Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-25 / 121. szám

Kedd, 2004. május 25. A PÉNZ BESZÉL 9 INGATLAN-ADÁSVÉTEL Új trükkel próbálnak pénzt szerezni Új trükköt alkalmaznak a bankkártyacsa­lók: elintézik, hogy az automata benyelje a kártyát, a készülékre pedig egy nyilvános telefonfülke számát írják. Amikor a kár­tyatulajdonos gyanútlanul felhívja a fül­két, a bank munkatársaként mutatkoznak be, majd elkérik a PIN-kódot, később pe­dig megcsapolják a bankszámlát. MUNKATÁRSUNKTÓL Az utóbbi időben Budapesten és a na­gyobb vidéki városokban elszaporodtak a bankautomatás csalások - derül ki a K&H Bank közleményéből. A bank tájékoz­tatása szerint a leggyakoribb módszer, hogy a csalók egy speciális eszközt he­lyeznek el az automata kártyanyílásába, amely megakadályozza, hogy az ügyfél visszakapja a kártyáját. A csalók szá­molnak azzal, hogy az ügyfelek ilyenkor egyből a berendezésre kiírt ügyfélszol­gálati telefonszámot hívják,- ezért már előre kicserélik a számot egy közeli nyil­vános fülke telefonszámára. A fülkében maguk a csalók veszik fel a telefont, és persze a bank munkatár­saiként mutatkoznak be, majd kérdéseket tesznek fel arról, hogy pontosan hol, mikor nyelte be a kártyát az automata. Mikor a kártyatulajdonos megadja ezeket az adatokat, elkérik a PIN-kódot is, mondván, hogy enélkül nem tudják ki­vizsgálni az ügyet. Végül rendszerint az­zal nyugtatják meg az ügyfelet, hogy más­nap a legközelebbi bankfiókban vissza­kapja a bankkártyáját. A csalók ezután megvárják, míg az ügyfél otthagyja az automatát, majd odamennek és kiveszik a kártyát, és egy másik automatánál pénzt vesznek le róla. A bank a közleményben azt kéri az ügy­feleitől, hogy a kártya PIN-kódját soha, semmilyen módon és körülmények kö­zött ne árulják el senkinek. Megjegyzik, hogy a bank munkatársai eleve nem kérik és nem is kérhetik el a kódot semmilyen ügy intézésekor. A pénzintézet kéri azt is, hogy ha valakinek beragad a kártyája és fel akarja hívni az ügyfélszolgálatot, akkor előtte mindig ellenőrizze, hogy az eredeti lemezdarabot nem ragasztotta-e le valaki. Még egyszerűbb, ha ellenőrzi, hogy a bank által üzemeltetett, hivatalos telefon­szám van-e az automatára írva, vagy pe­dig valamilyen más telefonszám. Később lesz euró Lengyelországban MTI Lengyelország 2009-re ké­szen akar állni az euróövezeti csatlakozásra: a belépési kö­vetelményeket már 2007-ben teljesíteni szeretné - jelentet­te ki a lengyel ügyvezető ka­binet gazdasági minisztere. A lengyel jegybank eddigi hiva­talos álláspontja szerint Len­gyelország 2007-ben lép be az eurózónába, de múlt csü­törtökön a jegybank egyik al­elnöke is úgy nyilatkozott, hogy a 2009-es csatlakozás reálisabb. LAPSZEMLE 200 ezres kezdő fizetés A műszaki területen diplomázók bruttó 170-200, az informatiku­sok 180-230, a gazdasági frissdiplomás szakemberek 150-200 ezer forintos kezdőfizetésre számíthatnak - derült ki a Műegyetem áprilisi állásbörzéjén részt vett cégek körében végzett felmérésből. Eszerint a pályakezdőket elsősorban a fizetések mértéke érdekli. A cégek ugyanakkor az anyagi kompenzációnál fontosabbnak tartják az új munkatársaik számára nyújtott fejlődési lehetőséget - írja a Világgazdaság. A külföldi lehetőséget és a lakásprobléma megol­dását szintén csáberőnek tartják a munkáltatók. Uniós ingatlanpiac: spanyol dinamika Már az uniós csatlakozás előtt is merültek fel kérdések az emberekben, vajon az EU-hoz tartozás hoz-e falrengető vál­tozásokat az árakban a hazai ingatlanpiacon, lehet-e kö­vetkeztetéseket levonni a más országokban lezajlott folya­matokból. Ezúttal a spanyol példán keresztül azt mutatjuk be, hogy a mediterrán ország esetében sem önmagában az unióba való belépés, hanem az euró bevezetése, illetve általában a pénzpiaci liberalizáció lendítette fel az ingatlanpiacot. Az EU-hoz történő csatlakozás Spanyolországban dinamizálta a gazdaságot, és ez idővel a vásárlóerőben is megfoghatóvá vált. Ezek a folyamatok elsősorban a 90-es éveket jellemezték, a változás nem volt látványos a belépést követő néhány évben. Mellesleg a spanyol lakáspiac keresleti oldalán sem volt látványos átstrukturálódás. A spanyolok hagyományosan is elsősorban a tulajdonszerzésre tö­rekszenek: 85 százalékuk tulajdonosként lakik valamilyen in­gatlanban. Ugyanez az adat Portugáliában 65, hazánkban pedig 98 százalék. Az Ibériai-félsziget temperamentumos lakói általában nyaralót is tartanak fenn valamelyik tengerparti üdülőhelyen. A csatlakozást követően új termékként jelentek meg az elsősorban külföldiek számára épített nagy apartmanházak és luxusvillák a tengerparti övezetben. Az építési engedélyek alakulását vizsgálva pedig az látható, hogy a csatlakozás után durván tíz évvel vett nagyobb lendületet a lakásépítés Spanyolországban és Portugáliában egyaránt, bár az utóbbiban jóval szerényebb mértékben. A lakásárak változása sem volt egyenletes: Spanyolországban 1986 és 2001 között hoz­závetőleg 70 százalékos, Portugáliában viszont csak 20 százalék körüli drágulás következett be. Spanyolországban az átlagos négyzetméterárak 1987 és 2000 között háromszorosra bővültek. A csatlakozáskor magasan leg­drágábbnak számító Madridban ennél valamivel kisebb mértékben (de így Is durván 175 százalékkal) emelkedtek az árak, a korábban relatíve olcsó Valenciában pedig átlagon felül (330 százalékkal). Az utóbbi 15 év legnagyobb haszonélvezői ugyanakkora Barcelonában élők voltak, a katalán fővárosban ma 4-5 százalékkal többet kell fizetni egy négyzetméterért, mint Madridban. A ROVATOT A CENTRAL ESTATE KFT. TÁMOGATJA HARMÓNIA LAKÓPARK 62 550 550 CENTRAL ESTATE KFT. 6720 SXEIÍEO, VICTOR HIK.O V. 5. BOKROSON TAVALY MEGDUPLÁZTÁK AZ EXPORTOT A KÉPZÉS, AMELY A JÖVÖRÖL SZÓL! Hogyan segíti az elektronika forradalma az egyéni vállalkozókat és a kis- és közepes vállalatokat? A CSMKIK és az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. egyna­pos képzést indít a nagy érdeklődésre és sikerre tekintettel 2004. június 10-én (csütörtök), 9.00 órai kezdettel Internetmarketing az EU-ban a KKV-k számára címmel. A képzés során megismerkedünk az internetböngésző programokkal és megismerjük az internetes szolgáltatások: vásárlás, fizetés, e-bussines­beszállító piacterek, keresőportálok, internetes aukciós programok haszná­latát, célját és felépítését. Előadók: Kővágó Zoltán és Fehér Éva Várjuk mindazon vállalkozók jelentkezését, akik a turizmus, gyógy­fürdők, egészségügy, kereskedelmi és ipari szolgáltatások területén végzik tevékenységüket, amelyek számára az interneten történő jelen­lét az EU-csatlakozás utáni éles piaci versenyben elengedhetetlen lesz. A képzés költsége 12 000 Ft + áfa/fő kamarai tagok részére, 14 000 Ft + áfa/fő nem kamarai tagok részére. Jelentkezési űrlap letölthető a www.csmkik.hu oldalról. Érdeklődni: Kovács Kata, 62/486-987/172, 20/95-666-55, e-mail cím: kata@csmkik.hu ­* INTRASTAT vállalati adatszolgáltatás A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2004. június 9-én, 10 órai kezdettel egynapos, gyakorlatorientált INTRASTAT tájékoztatót szervez az adatszolgáltatásban érintett vállalkozások és a téma iránt érdek­lődő vállalkozások számára. Az előadás két nagyobb részre bontható: 1.) Az INTRASTAT vállalati adatszolgáltatás elmélete, jogszabályi háttere; 2.) INTRASTAT nyomtatványok kitöltése, szabályai, elektronikus adat­gyűjtés - gyakorlati példák, megvalósítás. Részletes tájékoztató, program, részvételi feltételek és jelentkezési lap Horváth Mónika kereskedelemfejlesztési munkatárstól kérhető (e-mail: horvath.monika@csmkik.hu. tel.: 62/486-987/194 mellék, fax: 62/426-149). HACCP-tájékoztató A HACCP-rendszer bevezetése 2004. május 1 -jével kötelező minden élel­miszert forgalmazó vállalkozásra vonatkozóan. Tapasztalatunk szerint a vállalkozások egy részének még mindig problémát jelent a követelmény­rendszer megismerése és a felkészülés, ezért egynapos tájékoztatót szerve­zünk a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások számára 2004. júni­us 16-án Szegeden. A tanfolyam témája a vállalkozók megismertetése a jo­gi háttérrel és a rendszerrel. Előzetes jelentkezését a kamara ügyfélszolgálatán, a 62/426-512-es telefonszámon vagy a 426-149-es fax­számon, illetve az info@csmkik.hu címen várjuk. Egyre kelendőbb a magyar állateledel A magyar mezőgazdasági ex­porttermékek közül az állatele­ség kivitele növekedett a legna­gyobb mértékben az elmúlt években. A szárnyaló teljesít­mény egyik fő részese a bokrosi Masterfoods. A hatszáz főt fog­lalkoztató gyár 2003-ban 85 százalékkal növelte exportját. NYILVÁNOS FÜLKÉBŐL DOLGOZNAK A BANKKÁRTYACSALÓK Minden várakozást felülmúló eredményt ér el külföldön a hazai állateledel-gyártás. A magyar, feldolgozóipar eme leginkább exportorientált ága­zata éves szinten közel húsz­százalékos növekedésű piacon osztozik, s mivel az Európában érzékelhető életszínvonal-nö­vekedéssel párhuzamosan a kereslet továbbra is bővül, ha­sonló arányú tendenciára le­het számítani a jövőben is. Magyarországon évente 250 ezer tonna száraz és ned­ves eleséget gyártanak, s en­nek kétharmadát exportál­ják. 2003-ban 40 százalékkal nőtt a kivitel - az elmúlt öt évben a négyszeresére emel­kedett: az 1999-es 13 milliárd forintról tavaly 54 milliárd forintra. Ezzel az eredmény­nyel a termék megelőzte a 48 milliárdos sertésexportot, és megközelítette a zöld­ség-gyümölcs 63 milliárdos kivitelét. Magyarországi viszonylat­ban a Csongrád-Bokroson ti­zenegy éve megtelepedett Masterfoods áll a verseny élén, amely egyébként a kon­tinens legnagyobb állateledel­gyárát építette fel a borairól is ismert térségben. A kezdetben csak szárazeledeleket előállító cég a kilencvenes évek végén kiegészítő táplálékok gyártá­Kapós lett a jutalomfalatka sával bővítette termékskáláját. A jutalomfalatkának is neve­zett portéka népszerűsége a külföldi piacokon ugyanúgy, mint hazánkban, rohamosan növekedett. A Bokroson gyártott állat­eledelek exportja 2003-ban majdnem megduplázódott ­mondta lapunknak Mayer Zsolt, a cég külkapcsolatokért felelős vezetője. - Immáron a világ 43 országába, a Európai Unió tagállamain kívül a Tá­vol-Keletre, Japánba és Kana­dába is exportálunk terméke­ket. A 85 százalékos kiviteli növekedés mellett a Master­foods itthon is őrzi vezető po­zícióját, hiszen a magyar piac harmadát tudhatja magáé­nak. A bokrosi szárazeledeleket gyártó sor maximális moder­nizációjára megközelítőleg öt­milliárd forint költött a Mas­F0TÓ: KARN0K CSABA terfoods. A technológia- és ka­pacitásfejlesztés a csomagolás automatizálásával fejeződött be tavaly. Jelenleg - épp a megnövekedett igények ki­szolgálása érdekében - a ju­talomfalatokat gyártó sor bő­vítése folyik mintegy 2 mil­liárd forintos beruházással. Ezen a területen ugyanis 40 százalékkal nőtt a hazai ke­reslet 2003-ban. B. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom