Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-12 / 110. szám

SZERDA, 2004. MÁJUS 12. • MEGYEI TŰKORHúsmarhatartás: istálló helyett legeltetés A magyar ősgyep európai jövője A legeltetett szarvasmarha húsa nem véletlenül kitűnő. A magyarországi gyepek az európai átlagnál is alkalmasabbak legeltető állattartásra. Az uniós előírások miatt csökkenő szántóterület egyik lehetséges hasznosítási formája a gyepgazdálkodás. Vontatóval vittek ki két, előzőleg hosszú időn át istállóban, termesztett takarmányon tartott tehenet a legelőre, lábra sem tudtak állni. Az idős parasztember, aki tudta, mi bajuk van, innen is tépett nekik fél marék füvet, onnan is, amonnan is, benne zsálya, menta, fehér árvacsalán, és így tovább. Másnap a tehenek már saját lábukon mentek legelni - szemléltette Vmczeffy Imre professzor egy példával a magyarországi gyepek minőségét Vásárhelyen, a főiskolai karon, az állattenyésztési napok kapcsán tartott Wellmann Oszkár tudományos tanácskozáson. Vinczeffy Imre 3026 község legelőit vizsgálta át sok éven keresztül, s kimutatta: a hazánkban található legelők növényállománya kiemelkedően fajgazdag, és sokuk rendkívül értékes; a Magyarországon található 850-féle gyógynövény közül 550 a gyepeken található. - Óriási, az országnál tízszer nagyobb gyűjtőterületről folyik ide a víz, mindenütt más-másféle összetételű a talaj, mindenhonnét más-másféle ásványi anyagot hoz s rak le, az egészen csekély, szinte észlelhetetlen domborzati egyenetlenségektől is függően másképp-másképp. Ebből adódik az itteni gyepterületek párját ritkító növényfaj-változatossága, kitűnő minősége magyarázza a professzor, hozzátéve: hazánkban a jelenleginél sokkalta nagyobb szerepe lehetne a legeltető állattartásnak. „Feljavításra" egyáltalán nem szorulnak az eredeti állapotukban megmaradt gyepek: a Hortobágyon végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a természetes gyep növényzetének ásványianyag-tartalma 76 százalékkal nagyobb, mint a termesztett gyepé. A természetes gyepet alkotó növények teljes értékű táplálékot nyújtanak, ásványianyag-kiegészítőket csak azoknak az állatoknak kell adagolni, amelyeknek nincs legelésre lehetőségük. Egyébként még ezek sem pótolják a gyep tápanyag-összetételét, hisz - ahhoz viszonyítva - kevés összetevőből állnak. A levágott fű sem pótolja teljes mértékben magát a legelést; ahhoz, hogy minél nagyobb mértékben hasznosuljon a táplálék, az állatoknak a legelés közben végzett mozgásra is szükségük van. F.CS. A magyar szürke marha jól hasznosítja a legelőt Fotó: Tésik Attila A vámszakmában azonnali és drasztikus az uniós hatás A határközeliség már előny Uniós csatlakozásunkkal - egyik napról a másikra - a magyar határon harminc, a belterületen húsz százalékra csökkent a vámtevékenység. Szegednek és a régiónak viszont ezúttal előnye a határközeliség. Az Európai Unió: vámunió. Következésképpen Magyarország határának mintegy a felén, a szlovén, az osztrák és a szlovák határszakaszokon megszűnik a vámtevékenység. A szakma erőteljesen leépül, illetve a keleti és a déli, az új uniós határszakaszra terelődik. A vámszakma leépül A Vámügynökségek és Vámközreműködők Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja egy szegedi vámügynökség, a Zoll-Platz Kft. ügyvezető vezérigazgatója, Csonka István. Azt mondja, előzetes számítások szerint az országhatáron végzett vámmunka május elsejétől - egyik napról a másikra - a korábbinak a harminc százalékára, vagyis hetven százalékkal csökken, a belterületen végzett vámtevékenység pedig még ennél is nagyobb arányban, nyolcvan százalékkal lesz kevesebb. Mindez azzal jár, hogy cégek szűnnek meg és vámszakemberek maradnak munka nélkül országszerte. Kivéve az unió új határszakaszain működőket. - A mi régiónkban nem csökken a munka mennyisége olyan mértékben, mint másutt - fogalmaz óvatosan Csonka István és hozzáteszi: - A Zoll-Platz marad az egyedüli belterületi vámkezelóhely Csongrád megyében, bár meg kell jegyeznem, hogy a mi tevékenységünk súlypontja nem belterületen, hanem a határon volt. És marad, remélhetőleg. A román oldalon négy, a szerb határnál két átkelőhelyen dolgozunk öt-nyolc további nagyobb céggel együtt. Kemény verseny az unió határán A nagy cégek, mint a Hungarocamion, a Royal, a Pannonsped, az Eurosped eddig „körbeölelték" az országot, de mostantól feA VAMHIVATAL GYORSÍT - A végrehajtott központosítás következtében a korábbi mintegy háromszáz belterületi vámkezelőhely közül csak harminc maradt meg mondja Márkus András ezredes, a VPOP regionális parancsnoka. - Csongrád megyében csak a szegedi vámhivatalnál lehet belterületi vámkezelést kérni, a szentesi és vásárhelyi megszűnt. A munkatársakat áthelyeztük a hozzánk tartozó határszakaszokra. Nálunk nemhogy elbocsátások nem voltak, hanem más régiókból 45 vámszakembert vettünk át május l-jétől. Ők Tompán, Röszkén, Nagylakon, illetve Gyulán dolgoznak. Ha tehát a vámügynökségeknek sikerül minél több ügyfélt magukhoz csábítani, rajtunk nem fog múlni a gyors ügyintézés. Számításunk szerint a röszkei és a nagylaki növény- és állat-egészségügyi állomások belépő forgalmának 10-15 százaléka Is itt vámoltat. Ez esetben a tervezettnek megfelelően alakulhatnak a vámbevételek. leakkora határszakaszon tudnak dolgozni, mint eddig. Kénytelenek megválni sok szakemberüktől, árbevételük nyilvánvalóan csökken. Munkájuk a keleti és a déli határszakaszokra koncentrálódik, következésképpen sokkal élesebb lesz itt a verseny, mint bármikor korábban. De konkurenseik lesznek más tagállamok vámügynökségei is, hiszen a magyar határszakaszon átlépő árukat egyáltalán nem kötelező itt vámoltatni. - Nem egyszerűen az egyes vámügynökségek, hanem az ország érdekelt abban, hogy minél több vámtevékenység Magyarországon bonyolódjon. A vámbevétel az unióé, de 25 százalék visszakerül annak az országnak a költségvetésébe, ahol a vámolás megtörtént - magyarázza a Zoll-Platz ügyvezetője. Állja majd a sarat a szegedi ügynökség? Egyáltalán mit lehet tenni azért, hogy mondjuk - egy német szállítmányozó ne a megszokott, bejáratott, jó infrastruktúrájú, nyelvi problémáktól is mentes közegben vámoltasson, hanem rögtön az unió határának átlépésekor? Szegeden? A csábítás trükkjei és a szikár érdek - A konvenciókat alighanem csak a gazdasági érdek győzheti le - mondja a szegedi szakember. - A csábítás különféle trükkjeit bevethetjük ugyan, de nem biztos, hogy hatásosak lesznek. Alkalmazunk például török nemzetiségű ügynököt is - de mindegyik kollégám mindenféle nyelven képes a szakmai kommunikációra. A határon dolgozó munkatársaink kiváló szakemberek, előzékenyek, ha nők, akkor természetesen nagyon csinosak. Mindez azonban nem elég. Még akkor sem biztos, hogy itt fognak vámoltatni a szállítók, ha olcsóbban, gyorsabban és hibátlanul vagyunk képesek kiszolgálni-őkct. A megszokás nagy úr. A szegedi cégvezető a szikár gazdasági érdekek működésében bízik leginkább. Ha a logisztikai szempontok azt diktálják - például több országban terítik az árut -, hogy előnyös számukra, ha mindjárt az uniöhatárnál szabad forgalomba helyezhetik az árut, akkor itt vámoltatnak. Hozhatnak kuncsaftokat az uniós kontingensek is: a behozott mezőgazdasági áruk meghatározott hányadára vámkedvezményt élveznek a szállítók. Előfordulhat, hogy napokon, vagy órákon múlik, megkapják-e a kedvezményt. Esetenként jobban járnak, ha a belépés után azonnal vámkezeltetnek, mintsem kockáztatják, hogy mire Franciaországba érkeznek, addigra „betelik" az engedélyezett keret és Párizsban már sokkal több pénzt kénytelenek befizetni, mint amennyit Szegeden kellett volna. Végül ide terelhetik a forgalmat a növény- és állategészségügyi előírások is. Az unió minden határszakaszon csak egy egészségügyi állomást engedélyez: a szerb határon csak Röszkénél, a román határon csak Nagylaknál léphetnek be a szállítmányok. SULYOK ERZSÉBET 7,5 milliárd forintos károkozással gyanúsították, de csak 750 ezer ügyében emelnek vádat Katona András ellen A szegedi önkormányzat pótmagánvádat nyújt be Vádirat benyújtására kötelezte a Szegedi Városi Ügyészséget a megyei főügyész a Városkép Kft. volt igazgatója, Katona András ellen, 750 ezer forintos hűtlen kezelés bűntette miatt. Ugyanakkor helybenhagyta a Városkép Kft. üzletrészének értékesítése, mintegy 7,5 milliárd forint miatt indított nyomozás