Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-27 / 123. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁJUS 27. •AKTUÁLIS* 3 Hitelfelvétel nélkül korszerűsíthet az SZKT Pénz a tömegközlekedésre A költségvetésből 2005-től közlekedési normatívát kapnak a hazai nagyvárosok Fotó: Miskolczi Róbert FEKETE KLARA Ha úgy lenne pénzünk, mint ahogyan nincs, akkor sok minden másképp történne - fogalmazott egy felelős beosztású vezető a belvárosi paloták felújításával kapcsolatban. Akkor az egész város ragyogna, az épületek megújiút külsővel, igényes belső berendezésekkel, felújított lakásokkal néznének szembe a huszonegyedik század kihívásaival. Ha viszont nincs elegendő millió, akkor csak „kátyúzni" lehet, eltüntetni a szégyenfoltokat. Az épületeknek legfeljebb a külső homlokzatát rendbe hozni, belül pedig marad a hulló vakolat, a lepusztult lépcsőház, a kitört ablaküveg és a . szén nélküli szenespince. Szegeden ma olyan időket élünk, amikor mindenre akad példa. Vannak kívül-belül, eredeti pompájukban felújított lakó- és irodaházak. Akadnak romok, amelyek a kényszerfelújítás sokéves procedúrája elé néznek. S látni kívülről megszépített „Patyomkin-palotákat". Vannak hajmeresztő történetek hivatali aktatologatásról, plusz a műemlékvédelem - egykor szidott, ma már inkább természetesnek tartott - időt, pénzt, fáradságot igénylő előírásairól. Még Pitvaroson is helyre kell állítani egy műemléki védettséget élvező düledező házat, bárha a befektetés ésszerűsége vitatható. Mondják továbbá, a megszépített házsorból kirí a megkopott épület, nem illik a többi közé. Kell a díszlet a turistáknak, akik ritkán tévednek a belvároson kívülre, s persze a város lakóinak is más a komfortérzetük, amikor a szépen kifestett házak tövében sétálgatnak. A komfortérzetről jut eszembe: pécsi kollégistaként a frissen felhúzott lakótelepi lakásokban élő osztálytársaimat irigyeltem, az ő összkomfortos életüket, szemben azokéval, akik a belvárosban laktak, szénnel fűtöttek és a folyosó végére kellett kimenrüük, ha kellett... Mára az egykori panelösszkomfort az alapfelszereltséghez tartozik, emellé a belvárosban minőséget, a régi polgári otthonok mását várják el az emberek, az utókor - a mostani városvezetéstől. S ha már úgy döntenek, hogy behozzák a budit a folyosó végéről, akkor nem baj, ha nem a legigénytelenebb megoldást választják. Előadások a Dél-Alföld helyzetéről Húsz év múlva várható fellendülés Akár 1,3 milliárd forint többletforráshoz juthat a szegedi városi tömegközlekedés jövőre. A bevezetendő állami normatíva a város vezetése szerint elegendő lesz arra, hogy az elektromos tömegközlekedés fejlesztése ne hitelből, hanem állami pénzből valósulhasson meg. Több mint egymilliárd forint többletforrást remél a szegedi tömegközlekedés számára Botka László polgármester a miniszterelnök bejelentése nyomán. Medgyessy Péter kedden bejelentette, jövő évtől a városi tömegközlekedés költsé-. geinek harmadát az utasok, harmadát az önkormányzatok, harmadát az állani állja. Botka László azt mondta, a szegedi tömegközlekedés: egy négymilliárd forintos rendszer. A város cége, a Szegedi Közlekedési Társaság |SZKT) eddig 600 millió forintot kapott az önkormányzattól a működéséhez. Botka abban bízik, hogy a cég hasonló nagyságrendű állami pénzhez juthat, így a fejlesztéseket nem hitelből, hanem állami támogatásból valósíthatják meg. Hogy valójában mennyibe kerül a helyi tömegközlekedés Szegeden, azt pontosan nehéz megmondani. Az egyik szolgáltató, a Tisza Volán ugyanis nemcsak a szegedi helyi buszokat működteti. Az ellenérdekelt önkormányzat pedig