Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-11 / 109. szám

12 A PÉNZ BESZÉL 2004. május 11., kedd KERESKEDŐK PLAZAJA A REGI RUHAGYARBAN Sok kicsi sokra ment Különböző profilú üzletek sorakoznak az egykori ruhagyári telek Kossuth Lajos sugárút felőli oldalán FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Már tíz évvel ezelőtt titokzatos befektetők nézték ki maguknak Szegeden az akkor még háromhektárnyi belvárosi telken termelő ruhagyári ingatlanegyiittest, hogy helyén bevásárlóközpontot alakítsanak ki. Mára némi túlzással kereskedőközpont jött létre az összezsugorodott üzem mellett - szinte magától. A ruhagyári 33 ezer négyzetméteres, vagyis hatalmas telket a felszámolás során hét részre osztották, hogy könynyebben eladhassák, mivel az ingatlanegyüttes egyben többszöri meghirdetésre sem kelt el. A hét önálló telek közül az utolsó 2002 végén talált gazdára. Egy szegedi ingatlanhasznosító kft. a hétből hármat is megvásárolt, köztük a volt irodaházat, amelynek megszépülése jól látszik a Kossuth Lajos sugárút felől. A felújított épületbe számos szolgáltató és kereskedő cég költözött, valamint itt bérel irodákat a vagyonvédelmi kamara. Még magánnyomozók is láttak fantáziát az amúgy ipari műemlékként számon tartott épületekben. A Context szintén vásárolt egy darabot a volt ruhagyárból, bővítve korábbi, csak a Teréz utcából megközelíthető áruházát. Első nekifutásra közel 30 különböző céget számol öszsze az ember, ha tesz egy sétát a régi ruha-, azelőtt dohánygyár területén. Meghatározó hányaduk kereskedéssel foglalkozik, amelyek ÖSSZEMENT ÜZEM Ez a ruhagyár már nem az a ruhagyár, ami volt: a felszámolás során a Trifex Kft. által 2002 elején megvásárolt üzem „lötyög" a régi épületben, egy szalagot ugyanis a Kereskedő közbe költöztettek. Az ok a költséges termelés volt - mondta Engi Imre igazgató -, mivel a ruhagyárban gőzből nyerik az energiát. A két éve átvett közel 300 dolgozóból még 200-at foglalkoztatnak a jogutód Trifexben, valamint egy, még a felszámoló által létrehozott Timax Alfában. Az emberek Ide-oda „pakolására" a két cég között a gazdaságosság miatt van szükség, mondják. Csak a kis egység képes az alkalmazkodásra. A ruhagyáriak német és osztrák bérmunkát végeznek alacsony, a minimálbért alig meghaladó fizetésért. munkahelyeket is teremtettek azzal, hogy „fejenként" két-három embert vagy az üzletben, vagy a raktárakban foglalkoztatnak. Kívülállók becslése szerint több száz millió forintos értéket képvisel az az árumennyiség, amely a volt ruhagyárban, a tíz évvel ezelőtt bevásárlóközpontnak is kiszemelt telken havonta megfordul. Az érdeklődő, aki a Kossuth Lajos sugárút felől jut be a bokroktól, gyomtól megtisztított, parkosított udvarba, találhat bútor- és motorboltot éppúgy, mint autószerelőt, szállítmányozó vállalkozózót, szőnyegtisztítót és csempeboltotot. F. K. Szabad az uniós bankolás Ha utazgatásaink közben úgy gondoljuk, bárhol az Európai Unióban bankszámlát szeretnénk nyitni, akkor ezt tíz napja már minden bonyodalom nélkül megtehetjük. Sok helyen a számlához jár némi hitelkeret és igényelhető euró-hitelkártya is, ám vigyázat, az utalások nem olcsók, a készpénzfelvétel ára pedig borsos. MUNKATÁRSUNKTÓL Amennyiben egy magyar állampolgár bankszámlát szeretne nyitni az Európai Unió bármely országában, nincs szüksége több igazolásra, mint ha ugyanezt itthon tenné meg. Jelentős változás május elseje után, hogy az uniós országokból Magyarországra irányuló banki átutalások immár belföldi tranzakciónak számítanak, és így jóval olcsóbbak lettek, átlagos díjuk jelenleg nem éri el az egy eurót, ám forintot utalni uniós bankba, euróra váltva, egyáltalán nem éri meg. Bankszámla Európában Hogy miért jöhet jól egy uniós polgárnak bármely