megszüntetését. Az önkormányzat nem nyugszik bele a döntésbe, pótmagánvádat nyújt be. A Szegedi Városi Ügyészség még januárban, bizonyíték hiányában megszüntette a nyomozást Katona András, a Szegedi Városkép Kft. volt igazgatója ellen. A Szegedért Egyesület akkori elnöke, Csapó Balázs által tett feljelentés szerint Katona szándékosan félrevezette a képviselő-testületet, amikor 2001-ben az önkormányzat a cég 85 százalékos tulajdonrészének értékesítéséről döntött. Csapó szerint Katona 7,5 milliárdos károkozásra tett kísérletet azzal, hogy a VM Hungária Kft. valós értékénél jóval olcsóbban szerezhetett többségi tulajdont a Városképben. Hűtlen kezelés a teniszpályán (Azóta az önkormányzat a VM Hungária szerződésszegése miatt elállt ettől a megállapodástól, a vevő üzletrésze visszakerült a városhoz.) Katona András kérte, ne bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában mondják ki a nyomozás megszüntetését. Ezt Lórinczy György, a megyei főügyész a közelmúltban elutasította, ugyanakkor vádirat benyújtására kötelezte a Szegedi Városi Ügyészséget Katona András ellen, hűtlen kezelés bűntette miatt. A Szegedi Városkép Kft. volt igazgatója 745 ezer 600 forint értékben költött az önkormányzati tulajdonú cég pénzéből teniszbérletre és angolnyelv-oktatásra. Katona András elismerte: a 145 ezer forintért vásárolt teniszbérletet ő használta. Ugyanakkor elmondta: üzletfeleinek is rendelkezésére bocsátotta a bérletet, ám ez a főügyész szerint nem tette jogszerűvé a vásárlást. Nem vizsgázott Katona nem válaszolt arra a kérdésre, hogy tett-e nyelvvizsgát azon nyelvtanfolyam elvégzése után, amelyen ő és helyettese vett részt, 600 ezer forintért. A számlát ugyancsak a Városkép Kft. állta. A főügyész szerint Katona András azzal, hogy teniszbérletre és nyelvtanfolyamra költötte az akkor veszteséges kft. pénzét, kimerítette a „folytatólagosan elkövetett, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette" fogalmát. Magánvádló lesz a város Korábban Katona András és társai ellen csalás és más bűncselekmények miatt már vádat emeltek. A vádirat szerint Nyúl Zsolt, a Városkép Kft. akkori ügyvezetője a taggyűlés jóváhagyása nélkül adott 2 millió 500 ezer forint végkielégítést a posztjáról távozó Katonának. Ebben az ügyben még nem született ítélet a bíró§ágon. Városházi illetékesektől megtudtuk: benyújtják a pótmagánvádat. Mivel az ügyészség megszüntette a nyomozást, ezért így az önkormányzat viheti bíróság elé a Városkép Kft. tulajdonrésze értékesítésének ügyét, és képviselheti a vádat a vádhatóság helyett. Álláspontjuk ugyanis továbbra is az: Katona András szándékosan megtévesztette a képviselőket, amikor a Városkép Kft. értékesítése előtt készített üzleti tervben nem szerepeltette a közterületek reklámcélú hasznosításától várható bevételt. KÉRI BARNABÁS KEPTELEN UGY - Egyáltalán nem lepett meg, hogy a szocialista városvezetés nem nyugodott bele a megyei főügyész döntésébe, mellyel az ellenem 7,5 milliárd Ft összegű csalás miatt folytatott nyomozást megszüntette, és élni kíván a Kellet László közpénzügyi államtitkár által oly sokat népszerűsített pótmagánvád lehetőségével. Az sem lepett meg, hogy minderről már megint a Délmagyarország újságírójától értesültem, nem pedig hivatalos úton - kommentálta a hírt Katona András. - Védőimmel együtt örülünk, hogy ország és világ előtt lesz lehetőségünk bizonyítani egy perben azt, ami eddig is nyilvánvaló volt: a szegedi szocialista városvezetés politikai hajtóvadászatot folytat a korábbi önkormányzat polgári oldalát képviselők ellen. Bizonyára nem lesz majd könnyű dolguk, hiszen olyasmit kell majd megpróbálniuk bizonyítani, amit sem a városi ügyészség, sem pedig a megyei főügyész nem látott bizonyítottnak. Érdeklődve várom, hogy most, amikor a városvezetésnek van mit söprögetnie a saját háza táján is, mivel tudnak előállni majdnem három évvel Csapó Balázs feljelentése után. Tekintettel arra, hogy ez a képtelen ügy három éve önálló életet él a médiákban is, rövidesen sajtótájékoztatót kívánok tartani, amelyen több részlettel kívánok szolgálni - tette hozzá. A vámügynökségek versenye élesedik a román és a szerb határon Fotó: Karnak Csaba