többször vitatta a Tisza Volán által a helyi közlekedésben kimutatott költségeket. A cég vezetése folyamatosan Bár a gyógyszerek veszélyes hulladéknak számítanak, nincs lehetőség azok szelektív gyűjtésére. Az Egészségügyi Minisztériumban már tavaly szó esett gyűjtőkonténerek kihelyezéséről, ám ez mostanáig csak a fővárosban valósult meg. Magyarországon, minden ötödik tablettát feleslegesen váltják ki a betegek, ezért évente 2500 tonna gyógyszer kerül a szemétbe. A kidobott pirulák azonban éppúgy veszélyes hulladéknak minősülnek, mint az akkumulátor, a festék, a szárazelem, a ragasztó, vagy a különféle növényvédő szerek, vagyis nem kerülhetnének a háztartási hulladék közé. Jelenleg azonban nincs lehetőség a fölösleges pirulákat szelektív módon gyűjteni. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapesten, a közönségszolgálati irodán gyűjtőedényt helyezett el, amelybe bárki bedobhatja megmaradt, lejárt szavatosságú gyógyszerét. Az összegyűlt veszélyes hulladékot időről időre ártalmatlanítják. Csongrád megyében nincs hasonló lehetőség a pirulák szabályos kidobására, holott gyűjtőhangsúlyozza, hogy a szegedi helyi közlekedés rengeteg veszteséget jelent számára. Ez viszont nem hatja meg a város vezetését, hiszen nekik az önkormányzati közlekedési cég, az SZKT veszteséges működését is finanszírozniuk kell. A Volán tulajdonosa az állam, amely nyilvánvalóan ismeri a helyzetet. A szaktárca mégis hagyja, hogy-egyfajta áttételes támogatásként - a helyközi közlekedés bevételéből kompenzálják a helyben keletkező veszteséget. Az Európai Unióban alapvetően más a helyzet. A szolgáltatást megrendelő önkormányzat a vállalkozók indokolt költségeit köteles megtéríteni. Persze hogy mi indokolt, azon lehet vitatkozni. A nem kellően finanszírozott közlekedési cégek az elmúlt évtizedekben lassan versenyképtelenné váltak. Szeged helyi forgalmában összesen két igazán korszerű troli, és nyolc modern, alacsony padlós busz közlekedik. Nyugat-Európában ma már általános, hogy légkondicionált, alacsony padlós helyi buszok, villamosok bevetésével csábítják az autósokat. A hatalmas költségeknek csak kisebb részét állják az utasok. A városok élhetősége a tét Magyarországon is. A gépkocsik száma szédítő ütemben nő, a közlekedési szakemberek viszont pontosan tudják, hogy a tömegközlekedés nálunk még viszonylag nagy részaránya: érték. A központi költségvetésből először kapnak tömegközlekedési normatívát a hazai nagyvárosok - döntött tegnap a kormány. Ha 2005-től az utazás költségének harmadát az állam fedezi, az nemcsak pluszpénzt jelent az önkormányzatoknak, hanem hosszú távon is tervezhetővé válik a közlekedési társaságok költségvetése. M. B. I. megsemmisítésének költsége őket terhelné. Lacsán Péter, a szegedi Sas patika vezetője elmondta, a gyógyszertáraknál lévő sérült vagy lejárt készítményeket egy cég a fővárosba szállítja, ott semmisítik meg. Ezután megkapják erről a számlát, amely éves szinten igen jelentős összeget jelent. Éppen ezért a patikák többsége nem vállalja azt a többletköltséget, amelyet a lakosság gyógyszereinek megsemmisítése jelentene. Horpácsi András megyei tiszti főgyógyszerész elmondta, még nem készült el az ide vonatkozó jogszabály, így a lakosság valóban nem tudja hova vinni a lejárt készítményeket. Az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályán azonban már dolgoznak a problémán. Amíg megtalálják a mindenki számára elfogadható megoldást, addig házilag kell megoldani a megsemmisítést úgy, hogy az se a környezetre, se az ott élőkre ne jelentsen veszélyt. A tiszti főgyógyszerész azt javasolta: a csomagolóanyagot