Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-05 / 104. szám

SZERDA, 2004. MÁJUS 5. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Tudományos ülés a kutató 65. születésnapján Dobozy professzor - két lábbal a földön A nemzetközi rangú kutató, a köztiszteletben álló orvos, a tekintélyes tanár: dr. Dobozy Attila (képünkön) akadémikus ma 65 éves. Tiszteletére tudományos ülést szerveztek munkatársai, az őt köszöntő egyetemi ünnepségen pedig átadja klinikavezetői posztját. „Világéletemben két lábbal álltam a földön" - mondta nemrégiben egy interjújában dr. Dobozy Attila akadémikus, a szegedi bőrgyógyászati klinika igazgatója. A kérdés, amire így válaszolt, azt firtatta, hogy a kutatói és oktatói munkája mellett miért vállalt nehéz, vezetői posztokat is az egyetemen. Azt mondta, akár rektorhelyettes, rektor, vagy az orvoscentrum elnöke volt, mindig azért vállalkozott a szerepre, mert meg akart csinálni valamit: még jobban működő, gyorsabban fejlődő klinikát, visszaállítani az oktatói kar tekintélyét, segíteni az egyetemi integrációt. Intézetvezetői posztját, amelyet tizennyolcadik éve tölt be, ma, 65. születésnapján ünnepélyes külsőségek között adja át egykori tanítványának, mai kollégájának, dr. Kemény Lajos professzornak. A bőrgyógyászati és allergológiai klinika munkatársai tiszteletére tudományos konferenciát szerveztek, ezt is ma tartják a szemészeti klinika tantermében: az ország minden részéből eljönnek a bőrgyógyászok, kutatók, orvosok, köztük az ünnepelt számos akadémikus kollégája. Végtére a Dobozy professzor által vezetett szegedi tudományos műhely és gyógyító intézmény az ország egyik legelismertebb klinikai immunológiával foglalkozó intézete és az egyetlen allergológiai klinikája. Ez alatt a tizennyolc év alatt alakítottak négyágyas kórtermeket a korábbi nagy termekből, új plasztikai sebészeti osztályt, műtőt, szociális helyiségeket hoztak létre, több új profilambulancia létesült, bővült a járóbeteg-rendelő, megújult a klinika műszerparkja. Pályázat pályázatot ért, a tudományos munka feltételeit így sikerült megteremteni. Dobozy Attila „földönjáró természete", realitásérzéke és az újdonságok iránti érzékenysége nemcsak azt eredményezte, hogy a klinikai diagnosztikában új, modern eljárásokat, immunológiai és molekuláris biológiai módszereket vezettek be; a bőrklinika élenjár az innovációban, az alapkutatási eredmények továbbfejlesztésében, a tudásipar alakításában is. Ez utóbbi terepen, amely elméleti kutatásokon alapuló, eladható termékekről szól, talán a legismertebb gyógyászati eszköz a szénanátha, a pollenallergia kezelésére kifejlesztett Rhinolight-lámpa, amelyet sikerrel használnak országszerte. Amióta a most 65 éves profeszszor sorra adja át egyetemvezetői posztjait, egyre több könyvet ír talán nem véletlenül. A Klinikai immunológia vaskos kötete mellett elkészült a nem bőrgyógyászok diagnosztikai munkáját segítő tabulárium és a közeljövőben újabb két kötet lát napvilágot. S. E. E hónap közepétől lesz újra magyar áru a piacon Kínai fokhagyma Makóról Egy áruházláncnak szállító makói vállalkozó kínai fokhagymát csomagol és forgalmaz a saját neve, makói címe alatt, de a származási hely föltüntetésével. Egy veszprémi vásárló lapunkhoz küldött levelében ezt fölháborítónak nevezte. A fogyasztóvédelem szerint törvényesen járt el a vállalkozó, aki lapunknak elmondta: saját fokhagymája elfogyott, s csak így tud megmaradni a piacon. A Csongrád Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnek és lapunk szerkesztőségének is elküldte e-mailjét a veszprémi Gyebnár Mónika, aki makói címkével ellátott kínai fokhagymát vett a helyi Spar Áruházban. A vásárló fölháborodott, mert már többször is vett ilyen, három fej fokhagymát tartalmazó csomagot, és a címkén látható impozáns Makó föliratot