Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-27 / 123. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁJUS 27. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Vízóra a szegedi kerti csapokon Nyáron olcsóbban locsolhatunk Köbméterenként kétszáz forin­tot spórolhat, aki külön víz­mérőt szereltet a kerti csapra, és úgy locsol a kertjében. A díj­kedvezmény igénybevételéhez körülbelül 30 ezer forintos be­ruházás szükséges, amely akár egy éven belül is megtérülhet. A vízmű szigorúan ellenőrzi, va­lóban locsolásra használják-e a vizet. Eddig tíz mellékmérőt szereltek föl. Sem szennyvíz-elvezetési, sem tisztítási, sem pedig környezetter­helési díjat nem kell fizetni ezután a külön vízmérővel felszerelt, kerti csapból kilocsolt ivóvíz után - az áprüis l-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban. így azoknak, akik valóban öntözésre használ­ják a nyári hónapokban a vezeté­kes ivóvizet, nem kell olyan szol­gáltatásért fizetniük, amelyet nem vesznek igénybe. Ezzel köb­méterenként 200 forintot takarít­hatnak meg, hiszen csak a i 25 fo­rintos vízdíjat kell megfizetniük. Az önkormányzatnak több le­hetősége is volt arra, hogyan biz­tosítsa a locsolási díjkedvez­ményt. A Szegedi Vízmű Rt. ja­vaslatára nem az ország más te­lepülésein is alkalmazott mód­szert választották, amely a teljes fogyasztásból ad 10 százalék ked­vezményt. Ez a számítási mód ugyanis - a mellékvízmérő által szolgáltatott adatokkal szemben - nem tükrözi a valódi fogyasztá­si szokásokat. A kedvezményt nem csupán a családi házas övezetekben lehet igénybe venni, társasház is sze­reltethet mellékvízmérőt a kerti csapjára. Bóka József, a Szegedi Vízmű Rt. értékesítési igazgatója ugyanakkor figyelmeztetett: a Szegedi Vízmű rendkívül szigorúan ellenőrzi majd, valóban öntözésre használ­ják-e a vizet. A szennyvízdíj és a környezetterhelési díj nélkül számlázott vizet tilos autómosás­ra, medence feltöltésére használni. - Elképzelhető, hogy lesznek, akik a lakásuk ivóvízhálózatát is kedvezményes árú vízzel akarják ellátni - mondta a szakember. ­Ezt nagyon éberen figyeljük, és elsősorban a fogyasztási szoká­sok megváltozásából hamar ki fog derülni, ha valaki ilyen mó­don akar spórolni. Hogy kinek éri meg locsolni? Ezt mindenkinek magának kell kiszámolnia. A Szegedi Vízmű Rt. kalkulációja szerint a mellék­vízmérő - a tervezési és szerelési díjjal és a mérőóra árával együtt ­közel 30 ezer forintos költsége öt év alatt térül meg annak, aki fél éven keresztül - a locsolási sze­zonban - havi négy köbméter vi­zet fordít öntözésre. Aki 21 köb­méternyi vizet locsol ki havonta, az már egy szezonban megtaka­ríthatja a felszerelés költségét, ettől kezdve pedig valóban spó­rol. Volt már érdeklődő, aki ki-' lencedik emeleti panellakásába szeretett volna mellékvízmérőt, neki vélhetőleg nem éri meg a beruházás. A vízmű illetékesei szerint akár a több százas nagyságrendet is elérheti azoknak a száma, akik élni kívánnak a díjkedvezmény­nyel. Eddig tíz mellékmérőt sze­reltek föl, és további 15 esetben az ügyintézésnél tartanak. A fo­gyasztókat először a tervezőkhöz irányítják, a kérelemhez ugyanis szükséges a tervdokumentáció. A vízmű vállalja, hogy a kérel­meket 15 napon belül elbírálja, és a megrendeléstől számított újabb 15 napon belül felszereli a vízmérőt. K. B. LOCSOLÁSI KEDVEZMÉNYEK Hj Csongrádon huszonöt százalékos locsolási kedvezményre jogosult minden kertes családi házban, illet­ve kerttel, telekkel rendelkező tár­sasházban élő fogyasztó április 1. és szeptember 30. között A kedvez­mény az október 1. és március 31. közti időszak havi átlagát 20 száza­lékkal meghaladó vízmennyiségre vonatkozik. Szentesen 10 százalé­kos locsolási kedvezményt kap a csatornadíjból május 1. és szep­tember 30. között az, aki családi házban él, telkének legalább fele, de minimum 100 négyzetméteres része kert s nem tartozik a szolgál­tatónak. Vásárhelyen május 1. és szeptember 30. között kap a csator­nadíjból 10 százalék locsolási ked­vezményt az. aki kertes házban él. legalább 100 négyzetméternyi lo­csolási felülete van, viszont nincs díjhátraléka. Makón 