dobjuk a háztartási szemétbe, a készítményt pedig törjük össze és égessük el. TÍMÁR KRISZTA Húszéves az MTA Regionális Kutatási Központja, s ez alkalomból a Dél-Alföld helyzetét értékelték a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában. A tudományos tanácskozás előadói a regionális kutatásokról, a fejlődés föltételeiről, a határzóna szerepéről és a gazdasági föllendülés lehetőségeiről beszéltek. Újra-kell gombolni a „regionális politikai mellényt" - jelentette ki az MTA Regionális Kutatások Központja működésének huszadik évfordulója alkalmából tartott tanácskozáson Csatári Bálint, az Alföldi Tudományos Intézet igazgatója. A SZAB székházában tartott előadás-sorozatot Telegdy Gyula akadémikus, a SZAB elnöke nyitotta meg. Az előadók többek között az Akadémia területi tudománypolitikájáról, a téma európai léptékű vonatkozásairól, az innováció és a kutatások szerepéről beszéltek. Csatári Bálint kitért a globalizáció helyi közösségekre gyakorolt hatásaira, amelyek között a „politikai erőszak" és a növekedési kényszer jelenségeit is említette. Kiemelte, hogy a változások nem kívánt következményeit a helyi erőforrások mozgósításával lehet csökkenteni. Az uniós csatlakozás kapcsán arról beszélt, hogy nem aszerint kell a fejlődés irányát megszabni, hogy az unió mit támogat. Fordítva: arra kell támogatást szerezni, amire a régiónak szüksége van. A Dél-Alföld csak életképes helyi és területi önkormányzatok révén fejlődhet - hangsúlyozta az igazgató, s arra is kitért, hogy a tudás, a szellem és a műveltség fejlődése mindig megelőzte a gazdaság erősödését. A régió föllendülését mintegy húsz év múlva érzékelhetjük - vélte Csatári Bálint, aki arra is fölhívta a figyelmet, hagy „provinciális kisstílűséggel a legnagyobb esély is elfecsérelhető". NY. P. ÚTÉPÍTÉS HATSZÁZMILLIÓBÓL Az önkormányzati fenntartású utakra helyben szánt pénzhez az állam még egyszer ugyanannyit tesz hozzá jövőre. Ez Szeged esetében összesen halszázmilliós keretet jelent. Ennek segítségével látványosan javulhat a városi utak minősége - mondta Botka László polgármester. Ebben az évben 220 milliót szánt a város útépítésre. Nem lehet kidobni a lejárt szavatosságú készítményeket Meg kell semmisíteni a gyógyszereket A patikáknak komoly többletköltséget jelent, ha visszaveszik a lejárt pirulákat Illusztráció: Gyenes Kálmán konténerek országszerte történő kihelyezéséről már tavaly év végén szó esett a minisztériumban. A gyógyszertárak nem vesznek vissza lejárt szavatosságú készítményeket, ugyanis ezek Kétszázezer munkahely - A kormány hivatalba lépése óta százezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon - mondta Gúr Nándor szegedi sajtótájékoztatóján. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának alelnöke hozzátette: körülbelül százezer munkahely szűnt meg, de kétszer ennyi keletkezett. Az MSZP-s politikus elismerte: egyes régiókban valóban romlott a foglalkoztatottság, de az ország egészére ez nem jellemző. A kormány a Széchenyi-terv forrásainál nagyobb mértékű támogatást biztosít a vállalkozások élénkítésére, így elérhető a kabinet célja, hogy 3-400 ca:r új munkahelyet teremtsenek. A. szakpolitikus szerint komoly erőpróbát jelent az uniós források lehívása, de ez egyben hatalmas lehetőség is. Jelenleg, ha elosztjuk, napi egy-másfél milliárdnyi összeghez juthat Magyarország, a 2007-től kezdődő költségvetési időszakban pedig még sokkal többhöz. . Nö vekedés nyáro n is! T/ MKB I. Kötvény " • JVI Kß n

^ ^ /Cl L MKB n6k: 5 ' v Kamat Szeged, Kölcsey i firvénves 2001, augtri MKB Hók: Szeged. Kölcsey u. 8. lel.: (62) S92 010