uniós tagállambeli bankszámla? Mondjuk aranytartaléknak: folyószámla birtokában igénybe lehet venni egyéb szolgáltatásokat is, például kérhetünk euró-hitelkártyát, melynek éves díja általában 30-45 euró, a havi hitelkeret pedig 1200-2000 euró között van. A személyi és egyéb (lakás-, autó-) hiteleknél a külföldi pénzintézetek várhatóan továbbra is óvatosak lesznek, de a hitel elbírálását soha nem a kérelmező állampolgárságától, hanem az illető anyagi hátterétől teszik függővé. A külföldi bankoknál hitelért folyamodni kevesebb sikerrel járhat, mint itthon, hiszen nem ismerik a helyi ingatlanpiacot, a jövedelmi viszonyokat, s amennyiben egy banknak nincs az adott ügyfél „országában" fiókja, akkor szinte kizárt, hogy lakáshitelezést vagy autókölcsönt vállalna. A német lakáshitelek kamata 6, az osztrákoké 3-4 százalék körüli, a spanyoloké 5,5 százaléknyi, a franciáknál pedig 6 százalék alatti. Vagyis nem előnyösebb, mint a hazai bankok által kínált euróalapú lakáskölcsön. Az ügyfél védelmében Azzal, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, itthon is érvénybe léptek az EU fogyasztóvédelmi szabályai, ezen belül a banki szolgáltatásokra vonatkozó előírások. így egy uniós tagállamból egy másikba indított átutalásért a banknak ugyanazt a tarifát kell szabnia, amennyit a belföldi átutalásokért kér. Ez az előírás immár hazánkra is vonatkozik, s így az EU más tagállamaiból ide indított euró-átutalások díjai drasztikusan csökkennek: a jelenlegi, több ezer forintos díjtételekkel szemben jellemzően egy euró körüli összegbe - 250 forintba - kerülnek május elseje óta. Forintot utalni nem éri meg Az egyenlőségi elv persze nemcsak a külföldi uniós bankokra, a hazai pénzintézetekre is vonatkozik, ám a forintban indított átutalásokra nem, csakis az euró-tranzakciókra. Eurót átutalni pedig egyelőre belföldön is csak magas költséggel lehet, a honi bankok az átutalt pénz 1-5 százalékát is levonják, ha valaki devizát utal egyik magyar hitelintézetből a másikba. A borsos díjak csak az 5000 dollár alatti átutalásokra érvényesek ugyan, ám ebbe az összeghatárba esik a legtöbb lakossági deviza-átutalás. E magas tarifákat az magyarázza, hogy a magyar hitelintézetek itthon nem vezetnek egymásnak devizaszámlát külföldi pénznemben, ezért külföldi bankok segítségét kell kérniük, ha egymás számlájára szeretnének átutalni. Innen más uniós tagállamokba átutalni, forintszámláról indítva tehát továbbra is komoly pénzbe kerül, egymillió forintnyi átutalás esetén például akár 50 ezer forintba is. Lényegesen alacsonyabb díjakra akkor számíthatunk, amikor az ország csatlakozik az eurózónához. A FÉMPÉNZ MINDÖSSZE KET SZAZALEKA AZ ÖSSZERTEKNEK 1458 milliárd forint van nálunk Gondolták volna, hogy egy lakosra átlagban 135 ezer forintnyi készpénz jut? Vagy azt, hogy tízezresből van nálunk a legtöbb, összértéket tekintve? Más érdekességek is kiderülnek rövid foríntális statisztikánkból, melyet a Magyar Nemzeti Bank információi alapján állítottunk össze. MUNKATÁRSUNKTÓL A forgalomban lévő készpénz értéke 2003 végén 1458 milliárd forint volt, 1980-hoz viszonyítva hússzorosára nőtt, miközben a forgalomban lévő bankjegyek száma - a forgalom igényeihez igazodó címletöszszetételű új bankjegysorozatnak köszönhetően - ugyanekkor 8 százalékkal csökkent. 2003 végén 244,5 millió darab bankjegy volt forgalomban. A forgalomban lévő készpénz értékén belül évek óta változatlanul 98 százalék a bankjegyek és 2 százalék az érmék aránya. 2003-ban egy lakosra átlagosan 135 ezer forint összegű készpénz, 23 darab bankjegy és 200 darab érme jutott. Az elmúlt évhez képest az egy főre jutó készpénz értéke 14 százalékkal emelkedett, a bankjegyek száma egy, az érmék száma 17 darabbal nőtt. 2003 végén az eurózónában az egy főre jutó forgalomban lévő euróbankjegyek száma 29, az euróérméké 159 darab volt. A forgalomban lévő bankjegyek darabszámán és értékén belül a legmagasabb arányt évek óta a 10 000 forintos címlet képviselte. 2003 végén e címlef a forgalomban lévő bankjegyek értékéből 53 százalékkal, darabszámából 31 százalékkal részesedett. A 20 000 forintos címlet térnyerése 2003-ban tovább folytatódott, a forgalomban lévő bankjegyek darabszámán belüli aránya a 2002. évi 7 százalékról 2003 végére 9 százalékra emelkedett, míg ugyanebben az időszakban az értéken belüli részaránya 24 százalékról 32 százalékra nőtt. 2003 végén 2139 millió darab érme volt forgalomban, 11 százalékkal, 206 millió darabbal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A növekmény több mint 70 százaléka a kis címletű (1 és 2 forintos) érmék átlagot meghaladó mértékű kiáramlásából származott. A forgalomban lévő érmék értéke az év végén 24,5 milliárd forint volt, 7 százalékkal (2 milliárd forinttal) emelkedett 2002 hasonló időszakához viszonyítva. Tőzsdére menne a magyar fapados A magánbefektetők és kockázatitőke-alapok finanszírozásának lezárása után tőzsdére vonulna a Wizz Air, az első magyar tulajdonú fapados légitársaság. MUNKATÁRSUNKTÓL A pontos dátumról az érintettek ugyan még nem nyilatkoznak, de a tervek szerint a Wizz Air elsődleges nyilvános részvénykibocsátása két-három éven belül bekövetkezhet. Váradi Józsefnek, a társaság vezérigazgatójának közlése szerint az első magyar fapados május 19-én kezdi meg az utasszállítást, s elsősorban a kisebb forgalmú közép-európai repülőtereken kívánnak működni, fő profiljuk pedig Közép- és Nyugat-Európa összekötése lesz. A társaság jelenleg hat Airbus A 320-as repülőgéppel rendelkezik, az idén még további hármat szereznek be, utána évente tíz géppel tervezik gyarapítani a flottát. A Wizz Air jelenleg a negyedik Magyarországra is repülő, de az első magyar tulajdonban lévő fapados társaság. Alapítója és vezetője a Malév korábbi vezérigazgatója, Vá-. radi József. A Wizz Airt szeptemberben jegyezték be a brit cégjegyzékbe, majd leányvállalatokat alapítottak Magyarországon és Lengyelországban. A Wizz Air Hungary Kft. 97 százalékban a Wizz Air Ltd. tulajdonában van, 3 százalékot pedig a Swing Management Co. birtokol. A Wizz Air egyik üzemeltetési központja a lengyelországi Katowice, a másik a budapesti Ferihegyi repülőtér, illetve a fapados járatok belgiumi központja, Charleroi. A bázisrepülőterek számát a cég még az idén ötre szeretné növelni. iSgspöt ® IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. m A KÉPZÉS, AMELY A JÖVŐRŐL SZÓL! Hogyan segíti az elektronika forradalma az egyéni vállalkozókat és a kis- és közepes vállalatokat? A CSMKIK és az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. egynapos képzést indít a nagy érdeklődésre és sikerre tekintettel 2004. június 10-én (csütörtökön), 9.00 órai kezdettel INTERNETMARKFTING AZ EU-BAN A KKV-K SZAMARA CÍMMEL. A képzés során megismerkedünk az internetböngésző programokkal és internetes szolgáltatásokkal: vásárlás, fizetés, e-bussines-heszállító piacterek, keresőportálok. internetes aukciós programok használata, célja és felépítése. Előadók: Kővágó Zoltán és Fehér Éva Várjuk mindazon vállalkozók jelentkezését, akik a turizmus, gyógyfürdők, egészségügy, kereskedelmi és ipari szolgáltatások területén végzik tevékenységüket, amelyek számára az interneten történő jelenlét az EUcsatlakozás utáni éles piaci versenyben elengedhetetlen lesz. A képzés költsége 12 000 Ft + áfa/fő kamarai tagok részérc, 14 000 Ft + áfa/fő nem kamarai tagok részére. Jelentkezési űrlap letölthető a www.csmkik.hu oldalról. Érdeklődni: Kovács Kata, 62/486-987/172, 20/95-666-55, e-mail cím: kata@csmkik.hu BUTOR