10 százalék lo­csolási kedvezményt adnak a csa­tornadíjból azoknak a kertes házak­ban élőknek, akiknek telke legalább 500 négyzetméteres. Itthon vizsgacentrikusság, a tengeren túl folyamatosság A csendet utálja az amerikai diák A magyar diákok felkészültek, jó alapokat kapnak a középis­kolában, amerikai társaikhoz képest szélesebb körű ismere­tekkel rendelkeznek. De mi vár a diákra, ha a tengeren túl tanul tovább? MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar diákok vizsgacentriku­sak, de az Egyesült Államokban tanulni szándékozóknak fel kell készülniük a folyamatos terhe­lésre, sok teszttel, számonkérés­sel - mondja Bakonyiné Ficzkó Ildikó, az Amerikai Felsőoktatási Információs Központ vezetője. Az Egyesült Államok egyetemein is kreditrendszer működik. Érde­kesség, hogy az amerikai hallga­tók töredéke fejezi be a tanulmá­nyait azon az egyetemen, ahol el­kezdte. E szempontból is nagyon nagy a mobilitásuk. A külföldi, így a magyar hallgatókra az a jel­lemző, hogy ott diplomáznak, ahol tanulmányaikat elkezdték. Ezért is szeretik a magyar diáko­kat az Egyesült Államokban, hi­szen az ottani tanszékek tudo­mányos súlyát az alapján hatá­rozzák meg, hogy hányan diplo­máztak náluk. A tengerentúlra készülő diáko­kat más kultúra, más szokás­rendszer várja. - Az amerikaiak nagyon köz­vetlenek, egyenesek, szókimon­dóak - magyarázta Bakonyiné. ­Kapcsolatot teremteni nagyon könnyű, de tudomásul kell ven­ni, hogy a „How are you?", vagyis „Hogy vagy?" kérdésre csak egyetlen válasz létezik: „Fi­ne, thanks", azaz „Köszönöm, jól!". A társalgások nagy része nagyon felületes. A csendet az amerikaiak kifejezetten utálják, ők azt szeretik, ha csinálhatnak valamit, a csend viszont passzív dolognak számít. A barátságról más a mi elképzelésünk, és más az övék. Csak egy példa: egy ma­gyar és egy amerikai diák együtt töltötte az egyik délutánt, szóra­koztak, tanultak. Másnap a ma­gyar diák elment az amerikai­hoz, hogy közös programra hívja, az pedig nem nyitott neki ajtót, csak az ablakon szólt ki, hogy most nem ér rá. Nálunk ez sértő­désre adna okot, ott ez normális. Az államokban a sport létfon­tosságú, nem szeretik azokat, akik nem sportolnak. Azok a diá­kok, akik nem szánnak időt a testedzésre, elszigetelődhetnek. A vízi rendőrök jelenléte csökkenti a virtuskodást a Tiszán Növekszik a hajóforgalom Szabó Róbert motorcsónakkal járőrözik Szeged „főutcáján" Fotó: Gyenes Kálmán Több mint száz kilométeres szakaszon lát­nak el szolgálatot a szegedi vízi rendőrök: az országhatártól a tiszaugi hídig terjed a területük. Kihelyezett állomásuk Szegeden, Szentesen és Csongrádon van, Mindszen­ten csak a nyári szezonban ellenőriznek. - Tavaly öten fulladtak vízbe ezen a szaka­szon, közülük hárman öngyilkosságot követ­tek el - kezdi a sjegedi vízi rendészet pa­rancsnoka, Dávid Imre rendőr őrnagy a számvetést. - Azok, akik a Tisza átúszására vállalkoznak, általában virtusból és ittasan teszik, ezért vesznek oda. Ahol sűrűben ellenőriznek, ott kevesebb baleset történik. Ez a parancsnok tapasztala­ta. Idén a korábbiaknál sokkal többet járőröz­nek, hogy a baleseteket megakadályozzák. A vízi rendőrök azonban nem egyedül küzde­nek a balesetek megelőzéséért, segítségükre van a városőrség vízi csapata és a szegedi vízi mentő szakszolgálat is. A rendészet feladata nem csak a tiszai für­dőhelyek ellenőrzése: ők végzik a határőrség­gel és a vámosokkal karöltve a határon ki- és belépő hajók ellenőrzését. A hajósok rádión jelentkeznek be, az útlevél- és vámvizsgála­tot a Belvedere előtti hajóállomáson illetve Tápén, a medencés kikötőnél végzik. A Tiszán folyamatosan nő a hajóforgalom, s ha ez így marad, remélni lehet, hogy a jelen­leg tucatnyira tehető vízi rendőri létszám emelkedik, és ahogyan a parancsnok fogal­maz, „technikát is kapnak". A legtöbb kis géphajó kedvtelési céllal érkezik vagy indul a Tisza déli szakaszáról, a turisták néhány na­pot töltenek nálunk. A fő szezonban napi rendszerességgel jönnek-mennek a motor­csónakok és kishajók. Közben a nagyhajó for­galom is felélénkült: a Tisza déli szakaszán főleg az Admiralitás