Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-17 / 114. szám

HÉTFŐ, 2004. MÁJUS 17. •AKTUÁLIS* 3 Egyelőre csak riogatnak az olcsó élelmiszerrel A vevő csak az árcédulát nézi Felbukkanhatnak az olcsóbb holland, szlovén, francia, valamint szlovák tej- és tejtermékek, a dán és ír húsok, az olasz, spanyol, francia borok és a dél-európai gyümölcsök Csongrád megyében is. Ez várható volt az uniós csatlakozást követően. Ami viszont jó a vevőknek, tönkreteheti a termelőket. Lapértesülések szerint az elmúlt néhány napban már tucatszám jelentkeztek be a multinacionális kereskedelmi láncokhoz a külföldi beszállítók. Bár egyelőre csak nyomokban látni olcsóbb, külföldön előállított terméket a polcokon, a kereskedők megkezdték a tárgyalásokat. A láncok rendkívül bizalmasan kezelik a megbeszéléseket, ám azt tudni, hogy holland, szlovén, francia, szlovák tej- és tejtermékek, dán és ír húsok, olasz, spanyol, francia borok, dél-európai gyümölcsök özöne várható. Ugyanakkor hozzáteszik: inkább az áll az olcsóság hátterében, hogy már nem terheli vám az árut, továbbá a külföldiek elsősorban felhalmozódott készleteiktől kívánnak rövid idő alatt megszabadulni. Ezt követően viszont az árak fokozatosan kiegyenlítődnek. Hasonló folyamatokon az unióhoz korábban csatlakozó országok is átestek, de a nemzetközi tapasztalatok szerint a vevők mindenütt tudatosabban keresték a hazai termékeket. Magyarországon azonban általános tapasztalat, hogy a vásárlók csak az árcédulát nézik, maguk nem JLTRAMAGAS HŐMÉRSÉKLETEN HŐKEZELT (UHT) -iOMOGÉNEZETT ZSÍRSZEGÉNY KERESKEDŐK HARCA Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak nyilatkozva elmondta, nem kell félni az Importtermékek beáramlásától. Az árak egy idő után „beállnak" majd. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy a Szegeden is építkező Lidi az összes áruházlánc közül a legolcsóbb, a következőket válaszolta: a német diszkontlánc a többi kereskedő árrését, hasznát fogja megjelenésével csökkenteni, a termelői árakra nem lesz befolyással. 1 liter I 1,5 % zsírtartalom inőségét megőrzi (év/hónap/nap) doboz tetején jelzett időpontig Magyar termék egy multinál, 129 forintért Illusztráció: Miskolczi Róbert törekszenek a nemzeti termékek védelmére, ezért is rettegnek az itthoni termelők és gyártók az uniós árutól. A nap mint nap a Tescóban vásárlók állítják: a dobozos friss tejek ára legalább húsz forintot esett a csatlakozás óta - 120-130 forintba kerül -, amit szerintük csak azzal lehet magyarázni, hogy a csomagolóanyag olcsóbb, esetleg szlovák tejet rejteget. Danksz Emese, a Tesco kommunikációs igazgatója azonban cáfolja a mendemondákat: megerősítette, hogy akárcsak korábban, az áruházlánc mind a mai napig hazai tejet vásárol, hazai feldolgozókról. Hozzátette: azért tudják kevesebb pénzért adni, mivel itthon a csatlakozás óta csökkent a tej felvásárlási ára. Az információt Nagygyörgy Éva, a Sole Hungária Rt. kommunikációs igazgatója azzal egészítette ki, hogy a tej felvásárlási ára jelenleg átlagosan 60-62 forint, valóban kevesebb, mint az év első hónapjaiban. A Sole azért képes megadni a 68 forintot, mert egy exporttámogatásra kiírt FVM-pályázaton jelentős pénzösszeget nyert, amellyel tartani tudja az ígért árat. FEKETE KLÁRA Frank szerint fontos, milyen erősek lesznek a régiók Most is a megyétől a segítséget várják Miközben a most készülő törvények tovább erősítik a régiót és a kistérséget, a megyei közgyűlésben folyó vitákból kitűnik: a helyi politikusok ezután is a megyétől várják a gazdaság erősítését. A közgyűlés elnöke szerint erre egyre kisebb a lehetőség. Am a régiók, kistérségek is csak akkor tölthetik be a rájuk osztott szerepet, ha elég pénzt kapnak feladataik ellátására. A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén tárgyalták a vidék gazdaságáról szóló tanulmányt, amelynek készítője, dr. Lengyel Imre egyetemi docens úgy véli, a megyéknek is lehetne szerepúk a gazdaság-fejlesztés szervezésében. Ezzel kapcsolatban Frank József, a megyei közgyűlés elnöke kérdésünkre azt mondta, ez reális meglátás, de az évek óta szorgalmazott közigazgatási reform folyamatai épp nem a megyét erősítik. A területfejlesztési törvény módosításáról és a kistérségek új feladatairól, hatásköreiről most készül dönteni a parlament. Az új