olvasva mindig azt gondolta, valóban makói árut rak a kosarába. ** Tavaly ősz óta nincs magyar fokhagyma a piacon; az enyém is elfogyott Németh László makói vállalkozó A napokban viszont megnézte a hátsó címkét is, amin ezt olvashatta: „fokhagyma, 3 fej, származási hely: Kína, méret: 50-60 mm, nettó tömeg: 120 g, minőség: I. osztály, csomagolva: 2004.04.16." Gyebnár Mónikát azért is bántotta ez a dolog, mert elvből mindig magyar terméket szokott vásárolni. Úgy gondolja, etikátlan az, hogy a vállalkozó a makói minőségbe vetett bizalommal ilyen módon él vissza. Hasonlóról már hallott Fűleki László, a Hagyma Terméktanács Búzás Péter polgármesteri vizitje a tavalyi makói hagymafesztiválon a magyar fokhagyma titkára, aki lapunknak elmondta: megkeresi a vállalkozót és tájékozódik az ügyben. Az általunk megkérdezett, fokhagyma-szaporító anyaggal foglalkozó szövetkezet vezetője is furcsállja az eljárást, bár hozzáteszi: magyar hagymát ha akarna, se tudna csomagolni senki, mert már régen elfogyott. A fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársa viszont azt mondta lapunknak, teljesen törvényesen járt el a vállalkozó, hiszen föltüntette az áru származási helyét. A vásárlóknak azt tanácsolja, olvassák el a termékeken található tájékoztató szövegeket, így elkerülhető a csalódás. A csatlakozás óta ráadásul csak akkor kell megjelölni a származási helyet, ha az áru az unión kívül termett vagy készült. - Tavaly ősz óta nincs magyar fokhagyma a piacon; az enyém is elfogyott, és a velem kapcsolatban álló termelőké is, mind egy szálig - felelte kérdésünkre az érintett makói vállalkozó, Németh László. - Mi négy éve állunk kapcsolatban a Spar Áruházzal. Azóta sohasem fordult elő az, hogy ennyire kifogytak volna a készleteink. De nem mi vagyunk az egyetlenek: az utóbbi években a velem kapcsolatban álló gazdálkodóknak csaknem a hetven százaléka fölhagyott a termeléssel, és ennek nem a tá- akkor még úgy látszott, kitart Fotó: Karnak Csaba mogatási rendszer vagy a politika az oka, hanem az időjárás drasztikus változása. Én is sajnálom, hogy ezt kellett tennem, de a vállalkozásom, s a családom jövője volt a tét. A Kínából importált fokhagymát a törvényeket betartva csomagoljuk, a fogyasztóvédelem ellenőrzése mellett, s így marad valamennyi haszon, amiből fönn tudom tartani a csomagolóüzemet, és a helyemet is a piacon. Ha abbahagynánk, jönne a helyünkre más. Németh László elmondta, már csak e hónap közepéig-végéig kell várni a hazai szálas fokhagyma megjelenésére, ami a jelek szerint jó minőségű lesz. B.A. Az algyői mező érett korba lépett (2.) Már csak háromszázan vannak a vártán Az algyői mező tartalékai isvégesek, az olajtermelés például 2010-ig a jelenleginek a harmadára is visszaeshet. A Mol kénytelen volt a dolgozók számát is csökkenteni, ma már csak háromszázan köszönnek így: Jó szerencsét! Míg a 60-as évektől kezdve három évtizeden át a szegedi kenyérkeresők nagy hányada olajbányász volt, mára alig háromszázan maradtak. Az Olajos utca, Olajbányász tér elnevezések jelzik, a város mely részén jutottak új lakáshoz akkoriban a Tisza partján letelepedett, leginkább Zalából érkezett munkások. A teljes magyarországi termelésben foglalkoztatottak létszáma jelenleg közel 1300 fő mondta Holoda Attila, a Mol Rt. Kutatás-Termelés Divízió termelési igazgatója. - Ebből a létszámból majdnem 400 ember foglakozik Szeged térségében kőolaj-, és földgáztermeléssel, nagyobb hányaduk, 310 dolgozó az algyői mezőben. Ez azt jelenti, hogy a Mólnál alkalmazott olajbányászok 30 százaléka ebben a régióban látja el feladatát. A létszám és a realitások - A rideg tények köteleznek minket arra, hogy tisztában legyünk lehetőségeinkkel, folyamatosan alkalmazkodjunk a változó körülményekhez. A magyarországi szénhidrogén-termelés leszálló ágban van, keszleteink - az utóbbi évek sikeres kutatási eredményei ellenére - egyre szűkülnek, a meglévő, érett korba érő mezőink termeltetése egyre nehezebb feladat elé állít minket, és a realitásokat követve, ehhez mérten kell működésünket és erőforráskereteinket is alakítanunk - fogalmazott diplomatikusan Holoda Attila. így a Mol Rt. 2003-ban - korábbi vizsgálatok tapasztalatai alapján - elindított egy „termelési operáció korszerűsítése" című programot, amely új megvilágításba helyezte a korábbi klasszikus operátori tevékenységet. A karbantartásban rejlő tartalékok kihasználásával, az eddigi folyamatos felügyeletűből időszakos felügyeletűvé alakított gyűjtőállomások korszerűsítésével, illetve a dolgozók többszintű és többszakmás, úgynevezett „jolly joker" képzésével kívánták megvalósítani a megkezdett fejlesztési programot. Jolly jokerek a kutaknál A program első üteme érintette az algyői térségben működő szervezeteket: 2003 végére 52 fővel csökkentették az operátori létszámot. A korábbi hatékonyságnövelő intézkedések eredményességét a vezetés szerint igazolják egy 2003 októberében megjelent nemzetközi tanulmány adatai, mely szerint Európában a Mol Rt. Kutatás-Termelés Divíziója érte el 2002-ben a legnagyobb, egy hordóra vetített nyereséget a kőolaj-kitermelésben. A jelzett tanulmány szerint - amely az olajipari vállalatok kitermelési teljesítményét vizsgálta - megállapították, hogy a Mol KTD átlagosan 9,04 dollár nettó nyereséget könyvelhetett el egyhordónyi kitermelt olajon. Öszszehasonlításképpen ennek a mutatónak az európai átlaga 4,60 dollár hordónként, míg a világ olajcégeinek átlaga 4,63 volt a vizsgált időszakban. Ezzel a Mol kitermelési teljesítményével Európában az első, míg a világon a hetedik helyen áll. A termelést nem a Mol csökkenti Sajnos a kőolaj- és földgázmezők készletei végesek, idővel elfogy a hazai szénhidrogén. A termelést tehát nem a Mol Rt. csökkenti - tette hozzá a termelési igazgató. Az algyői mező a maga 35 évével szintén túljutott már kitermelési lehetőségeinek csúcsán. A jelenlegi tervek alapján az olajtermelés az elkövetkező években az eddigieknél drasztikusabban, a gáztermelés némileg kiegyensúlyozottabban, de megállíthatatlanul csökken. Az olajtermelés 2010-ig a jelenlegi szint harmadára-negyedére csökken, míg a gáztermelés szintje várhatóan és nagyjából a jelenlegi szint 75-80 százalékát fogja csak biztosítani. A gáztermelésben még a 2006-2008 közötti időszakban egy felfutó termelés várható, köszönhetően egy hamarosan induló projektnek, ami újabb kutak fúrásával, a felszíni technológiai eszközök, és ezáltal a gáztermelési kapacitás bővülésével járul hozzá az ország biztonságos gázellátásához. FEKETE KLÁRA (Vége.) Temesvár építészete Temesvár építészetét mutatták be a bánáti nagyváros építészei Szegeden. Tegnap a városházán tartották a Szeged-Temesvár városrehabilitációs konferenciát, melynek megrendezését a határ menti magyar-román kapcsolatokat ösztönző PhareCBC-program is támogatta. Radu Radoslav, Temesvár főépítésze a városfejlesztés korszakait mutatta be, egy másik előadásban pedig a történelmi városközpont átalakulásáról esett szó, illetve Temesvár építészetéről kaptak történeti áttekintést a résztvevők. Nóvák István építész mutatta be a vendégeknek, hogyan épült át a közelmúltban a Kárász utca és a Klauzál tér. A temesváriak emellett a szegedi várról és a századforduló szegedi építészetéről hallgattak meg előadást. Idős édesanyák köszöntése Negyvenöt magányosan, család nélkül élő idős édesanyát, nagymamát köszöntöttek anyák napja alkalmából Szegeden, a Humán Szolgáltató Központ Vám téri idősek klubjában. A zenét Várkonyi Tibor szolgáltatta, társait dallal és verssel köszöntötte Ludvig Andrásné, a szponzorok jóvoltából pedig vacsorára látták vendégül az időseket.