szavakat használ. Kabók Erika szerint nő az ellentét a nemzetek között, és ez most a fiatalság körében tapasztalható. Évekig igyekeztek az iskolák mindezt eltussolni, most az esetek nyilvánosságra kerültek. MOLNÁR B. IMRE