jogszabályok egyértelműen a kistérségeknek és a régióknak szánnak elsődleges szerepet. Ám eközben egyre furcsább szituációt teremt, hogy működik egy politikai alapon választott megyei közgyűlés, amelynek elsődleges szerepe az intézmények működtetése, létezik egy delegált tagokból álló testület - a területfejlesztési tanács -, amely pedig mintegy egymilliárd forint fejlesztési összeg elosztásáról dönt. Várható volt az, ami a vitákból rendre kiderül: a választott testület tagjai is szeretnének tenni megyéjük gazdaságáért, erre azonban nincs sok lehetőségük, s ezután sem lesz több. - Azért érdekes a helyzet, mert ha a gondokról van szó, kiderül: az itt élő emberek és a MARAD A MEGYE! A Kistérségi és regionális rendszer kialakulásával nem fenyegeti veszély a megyerendszer fennmaradását - nyilatkozta lapunknak Lamperth Mónika belügyminiszter. A tárcavezető elmondta: a regionális átalakulás egy tejlődés eredménye. amelynek során a megye számos funkciót át keli, hogy adjon a régiónak, ám az intézményfenntartó funkcióra szüksége van hazánknak és az uniónak Is. helyi politikusok rögtön a megyétől várnák el, hogy segítsen, miközben csupán ugyanolyan státusa van, mint egy helyi önkormányzatnak, saját bevétele az illetékekből származik, de azt is központilag osztják szét. Ráadásul a kötelező feladatok mennyisége nálunk nőtt, hiszen Makó is lemondott középiskoláinak működtetéséről vélte az elnök. A nemrég létrehozott kistérségi alappal kapcsolatban azt mondta, huszonkétmilliónál többel valóban nem tudja segíteni a megye a települések beruházásait, főleg akkor, amikor saját intézményei közül jó néhányra szintén ráfér a felújítás. Ezzel együtt az elnök úgy látja, a régió és a kistérségek megerősítése is segíthet kilábalni a bajból. - A reform elején is mondtam, és most is azt tartom, hogy a régiók sikere, hatékonysága egyszerűen azon múlik, megkapják-e a feladatuk teljesítéséhez szükséges pénzt. Ha nem kell szűkölködniük, mint ahogyan eddig kellett a helyi önkormányzatoknak, nem lesz probléma. Az is fontos kérdés, hogy a most készülő, 2007-től 2013-ig tartó periódus fejlesztési tervében lesz-e hét regionális operatív program, azaz, végre önállóan megjelenhetnek-e a régiók fejlesztési elképzelései. B. A. Európa - regionalizmus Önkormányzatiság, EU-regionalizmus, intézményi reformok címmel rendez ötnapos programot bosnyák, albán és ukrán szakembereknek a Szegedi Biztonságpohtikai Központ. A résztvevők kormányzati, önkormányzati, közigazgatási vezetők, akiknek a magyar szakemberek az önkormányzatiság, az uniós regionáhs politika és az intézményi reformok témakörében tartanak előadásokat. Szó esik még a ma kezdődő programsorozaton a kereskedelmi és gazdasági reformokról és az uniós pályázati lehetőségekről. Csatlakozás KOVÁCSANDRAS Még mindig nem érkezett meg az az óriási élelmiszerár-zuhanás a magyar üzletekbe, amit az uniós csatlakozás utáni hetekre jósoltak a hozzáértők, s már olyan hangok is hallatszanak, mégsem lesz az annyira látványos. Talán azért sem, mert ugyanazok az óriási kereskedőláncok „uralkodtak" nálunk már a csatlakozás előtt is, amelyek az unióban is nagyon erősek. Az embernek pedig az az érzése, hogy nem a klasszikus közgazdasági tényezők, hanem már régen a multik alakítják az árakat. Talán csak a tej lett egyértelműen, érzékelhetőbben olcsóbb. De azzal meg az a baj, hogy magyar tehén adja, s így csupán anynyi a köze az uniós csatlakozáshoz, hogy árának alkalmazkodnia kell az olcsóbb külföldihez. Mindeközben a - még eredeti zsírtartalmú - tej felvásárlási ára alig haladja meg a hatvan forintot. Hosszú hónapok óta így van ez, mert ha érdemben magasabb a felvásárlási ár, már az uniós csatlakozás előtt is megérkezett volna hozzánk a temérdek olcsó külföldi tej. Európa sokkal hamarabb itt volt május elsejénél - száz forint alatti félliteres dobozos sör, olcsó olasz joghurt. 40 fokig kímélő programon mosható, csodálatosan piros, de meglehetősen ízetlen spanyol földieper formájában. Az tény, veszélyes, a korábbinál nagyobb, hatékonyabb konkurenciával kell szembenéznie a hazai élelmiszertermelőknek, s ha csak abban bízunk, hogy a „magyar termék" felirat megdobogtatja majd a pult előtt a pénzét számoló, túlságosan is árérzékeny hazai vásárló szívét, kevés lehet a túléléshez. Persze a csatlakozás sokkal több, mint az élelmiszerárak változása, agrártermelók sorsa, a kisember azonban először ezt érzékeh. S milyen furcsa szerzet a magyar?Még meg sem melegedett az unióban, máris kikívánkozik belőle. Szerbiába megy olcsó üzemanyagot tankolni, s a jövőben talán Romániában vásárolja meg a hifit, a visszaigényelhető forgalmi adó miatt. Ha nem érkezik meg az árzuhanás, EU-polgárként is elmegy érte. Irtsuk a parlagfüvet! A parlagfű irtását még virágzás előtt végre kell hajtani: e munka április elejétől augusztus végéig folyamatos. Azokon a mezőgazdasági területeken, ahol a parlagfű elleni védekezést nem végezték el csírázást gátló gyomirtó szerekkel, vagy ez a kezelés nem vezetett eredményre, a növény mostani fejlettségi stádiumában van lehetőség permetezésre. Később ugyanis a gyomirtó szerek hatékonysága folyamatosan csökken. Nem mezőgazdasági területeken, vagyis az utak mentén, a parkokban és az udvarokon elsősorban a kaszálás javasolt, amely környezetkímélő és elősegíti a természetes növénytakaró kialakulását. A kaszálásra alkalmatlan területeken kapálást, gyomlálást, illetve gyomirtó szerek permetezését javasolják a szakemberek. A parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén a földhasználót, illetve a termelőt határozattal kötelezhetik a védekezésre, és növényvédelmi bírság is kiszabható, amelynek összege 20 ezertől kétmillió forintig terjedhet. Kártyavárként omlottak össze az ingatlanszövetkezetek Nagy kockázatból nagy bukta Megközelítőleg 60 milliárd forintot veszítettek el azok a befektetők, akik ingatlanszövetkezetben próbálták meg fialtatni a pénzüket. Egy év alatt valamennyi ingatlanszövetkezet tönkrement az országban, annak köszönhetően, hogy a „kicsik", a szélhámosságra épülők magukkal rántották a nagyobb, s komoly ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokat. Csongrád megyében főként a Pilis Invest és a Duna Profit gyűjtötte a tagokat és azok befektetéseit, az aktuális banki kamatoknál jóval magasabb hozamot ígérve. Míg a Verticai Investet csak 2003 januárjában jegyezték be és ugyanazon év augusztusában már le is húzta a redőnyt, addig olyan nagy múltú szövetkezetek is bezárták irodáikat, mint az 1995-ben alakult Baumag és az 1998-as alapítású Pilis Invest. Az ingatlanszövetkezetek szinte kártyavárként omlottak össze - a KPHM-ről kiderült: nincs is bejegyezve -, azt követően, hogy A Verticai Invest szegedi központú volt. Az utolsók között érkezett Fotó: Karnok Csaba a hírhedt társaságok csak pénzt összegyűjtő, majd azzal hirtelen eltűnő vezetői miatt elfogyott a tagok bizalma. Akárcsak bankGYOGYSZERSZAMLA A napokban szerkesztőségünket felhívta egy idős olvasónk, K. Gy. Elmondta, nem nagy összegeket, 150-150 ezer forintot fektetett be a Duna Profitnál, valamint a Pilis Investnél, de számára ezek a summák a vésztartalékot jelentették. Legutóbb azt tette, hogy nyugdíjszelvénye, valamint gyógyszerszámlája fénymásolatát elküldte a két cég címére, hátha a felszámolót jobb belátásra tudja bírni. Tőlünk kérdezte, mik a kilátásai. Nem sikerült számára megnyugtató választ adnunk, hiszen a felszámoló nem mérlegelhet szociális helyzet alapján. Csak azt a pénzt oszthatja szét arányosan, amely megmarad az eljárás végén. csődök idején, amikor a betétesek egyszerre szeretnék kivenni a pénzüket. Ingatlanvagyon esetén azonban - ha egyáltalán van ilyen - még nehezebb a tagság vagyonát záros határidőn belül visszaadni. A szövetkezetekbe átlagosan 1-2 millió forintokkal lépett be közel 30 ezer ember, s 60 milliárd forint körüli összegnek üthetik bottal a nyomát. Valószínűleg a felszámolási eljárások végén jutnak csak hozzá egy akkora summához, amely töredéke a befektetettnek. Szakértők szerint a befektetőknek is tudniuk kellett volna, ha magas hozamot ígérnek nekik, akkor a kockázatuk is magasabb. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF| elnöke nem talált törvényelleneset működésükben, mivel szövetkezeti formában tagi kölcsönöket gyűjtöttek, vagyis valójában nem betétekkel foglalkoztak. Ugyanakkor Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a PSZÁF elnöke nem élt azzal a jogával, hogy megállapítsa, a szövetkezetek tevékenysége valójában pénzügyi szolgáltatásnak minősülő betétgyűjtést takar, és megtiltsa annak folytatását. F. K.