Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-04 / 103. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN Az 5-ös sztráda kiépülése a remények szerint aktivizálja a gazdasági fejlődés más tényezőit a Dél-Alfóldön FOTÓ: KARNOK CSABA Az EU-tagság nem garancia ar­ra, hogy az új tagállamok felzár­kóznak a jelenlegi uniós élet­színvonalhoz, melyben a gaz­dasági stabilitás olyan fontos elemei játsszák a főszerepet, mint például a költségvetési fe­gyelem - áll a Financial Times elemzésében. A tekintélyes brit üzleti napilap két hete folyama­tosan közöl elemzéseket az unió bővítésének hatásairól, melyben az szerepel: jelenleg mind a tíz csatlakozó ország szegényebb, mint az unió ti­zenöt korábbi tagja közül tizen­négy. A kivétel - és a példa arra, hogy az EU-tagság nem ered­ményez automatikus felzárkó­zást - Görögország, amelynek fejenkénti hazai össztermékér­téke vásárlóerő-paritáson mér­ve 1986-ig magasabb volt, mint Írországé, és 1987-ig magasabb, mint Portugáliáé, de mára az eddigi tizenötök legszegényebb tagjává vált. A görög csalódás A görög gazdaság az EU-csat­lakozás után több mint egy év­tizedig még hanyatlott is a töb­bi uniós tagéhoz képest: 1996-ig a GDP-érték 10 százalé­kához közeli költségvetési hiá­nyokat produkált. Írországnak a 80-as években sikerült megál­lítania a költségvetés „rothadá­sát", és az államadósság-ráta el­lenkező utat járt be, mint a gö­rög: az 1987-es 112 százalékról 2000-re 38 százalékig csökkent. Ezzel együtt a kis ír csoda pél­dája is azt mutatja, hogy az EU-tagság önmagában nem elégséges a felzárkózáshoz. Az egy főre jutó ír GDP 1973-ban ­amikor az ország belépett az akkori Közös Piacba - 52 száza­léka volt a franciaországinak, és még 16 évvel később is csak a 60 százaléka. A fejenkénti összki­bocsátási érték csak akkor ­80-as évek végén - „robbant", és 1998-ban hagyta le az olasz­országit, 2000-ben pedig a fran­ciaországit. Kis ír csoda Az elemzés szerint ez is mu­tatja annak a nézetnek a téves mivoltát, miszerint az EU-költ­ségvetésből átutalt pénzek je­lentik a sikeres felzárkózás tit­kát. Írország a 90-es évek elején egymaga kapta az uniós struk­turális alapok kiutalásainak 7 százalékát. Mégis, ha csak ezen múlott volna, nem tartott volna majdnem két évtizedig, mire az ír gazdaság a gyorsuló növeke­dés szakaszába jutott. A növe­kedés gyorsasága az, ami meg­határozza a felzárkózás időtar­tamát: Ha a GDP-érték reálnö­vekedésének üteme évente 2 százalékponttal haladja meg a franciaországit, akkor a leggaz­dagabb most csatlakozott or­szág, Szlovénia 21 év alatt, a leg­szegényebb Litvánia 57 év alatt érheti be az uniós átlagot. Ha a növekedési különbség csak 1 százalékpont, a felzárkózási idő 42, illetve 113 évre növekszik ­áll a tekintélyes brit lap elemzé­sében. Hazánk pedig a GDP ér­téknövekedésére alapozott szá­mítások szerint 37 év alatt éri el az uniós áüagot. Magyar realitás: dolgozni kell A Financial Times idézett cikke jól rámutat arra a ma­napság sokat emlegetett ösz­szefüggésre, hogy Magyaror­szág számára az EU lehető­séget ad a gazdasági növeke­désre, nem pedig garanciát ­mondja Farkas Beáta, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kará­nak dékánja. Persze a reali­táshoz hozzátartozik, hogy Írország növekedéséhez sok­kal jobban hozzájárult az USA-ból, nem kis részben a kivándorolt írektől jövő mű­ködő tőke, mint az uniós pénzalapokból származó tá­mogatás. Egy viszonylag el­maradott régió számára va­lóban nagy jelentőségű egy-egy uniós támogatásból létrehozott beruházás. Nem szabad azonban elfelejte­nünk, hogy az unió közös költségvetése a tagországok GNP-jének megközelítőleg 1,1 százalékát teszi ki, mely­nek közel a felét fordítják ag­rártámogatásra, egyharma­dát a Strukturális Alapokra. Márpedig a bővülés után nincs semmi hajlandóság a költségvetés növelésére. 0. K. K. DÉL-ALFÖLD: MIT HOZ A SZTRÁDA? Szűkebb térségünk számára eljöhet-e a több lehetőséget tartalmazó gazdasági klíma? Erre a kérdésre Farkas Beáta, az SZTE Gazdaságtudo­mányi Karának dékánja azzal válaszolt: a Dél-Alföld számára az igazi kihívás és lehetőség az egységes uniós piacba való bekapcsolódás. Békés és Csong­rád megye relatív gazdasági helyzete az országon belül sajnos évek óta romlik, aminek egyik oka köztudottan az infrastruktúra fejletlensége. Az 5-ös sztráda kiépülésével elválik, hogy a gazdasági fejlődés más tényezői mennyire aktivizálódnak. Sajnálatos módon ennek előjelei nem kedvezőek, mert a társadalmi-gazdasági szereplők partner­ségére épülő stratégiai gondolkodás nálunk leg­alábbis hiányzik - véli a szakember, aki utal arra is: a Nemzeti fejlesztési terv (NFT) létrehozásának kezdetén a régióban voltak erre kísérletek, de az NFT végül is a központi kormányzat centralizált döntése nyomán született meg. Akár a kedvező üzleti környezet kialakításában, akár az uniós támogatások megszerzésének folyamatában a te­rületi és helyi önkormányzatok, valamint a köz­igazgatás felkészültsége kulcsfontosságú. Egyelőre úgy tűnik, érdemes reménykedni abban, hogy képesek lesznek, leszünk megfelelni ezeknek a feladatoknak. PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. MÁJUS 4. NAPI MELLÉKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU AKÁR 37 ÉV IS KELL AHHOZ, HOGY A MAGYAR GAZDASÁG ELÉRJE AZ UNIÓS ÁTLAGOT A tagság nem garancia a felzárkózásra EURÓPAI MÁRKARANGSOR A postásban megbízunk, a politikusban nem Hazánk a múlt szombat óta tagja az Európai Uniónak, ám felfokozott várakozás ide, erő­teljes gazdasági remények oda, tény, hogy az EU-tagság önmagában semmiféle garan­ciát nem jelent a valódi fel­zárkózásra. A Reader's Digest minden esztendőben közzéteszi annak a kutatásnak az eredményét, amely bemutatja, melyek Európa legismertebb márkanevei, s mely cégek, szer­vezetek élvezik a fogyasztók bizalmát. A listának honi vonatkozásai is vannak. MUNKATÁRSUNKTÓL A Reader's Digest felmérése az európai megbízható márkák­ról az egyik legnagyobb és leg­átfogóbb fogyasztói tanul­mány a kontinensen, amelyet 2001-ben végeztek el először. Az idei vizsgálat 14 európai országra, köztük hazánkra is kiterjedt. A kutatás célja az volt, hogy kiderüljön, mely márkák élvezik leginkább a fo­gyasztók bizalmát. Euró­pa-szerte 125 ezernél több márkát említettek összesen a felmérésben részt vevők. A márkákat 1-től 5-ig terjedő skálán négy kritérium - mi­nőség, ár, termékimázs, a fo­gyasztói igények szem előtt tartása -, valamint a vásárlási hajlandóság alapján osztá­lyozták. Eszerint Európában jelenleg a szóban forgó rang­sor szerint a Nokia, a Nivea, a Visa, a Canon és a Coca-Cola számít a legnépszerűbb már­kának. Magyarországon már negye­dik éve a Westel (május 1-je óta T-Mobile) áll az élen a mobilszolgáltatók között, a biztosítók közül az Allianz az első, a bankok között pedig az OTP vezet. A legnagyobb fo­gyasztói bizalom a kávék kö­rében az Omniát övezi, míg ásványvízben a Theodorát tartják a magyarok a legin­kább bizalomgerjesztő, stabil márkának. Az autók területén érdekes, hogy egész Európában a ta­valyi felméréshez képest nagy változás történt a Volkswagen esetében: idén ez az autómár­ka lett az első Belgiumban, Ausztriában, Németország­ban és Svájcban is, utolérve ezzel a Mercedest, amely szin­tén négy országban végzett a vezető helyen. A magyarok a hollandokkal együtt már ne­gyedik éve az Opelhez a leg­hűségesebbek. Bankkártyák terén a Visa 13 országban lett az első, s így ítélik meg ezt hazánkban is. A rádiók körében a Sláger rádió vívta ki a legjelentősebb hallgatói bizalmat, míg a te­levíziós csatornák közül ez­úttal az RTL Klub nyert. A szervezetek, intézmények és foglalkozások rangsora alapján kiderült: a magyarok szerint itthon a legmegbízha­tóbb szervezet a Magyar Pos­ta. Az emberek sokkal jobban bíznak ezen állami vállalat­ban, illetve az általa nyújtott szolgáltatásokban, mint pél­dául a házasság intézményé­ben. Ha a foglalkozásokat vizsgáljuk, akkor az abszolút bizalom és tisztelet a honi tűz­oltóké, a pilótáké és a gyógy­szerészeké, s e ranglistán jó helyen állnak a tanárok, az ápolónők és az orvosok is. El­lenben a politikusokban, az utazásszervezőkben, a futball­edzőkben, a pénzügyi tanács­adókban, az autókereskedők­ben és a reklámszakemberek­ben kevésbé bízunk meg. A magyarok többsége a postát tartja a legmegbízhatóbb szervezetnek ILLUSZTRÁCIÓ: MISKOLCZI RÓBERT KONZUMBANK Pénzpiaci Betét Kamat 11,20% EBKM: 11,36% Érvényes: 2004. 05. 3-án. Most akár 1 millió forint lekötésével. •Mp

Next

/
Oldalképek
Tartalom