Kft. szállítóhajói közle­kednek. A vízi rendőrök az idény kezdetétől foko­zottabban ellenőrzik a stégeket is. A stégtu­lajdonosoknak ugyanis parthasználati enge­déllyel kell rendelkezniük, a Közlekedési Fel­ügyelettől pedig veszteglési engedélyt kell be­szerezniük. A hajózási szabályzat azt is előír­ja, hogy a 25 négyzetméternél nagyobb stéget le kell vizsgáztatni. Az uniós csatlakozás kapcsán elkészült az a környezetvédelmi stratégia is, amelynek megfelelően a jövőben a vízi rendőrök inten­zívebben ellenőrzik a szemetes partrészeket, illetve azt, hogy a hajók a fáradt olajat milyen formában engedik bele a vízbe. NYEMCSOK ÉVA Kutyák és emberek, különleges érzékszervekkel a drog ellen Miggel vadásznak a futárokra Mindössze tizenkét éves, körülbelül ötven centiméter magas és huszonöt kiló. Az értéke több százmillió forint. Mig, a spániel a röszkei határátkelőhelyen vadászik a ká­bítószercsempészekre. A határőrkutya a legutóbbi hét végén öt kiló heroint talált. Hatvanmillió forintot. Mig izgatottan várta, hogy a ketrecéből kisza­badulva dolgozhasson. Vagy inkább azt várta, hogy játszhasson, hiszen számára a munka ­játék. A tizenkét éves spániel azt játssza, hogy megkeresi a csempészek által a gépkocsi különböző üregeibe rejtett kábítószert. Névadás betűrendben A határőrkutya gazdája - aki kérte, hogy neve ne jelenjen meg - elmondta: a rendőrök, a vámosok és a határőrök kutyáit az ország­ban egyetlen helyen, Dunakeszin képzik ki. - Egymást választottuk. Nekem Mig azért tetszett meg, mert eleven, mozgékony. Él-hal a játékért - magyarázta a főtörzsőrmester. A kutya véletlenül kapta ezt a nevet. A kiképző­iskolában ugyanis nem sokat gondolkodnak a keresztelőn, ábécésorrendben haladnak. A spániel, ha nincs szolgálatban, a házi ked­vencek mindennapjait éli gazdájával és annak családjával. Magyarországon ő az egyetlen ká­bítószer-kereső spániel. Legutóbb egy országos versenyről a harmadik díjat hozták haza Rösz­kére. A főtörzs és kutyája gyakran vesz részt a rendőrökkel közös akciókban. - Egyszer kilencven kiló kábítószert talált. Ekkora fogás persze jutalmat érdemel, ilyen­kor nemcsak a labdáját kapja meg tőlem, ha­nem csont is jár neki. Farokcsóválva ugrott Mig az elmúlt hét végén talált egy bolgár rendszámú kocsiban öt kilogramm, hatvan­millió forint értékű heroint. Az idén neki ez volt a harmadik fogása, a röszkei határőrök­nek pedig a hatodik. Mig ebben az évben ösz­szesen 200 millió forint értékű drogot szima­tolt ki. A sikeres drogkereső kutya eszmei ér­téke tehát több százmillió forint. A határon összesen hat kutya dolgozik, ti­zenkét órás váltásban. A belépő oldalon a ve­szélyesebb térségből (Törökország, Bulgária, Albánia] érkező járműveket vizsgálják át. A főtörzsőrmester elmondta, míg korábban egy fuvarral próbáltak meg nagy mennyiségű drogot átcsempészni, mostanában óvatosab­bak a csempészek: csak egy-két kilót visznek, abban a hiszemben, hogy így nagyobb esély­lyel érkezik a szer a célállomásra. Ez általá­ban Nyugat-Európa, ahol nagyobb haszonnal lehet értékesíteni. Beszélgetésünk alatt éppen félreállítottak egy bolgár rendszámú Audit. A járművet elő­ször a főtörzs vizsgálta át. Mint mondta, egyebek mellett azért, hogy a kutya nehogy üvegszilánkba lépjen, vagy más baj érje. A határőr határozott mozdulattal kicsavarozta a hátsó üléssort tartó csavarokat, kipakolta a pótkereket és ezután következett Mig. A spá­niel farokcsóválva ugrott a csomagtartóba, majd az ülésekre. Nem talált semmit. Nem kapart. A kutyakaparás kész lebukás Mint megtudtuk, kaparással jelzi, ha kábí­tószert érez. De mintha a gazdájának is lenne valami különleges érzékszerve: a főtörzs gyakran már az útlevél ellenőrzésekor kiszúr­ja a gyanús járműveket és sofőröket. - A hét végén is észrevettem, hogy a bolgár férfi nagyon ideges lett, amint megjelentem mellette. Amikor kérdeztem, nem nézett rám, nem válaszolt a kérdéseimre. Ránéztem a kezére, láttam, hogy reszket. Tudta, hogy lebukott - mesélte Mig gazdája. A. T. J. Mig, a kábítószer-kereső határőrkutya szolgálatban Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom