Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-22 / 119. szám

Szombat, 2004. május 22. SZIESZTA 19 BUVARKODASBOL FEDEZI VIZSGALATAI KÖLTSÉGÉT AZ EGYETLEN MAGYAR RAJAAGYKUTATO Magányosan Mexikóban kutyaeledelnek vadásszák a tengerek egyik legfenségesebb megjelenésű élőlényét, az ördögráját. Naponta száz állatot mészárolnak le a halászok, értelmetlenül. Magyarország egyetlen rájaagykutatója, Ari Csilla arra tette fel az életét, hogy tengerbiológusként megválaszolja a még fel sem tett kérdéseket. A nagyvilágban sincs túl sok segítsége: a tudósokat nem foglalkoztatja a manták sorsa. Pedig szinte semmit sem tudunk róluk. A szokás szerint a partra dobják a mantákat, éles késsel levágják róluk a használható húst, amely nem más, mint hatalmas, olykor öt méter fesztávolságú „szárnyuk". Utána a tengerbe dobják a megcsonkított, haldokló rájákat, hogy a tetemek odacsalogassák a cápákat, amelyek így könnyedén ismét a halászok áldozatául eshetnek. A mániások és a manta A véres, megrázó jeleneteket dokumentáló képeket nem kis felháborodással nézték végig a szegedi Manta Természetfotós és Búvár Klub tagjai, akiknek meghívására Magyarország egyetlen cápa- és rájaAri Csilla 1979-ben született Budapesten, a Szent István Egyetem zoológus szakán végzett, jelenleg a Semmelweis Egyetem idegtudományi doktori iskoláját végzi. Legmagasabb búvár végzettsége: NAUI Divemaster, eddig mintegy 300 merülést hajtott végre. agykutatója, Ari Csilla tartott előadást az egyesület névadója, a mantarája titokzatos életéről és megrázó haláláról. De kezdjük az elején. Hogyan is lesz egy tenger nélküli országban élő fiatal lányból tengerbiológus? Egyszerű: 13 évesen eldöntötte, és megcsinálta. -Az Adrián, egy családi nyaralás során vitt le először egy képzett búvár a víz alá, már akkor tudtam: én a tenger élővilágával szeretnék foglalkozni. Ördögráját pedig először a televízióban láttam. Rájöttem: cápákkal és delfinekkel sok kutató foglalkozik, velük viszont szinte senki - mesélt a nem mindennapi pályaválasztásról Csilla. Persze senki nem hitt benne, próbálták eltéríteni az útról, végül azonban mégiscsak a Szent István Egyetemen kötött ki, San Diegóban, egy oceanográfiai intézetben is tanult, és zoológus lett. Villámcsapás és cápatámadás Cápaagyat kutatni a Kárpátok között sem lehetetlen. A budapesti Tropicariumban jó néhány található belőlük. Az akvárium szerencsétlenségére egy alkalommal, amikor Floridából hét cápát szállítottak ide, egyikük elpusztult. - A híradóban hallottam erről, és felhívtam az igazgatót. Mondtam, tudom, furcsa a kérés, de szükségem lenne a cápa agyára. Ha kiveszem, vihetem kaptam a választ hosszú csönd után. így került hozzám az első cápaagy, amelyet vizsgáltam. Korábban csak pontyokéhoz jutottam. Egyébként A mexikói halászok napi száz mantát ölnek meg, hogy húsát kutyaeledelnek adják el úsztam már természetes környezetükben és akváriumban is cápákkal. Harmincszor akkora az esély, hogy valakit villám üt agyon, mint hogy cápatámadásban veszítse el az életét - oszlatott el egy közhelyet a tengerek csúcsragadozójával kapcsolatban. Azt mondja, egyetlen titok van csak: figyelni kell az állatokra, és tiszteletben tartani őket. Jelenleg a SOTE-n vizsgál cápa- és ördögrájaagyakat, amelyeket mexikói útjáról hozott. Ezért egyetlen ráját sem kellett feláldoznia: azokból a tetemekből operálta ki az agyakat, amelyeket a halászok hátrahagytak. Ördögráják, látványosságból Élő ördögrájákat először a lisszaboni akváriumban tanulmányozhatott, itt két példány is él. Ez rendkívül nagy ritkaság, hiszen ezek az állatok alvás közben is úsznak: több azért pusztult el, mert álmában nekiütközött az üvegfalnak. Etetni sem könnyű őket, mivel természetes élőhelyükön a lebegő apró állatokat fogyasztják, ezért egy hosszú nyélre szerelt hálóval ügyeskedik a szájukba az eledelt. Csilla kutatásaiban nem sok segítségre talált, hiszen a világon is csak néhány tudós foglalkozik az ördögrájákkal. Van olyan kutató, aki áttért az aranyhalakra, mert azokhoz könnyebb hozzájutni... De még olyan helyeken, mint a lisszaboni akvárium is csak látványosságból tartják őket, a magyar kutatónőn kívül senki sem végzett rajtuk vizsgálatokat. Ő különleges kamerákkal mozgásuk rejtelmeit tanulmányozta. Közben pedig pusztítják a fajt, csak azon a mexikói halásztelepen, ahol Csilla is járt, napi százat ölnek le, miközben ezek a ráják kétévente hoznak egy utódot a világra. A jövő óceánjaiért A kutatások a legelején tartanak, de Ari Csilla már tudja, milyen kérdésekre keresi a választ. A rájaagyat rendkívül sűrű érhálózat veszi körül, senki sem tudja, miért. Van, ald szerint azért, hogy a felszín közelében úszó, a nap által felmelegített agyat hűtse, más szerint a nagy mélységben a hidegtől óvja. De még azt sem tudni, miért van az ördögrájáknak testtömegükhöz képest olyan nagy agyuk. A ráják eddig ismert viselkedése ezt nem indokolja, hiszen ahhoz, hogy hatalmas denevérként ússzanak a tengerekben, nincs szükségük ekkorára. Azt persze tudja, Magyarországon komoly eredményt nem lehet elérni a rájaagykutatásban, de a nagyvilágban FOTÓ: ARI CSILLA sem biztos. Senkinek sem fűződik gazdasági érdeke ugyanis az ördögráják megismeréséhez és megmentéséhez. Magyarország egyetlen cápa- és rájaagykutatója támogatás híján egy budapesti búvárközpont alkalmazottjaként merültet búvárcsoportokat a Vörös-tengeren, ebből a munkából próbálja biztosítani azt az összeget, amelyből kutatásait szeretné fedezni. Ugyanakkor létrehozott egy alapítványt a „Jövő Óceánjaiért". A cél a tengeri élővilág, elsősorban a cápák és ráják kutatásának támogatása, és egyes fokozottan veszélyeztetett fajok védelmének elősegítése. Törődnünk kell az óceánokkal, hiszen mi is, mindannyian hatással vagyunk a sorsára - mondja ki a ma, Magyarországon még csak kevesek által elfogadott igazságot Ari Csilla. K. B. Bizalmi állásnak nevezi a sofőrködést Kari Péter, aki a Várad Plaza tulajdonosa, Alexander Mudura román milliárdos és Várhegyi Attila volt polgármester autóját egyaránt vezette. A szolnoki fiatalember büszke arra, hogy megbízói nagyon elégedettek lehettek vezetési stílusával, melyet az ő igényeikhez igazított. Kari Péter azt állítja, nem tud többet a világ dolgairól, mint bármely más újságolvasó ember - diplomatikus mosolyát látva ezt szinte el lehet hinni. Hiszen a sofőrködés bizalmi állás, melyben a sofőr, ha hall is valamit, úgy tesz, mintha nem hallaná, illetve azonnal elfelejti. Ezért világraszóló politikai szenzációkkal nem szolgálhat a harmincas éveiben járó és több tekintélyes férfiú autóját vezető volt sofőr, aki mára felhagyott az eredeti mesterséggel. A rendszerváltó évek előtt katonaként a hazát egy GENGSZÍERFILMEK KIMERT ELEGANCIAJA A MINDENNAPOKBAN sofőrje volt belügyminisztériumi elhárítótiszt sofőrjeként szolgálta, ez külön kaland volt. Elsősorban azért, mert a menetlevélben az indulás és az érkezés helyszíneként sohasem egy megjelölt pont szerepelt az adatok között, hanem csak ennyi: parancs szerint. Kari előre soha nem tudta, hová fognak menni. Később Szolnokon Várhegyi Attila volt kétciklusos polgármester autóját vezette, de az egy évig sem tartott. A városházi sofőr ugyanis nem tudott a polgármesterrel megegyezni a fizetéséről. A városban most is csak Attilaként emlegetett fideszes polgármester pedig megkapta az őt megillető protokollt, Kari előre kinyitotta neki az ajtót, a kabátját öszszehajtotta, illetve indokolt esetben használta a csomagtartót, míg Attila előkelőség módján a hátsó ülésen füstölt, piros Marlborót szívott. A polgármestersége idején a városházán történt törvénytelenségek kiderültek, de a volt autóvezető ezeket már nem tartja fontosnak. Szerinte egy jó sofőr érzi, hol húzódik az intimitás határa. Hiszen egy autóban utazás közben elhangzik sok minden, ami nem tartozik másra, mint csakis azokra, akik között folyik a párbeszéd, ezért aztán mindenki más számára lényegében érdektelen - érvelt Kari a szolnoki Tünde kávéházban, a második üveg ásványvíz mellett. A bizalmi állásokra ma már senki nem ír ajánlólevelet, mint volt korábban ez szokás ötven évvel ezelőtt - helyi körökben terjed el annak a híre, hogy ki alkalmas ilyen állás betöltésére. így valósulhatott meg, hogy a szolnoki fiatalember egy Szolnokon letelepedett román milliárdos, Alexander Mudura sofőrje lett. Mudura tulajdonában van a Várad Plaza a határ túloldalán. Korábban a Ferrero csokoládégyár magyarországi disztribútora volt. Cége, az eredetileg félmilliárd forintos jegyzett tőkével indult Ramexa Rt. mára megszakította magyarországi kapcsolatait, Mudura lényegében fiára hagyta azt. Az idős Mudura Sándor Kari mellett az autópályán érezte magát a legnagyobb biztonságban. A sofőr elmondása szerint ugyanis utasa beszállás után rendkívüli kényelembe helyezte magát az első ülésen és rendszerint bóbiskolt. Mudura gyakran utazott Budapestre a 4-es főúton, melynek forgalma az egysávos 45-öshöz hasonlítható, folyamatos előzés mellett lehet csak tempósan haladni. Az igazi bravúrt itt az jelenti, ha az utasok az előzések közben nem „bólogatnak", akkor egyenletes a haladás. Kari Péter úgy érzi, ebben jól teljesített. Egyébiránt úgy gondolja, hogy az vezet jól, aki balesetmentesen a megadott időre eléri a célt, a jó sofőrnek ennél természetesen többet kell tudnia. Mudura mellett három évet töltött el Kari Péter, ezt az időszakot tekinti pályáján a legtartalmasabbnak. Róla a legnagyobb szimpátia hangján beszél: a román férfi kiválóan beszél magyarul, hazájában is tekintélye van. Mára felhagyott a sofőrködéssel Kari Péter, bár nagyon kényelmes munka, fárasztó, hogy folyamatosan, tényleg folyamatosan készenlétben kell lenni és tudni, hogy bármikor bejöhet egy váratlan indulás. Hozzáteszi, a négymillió forintos, a középréteg által használt középkategóriás autók vezetési élménye messze elmarad azokétól, melyekben neki volt része, s ez szerinte leírhatatlan. BLAHÓ GABRIELLA