Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-25 / 121. szám

12 GYÓGY-ÍR 2004. május 25., kedd MÉLYVÉNÁS TROMBÓZIS IS OKOZHATJA, FIGYELNI KELL RÁ A visszértágulat népbetegség A visszértágulat népbetegség. Eredményesen kezelhető, minél hamarabb fordul orvoshoz a visszeres panaszokkal küzdő, annál jobb. Annál Is inkább, mert mélyvénás trombózis is okozhatja ezt a látszólag ártalmatlan bajt, és lábszárfekélyhez vezethet. Késő tavasztól kora őszig fokozottabban jelentkezhet, a szervezet folyadékvesztése miatt. A visszerek, azaz vénák (elsősorban az alsó végtagok vénái) kóros kitágulása mindenekelőtt a középkorú, s ennél idősebb emberek esetében fordul elő, terhesség is okozhatja, Leggyakoribb az álló munkát végzők körében, az egészségtelen táplálkozással párosuló mozgásszegény életmód szintén kedvez létrejöttének. Növekvő nyomás Elsődlegesen és másodlagosan egyaránt kialakulhat mondja dr. Veszprémi László érsebész főorvos. Az elsődleges visszerességnek nincs különösebb kiváltó oka: a vénák fala kevéssé rugalmas, a vér nyomása könynyen tágítani kezdheti őket. Bár a vénafal megterhelését billentyűk csökkentik, a véroszlopot részekre osztva - így a nyomás is csökken az adott szakaszon -, de amint a vénafal kissé tágulni kezd, a billentyűk nem zárnak, az érfalra nehezedő nyomás megnövekszik, és az ér tovább tágul. A tágult vénákban lassul a vér áramlása, a lelassult vér kitölti az eret. Vérrög rakódhat le, elzárva a véráramlást, ez a trombózis; a vérrögben sokszor baktériumok telepednek Teával kellemesebb Vannak, akik számára rendkívül kellemetlen, hogy rossz a szájszaguk. A fogmosás, az illatos-ízes rágógumizás ellenére is rossz lehelet űek számára a probléma megoldásának lehetőségét vetették fel amerikai kutatók. A chicagói egyetemen azt vizsgálták, mitől a rossz szag és mit lehet tenni ellene. Fellelték azokat a kéntartalmú anyagokat „termelő" baktériumokat, amelyek - elsősorban éjszaka, amikor viszonylag hosszabb ideig nem eszünk és iszunk, tehát zavartalanul szaporodhatnak a szájüregben - okozói, forrásai a bűzös leheletnek. A kísérletek során két napon át úgynevezett polifenolokkal kezelték a száj mikroflóráját, hogy gátolják a bűzös-bűnös baktériumok szaporodását. A nagy koncentrációjú polifenolos beavatkozás igen eredményesnek bizonyult, lényegesen visszaszorította a nemkívánatos bakteriális enzim keletkezését. Az amerikai kutatók azt javallják, a rossz szájszaggal küzdők a zöld és a fekete teában lévő polifenolokat próbálják meg bevetni. Eredményes lehet, ha nagyobb polifenol koncentrációjú, erősebb teával öblögetnek lefekvés előtt. PT 11 11 US | S-T A visszértágulat elsősorban a középkorú és az ennél idősebb embereket érinti ILLUSZTRÁCIÓ: MTI meg - a vér kitűnő baktérium-táptalaj -, begyullad, a gyulladás a környezetre is ráterjed, illetve az egyes, gyulladt részecskék a keringéssel továbbsodródva másutt is gyulladást hoznak létre. A trombózis a mélyvénákra is átterjedhet, a felületi, illetve az izmok közti vénás érrendszert összekötő ereken keresztül. Ilyenkor sem a felületi, sem a mélyvénás rendszer nem tudja fenntartani a normális vérkeringést. Fájdalmas feszülés A felgyülemlő, pangó vér mennyisége egyre növekszik, a végtag megduzzad, mind fájdalmasabban feszül, a bőrfelület vizenyőssé válik az átszüremlett nedvek miatt, a vérömlenyek feketésbarnára színezik a bőrt, sebek alakulnak ki. Ezek nagyon nehezen gyógyulnak. Mindez elkerülhető, ha a beteg már az első, a felszíni vénákat érintő visszértágulatok megjelenésekor érsebészhez fordul, aki megfelelő kezelést alkalmazva enyhíti a tüneteket, esetenként sebészi úton eltávolítja a kitágult érszakaszt, melynek szerepét zökkenőmentesen átveszik az egészséges erek. A visszeresség másodlagos módon is kialakulhat: ilyenkor eleve a mélyvénás rendszerben jön létre vérrög, a vér kénytelen a felületi vénákba áramolni, ennek következtében tágulnak ki a felszínes vénák, jön létre a jól látható visszértágulat. Hogy a visszeresség elsősleges-e, vagy másodlagos, nagyon fontos tudni - hívja föl a figyelmet a főorvos. Amennyiben a másodlagosan létrejött visszérre „ráoperálnak", és a mélyvénás elzáródás érintetlenül megmarad, súlyos következményekkel járhat. Mikor kell műtét? Visszértágulat esetén tehát, mielőtt műtétre kerülne sor, ultrahangos kezeléssel kiderítik, elsődleges visszérről van-e szó, vagy pedig a mélyvénás erek kitágulásának következménye. Utóbbi esetben gyógyszeres kezeléssel, illetve rugalmas pólya alkalmazásával el kell érni, hogy a mélyvénás rendszer „rekanalizálódjék", újrainduljon bennük a véráramlás. Műtétre csak ennek bekövetkezte, illetve a felszíni fekélyek begyógyulásának elősegítése után kerülhet sor. Előbb az elzáródott mélyvénás eret távolítják el, majd a kitágult felszíni vénát is. F.CS. EMBERRE ÉS ÁLLATRA EGYARÁNT VESZELYES A kullancsok támadása Hazánkban 42 kullancsfaj honos, melyek közül egy tucat a száma azon kullancsfajoknak, melyek embert és kedvenc állatot (kutyát, macskát, lovat stb.) egyaránt megtámadnak (euryxen fajok). A többi kullancsfaj (stenoxen fajok) kizárólag bizonyos erdei vadakból szívnak vért. A szemmel rendelkező kullancsfajok a gyepi növénytársulásokat lakják. A fűszálak levélfonákjának hegyén lesnek a feléjük közeledő áldozatra, és alulról kapaszkodnak fel rájuk. Ilyen kullancs például a birkakullancs (Dermacentor marginatus). A szemmel nem rendelkező, vak kullancsok a lombos erdők susnyásának lakói. A bozótok és facsemeték árnyékot adó levélfonákján, 1,5 méter magasságban várják áldozatukat. Az elülső pár lábaikon lévő Haller-szerveikkel („biológiai radarjukkal") mérik be, és föntről vetik rá magukat az alattuk vagy mellettük elhaladó emberre, kedvenc állatra. Ilyen kullancsfaj például a közönséges kullancs (Ixodes ricinus). E kullancsfaj a leggyakoribb és legnagyobb létszámú Magyarországon és Európában is. A kontinensen honos kullancsok által terjesztett betegségek (kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás, Lyme-kór, ehrlichiosis, Q-láz, tularaemia, mediterrán foltos láz, babesiosis stb.) mindegyikét képes terjeszteni a közönséges kullancs is. A számos betegség miatt rendkívül fontos a kullancsok elleni védekezés. A területvédelem tárgykörében szereplő módszerek bozót- és rágcsálóirtással, valamint permetezéssel történő kullancsmentesítést jelentenek. Az egyedvédelem során kerülni kell a vadcsapásokat. Könnyű, jól ellenőrizhető ruházatban kell a természetben közlekedni, tudva azt, hogy a kullancsok nem támadják a direkt napfénynek kitett bőrfelületet (lucifug állatok). Magunkat, kedvenc állatainkat különféle kullancsriasztó készítményekkel védjük. Az ember és a kedvenc állat bőréből a kifejlett kullancs szakszerű eltávolító eszköze a kullancseltávolító kanál vagy csipesz, mely országosan kapható a drogériákban, állatpatikákban és a gyógyszertárakban. A kullancs egyedfejlődési alakjait, a lárva, illetve nimfa kullancsot injekciós tűvel pöccintsük ki a bőrből. Az eltávolítást az észlelést követően lehetőleg azonnal tegyük meg a fertőződés esélyének csökkentése érdekében. Az enyhe telek és a turizmus jelentős hatással van a kullancsok elterjedésére és betegségterjesztő szerepükre. Régen a fagyok megtizedelték a kullancsnépességet, mára ez a szabályozó tényező is eltűnt. A turizmus kullancsot és betegséget importáló következménye miatt országos gondot okoznak a kullancsok által terjesztett betegségek. A legnagyobb gondot jelentő két betegség közül a kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladás hazánkban eddig csak emberi megbetegedést okozott. A Lyme-kór azonban az embereken kívül - közel azonos tünetekkel - a kedvenc állatokat (a kutyától a lóig), valamint kb. száz vadállatfajt is képes megbetegíteni. DR. ESZTÓ KLÁRA BŐRGYÓGYÁSZ, IMMUNOLÓGUS SZAKORVOS Srófolja le magát! Életünkben sok feszültséget gerjesztő tényező van, s a stresszre egyéni érzékenységünk szerint reagálunk. Létfontosságú, hogy ismerjük, alkalmazzuk azokat a technikákat, amikkel enyhíteni, uralni tudjuk a „vészhelyzetet". Valós vagy képzelt fenyegető szituációkban a feszültség miatt idegesek leszünk, hevesebben ver a szívünk, gyorsabban szedjük a levegőt, megemelkedik a vérnyomásunk, összeszorul a gyomrunk, kiver az izzadtság, legrosszabb esetben pánikba esünk. És ha ez túl sűrűn ismétlődik, vagy netán állandósul, kimerülünk testileg-lelkileg, megbetegszünk. A stresszt meg kell tanulni kezelni, levezetni, kivédeni. A szakemberek tudatos, másoknál bevált stresszkezelésl technikákat ajánlanak, és életvitelváltást. Ahhoz, hogy leszoríthassuk a szervezetünkben felgyülemlett stresszhormonok szintjét, először Is ki kell derítenünk a feszültséget okozó tényezőket: megállni, elgondolkodni, kielemezni. Úgy hozzáállni, hogy a probléma megoldható, s mi képesek vagyunk erre pozitív gondolkodással és önbizalommal. Továbbá azzal, hogy például jobban megszervezzük az életünket, kifejtjük magunkat az örökös időzavarból, az állandó rohanásból. Ehhez elengedhetetlen szembenézni a mindennapos szokásokkal, és lemondani a felesleges rigolyákról, időrabló passziókról. Aki mindig „vágtat", azt folyton új stresszhatások érik: bizonyított, hogy a feszültség egy része már attól eltűnik, ha kevésbé gyorsan mozgunk és beszélünk! Ne kapjunk azonnal a csörgő telefonhoz, ne hadarjuk mondandónkat, ne siessünk állandóan, ne nyomjuk folyton a padlóig a gázt, ne reagáljunk rögtön, kapkodva a problémákra. Merjünk lazítani! Naponta, többször jó mély levegőket venni. Megállni a mókuskerékben: például óránként felkelni az íróasztal mögül, végezni pár lazító gyakorlatot, valami kellemesre gondolni. Munka után pedig „engedjük el a témát", ne foglalkozzunk a szabadidőnkben a soros munkahelyi, vállalkozásbeli teendőkkel. Sétáljunk inkább egy kiadósat, zuhanyozzunk vagy fürödjünk egy felüdítőt, ráérősen, családi körben vacsorázzunk (megrágva jól minden falatot és figyelve szeretteinkre). Jöhet néhány kedvenc falat, kedvelt zene, rádió- vagy tévéműsor, mozi, színház, jó könyv, baráti találkozás minden, amivel megjutalmazhatjuk magunkat. Bármivel, ami örömet szerez, s ezzel űzi a feszültséget, erősíti immunrendszerünket. A kikapcsolódásban mindig legyen számunkra élvezetes tevékenység, örömteli pillanat, mert az feltöltődés. S nagyon kell a napi elegendő alvás. Akinek ez gond, az már napközben gondoljon rá, kevesebb koffeínes serkentőt igyon, este pedig a nyugtató teákat (pl. a kamillát, a citromfüvet) favorizálja. Az idegeknek jót tesz, az immunrendszert erősíti a kasvirágtea is. Szokásos lehet lefekvéskor egy bögrényi langyos tej. Lefekvés előtt jót tesz egy séta vagy egy forró fürdő is. Aki pedig netán nem tud elaludni, az ne idegeskedjen ezen az ágyban hánykolódva, hanem Inkább próbáljon olvasni, nyugtató zenét hallgatni, tévézni (s ne a holnapon görcsöljön). Este, éjszaka ne nassoljon! Az egészséges táplálkozás ugyanis igen fontos stresszkezelő technika. A jól táplált, erős, ellenálló szervezet sikeresebben lesz úrrá az „idegen", ehhez sok gyümölcsöt, zöldséget kell enni, kerülendők a zsíros, sós, cukros étkek - s jó tudni, a kevesebb, az egészséges több lehet, mint a sok és egészségtelen étel. SZABÓ MAGDOLNA Napfény és bőrgondok A napfény hatására számtalan bőrprobléma előjöhet, melyek közül az egyik legismertebb a rosacea vagy rezes bőr. A háttere még nem teljesen tisztázott, annyit tudunk, hogy az örökletes tényezőknek és az ismétlődő kipimlásnak fontos szerepe van a kialakulásában. A környezeti tényezők között az első helyen szerepel a napfény, a hőhatás, emellett az erős szél, a nedvességtartalom és a hideg idő is szerepet kap. A kémiai tényezők között a vezető az alkohol, a koffein. Bizonyos gyógyszereknek is szerepet tulajdonítanak, mint pl. belsőleg alkalmazott mellékvesekéreg-hormonok, értágítók, egyes vérnyomáscsökkentők, vérzsírcsökkentők pl. simvastatin. Élelmiszerek közül a pácolt hús, máj, tejtermékek, forró ételek, italok, csokoládé, vanília, szójaszósz, ecet, csípős fűszerek fogyasztását követően alakulhat ki, valamint egyéb tényezők, mint az idült köhögés, az emeléssel-nyomással járó tornagyakorlatok és nem utolsósorban a stressz is segítheti a hajlamos egyénnél a rezes bőr kialakulását. Miként lehet a rosaceás panaszokat enyhíteni, gyógyítani? A kezelés több lépésből állhat, ezek a helyi, lokális terápia, a belső gyógyszeres, illetve szükség esetén a sebészi kezelés. A helyi kezelésbe beletartoznak a mindennapi bőrápoló szerek és a gyógyhatású, esetleg antibiotikum-tartalmú ecsetelők, gélek, krémek. Belsőleg alkalmazott szerek közül leggyakrabban az antibiotikumokkal találkozunk, súlyos esetekben szóba jöhetnek ösztrogén- vagy mellékvesekéreg-tartalmű szerek is. A sebészi kezelés egyrészt az értágulatok esetleges lézeres kezelését tartalmazza, másrészt a rinofima akár lézerrel akár bőrcsiszoló technikával, akár forró-hurkos elektro-koagulációval történő terápiáját jelenti, a szövettúltengés eltávolítására. Mindezek mellett a rosaceás betegeknek kerülni kell a napfényt, szoláriumot, szelet, a forró ételeket, italokat, fűszeres, csípős ételeket, alkoholt, minden szélsőséges hőhatást (hideget-meleget), így pl. a szaunát is. A rezes bőr kezelésére megfelelő eredmények elérése és a már nyugvó állapot fenntartása együttműködést kíván orvos-beteg között (természetesen ez minden más betegségre is vonatkozik). A betegeknek szervesen részt kell venni a tünetek kiújulásának megelőzésében, ehhez az orvosi utasítások pontos betartása szükséges. DR. KISS ZSUZSANNA BÖRGYÓGYÁSZ-KOZM ETOLÓGUS FŐORVOS